2024. október 22. – 11:40
Azt akarjuk, hogy Oroszország fizessen
– így foglalta össze Karin Karlsbro jelentéstevő annak a legfeljebb 35 milliárd eurós hiteltervnek a lényegét, amiről kedden vitázott és szavazott az Európai Parlament (EP). A javaslatra magyar elnökséggel már rábólintottak a tagállamok, de az EP-nek is igent kellett rá mondania. A hitelnél a lefoglalt orosz jegybanki vagyont használnák fel törlesztésre.
Az EU a fejlett gazdaságú G7-ekkel, köztük az Egyesült Államokkal együtt nyújtana összesen 45 milliárd eurót, így az EP közleménye szerint az uniós rész kevesebb is lehet 35 milliárdnál – attól függően, hogy a többiek mennyit dobnak be. Néhány napja az uniós országok állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor is hangsúlyozták a fontosságát, hogy a G7-ek az előzetes megállapodásukat betartva 45 milliárd eurós hitelt adjanak Ukrajnának a „jelenlegi és jövőbeli katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteihez”.
A tervet a Tisza Párt és a DK európai parlamenti frakciójának szószólói, a néppárti Sandra Kalniete és a szocialista Brando Benifei is támogatta a keddi vitán. Kalniete azt hangsúlyozta, hogy ez a hitel segít az ukrán költségvetésen és a korábbi kölcsönök visszafizetésében. Benifei kiemelte, hogy a költségeket a pusztításért felelősöknek és nem az uniós állampolgároknak kellene kifizetnie.
Thierry Mariani, a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért képviselőcsoport vezérszónoka szerint viszont
úgy akarnak 35 milliárd eurót adni Ukrajnának, hogy már a háború előtt is a korrupció üszkösödésétől szenvedett.
A hitel hozzáadódik az eddigi „adóssághegyhez”, hangsúlyozta. (Ahogy arról korábban írtunk, a tervezetben épp arra utaltak, hogy a hitelből gyakorlatilag korábbi, lejáró uniós kölcsönöket fizethetne vissza Ukrajna az orosz jegybanki vagyonból nyert pénz felhasználásával.) Egy számvevőszéki jelentés alapján a kölcsön nem elhanyagolható kockázatú, Mariani szerint pedig egyre nagyobb teher lesz az EU-nak, mert az Egyesült Államok nem biztos, hogy csatlakozik.
Arról nem beszélt, hogy a vonakodásban milyen szerepe van az egyetlen uniós kormánynak, aminek a vezetője a pártcsaládhoz tartozik. Az USA kormányzata azért tart a hiteltől, mert az orosz jegybanki vagyont lefoglaló uniós szankciókat félévente meg kell hosszabbítani. Ehelyett három évet szeretne, de a magyar kormány csak az Egyesült Államok elnökválasztása után tárgyalna az egyhangúságot igénylő döntésről. Ezt Damian Boeselager zöld képviselő is felemlegette azzal, hogy akik két hete a szélsőbal- és -jobboldalról Orbánnak tapsoltak, szerinte most Észak-Korea és Putyin oldalán állnak.
A fideszes László András egy rakás hazugságnak nevezte a beszédet és nevetségesnek, amit a magyar kormány szerepéről állított. „Miért csinál úgy, mintha egy tízmilliós ország valahogyan blokkolna vagy komoly különbséget jelentene ebben az ügyben?” – kérdezte, miközben a részben zöld koalíció élén a német kancellár is tárgyalna Putyinnal. Az uniós tagállamok kezdetben odaadták, amit tudtak, aztán az EU, utána már együtt vettek fel hitelt, most pedig már a lefoglalt orosz vagyont használják kölcsönre, jelentette ki.
Boeselager azzal válaszolt, hogy Orbán a korábbi, 50 milliárd eurós hitelt is megpróbálta blokkolni. (A miniszterelnök tavaly decemberben valóban maga posztolta, hogy „vétó az extra pénzre”, de februárban átengedte a döntést.) Csak akkor engedte ezt el, amikor „tízmilliárddal megvásárolták”, ami Boeselager szerint zsarolás volt. (Az Európai Bizottság tavaly decemberben teljesítettnek minősítette a magyar igazságügyi reformot, ezzel több mint tízmilliárd eurónyit tett lehívhatóvá a részben befagyasztott magyar támogatásokból. Az EP beperelte a testületet a döntés miatt, az Európai Bizottság szerint viszont a magyar kormány kipipálta a feltételeket, a kormány szerint az uniós intézmények zsarolják a befagyasztásokkal.)
