A párizsi csúcs után is széttartóak a vélemények, hogy küldjenek-e egy ukrajnai békealku után katonákat

Az európai országoknak „teljes szerepet” kell játszaniuk, hogy szavatolják Ukrajna biztonságát, jelentette ki Keir Starmer a BBC szerint, miután több európai ország, uniós testületek és a NATO vezetőjével találkozott hétfőn Párizsban. A brit miniszterelnök már korábban jelezte, hogy készen kell állniuk akár békefenntartók Ukrajnába küldésére is, és a lap szerint hamarosan tárgyal Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével. A Financial Times úgy tudja, a múlt héten az USA vezetése kérdőívben érdeklődött európai országoknál, hogy milyen erőket lennének hajlandóak bevetni ilyen célra biztonsági garanciaként egy esetleges alku után.

A legtöbben nem kötelezték el magukat úgy, mint a britek. Ha katonák kellenek egy esetleges megegyezés után, akkor minimum megvitatja ezt, fogalmazott a Telegraaf alapján Dick Schoof. A holland miniszterelnök szerint „Európa megértette, hogy többet kell tennie”. A mögötte álló koalíció legnagyobb tagja Szabadságpárt, ami a fideszesekkel közös Patrióták Európáért csoporthoz tartozik, de a holland párt élén álló Geert Wilders a lap szerint kijelentette, hogy ellenzi a katonáik kivezénylését.

„Lengyelországnak egyszerűen nincs annyi többletkapacitása, hogy katonákat küldjön Ukrajnába” – jelentette ki az ülésre indulva a bruttó nemzeti össztermékük arányában még az USA-nál is nagyobb védelmi költségvetésű lengyelek kormányfője. Donald Tusk hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciákhoz az USA-nak és az európaiaknak is hozzá kell járulniuk, írja a Politico.

Olaf Scholz német kancellár túl korainak tartotta, hogy európai békefenntartók küldéséről tárgyaljanak, „kicsit irritál” a vita erről. Ukrajnának nem lehet diktátumot adni, képesnek kell lennie arra, hogy folytassa az útját az Európai Unióba, megvédje a demokráciáját és önrendelkezését, ezek nem lehetnek alku tárgyai, mondta a Guardian videós közvetítése alapján, mielőtt a hétvégi választás vitájára sietett volna.

Európa teljesen eleget fog tenni a katonai támogatásnak, amit Ukrajnának nyújt, posztolta X-re Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint az uniós tagjelölt ország megérdemel egy olyan békét, ami tiszteletben tartja az önrendelkezését, területi egységét és függetlenségét erős biztonsági garanciákkal.

Több tagállami vezetőhöz hasonlóan kiemelte, hogy az uniós országoknak növelniük kell a védelmi kiadásaikat. Pár napja már be is jelentette, hogy a koronavírus-járvány alatt jegelt, tavaly visszahozott tagállami költségvetési szabályok alól szükséghelyzetre hivatkozva kivételt kapjanak a katonai költések.

A magyar kormányfő számos uniós kollégájához hasonlóan – Schooffal és többek között Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel ellentétben – nem volt ott a csúcson. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már előre úgy vélte: Trump-ellenes európai vezetők megpróbálják megakadályozni az ukrajnai béketeremtést.

Kedden kezdődhetnek szaúdi közvetítéssel az amerikai–orosz tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország külügyminiszerei, Marco Rubio és Szergej Lavrov között Szaúd-Arábiában. „A háborúpárti európaiak sikítanak, hogy ők nem ülhetnek ott az asztalnál, de miért is ülnének ott” – írta erről Szijjártó. Rubio korábban leszögezte: a valódi béketárgyalásokba Ukrajnát és az európaiakat is be kell vonni.