Orbán és Fico leszámol az uniós egységgel Ukrajna mögött, de a többiek közül sokan már átléptek az EU-n

A csütörtökre összehívott EU-csúcson az uniós állam- és kormányfők inkább ne fogadjanak el írásbeli következtetéseket Ukrajnáról, javasolta egy szombati keltezésű levélben Orbán Viktor. Máskülönben megosztott képet mutatnának az EU-ról – vett elő a miniszterelnök egy korábban is használt virágnyelvű körülírást, amivel vétóra utalt.

Nem sokkal később Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy Szlovákia nem támogatja Ukrajnát sem pénzügyileg, sem katonailag. Szerinte Ukrajna nem elég erős a kedvező tárgyalási pozícióhoz, ezért a következő EU-csúcson azonnali tűzszünetet fog javasolni, noha ezt a legtöbb tagállam és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutasítja, ők igazságos és biztonsági garanciákat magában foglaló békét szeretnének elérni.

Az uniós egység helyett már hetek óta futnak csúcstalálkozók egy párhuzamos szálon európai és időnként a kontinensen kívüli országokkal. Ezeken Ukrajnáról és a transzatlanti kapcsolatokat egészen más színben látó Donald Trump második elnökségével előálló helyzetről egyeztettek a Szaúd-Arábiában megkezdődött amerikai–orosz tárgyalásokból is kiszorult országok.

Vasárnap 18 ország – köztük az Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada és Törökország – vezetői vagy diplomáciai képviselői ültek össze Londonban, és Volodimir Zelenszkij. Ennek végén Keir Starmer brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök vezetésével meghirdették a „hajlandók/tettre készek koalícióját”. Starmer a kétórás találkozó utáni sajtótájékoztatón azt mondta, négy fontos lépésben állapodtak meg, és együttműködnek Ukrajnával egy olyan terv kialakításában, amely megállítja a harcokat – ezt a tervet az Egyesült Államokkal is megvitatják és közösen viszik majd tovább.

Ennek ellenére legalább a már meglévő uniós intézkedések fenntartásánál szükség lesz a magyar kormány beleegyezésére, és ez már a héten ütközéshez vezethet.

Mire figyelmeztetett Orbán és mi ennek a jelentősége?

A magyar kormányfő António Costának, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnökének küldte a levelét. Ebben a testületben egyeztethetnek a tagállami vezetők a legmagasabb szinten. A hivatalos ülések végén egyhangúlag ki szoktak adni következtetéseket.

A szöveget először a tagállamok állandó képviselői, utána az EU-ügyi miniszterek szokták előre leegyeztetni. Bár az Európai Tanács nem jogalkotó, a külügyeknél – ahol csak a miniszterek döntenek szintén egyhangúlag – értelemszerűen egybe szokott esni a tagállami vezetők közös véleménye a „beosztott” minisztereik döntéseivel.

Costa Varsó mellett szerdán személyesen is eljött Budapestre, hogy tárgyaljon a csúcsról, csütörtökön pedig videón egyeztetett a 27 tagállami vezető. Orbán a levelében már egy pénteken köröztetett és az állandó képviselők közt tárgyalt szövegről írt.

Itt a Válasz Online szerint egy húszmilliárd eurós, kifejezetten katonai segélycsomag is szerepel. A külügyminiszterek erről már korábban tárgyaltak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig akkor jelezte, hogy ezt – ahogy a korábbi közvetlen fegyverszállítási támogatásokat is – ellenzi. Az uniós költségvetésből eleve nem költhetnek fegyverekre, így itt vagy a költségvetésen felüli Európai Békekeretről, vagy egyszerűen tagállamok által összedobott pénzről és eszközökről van szó.

A Politico korábbi cikke utóbbira utal. A lapnak arról beszéltek, hogy nem döntötték el, minden tagállamot megpróbálnak-e bevonni. (Az Európai Békekeretnél egyhangú döntés kellene, de a magyar kormány hét, tagállamok Ukrajnába vitt eszközeit utólag térítő kifizetés átengedése után régóta blokkol.) A támogatás beemelése a következtetések vázlatába arra utal, hogy mégis megpróbálkoztak első körben az egységgel a támogatás mögött, de ez menetrend szerint ütközne a magyar – és a szlovák – kormányba.

