A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke arra kérte Balogot, hogy mondjon le zsinati elnöki posztjáról

Szimpátiaszavazást tartottak Balog Zoltánról a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalában kedden, ami után Balog Zoltán bejelentette: 86 százalékos támogatottságot kapott a szavazáson, ezért nem távozik posztjáról. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerdán közleményt adott ki, amelyben azt írja,

„ezen az ülésen megkértem – a kialakult helyzetre való tekintettel, teológiai alapú érveléssel Balog püspök urat: gondolja át, hogy lemond zsinati elnöki tisztéről.”

Fekete közleményében azt írta, szerdán ismét beszélt Baloggal, amelyben ismét azt kérte tőle, mondjon le zsinati elnöki tisztéről.

„Bízom abban, hogy egyházunk egységét szem előtt tartva, egyeztetve az elnökségi tanács tagjaival, ezt hajlandó lesz megtenni”

– írja a Tiszántúli püspök. Fekete ezután mértéktartást kért Balog döntéséig, majd hozzátette, reméli, a böjti időszak elősegíti mindenkinek a „személyes és közegyházi önvizsgálatot”.

A keddi ülés

Balog Zoltán kedden videót tett közzé a református egyház honlapján, amiben a keddi elnökségi tanácsi gyűlésről beszélt. Ugyanis a kegyelmi ügy miatt az ő személye is előkerült a Direkt36 cikkében, mint aki előmozdította K. Endre ügyét. Elmondta, ő hívta össze a tanácsot, mely titkos szavazással ért véget, amin a jelenlevők 86 százaléka bizalmáról biztosította. A tanács arra kérte, gondolja át közéleti szerepvállalását, mennyire egyeztethető össze mindez a zsinati elnöki szerepével, emiatt kész zsinatot is összehívni. Balog a videóban végül nem jelentette be lemondását egyházi pozíciójáról.

Balog elmondta azt is, hogy K. Endre ügyében szerinte Novák „szuverenitása megkérdőjelezhetetlen”, a döntést ő hozta, amit el akart mondani az ügyről, elmondta. A püspök hozzátette azonban: K. Endre kegyelmi kérelmét nem ő nyújtotta be, viszont az előzetes vélemények és más információk alapján tanácsadóként egyetértett K. kegyelmi kérvényével. „Tévedtem és hibáztam” – ismerte el.

Hogyan lett Balogból zsinati elnök?

Balog Zoltánt 2020-ban választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé. Előtte bár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még addig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A korábbi minisztert érték is kritikák amiatt, hogy mennyire fog általa összefolyni a politika és a református egyház élete.

Balog erre azt mondta, szerinte „fennáll a veszélye annak, hogy miatta mocskolni fogják az egyházat”, de ő valóban „soha nem volt semmilyen párt tagja”. Ennek ellenére a volt miniszter visszatérően kampányolt vetélytársával szemben a püspökségi székért folyt küzdelemben azzal, hogy állami pénzeket hoz az egyházba: „úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét” – fogalmazott ekkor.

Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé az jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezett, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a „folyamatos” szót törölték, megágyazva az egyenes utat Balog előtt. A 2020-ban püspökké választott Balog aztán gyorsan lépett fel a ranglétrán. 2021-ben ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.