Balog Zoltán fényes karrierje és sok évtizedes barátsága Orbán Viktorral
2024. február 13. – 22:32
Amikor 2018-ban Balog Zoltán hat év miniszterség után nem vállalt újabb szerepet Orbán Viktor harmadik kormányában, úgy tűnt, otthagyja a politikai pályát, és teljesen az egyháznak szenteli magát. 2021 januárjában református püspök lett, majd pedig a zsinat lelkészi elnöke, azaz lényegében a református egyház hazai vezetője. Balog azonban püspökként is fenntartotta és maximálisan ki is használta kormányzati, politikai kapcsolatait. Nagy ügyekben és látszólag kis ügyekben is. Ez sok szempontól jól jött az egyháznak, de a köztársasági elnököt és a Fidesz egyik meghatározó politikusát elsodró botrány után most a reformátusok vezető testülete inti arra Balogot, hogy újra kell gondolnia közéleti tevékenységét.
Balog nemcsak a miniszterelnökkel tart évtizedekre visszanyúló barátságot, de Novák Katalinnal is jó személyes kapcsolatban van. Tagja volt az államfő tanácsadó testületének, és gyakran megfordult a köztársasági elnök hivatalában is. Ahogy a Direkt36 és a Telex közös értesülésein alapuló cikkben egy forrásunk mondta: „Balog bejárt a Sándor-palotába intézkedni”, és „mindenben kavart”. Értesüléseink szerint ő is lobbizott Novák Katalinnál a bicskei gyermekotthon igazgatójának pedofilügyét eltussolni igyekvő K. Endre kegyelméért, aki történetesen szintén református.
Balogot kedden a Magyarországi Református Egyház vezetése rendelte be, hogy az Elnökségi Tanács ülésén számoljon be a kínos kegyelmi ügyben játszott szerepéről. A több órás tanácskozáson titkos szavazást tartottak, amin végül a résztvevők 86 százaléka bizalmáról biztosította a püspököt, de a testület arra kérte: gondolja át közéleti szerepvállalását. Sajtótitkárán, Havasi Bertalanon át Orbán Viktor miniszterelnök erre annyit reagált, hogy „a református egyház tagjaként bízik az egyházi vezetőkben és az egyház erejében.”
A láthatóan megilletődött egyházi vezető az ülés után megjelent videójában megismételte: K. Endre hatalmas vitát kiváltó kegyelmi kérvényét nem ő terjesztette fel, viszont az államfő tanácsadójaként az előzetes vélemények és más információk alapján valóban egyetértett a kegyelemmel. „Tévedtem és hibáztam” – ismerte el. A püspök most a posztján marad, de azt mondta: kész összehívni a zsinatot, azaz az egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testületét, hogy az döntsön majd további sorsáról.
Egyelőre tehát még nem tudni, mire fut ki ez a történet, és mi lesz Balog évtizedeken átívelő, fényes politikai és egyházi karrierjével. Egy református lelkész karrierjével, aki ott volt a Fidesz gyerekkoránál, Orbán Viktorral a kilencvenes évek eleje óta barátok, és aki előbb a párt hátországában töltött be fontos posztokat, majd hat évig a kormány meghatározó minisztere is volt.
Fodor Gábor mellett dolgozott a Fideszben
A borsodi református lelkész családba született Balog Zoltánnak a hetvenes–nyolcvanas években elég fordulatos életpályája volt. 1976-ban kirúgták a debreceni református kollégiumból, mert a székely himnuszt énekelte a pártháznál, de hagyták leérettségizni. Miután nem akarta apja hivatását folytatni, először elment betanított esztergályosnak a Diósgyőri Gépgyárba, aztán egy idő után mégis a teológiát választotta. Miután a püspök engedélye nélkül feleségül vett egy Debrecenben tanuló keletnémet nőt, kirúgták a teológiáról. Egy ideig a katolikusoknál talált munkát, majd egy másik püspök mégis visszavette a reformátusokhoz. Az NDK-ba visszatérő feleségét követve már ekkor Berlinben és Halléban tanulhatott.
A teológiát elvégezve Maglódon és környékén kezdte meg szolgálatát a nyolcvanas években. 1987-től két évig az akkori Nyugat-Németországban, a Tübingeni Egyetemen tanult. 1989 őszén tábori lelkészként segítette az NDK-ból Magyarországra érkezett menekülteket.