A miniszterelnök levele, amit Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója, a VSquare hírlevelének szerkesztője tett ki az X-en, mégsem ezt a támogatást kifogásolja.

Sőt, általánosságban fogalmaz úgy, hogy Ukrajnáról ne próbáljanak következtetéseket elfogadni, mert áthidalhatatlanok a stratégiai különbségek.

Az orosz invázió több mint három évvel ezelőtti kezdete óta az állam- és kormányfők számos alkalommal fogadtak el ilyen szöveget – a legutóbbi, decemberi hivatalos ülésükön is. Többek között azt szokták hangsúlyozni, hogy Oroszország (a hivatalos magyar fordítás szerint) nem „győzedelmeskedhet”. Támogatják Ukrajna függetlenségét és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint továbbra is segítik anyagilag, katonailag és diplomáciailag, amennyire és ameddig kell. Többször üdvözölték külön is a külügyminisztereik által – mind a 16-szor – elfogadott legutóbbi szankciókat.

A Szabad Európához eljutott egy nem végleges tervezet a kifogásolt következtetésekről, amik több alapelvet leszögeznek az átfogó, igazságos és tartós békéhez. Ilyen lenne, hogy nem lehetnek tárgyalások Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és nem lehet Európa bevonása nélkül tárgyalni Európa biztonságáról. Decemberben is kimondták, hogy az EU „támogatja az átfogó, igazságos és tartós” békét „Ukrajna békeformulájának főbb elveivel és célkitűzéseivel” összhangban, és „Ukrajnával kapcsolatban semmilyen kezdeményezés nem tehető Ukrajna nélkül”. Az új tervezetben hangsúlyoznák, hogy Európa és Ukrajna biztonsága elválaszthatatlan. „Tűzszünet csak egy átfogó békemegállapodás részeként jöhet”, minden ilyen egyezménynek erős és hiteles biztonsági garanciákat kell felkínálnia Ukrajnának.

Orbán a levél szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozatára hivatkozott (ez nem ítéli el a támadó Oroszországot vagy ismeri el Ukrajna területi integritását). A miniszterelnök úgy látta, új fejezet kezdődik, ami a korábbi, Európai Tanácsban elfogadott szövegeket lényegtelenné teszi – igyekezett feloldani az ellentmondást azzal, hogy hogyan fér ez össze az eddig általa is támogatott következtetésekkel. Azt javasolta, hogy az EU az USA-hoz (és nem teszi külön hozzá, de a tavalyi, a tagállamok túlnyomó részét felhúzó „békemissziójához”) hasonlóan lépjen közvetlen kapcsolatba Oroszországgal.

A magyar mellett a szlovák miniszterelnök is vétóval fenyegetőzött. Orbánnal szemben Robert Fico nem az Európai Tanács elnökének üzent levélben, hanem X-en posztolt, és kifejezetten utalt arra is, hogy egyáltalán nem nyújt pénzügyi támogatást. A legutóbb elfogadott olyan nagyobb uniós támogatás és hitel, amely nem kifejezetten katonai, hanem költségvetési, 2027-ig tart. Mellette a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával törlesztve adnak egy kölcsönt a G7-ek, aminek az uniós részét a soros magyar elnökség alatt magyar tartózkodással, az Európai Parlamentben a Fidesz és a Tisza támogatása nélkül fogadtak el. „Ha az Európai Tanács nem tartja tiszteletben, hogy más vélemények is vannak amellett, hogy egyszerűen folytassák a háborút”, akkor csütörtökön nem várhatóak következtetések Ukrajnáról – figyelmeztetett Fico.

Az EU-csúcson önmagában nem lenne példátlan, ha nem az összes következtetést adnák ki mindenki nevében. Hasonló eset volt, amikor 2023 júniusában a magyar és a lengyel kormány miatt egy migrációról szóló részt nem tudtak elfogadni a végkövetkeztetésben. Ekkor a többi tagállam által támogatott részt külön, az Európai Tanács elnökének nevében adták ki.

Ettől még lenne elvi jelentősége, ha Ukrajna kimaradna a közös részből: azt mutatná, hogy három év után megbomlott az EU egyhangú támogatása.

