Balog Zoltán bejelentette, marad a református egyház élén

Balog Zoltán videót tett közzé kedd késő délután a református egyház honlapján, amiben a keddi elnökségi tanácsi gyűlésről beszélt. Ugyanis a kegyelmi ügy miatt az ő személye is előkerült a Direkt36 és a Telex cikkében, mint aki előmozdította K. Endre ügyét. Elmondta, ő hívta össze a tanácsot, amin a tisztségviselők négyötöde vett részt. Ez titkos szavazással ért véget, amin a jelenlevők 86 százaléka bizalmáról biztosította. A tanács arra kérte, gondolja át közéleti szerepvállalását, mennyire egyeztethető össze mindez a zsinati elnöki szerepével, emiatt kész zsinatot is összehívni.

Balog a videóban végül nem jelentette be lemondását egyházi pozíciójáról.

Elmondta még, elutasítanak minden olyan törekvést, ami összemosná az egyházat a kegyelmi üggyel, hisz ilyen ügyekkel alapvetően nem is foglalkoznak.

„Az mindenki által tudott, hogy elnök asszonnyal régi munka- és jó emberi kapcsolatban vagyunk” – folytatta a kegyelmi ügy magyarázatát (minek során a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának falazó K. Endre kapott kegyelmet Novák Katalintól). Elmondta, hogy ő is tagja a lemondott köztársasági elnök 15 fős, bár csökkenő számú tanácsadó testületének. Szerinte bármilyen tanácsot ad, az csak rá tartozik, „akár tévedtem, akár nem”. Hozzátette, „elnök asszony szuverenitása megkérdőjelezhetetlen”, a döntést ő hozta, amit el akart mondani az ügyről, elmondta.

Balog ezután a bicskei otthon elítélt igazgatójának állami kitüntetéséről beszélt. Amint gyanú merült fel ellene, felfüggesztette, vizsgálatot indított, ennek a vége lett az elítélés, a börtönbüntetés. „Vele én személyesen sohasem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be” – folytatta. Az igazgatóhelyettes K. Endre érdekében mások fordultak az államfőhöz, „tehát a kérvényt nem én nyújtottam be, nem én terjesztettem fel”.

Viszont az előzetes vélemények és más információk alapján tanácsadóként egyetértett K. kegyelmi kérvényével. „Tévedtem és hibáztam” – ismerte el.

Akitől kellett vagy kell, attól bocsánatot kért vagy kér, a pedofíliát pedig elutasítja. Balog szerint nem azért kell elnézést kérnie, mert egy kegyelmet kérő mellé állt, „hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott”. Ezért minden hittársától bocsánatot kért. De hogy ennek milyen következményei legyenek az egyházban, arról szerinte „nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt”, hanem választott egyházi tisztviselők.

Végül azt kérte egyházától, hogy ne hagyják a gyűlöletet eluralkodni, hanem imádkozzanak a békességért és szeretetért. „Mi abban a kegyelemben bízunk, amit Krisztus készített el minden embernek” – zárta mondandóját.

Ötórás tanács után

Balog Zoltán azután állt a nyilvánosság elé, hogy a Telex információi szerint egy többórás tanácskozás végén szimpátiaszavazást tartottak személyéről a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalában. Itt lényegében arról szavaztak, hogy Balog maradjon-e a zsinat lelkészi elnöke, azaz az egyház hazai vezetője. A többség igennel szavazott, így Balog maradt a pozíciójában, amit a mostani bejelentésével is megerősített.

A református püspököt kedd délelőtt rendelték be, hogy egy úgynevezett esperes-gondnoki értekezleten számoljon be arról, pontosan milyen szerepe volt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének kegyelmi ügyében. A zsinat helyszínére úgy érkezett meg Balog, hogy egy kisbusszal takarták el. A korábban kiküldött körlevelében azt állította Balog, hogy K. Endre kegyelmi kérvényét nem ő nyújtotta be, és nem ő terjesztette fel, a pedofíliát pedig mélységesen elutasítja.

Balog Zoltán felelőssége azért merült fel a Novák Katalin lemondását hozó botrányban, mert a Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította az elmúlt napokban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként Balog.

Információk szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt, hogy K. Endrének kegyelmet adjon.

Amikor a botrány kitört és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, akkor ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon. Hétfőn már kormányzati politikusok is jelezték a Magyarországi Református Egyház felé: szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”. A hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartja Balogot, és ezt a püspöksége is bánhatja.

Hogyan lett Balogból a református egyház feje?

Balog Zoltánt 2020-ban választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé. Előtte bár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még addig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A korábbi minisztert érték is kritikák amiatt, hogy mennyire fog általa összefolyni a politika és a református egyház élete.

Balog erre azt mondta, szerinte „fennáll a veszélye annak, hogy miatta mocskolni fogják az egyházat”, de ő valóban „soha nem volt semmilyen párt tagja”. Ennek ellenére a volt miniszter visszatérően kampányolt vetélytársával szemben a püspökségi székért folyt küzdelemben azzal, hogy állami pénzeket hoz az egyházba. „Úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét” – fogalmazott ekkor.

Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé az jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezett, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a „folyamatos” szót törölték, megágyazva az egyenes utat Balog előtt. A 2020-ban püspökké választott Balog aztán gyorsan lépett fel a ranglétrán. 2021-ben ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.