Magyar elnökséggel, magyar és máltai tartózkodással az EU Tanácsa megszavazta a 35 milliárd eurós ukrán hitelt

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Ukrajnának nyújtandó támogatási csomagot egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli hitellel, közölte szerda este az uniós testület. Egy csatolt dokumentumból kiderül, hogy a magyar elnökségű Tanácsban két tagállam, Magyarország és Málta kormányai tartózkodtak, rajtuk kívül mindenki igennel szavazott. A javaslat elfogadásához elég volt a minősített többség, így egyedül senki sem vétózhatott, a tartózkodás gyakorlatilag udvarias nemnek számít.

Ahogy arról korábban írtunk, a tagállami Tanács már két hete közölte, hogy megállapodtak a hitelről, most ezt szentesítették írásbeli eljárással. A kölcsön visszafizetéséhez a lefoglalt orosz jegybanki vagyont használnák fel, a kamataiból állnák a részleteket. (A közlemény szerint erre a profit 95 százalékát fordítanák. A maradék gyakorlatilag arra a katonai támogatásra menne, amit egy korábbi tartózkodása miatt a magyar kormány megkerülésével fogadtak el júniusban.)

„Oroszország fizessen”

– többen így foglalták össze a mostani kölcsön lényegét az Európai Parlamentben, ahol kedden vitáztak és szavaztak a tervezetről. Sandra Kalniete néppárti szószóló arra is felhívta a figyelmet, amire a tervezet szövege is utal, hogy a hitellel legalább részben korábbi uniós kölcsönöket válthatnak ki. Az EP-ben a Fidesz-KDNP képviselői nem adtak le voksot, holott pár másodperccel a szavazás lezárása után már őket mutatta a közvetítés a teremben ülve, a Tisza Párttól tartózkodtak, a Mi Hazánk német, a DK igent nyomott.

A G7-ekkel együtt segítenének

A szerdai közlemény szerint a pénzügyi csomag célja, hogy támogassa Ukrajnát a fokozódó orosz agresszióval szemben, és hozzájáruljon Ukrajna finanszírozási hiányának fedezéséhez. A csomagban egy együttműködési mechanizmust is elfogadtak, ami (a lefoglalt orosz vagyon felhasználásával) segíti Ukrajnát, hogy visszafizessen az uniós résszel együtt 45 milliárd euróig nyújtott hiteleket az EU-tól, valamint a több uniós tagállam mellett az Egyesült Államokból, Japánból és Kanadából álló G7-es partnereitől.

Az uniós országok állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor a múlt heti csúcstalálkozójukon hangsúlyozták a fontosságát, hogy a G7-ek az előzetes megállapodásukat betartva 45 milliárd eurós hitelt adjanak Ukrajnának a „jelenlegi és jövőbeli katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteihez”. A G7-tag Egyesült Államok kormánya ugyanakkor tart tőle, hogy az EU-ban félévente meg kell újítani a szankciókat, amikkel az orosz vagyont is lefoglalták. Erről egyhangúlag döntenek, azaz egyetlen kormány is vétózhat, így inkább hároméves hosszabbításokat szeretne. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy a szanckiókról csak az USA november 5-i elnökválasztása után kellene dönteni. A Politico szerint ez ajándék lehet Donald Trumpnak, mert ha nyer, így kifarolhat az egyezségből.

A hitellel együtt egy nyolchetes határidő alóli kivételről is szavaztak (azaz ha betartották volna, az elnökválasztás utánra csúszott volna az EU döntése a G7-es hitel uniós részéről), itt egyedül a magyar kormány tartózkodott.

A máltai és az osztrák kormány külön nyilatkozatokat is csatolt

A múlt heti csúcstalálkozó végén kiadott következtetésekbe beletették azt a szokásos kiskaput is, hogy a katonai támogatásnál figyelembe kell venni egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikáját is, ami általában a semleges országokra utal.

A mostani tanácsi döntéshez két semleges tagállam, Ausztria és a tartózkodó Málta kormánya is csatoltatott egy-egy nyilatkozatot. Utóbbié visszautal a csúcstalálkozó kitételére a katonai támogatásról, ezt szerinte nem tükrözi a tanácsi javaslat, ezért tartózkodott.

Az osztrákok hangsúlyozzák, hogy a javaslat nem érinti Ausztria biztonság- és védelempolitikai sajátosságait, az ország pedig nem fog a jövőben sem fegyvereket vagy lőszert finanszírozni. (Magyarország és a semleges Írország kormányai nem fűztek külön nyilatkozatot a döntéshez.)