Az EU-ban ráadásul később, gyakorlati következményekkel járó döntéseknél is szükség lenne a konszenzusra legalább az eddigi uniós intézkedések fenntartásánál.

Például a gazdasági és a személyek elleni szankciókat félévente szokták megújítani. Utóbbiak március közepén járnának le, de Szijjártó már küldözgette a figyelmeztetéseket, amikre a hétvégén is ráerősített, bár magához képest egyelőre csak visszafogottan fogalmazott.

Párhuzamos csúcstalálkozók, amikből a magyar kormányt is kihagyták

Az Ukrajna támogatása mellett kiálló európai országok vezetői viszont már így is átléptek az EU-n. Miközben az uniós vezetők bőszen találkozgatnak – hol csak informális „elvonulásra”, hol személyesen, hol videókapcsolaton keresztül –, párhuzamosan kialakult egy másik formátum is. Ezt szokta a kihagyott magyar kormány leháborúpártizni.

Február 17-én még csak az uniós országok egy részéből érkeztek Párizsba. Köztük az olasz euroszkeptikus-konzervatív Giorgia Meloni és a holland Dick Schoof, aki mögött a fideszesek európai pártcsaládjához tartozó Szabadságpárt vezette koalíció áll. Két nappal később már bővebb körből hívtak meg vezetőket, nemcsak uniós, hanem más európai országokból, sőt, Kanadából is. Az orosz invázió harmadik évfordulóján hasonló körben szerveztek találkozót Kijevbe, vasárnapra pedig egyet Londonba, itt többek között a török külügyminiszter is csatlakozott.

A védelmi költéseknél még mindig európai csúcstartó britek szerepe külön kiemelkedik, és az EU-hoz is közelebb hozta őket Ukrajna ügye. A brexit óta Keir Starmer lett februárban az első brit miniszterelnök, aki ismét részt vett az Európai Tanács találkozóján, még ha az egy informális elvonulás is volt.

Ugyanakkor a párhuzamos formátum is megmutatta, hogy túlléphetnek a külpolitikánál egyhangúlag döntéseket hozó EU-n, ha haladni kell, de akár egy-két kormány nem ért ezzel egyet.

„Siránkozás helyett tehát Európának alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, aki pedig ezt akadályozza, annak nem lesz helye az európai biztonsági rendszerben” – fogalmazott Rácz András, a Corvinus Egyetem oktatója a vasárnap a Facebookra kirakott posztjában. Ami szerinte kialakulóban van, az egy kormányközi alapon, az Európa biztonságáért (ideértve Ukrajnát is) tenni hajlandó országok szövetsége lesz. Nem EU-s keretben, mert a rendszeres magyar, eseti szlovák, ciprusi vétó vállalhatatlan kockázatot jelent egy olyan világban, ahol nem lehetünk biztosak benne, hogy mögöttünk áll az amerikai támogatás. Szerinte ugyanezért nem is a NATO lesz a fő keret.

Az uniós intézményeket ebből sem hagyták teljesen ki: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője is ott szokott lenni a találkozókon. Robert Fico szlovák miniszterelnök kérdőre vonta Costát, hogy mit keresett az első, párizsi ülésen.

Az uniós intézményeket viszont az Egyesült Államok is látványosan leértékelte.

Von der Leyen Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő társaságában egyeztetett a müncheni konferencia farvizén J. D. Vance amerikai alelnökkel, de amikor Kallas a múlt héten az USA-ba utazott, hogy többek között Marco Rubio külügyminiszterrel találkozzon, ez időbeosztási okokra hivatkozva elmaradt.

Ehelyett a fontosabb tagállami vezetőknek sikerült bejutniuk Trumphoz. A beiktatása után, múlt hétfőn a francia elnök volt az első európai vezető, akit Trump személyesen fogadott, ezt a Macronnal korábban kialakított „kiváló kapcsolatával” lehet magyarázni. Csütörtökön Washingtonba látogatott és jó hangulatú sajtótájékoztatót tartott Trumppal Starmer is, aki aztán az említett kormányközi csúcsok legutóbbi körének volt a házigazdája vasárnap.

