„Az volt a mondás bentről, hogy ha Balog kedden nem mond le, akkor neki vége lesz. Nem mondott le.”
Erről beszélt egy forrásunk azután, hogy bár Balog Zoltán elismerte, valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, nem mondott le sem a püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról, miután többséget kapott az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazásán kedden. Maradásán pedig a református egyházban megdöbbentek, sőt felháborodtak, de információink szerint ez már a Fidesznek sem tetszik, és nem akarják, hogy Balog pozícióban maradjon.
„A jobboldalon most van egy indulat, felháborodás az alap kegyelmi ügy miatt is, de Balog ügye miatt is. Erős erkölcsi nyomás nehezedik most Balogra a jobboldalról. Vannak olyan politikusok, akik nem értik, hogy fordulhat az elő, hogy nem vállalja a felelősségét, és úgy csinál, mintha mi sem történt volna” – fogalmazott egy politikus forrásunk. Ez a szerinte talán kicsit idealista közelítés az egyik, de ott van a másik is.
„Senki nem gondolja, hogy ezt a kegyelmi ügyet ez a két nő magától hozta össze. Valakinek még kell benne lennie, és ebben logikus lenne Balog szerepe. És így pragmatikus szempontból is megvan a hibás, a hiányzó láncszem. Hiszen mások nem akarnak hiányzó láncszemek lenni.”
Miután kiderült, hogy a tavalyi pápalátogatásra hivatkozva Novák Katalin elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét, Novák lemondott, ahogy Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, miután igazságügyi miniszterként ő terjesztette fel a kérvényt az államfőnek. Később több forrás is arról beszélt a Telexnek, hogy a kegyelmi ügyben Balog Zoltán fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként: információk szerint ő biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.
Ezután mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, sőt, a hírek szerint a miniszterelnök is felelősnek tartja Balogot. Kormányzati politikusok pedig jelezték is a Magyarországi Református Egyház felé, szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”.
Balog viszont nem mondott le. Azt mondta, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, de a köztársasági elnök tanácsadójaként „az előzetes vélemények és más információk alapján” egyetértett vele, és Információink szerint azt állította, hogy a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon.
Ezzel nincs teljes átfedésben az, hogy a keddi informális ülésen, amelyre Balog a református egyház legfontosabb szereplőit hívta el, információink szerint pont a református egyház vezetéséből kérték többen Balogot arra, hogy adjon magyarázatot a kegyelmi ügyre. Ilyen volt például a négy református püspök egyike, Fekete Károly is, aki kétszer is felszólította Balogot arra, hogy mondjon le.
Rászáll a kormánysajtó
Egy nappal azután, hogy Balog nem mondott le, érdekes véleménycikk jelent meg a Magyar Nemzetben. Huth Gergely, aki a Pesti Srácok főszerkesztője, ebben beleállt Balogba. Azt írta, ébernek kell lenni „a sorainkba férkőző, sokadik mezét felhúzó opportunista vagy megtért komcsival”, illetve a 2022-es választás óta eluralkodó „opportunista erjedéssel” szemben. Utóbbi eredményeképp jelentek meg Huth szerint a „kicsi huszárok”, akik „hajlamosak elfelejteni, hogy mi végre is kaptak bizalmat, kit képviselnek és mi a hivatásuk”, akik „úgy gondolják, hogy nekik már mindent szabad”.
Az nem derült ki, kik ezek a huszárok ebben a metaforában, de amikor „deresedő halántékú, de az új helyzetet látva vérszemet kapó századosról, tábori lelkészről” írt, ebben a képben nehéz nem felismerni a korábban tábori lelkészként is szolgáló Balog Zoltánt.
Huth után megérkezett a Fidesz első számú publicistája, Bayer Zsolt is, aki már Novák Katalin lemondása előtt is nyilvánosan kért magyarázatot a köztársasági elnöktől. Bayer a Balog-ügyben így vélekedik: „Huth Geri megírta – s mindenkinek meg kell értenie. Aki nem érti, vagy nem akarja megérteni: mehet.” Azt is írta, érti, hogy Balog a szimpátiaszavazáson többséget kapott, de „az a nagy kérdés, vajon hogyan szavazott a Jóisten?”
Szerda este a Hír TV-ben aztán már a Nemzeti Múzeum kirúgott főigazgatója, L. Simon László is azt firtatta, hogy Novák Katalin morálisan, helyesen cselekedett, vállalta a felelősséget és lemondott. És ha Balog valóban azt tanácsolta neki, hogy a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját segítő helyettes kegyelmet kapjon, akkor az a felelőssége is egyértelmű, és az a morálisan jó megoldás, ha követi a köztársasági elnök példáját, és „ő maga is lemond”.
L. Simon szerint „itt gyakorlatilag egyetlen egy emberen múlott, hogy püspök marad vagy nem: magán Balog Zoltánon. (…) Innentől fogva viszont, hogy el lehet bújni egy egyházi testület mögé, az egész ügyet az egyházra is rávetítik, innentől kezdve az egyházat fogják számon kérni, hogy hogy maradhatott püspök.” Azt is mondta, most már a zsinati testületnek kell döntést hoznia arról, hogy „le akarja-e zárni a botrányt”.