Balog Zoltán már a nyolcvanas években bekapcsolódott a demokratikus ellenzék munkájába, az állambiztonság őt is megfigyelte. Rendkívül kritikus volt saját egyháza vezetésével is, ami szorosan összefonódott az egykori állampárttal. A rendszerváltás után 1991-től egyházpolitikai tanácsadóként dolgozott a Fidesz parlamenti frakciójának az akkor még a párthoz tartozó Fodor Gábor mellett. Ekkor már második feleségével élt. Ebben az időben ismét Németországba ment, 1993 és 1996 között a Bonni Egyetemen tanult, majd tudományos munkatársként dolgozott. Itthon a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség lelkésze volt. Kiválóan beszél németül, amiből később sokat profitált ő és a Fidesz is: amikor a 2015-ös menekültválság idején Orbán Viktorra már nagyon rossz szemmel néztek Németországban, Balog tudott lenni az egyik, Nyugaton is elfogadott, emberarcú fideszes, aki annak idején a keletnémet menekülteket is segítette.
Spirituális kapcsolat Orbán Viktorral
Orbán Viktor és Balog Zoltán barátsága a Fidesz 1993-as szakadásához köthető: Orbán nagyra értékelte, hogy a lelkész nem tartott az SZDSZ-be átigazoló Fodor Gáborral és társaival. Sokak szerint Balognak is jelentős szerepe volt aztán abban, hogy ezután Orbán Viktor az addig liberális és ateista irányultságú Fideszt kereszténydemokrata, jobbközép irányba állította át. Balognak jelentős szerepe lehetett Orbán Viktor és Kövér László megtérésében is, de erről a személyes, bensőséges eseményről soha nem akart beszélni. Tény, hogy Balog ezután Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozott. Ahogy később egy interjúban fogalmazott: baráti hűség kötötte Orbán Viktorhoz.
Ebből a barátságból aztán fontos közéleti karrier ágazott ki. Balog Zoltán 1998-tól Orbán első kormányában a miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója lett. A kormány 2002-es veresége után még 2003-ig Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában a társadalompolitikai főosztályt vezette. Bizalmi szerepére utal, hogy 2003-tól ő vezette a Fidesz pártalapítványát, a Polgári Magyarországért Alapítványt. Ebben a minőségében akkor a Fidesz elnökségének tagja is volt. Az alapítvány vezetéséről 2021-ben mondott le. Balog 2009-től elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek is, amely máig rendszeresen szervezi Orbán évértékelő beszédeit. A most Győri Enikő által vezetett egyesület honlapján Balogot máig védnökként és tiszteletbeli elnökként tüntetik fel.
Roma integráció és miniszterség
Balog először 2006-ban lett országgyűlési képviselő, amikor a Fidesz még javában ellenzékben volt. Politikai megbízatása miatt ekkortól szüneteltette lelkészi hivatását, de akkori hivatalos önéletrajza szerint „lelkészi jellegét” azért fenntartotta. Ebben az időben vált ismertté országosan, mert az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnökeként aktív szerepet vállalt a 2006-os utcai zavargásokban elkövetett rendőri túlkapások kivizsgálásában.
A Fidesz 2010-es választási győzelme után a roma integráció nehéz feladatát bízták rá társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként. A nyílegyenesen felfelé ívelő karrier következő jelentős állomása 2012. május 14. volt, amikor Orbán Viktor kinevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának élére. Ez különösen nagy kihívás volt, hiszen rendkívül nagy feladatnak számított egy tárcán belül kezelni az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát és a szociális ügyeket. Érdekes módon miniszteri meghallgatásán még az ellenzéki képviselők részéről is csak annyi volt vele szemben a legfőbb kifogás, hogy egy alkalmas vezető kerül egy alkalmatlan minisztérium élére. És Balog bizonyított: a tárcát korábban irányító Réthelyi Miklós professzorhoz képest valóban sokkal lendületesebben látta el feladatát.