Bóka János EU-ügyi miniszter hétfőn Barkóczi Balázs DK-s képviselővel vitatkozott azon a Parlamentben, hogy a kimaradással a páriák közé kerülne Magyarország. A tárcavezető számos uniós országot sorolt fel Belgiumtól Írországon át a balti volt szovjet tagköztársaságokig, amelyek nem vettek rajta részt. Igaz, az írek hagyományosan semlegesek, a párizsi találkozóról szintén lemaradt baltiakat pedig meghívták múlt szerdára.

A Trumppal múlt héten találkozó Starmer és Macron állt az élre Londonban

A londoni találkozó után Starmer bejelentette: együttműködnek Ukrajnával egy olyan terv kialakításában, amely megállítja a harcokat. Ezt az Egyesült Államokkal is megvitatják és közösen viszik majd tovább. A brit miniszterelnök szerint a csúcstalálkozón négy fontos lépésben állapodtak meg:

• amíg a háború tart, tovább folyósítják a katonai segélyeket Ukrajnának, és fokozzák az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást;
• minden tartós békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, Ukrajnának ott kell ülnie a béketárgyalásokon.
• létrejönne a „hajlandók/tettre készek koalíciója” Ukrajna védelmére és az ország békéjének biztosítására;
• békemegállapodás esetén az európai vezetők arra fognak törekedni, hogy elrettentsenek minden Ukrajnát érintő jövőbeli orosz inváziót.

Utóbbinál az egyik legfontosabb kérdés várhatóan az lesz, milyen biztonsági garanciákat adjanak, azaz hogyan előzzék meg, amit az 1994-es budapesti memorandummal és a 2014-2015-ös minszki egyezményekkel nem sikerült.

A nehezét Európának kell elvégeznie, de szükség van az Egyesült Államok támogatására, mondta Starmer, szerinte az együttműködés fontos Európa biztonsága szempontjából. Macron a vasárnapi találkozó után arról beszélt, hogy ő és a brit miniszterelnök egy korlátozott, egy hónapos tűzszünetet javasolt „a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokban”, annak érdekében, hogy több időt kapjanak a háború deeszkalációjára.

Macron szerint a korlátozott tűzszünetre azért van szükség, mivel a frontvonal hosszát tekintve nagyon nehéz lenne egy teljes tűzszünetet felügyelni. Az interjúban azt sugallta, hogy az európai csapatok esetleges szárazföldi telepítése csak később, „nem a következő hetekben” következik, amint a két fél megtárgyalja az egyezség részleteit.„Mi békét akarunk. De nem akarjuk mindenáron, garanciák nélkül” – mondta a francia elnök.

Az európai szerepvállalás azért is fontossá válhat, mert Zelenszkij megerősítette, hogy az ásványkincsekről között USA-Ukrajna alkuban nem lesznek biztonsági garanciák. Már ha az egyezségből lesz bármi a Trumppal és Vance-szel a kamerák előtt folytatott, sosem látott jeleneteket hozó fehér házi összevitatkozása után. Trump és Vance azzal vádolták meg az ukrán elnököt, hogy nem elég hálás az amerikai támogatásért, nem köszönte meg azt, nem tiszteli az USA-t, és a harmadik világháborúval játszik. Zelenszkij végül elhagyta a Fehér Házat, anélkül, hogy aláírták volna az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást. Trump a találkozó után azt írta közösségi oldalán, Zelenszkij visszamehet, amikor készen áll a békére, de ő úgy látta, ez még nem következett el.

A Wall Street Journal pár napja arról írt, hogy francia–brit vezetéssel egy 30 ezres békefenntartó terven dolgoznak, de ennél is számítanak valamilyen korlátozott szerepre az Egyesült Államoktól, amivel nem kellene katonákat küldenie, csak például légvédelmet biztosítana szomszédos országokból. Nem tudni, hogy erről egyeztetett-e Macron, amikor múlt hétfőn Washingtonban járt. A lap szerint ő még csak általánosabb tervet vázolt, de csütörtökön Starmer is ellátogatott Trumphoz. „Voltak megbeszélések Starmer miniszterelnökkel és Macron elnökkel az európai vezetésű biztonsági garanciákról” – ismerte el Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, „határozottan üdvözölnénk több európai segítséget”.

Mindenesetre amikor Trump megjegyezte, hogy Putyin nem ellenezné az európai békefenntartókat Ukrajnában, az oroszok jelezték: fenntartják az eddigi álláspontjukat, ami kizárná az ötletet.