Az Európai Konzervatívok és Reformerektől Rihards Kols arról beszélt: az agresszornak nem csak veszítenie, hanem fizetnie is kell. Kols egy olyan rendszert vezetne be, amilyennel nem félévente, hanem Oroszország kivonulásáig és jóvátétel fizetéséig hosszabbítanák meg a szankciókat. Az euroszkeptikus csoport vezérszónoka szerint vagy biztosítják ma Ukrajna szabadságát, vagy majd azzal tölthetik az életüket, hogy visszaemlékeznek, milyen volt, amikor a nemzetek még szabadok voltak. (Orbán Viktor tavaly decemberben még úgy vélte, csak idő kérdése, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozzon a Fidesz.)
Milan Uhrík a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európájától viszont azt kérdezte, mi köze Ukrajnának az európai értékekhez, miközben elhalasztották a választásokat és szerinte többek között megszüntették a kisebbségi jogokat is, ráadásul nem akarnak Szlovákiának sem gázt továbbítani. „Mindenki úgy tesz, mintha minden rendben lenne”, de a pénz úgy áramlik Ukrajnába, hogy senki sem tudja, mi lesz vele, jelentette ki.
Háromból háromféleképp szavaztak a magyarok, sőt
A javaslatot 518 igennel, 56 nem és 61 tartózkodás mellett megszavazták. A jegyzőkönyv alapján a Fidesz-KDNP képviselői nem adtak le szavazatot a voksolásnál, míg az utána következő javaslatokra a legtöbbjük igen, és a közvetítés a hitelről szóló szavazás eredményének kihirdetése után épp őket mutatta a teremben. (Arról, hogy a delegáció bizonyos kérdésekben viszonylag gyakran nem nyom gombot, miközben a teremben van, az EUrologus nyomán itt írtunk.) A Tisza Párt tagjai tartózkodtak (ez gyakorlatilag ugyanúgy szándékosan le nem adott szavazatnak számít), kivéve Magyar Pétert, aki nem voksolt. A DK képviselői igent nyomtak, a Mi Hazánké nemet.
Az Európai Néppártból a tiszásokon kívül mindenki támogatta a javaslatot, aki szavazott. A Patrióták Európáért 39 tagja tartózkodott, 23-an igennel, heten nemmel voksoltak. A Szuverén Nemzetek Európájából mindenki ellenezte a javaslatot, aki gombot nyomott, a többi frakciónál a támogatók voltak többségben.
A szavazás után a DK-s Molnár Csaba arról posztolt, hogy „a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk EP-képviselői egy olyan ukrán pénzügyi támogatást nem szavaztak ma meg az Európai Parlamentben, amelynek a fedezete az orosz bűnözőktől és putyinista oligarcháktól Európában lefoglalt vagyon lesz. Vagyis a hitel egyetlen fityingjébe sem kerül az európai, a magyar adófizetőknek.
A három magyar jobboldali párt már akkor sem támogatja Ukrajna újjáépítését, ha az nem kerül pénzbe.
Ez új mélypont, jól mutatja, hogy Orbán politikáját ebben az ügyben is követi a két másik jobboldali párt. A Tisza ráadásul úgy, hogy saját frakciójával, az Európai Népparttal is szembeszavaz. Mi Dobrev Klárával természetesen igennel szavaztunk, mert ez Európa és ez Magyarország érdeke.”
A Tisza Párt közleményt adott ki Magyar Péter nevében a tartózkodás okairól. „Annak ellenére, hogy határozottan elítéljük az orosz agressziót és meggyőződésünk, hogy az agresszornak meg kell fizetnie az okozott károkért és az ukrán népnek segítséget kell nyújtanunk, a parlamenti határozat bizonyos, a fegyverbeszerzésekre és szállításra vonatkozó pontjai miatt a TISZA Párt Delegációja az Európai Parlamentben a tartózkodás mellett döntött. A szöveg minden aspektusát alaposan megvizsgáltuk. A tartózkodás melletti döntés korántsem volt egyszerű, azonban
az orosz lefoglalt vagyonból származó jövedelmek felhasználási módjára vonatkozó egyértelmű jelzések hiánya, amelyek az EU Ukrajna iránti támogatását irányítják a jövőben, arra a döntésre vezettek bennünket, hogy tartózkodjunk.
A TISZA Delegáció úgy véli, hogy több forrást kellene szánni az ország jövőbeni újjáépítésére. A tartózkodás melletti döntésünk szorosan összefügg azzal a legfőbb törekvésünkkel is, hogy ne akadályozzuk az Unió Ukrajna és népe megsegítésére, támogatására irányuló erőfeszítéseit. Az európai parlamenti határozatok jelentős része sajnos karácsonyfaszerűen épül fel. Sok olyan pontja van, amely jó szívvel támogatható és több olyan, amely kétségeket vet fel. Ilyen esetben egy felelős politikus csak a tartózkodás mellett dönthet. Ezen döntésünkről előzetesen tájékoztattuk az Európai Néppártot.”
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