Más kérdés, hogy ez a lendület mit szolgált. Az ő minisztersége alatt központosították az oktatást, államosították a tankönyvpiacot, vezették be a tanári életpályát, kancellárokat neveztek ki a rektorok mellé az egyetemekre, több felsőoktatási intézményt összevontak. Az érintettekkel előre nem egyeztetett folyamat kemény vitákkal, tüntetésekkel, botrányokkal járt. Balog később azzal próbálta elviccelni a magyar oktatás igencsak rosszul sikerült átalakítását, hogy „túltoltuk a biciklit”, de a pedagógusok ezen nem tudtak nevetni.
A kultúra területén is dúlt a harc: létrehozták a Magyar Művészeti Akadémiát, menesztették Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház éléről, átalakították a folyóiratok támogatását. Balognak közben számos szerencsétlen nyilatkozata keringett a sajtóban. Mélyszegénységben élő gyerekeket hívott meg adventi vacsorára a Hilton szállóba, ahol azt mondta nekik: ha lediplomáznak és jó állásuk lesz, akkor ők is el tudják majd vinni a gyerekeiket a Hiltonba. Amikor egy gyereket nyitott mellkassal kellett átszállítani CT-vizsgálatra a Heim Pál Gyermekkórházba, mert a kardiológiai intézetben nem volt CT, a miniszter azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy de legalább a másik kórházban már van CT. A 2017-es tusványosi találkozón arról beszélt, hogy „még nem döntöttünk, hogy a határon túli magyar cigányok tehertétel vagy erőforrás”.
2018 után az egyház felé fordult, az egyház pedig felé
Közben a kormány tagjaként, feltehetően az Orbán Viktorhoz fűződő szorosabb viszonya miatt is többször engedett meg óvatos belső kritikát, de mindig egyensúlyozni próbált a különböző álláspontok között. Egyszerre bírálta, és egyszerre mentegette például a Rogán Antal vagy Habony Árpád által képviselt luxust. A teljes magyar társadalom menekültek ellen hangolása közepette igyekezett felhívni a figyelmet az alapvető humanitárius kötelezettségekre, de ezzel együtt azt is mondta: Magyarországnak épp elég tennivalója van a romák felzárkóztatásával, nincs energiája a menekültek integrációjára.
2018-ban a harmadik Orbán-kormány megalakulásakor már nem kapott vagy nem vállalt miniszteri posztot. Ezt azért nehéz eldönteni, mert egy interjúban azt mondta: két hosszabb beszélgetése volt Orbán Viktorral, aki át akarta alakítani a minisztériumi struktúrát, amire Balognak is voltak javaslatai, de az elképzeléseik nem találkoztak. A miniszterelnök ezután ismét a Fidesz pártalapítványának vezetését ajánlotta fel neki.
Balog aztán ismét az egyház felé fordult, és ebben nemcsak égi, de felsőbb segítséget is kapott. 2019-ig ugyanis nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, mert a reformátusok választási törvénye ekkor még úgy szólt: püspök csak az lehet, aki legalább tízévi, folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. A tíz év lelkészség megvolt Balognak, a probléma csak volt, hogy ez nem volt folyamatos az országgyűlési képviselőség és a miniszterség miatt. De ezt is megoldották: a 2019-es tavaszi zsinaton a folyamatos szót törölték a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényéből.
Balogot 2020. november 5-én választották a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökévé. Egyházi hivatalát 2021 januárjában foglalta el, és ebben az évben a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is lett.
Ahogy róla szóló cikkünkben írtuk: Balog a püspökség vezetésébe is rendkívül agilis módon vágott bele, átültette oda a politikából hozott tapasztalatait. „Inkább politikus, mint püspök, püspökként is úgy működik, mint miniszterként” – mondta egy, a református egyház vezetésére rálátó forrásunk.
Titkárságát lelkes fiatalokból szervezte meg, akik katonákként dolgoztak Balognak. A püspök kormányzati, állami kapcsolatait gyakran és eredményesen használta az egyház érdekében. Fontos szerepe volt például abban, hogy az egyház fenntartásában lévő Károli Gáspár Református Egyetem nagyon jelentős állami támogatással új campust építhet. Jó kapcsolatai miatt Balogot sokan megkeresték egyházi körökből is, hogy intézzen el nekik dolgokat. Ennek része lehetett a közreműködése K. Endre kegyelmi ügyében is. Most egy egész ország figyelme irányul rá és az egyházra, hogy mit kezd ezzel a helyzettel. Vajon megtartható-e így a bizalom Balog Zoltán és a Magyarországi Református Egyház vezetése iránt?