Orbán Viktornak már egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón feltették a kérdést, hogy hajlandó lenne-e békefenntartókat küldeni Ukrajnába. Az eldöntendő kérdésre annyit mondott: érti, hogy mindenki nagy geopolitikai összefüggésekben beszél, de Magyarországnak megvannak a maga korlátai, majd a karácsonyi tűzszünet ötletét fejtegette. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt hétfőn annyit jegyzett meg a biztonsági garanciákról: ne úgy tegyük fel a kérdést, milyenekre van szüksége Ukrajnának, hanem milyenek kellenek nekünk.

„Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség” – írta vasárnap este Facebook-oldalán Orbán a londoni csúcstalálkozó után.

A csütörtöki csúcs másik témája egyetértést hozhat

Várhatóan Ukrajna említése nélkül is fel tudnának majd mutatni valami közöset a csütörtöki EU-csúcsról. Fico kifejezetten jelezte, hogy tiszteletben tartja a másik témát, az EU védelmének erősítését, és a 2016-ban európai hadseregről beszélő Orbán sem kifogásolta ezt.

Bár ezt már a koronavírus-járvány előtt elkezdték jobban pedzegetni, a pandémia alatt letekerték az erre szánt, amúgy is szerény uniós forrásokat, hogy aztán az orosz invázió, Trump megválasztása, az USA kormányának NATO- és EU-ellenes megnyilvánulásai, az észak-atlanti szövetség tagjaitól elvárt nagyobb védelmi költségvetés ismét feljebb lökjék az ügyet a fontossági sorrendben. A német választáson győztes Friedrich Merz is további lendületet adhat neki, aki szerint Trump nyilatkozatai után „világos, hogy az amerikaiaknak, legalábbis az amerikaiak ezen részének, ennek a kormánynak nagyrészt közömbös Európa sorsa”.

„Újra fel kell fegyverezni Európát”

– jelentette ki Von der Leyen a londoni csúcs után.

A nagy kérdés az, hogy miből. Az egyik megoldás, hogy egyszerűen oldja meg minden tagállam magának. Most a komolyabb költekezés útjában áll az uniós plafon a költségvetési hiányra, ami megszabja, hogy mennyivel többet fizethessen egy kormány a bevételeinél (a különbséget adósságkibocsátásból állva). A szabályok betartatására a járvány miatt néhány évnyi szünet után tavaly hozták vissza a túlzottdeficit-eljárásokat egy megújult, rugalmasabb formában.

Von der Leyen már február közepén bejelentette, hogy élne is az új lehetőségekkel, és egy kivételhez nyúlna, amivel a tagállamok növelhetik a védelmi kiadásaikat válság esetén. „Természetesen ezt irányított és feltételes módon tesszük majd”, és egy szélesebb tervezetben minden tagállamnak külön, az adott országra szabott eszközöket adnak.

A tervről azóta se derült ki több információ, hiába kérdezgették erről újságírók a bizottsági szóvivőket a testület napi sajtótájékoztatóin. Nem ártana például tisztázni, melyik kivételre gondolt, mert kettő is van. Az egyik azt a problémát oldaná meg, hogy ne akkor kelljen megszorításokat bevezetni, amikor épp válság van, és így csak tovább fokozzák a nehézségeket. Ez egy általános kivétel lenne, de kifejezetten súlyos válságoknál nyúlhatnának hozzá, így valószínűleg a másikat fogják használni.

A másik kivétel nemzeti, ha egy tagállam olyan költségvetési hatású körülményekkel szembesül, amik a hatáskörén kívüliek. Ilyenkor nem veszélyeztethetik az adott ország pénzügyi egyensúlyát középtávon, és csak előre megszabott ideig térhetnek el az előírásoktól.

A Politico a március 6-i csúcs kiszivárgott, nem végleges változata alapján arról írt, hogy felszólítanák az Európai Bizottságot a költségvetési költekezést visszafogó szabályoknál a „rugalmasságok” kihasználására.

