Balog maradása ellenszenvet váltott ki a református egyházon belül, de a történetnek még nincs vége

„Ennek a történetnek még bőven nincs vége a református egyházban”

– így fogalmazott egy forrásunk a református egyház keddi üléséről, amely után Balog Zoltán bejelentette: marad továbbra is posztján. Bár Balog elismerte, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazására hivatkozva, ahol a jelenlévők 86 százaléka bizalmat szavazott neki, nem mondott le sem püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról.

A keddi tanácskozás zárt volt. Amikor a püspök délelőtt megérkezett a hivatalhoz, sem Balog, sem más érkező nem mondott semmit a sajtónak. Sőt, Balog Zoltánt egy kisbusszal is eltakarták a riporterek elől, hogy még fényképezni se lehessen jól. Az ülésről kevés információ jött ki: nem tudni például nyilvánosan, hogy kik szavaztak a püspökkel szemben, mi hangzott el bent. Belső információnk szerint püspökök is voltak azok között, akik Balogot lemondásra szólították fel. Egyről szerda óta biztosan tudni: Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke közleményében írta meg, hogy a keddi ülésen, majd később szerdán is lemondásra szólította fel Balogot.

A szimpátiaszavazáson Balogot megerősítették a jelenlévők. Balog erre hivatkozva maradt a posztján, habár az ülés maga informális volt. A református egyházban jogi kötőerővel rendelkező döntést csak a zsinat hozhat, ha nem szavaztak volna az informális ülésen bizalmat a püspöknek, kötelezően akkor sem kellett volna lemondania. „Itt hivatalos döntés nem történt, nem is történhetett. Lemondás történhetett volna, de ezt nem tette meg” – mondták forrásaink. Egyikőjük hozzátette: az a döntés, amire Balog hivatkozik, „nem valótlan, de azt nem egy döntéshozó testület hozta. Ettől még tükrözi az egyházkormányzók körének álláspontját, miszerint nem mondták azt, hogy menjen”.

A zsinat jelentése

Balog ugyanakkor azt is bejelentette keddi videójában, hogy a tanács arra kérte, gondolja át közéleti szerepvállalását, mennyire egyeztethető össze mindez a zsinati elnöki szerepével, és emiatt kész zsinatot is összehívni.

A zsinat helyzete viszont más, mint az ülésé: előbbi már kötelezheti is Balogot arra, hogy távozzon.

A zsinat a református egyház legfőbb döntéshozó szerve. Általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilvánosak. Száz tagja van, ami csak érintőlegesen van átfedésben azokkal, akik a keddi ülésen részt vettek. A zsinatnak ilyen helyzetben a zsinati elnökkel kapcsolatban két dologban van hatásköre egyszerű többség esetén:

• elfogadhatja a zsinati elnök lemondását,
• vagy kérheti a lemondást.

Egy közeli forrás szerint az mindenképp Balog „megszégyenítése lett volna”, ha kedden szűk körben lemondatják. Balognak egyébként két pozíciója van: zsinati elnök, amelynél lemondás esetén a zsinat dönt, illetve püspök, amiről viszont a Dunamelléki Egyházkerület dönthet. Tehát azok, akik megválasztották.

„Rég volt olyan, hogy püspök lemondott, ismeretlen területen mozgunk” – mondták forrásaink arról, hogy elméletben a Balog által belengetett rendkívüli zsinat lemondathatja őt. „De azt nem tudjuk, hogy ez a zsinat megtenné-e ezt, hiszen nagy többségben választották meg a püspököt” – tették hozzá.

A keddi ülés szimpátiaszavazása alapján sejthető Balog támogatottsága a református egyházon belül. Forrásaink szerint ha még fel is merülne Balog lemondása a zsinaton, valószínűbb lenne, hogy Balog kezdeményezi a lemondását, minthogy a zsinat maga mondassa le. De, hozzátette egy forrásunk, semmit nem lehet most készpénznek venni: „a zsinat egy másik gyűlés, minden testület megváltoztathatja a döntését. Egy zsinaton bármi megtörténhet”.

„Nagy a felháborodás és a megdöbbenés a püspök azon döntésével kapcsolatban, hogy nem kíván távozni”

– mondta forrásunk. Több, egymástól független forrás is megerősítette, hogy a református egyház tagjai azért nem fogadták kritika nélkül Balog keddi bejelentését. Az őt érő kritikáknak pedig két része van:

• egyrészről sokan azt kritizálják, hogy a bicskei áldozatok felé „mégis milyen üzenete van annak, ha Balog ezután [az elnöki kegyelem támogatása után] nem mond le”;
• másrészről pedig azt, hogy Novák távozásával logikusnak tűnne, ha Balognak is mennie kéne.

