Lengyelország fontolgatja, hogy már Ukrajna felett lelője az ország felé tartó orosz rakétákat

Lengyelország fontolóra veszi az ukrán ajánlatot, miszerint már akkor lelőhetnék a Lengyelország felé tartó orosz rakétákat, hogy azok elérnék az ország légterét – írja a BBC.

Az elmúlt két évben több nyugat-ukrajnai létesítményt célba vevő orosz rakéta lépte át a lengyel határt – feltehetően tévedésből. Ezek többnyire olyan kevés időt töltenek a lengyel légtérben, hogy a lengyel légvédelemnek ideje sincs reagálni rájuk, nem egyszer viszont személyi sérülésekkel, egy alkalommal pedig két halálos áldozattal is járt, hogy az ukrán légvédelem közvetelenül a lengyel határ mellett semmisítette meg a rakétákat, a törmelék pedig lengyel területre hullt.

Arról, hogy a lezuhant drónok, rakéták és elsodródó tengeri drónok révén hogy csap át a háború környező országokba is, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóban járt, ahol kétoldali védelmi megállapodást írt alá Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel. Ebben a megállapodásban szerepel egy ukrán ajánlat is, amit a lengyel fél egyelőre nem fogadott el, de fontolóra veszi.

Zelenszkij a látogatása során jelezte, hogy Ukrajna nyitott lenne arra, hogy Lengyelország már az ukrán területek felett lelője azokat az orosz rakétákat, amelyek fenyegető közelségbe kerülnek a lengyel légtérhez.

Sikorski elismerte, hogy a lengyel légvédelem nem nagyon tud mit kezdeni a területére tévedő orosz rakétákkal. Ezekről ugyanis hiába feltételezik, hogy csak véletlenül repültek át a lengyel határ felett, és hiába tartózkodnak rövid ideig a lengyel légtérben, védekezniük kellene ellenük. Ha viszont lelövik őket, a törmelékkel a saját lakosságukat veszélyeztetik.

Épp ezért kapóra jönne a lengyeleknek az ukrán ajánlat, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Bár Sikorski érvelése szerint az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövése önvédelemnek minősülne, hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntést Lengyelország egyedül nem, csak a NATO támogatásával hozhatna meg.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a héten a washingtoni NATO-csúcson adott interjúban szintén hangsúlyozta, hogy a javaslatot megvitatják a szövetségeseikkel, mielőtt döntést hoznának. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok különösen szkeptikus ezzel kapcsolatban, ezért velük is egyeztetni fognak.

„Szilárd szövetségi támogatás nélkül, ami egyelőre nincs, ez a javaslat meglehetősen rizikós” – fogalmazott.

A lengyel külügyminiszter pénteken közölte, hogy Lengyelország jövőre a hazai össztermékének (GDP) 5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 4 százalékról, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára – írja az MTI. Sikorski szerint ezzel Lengyelország költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: „már nem élünk a hidegháború utáni örök békében”.

Pénteken Oroszország heves rakétázással támadta a kelet-ukrajnai Herszont. A városban több épület is jelentősen megrongálódott, de a terület kormányzója szerint csodával határos módon senki nem sérült meg a támadásban. A város vízellátását biztosító infrastruktúra is megsérült, dolgoznak a helyreállításán. Az ukrán légvédelem péntek éjszaka több cirkálórakétát és drónt is lelőtt Hmelnyickij, Szumi és Cserkaszij régiók felett.

Pénteken moszkvai kezdeményezésre telefonon egyeztetett az orosz és az amerikai védelmi miniszter. Andrei Belousov és Lloyd Austin a „potenciális eszkaláció” elkerüléséről egyeztettek. Az elmúlt hetekben nőtt a feszültség az USA és Oroszország között, miután Washington bejelentette, hogy nagy hatótávolágú rakéták telepítését tervezi Németországba. Moszkva ezután arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés könnyen „hidegháborús stílusú konfrontációhoz” vezethetne.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arra is figyelmeztett, hogy eszkalációs lépésnek tekintenének minden olyan döntést a nyugati országok részéről, amely engedélyezné Ukrajnának, hogy Oroszország belső területein is rakétatámadásokat hajtson végre. Jelenleg Ukrajna csak korlátozott mértékben és területeken hajthat végre támadásokat az orosz területeken nyugati fegyverekkel, de korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Emmanuel Macron francia elnök is utalt arra, hogy lazítani lehetne a szabályokat.

(Guardian)