A lengyel kormány a lefoglalt vagyon felhasználását és a költségvetési szabályok módosítását is támogatná, de Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz regionális politikáért felelős miniszter a Reuters szerint bedobott egy újabb ötletet is. Azt fejtegette, hogy a helyreállítási alapból akár húszmilliárd eurónyi le nem hívott kölcsönt fordíthatnának a védelmi ipar megerősítésére. Az alapnak van egy vissza nem térítendő és hitelrésze is, de utóbbit eleve sok tagállamból részben vagy egyáltalán nem igényelték, a magyar kormány is fokozatosan visszavett az összegből, amire végül bejelentkezett. A lehívással ráadásul általában lassan haladnak a tagállamok, holott 2026-ra végezni kellene vele. Az átirányításhoz viszont módosítgatni kellene a nemzeti terveket, ezzel együtt a pályázatok lezavarására és megvalósítására se sok idő maradna. (A magyar kormány egy potyaelőleget leszámítva nem hívhat le pénzt innen, amíg nem teljesít összesen 27 feltételt, amikből hivatalosan csak négyet pipált ki.)

A Politico által megszerzett nem végleges végkövetkeztetések utalnak rá, hogy további uniós forrásokat vonjanak be. A lap viszont nem említi a helyreállítási alapot, csak a „rendes” uniós költségvetés nagyjából harmadát kitevő strukturális alapoknál akar nagyobb rugalmasságot. Innen közvetlenül fegyvereket nem lehet venni, de például iparfejlesztésre – akár történetesen hadiiparra – vagy „katonai mobilitásra”, azaz stratégiai szempontból fontos út- és vasútépítésekre elvileg irányíthatnak pénzt.

Az Európai Befektetési Bankot is jobban bevonnák. Ennek érdekében februárban a 27-ből 19 uniós kormány – köztük például a francia és a német, de a magyar nem – fogott össze, hogy változtassanak az intézmény szabályain. A bank 2025-ben már az eddigi dupláját, kétmilliárd eurót fektet be védelmi projektekbe, de az elnöke, Nadia Calviño arra figyelmeztetett, hogy oda kell figyelniük a hitelminősítésükre, ami most a legjobb besorolású (így olcsón és könnyen hitelezhetnek).

A kétmilliárd euró és az eddig keringő többi összeg viszont 27-felé aprózódik, miközben Von der Leyen tavaly 500 milliárd euróra becsülte a szükséges befektetéseket a következő tíz évben. Ráadásul az Európai Bizottság szerint az uniós védelempolitikának nemcsak az a problémája, hogy kevés benne a pénz, hanem hogy azt is rosszul költi el. Túl sok a párhuzamos képesség, a különböző fegyverrendszer, és Mario Draghi volt olasz miniszterelnök jelentése alapján maga az uniós védelmi ipar is szétaprózott.

Azt is el kell dönteni, mennyire fontos, hogy európai cégeknél költsék el a pénzt: ha erre törekednek, akkor az uniós gazdaságon belül tarthatják az eurókat és munkahelyeket teremthetnek, de lassabban és kevésbé hatékonyan költekezhetnek.

Ebbe a dilemmába tört bele a magyar EU tanácsi elnökség bicskája is tavaly egy másfél milliárd eurós védelmi programnál, amivel az év eleje óta eddig a soros lengyelek sem értek el áttörést. Épp a lengyel kormány vezeti a védelmi kiadásokat, a NATO-ból az Egyesült Államokat is beleértve a legközelebb áll ahhoz, hogy elérje a GDP-arányosan öt százalékos védelmi kiadásokat Trump javaslatának megfelelően, de ezt jelentős részben nem európai, hanem például az USA-tól, Dél-Koreától vett eszközökkel érte el. Ipari alap nélkül viszont nem is csak az a kérdés, hogy az EU képes-e az USA nélkül, egyedül segíteni Ukrajnának, hanem hogy önmagát meg tudná-e hosszabb távon védeni.

Bóka János EU-ügyi miniszter az említett hétfői parlamenti meghallgatásán is beszélt erről a dilemmáról. Uniós stratégiai érdeket kell szolgálnia, ha erre közös pénzt költenek, azaz a magyar kormány – a franciákhoz hasonlóan – arra hajlik, hogy lehetőleg uniós gyártmányú eszközöket vegyenek. Bóka nem tette hozzá, de a felpörgetett hazai fegyvergyártás miatt erre erős indok is akad.