Kiiktatják őt, az száz százalék
Ritka jelenség az a kormányoldalon, hogy nyilvános fórumokon álljanak bele egymásba, de Balogot azon nyomban elkezdték a lemondás felé terelni ezekkel a megszólalásokkal, véleménycikkekkel – ez tehát már önmagában jelzésértékkel bír.
Információink szerint a kormány már közvélemény-kutatást is rendelt a kérdésben, ebben arról kérdezik az embereket, mit gondolnak Balogról, mennyire tartják népszerűnek. Az eddigi állás alapján nem osztatlan Balog sikere, így aztán ebből most a Karmelitában azt szűrték le, hogy a kormánypártiak és a reformátusok körében is nagy a felháborodás felé.
„Azért is szálltak bele Balogba, mert látták, hogy szépíteni kell. Az most a kommunikáció, hogy távoznia kell, mert ő inkább politikus, mint református, ezért is engedték el a kezét” – fogalmazott egy forrásunk, aki szerint
„kiadták a kilövési parancsot Balogra, a szerda esti Hír TV-s adás is azt jelenti, hogy ez már elkezdődött.
Úgy néz ki, zsinati elnökként távoznia kell, de sokan már püspökként sem akarják látni. Kilövési parancs nincs következmény nélkül, Balog menni fog. Kiiktatják őt, az száz százalék. A zsinati elnökséget biztos bukta.”
A zsinat a református egyház legfőbb döntéshozó szerve. Általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilvánosak, száz tagja van. A zsinatnak ilyen helyzetben a zsinati elnökkel kapcsolatban két dologban van hatásköre egyszerű többség esetén:
- elfogadhatja a zsinati elnök lemondását,
- vagy kérheti a lemondást.
A zsinat szerepe azért is fontos, mert a keddi szimpátiaszavazás, amire Balog hivatkozik, önmagában a református jog szerint nem bírt semmilyen döntéshozatali pozícióval. A keddi egy informális ülés volt, az ezen jelen lévők tagjai pedig nincsenek teljes átfedésben a református zsinat tagjaival: egy zsinat összehívásának viszont már lenne tétje, az már dönthetne is Balog sorsáról.
Balognak a zsinati elnökség mellett másik pozíciója is van: református püspök is, itt pedig a lemondásról a Dunamelléki Egyházkerület dönthet. Tehát azok, akik megválasztották. Egy magas pozícióban lévő kormányközeli forrásunk azt mondta, a kormány azt akarja, hogy Balog Zoltán a zsinat elnökeként bukjon, püspökként viszont ne. Ennek pedig egy másik forrásunk szerint egészen prózai oka van: mivel Balog nyilvánvalóan az ő emberük, azzal csak veszítenének, ha nem maradna püspöki pozícióban.
„Balog szerintem el fog lehetetlenülni. Ismerve a magyar belpolitikát és a kormánypártok működését, aki kijátszik a sorból, az ellehetetlenül, nagyon durván fog elfogyni körülötte a levegő. Nem gondolom, hogy őt személyében gyűlölnék a közéletben, de most olyan helyzetbe került, amiből rosszul keresi a kiutat” – mondta egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező ellenzéki politikus. Megszólalónk úgy látja, ha Balog távozik, azzal „enyhíti az erkölcsi felelősséget a többiekben. Akkor mindenki fellélegezhet, mert akkor megvan a hibás. A politikában mindig jó, ha van egy hibás.”
Az ügy Balog-része már több napja húzódik, de egy forrásunk biztosra veszi, hogy ennek napokon belül le kell zárulnia, mert „senki nem engedheti meg magának, hogy az egyházát ezzel azonosítsák, az egyháza ezzel legyen tematizálva”. A kormány részéről a miniszterelnök sajtófőnöke csak röviden kommentálta a Balog-ügyet: „Orbán Viktor a református egyház tagjaként bízik az egyházi vezetőkben és az egyház erejében.” Politikai igazgatója, Orbán Balázs is szűkszavú volt, amikor újságírók kérdezték. Annyit mondott, katolikusként nem kívánja kommentálni Balog Zoltán református püspök szerepét.
Közben a már említett Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke közleményében írta meg, hogy ő már kétszer is lemondásra szólította fel Balogot. Egy református lelkész bejelentette, hogy a gyerekbántalmazások áldozatainak adja a fizetéskiegészítését, amíg Balog Zoltán az egyház vezetője, ehhez aztán később más lelkész is csatlakozott.
Hogyan lett Balogból a református egyház feje?
Balog Zoltánt 2020-ban választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé. Előtte bár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még addig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A korábbi minisztert érték is kritikák amiatt, hogy mennyire fog általa összefolyni a politika és a református egyház élete.
Balog erre azt mondta, szerinte „fennáll a veszélye annak, hogy miatta mocskolni fogják az egyházat”, de ő valójában „soha nem volt semmilyen párt tagja”. Ennek ellenére a volt miniszter visszatérően azzal kampányolt vetélytársával szemben a püspökségi székért folyó küzdelemben, hogy állami pénzeket hoz az egyházba. „Úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét” – fogalmazott ekkor.
Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé az jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezett, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a „folyamatos” szót törölték, megágyazva az egyenes utat Balog előtt. A 2020-ban püspökké választott Balog aztán gyorsan lépett fel a ranglétrán. 2021-ben ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.