Az egyházon belüli pletykák szerint Balog saját egyházkerületében is vannak, akiket felháborított, hogy Balog keddi bejelentésével „az egyházra húzta rá a felelősséget azzal, hogy nem mondott le”. Több belső forrás szerint eddig is visszatérő kritika volt Baloggal szemben, hogy inkább politikus az egyházon belül, mintsem lelkész. Erre hangzott el az a kritika is, hogy Balog keddi nyilatkozata sem egyházi vezetői, hanem inkább „politikusi nyilatkozat volt”.

Balog keddi bejelentését szerdán konkrét lépések is követték. Fekete Károly közleménye mellett például egy református lelkész bejelentette, hogy a gyermekbántalmazások áldozatainak adja a fizetéskiegészítését, amíg Balog Zoltán az egyház vezetője. Ehhez később egy másik lelkész is csatlakozott.

Az egyházon belül azok, akik Balog lemondását kérik, főként arra hivatkoznak, hogy Balog beismerése után nincs igazából mentség. „Nem érkezett érthető érv arra, hogy az ismert információk után miért támogathatta a kegyelmet” – mondta egy forrásunk. Egyedül az tér el a lemondást kérők között, hogy melyik posztjairól kéne távoznia Balognak: csak zsinati elnökként, vagy püspökként, esetleg lelkészként is.

Balog körül már akkor felmerültek az aggodalmak, amikor 2020-ban elindult a Dunamelléki Egyházkerület püspöki címéért. Balognak azért lett ellenjelöltje, mert akkoriban a református egyházból többen attól tartottak, hogy a volt miniszter miatt jobban bele fog folyni a politika az egyházba. Ezért többen megkeresték a Károli Gáspár Református Egyetem exrektorát, dr. Balla Pétert, hogy szálljon versenybe Baloggal szemben. A politika már Balog kampányszövegeiben is bekerült az egyházba, jelölti vitáján például azzal érvelt, hogy

„Jézus Krisztus jobb, szebb és erősebb a Momentumnál és a Fidesznél is.”

Balog ezen a vitán azt is hangsúlyozta, szerinte „nem szégyen együttműködni a kormánnyal”, állami pénzeket is belengetett a leendő püspöksége esetére. Balog előtt volt már arra példa, hogy valaki lelkészből politikai szereplő legyen, de fordítva ilyen addig nem volt. A Fidesznek viszont az elmúlt években egyre fontosabb lett a református egyház, melynek maga Orbán is a tagja. A kormány egyre több pénzt adott a magyar református egyháznak. 2019-ben az MRE közleményében gratulált a Fidesz győzelméhez. Ugyanebben az évben az MRE közös zsinatán Gulyás Gergely beszédet mondott, a tiszántúli egyházkerület püspöke pedig Áder János levelét olvasta fel.

A dolog pikantériáját adta még az is, hogy Balog 2019-ig nem is felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. A 2019-es tavaszi zsinaton azonban a folyamatos szót törölték a törvényből, ezzel megágyazva Balognak, aki 2020-ban püspök, 2021-re pedig már zsinati elnök lett. Balog egyébként azért nem volt folyamatosan hivatalban, mert 2006-ban szüneteltette lelkészi tevékenységét, miután a Fidesz országgyűlési képviselője lett.

Novák-gate

Balog Zoltán felelőssége azért merült fel a Novák Katalin lemondását hozó botrányban, mert a Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította az elmúlt napokban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként. Információk szerint ő biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének, majd amikor a botrány kitört, és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, akkor ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt. Információink szerint azt állította, hogy a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon.

Hétfőn már kormányzati politikusok is jelezték a Magyarországi Református Egyház felé: szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”, sőt a hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartotta Balogot. Balog kedden a Reformatus.hu-n közzétett videójában arról beszélt, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, de a köztársasági elnök tanácsadójaként „az előzetes vélemények és más információk alapján” egyetértett vele. „Tévedtem és hibáztam” – ismerte el, és elnézést kért. Balog azt is hozzátette a szimpátiaszavazásra hivatkozva, hogy nem fog lemondani. Szerdán már Huth Gergely és Bayer Zsolt cikkeiben, illetve a Hír TV-ben is szóba került Balog esetleges lemondása.