2024. június 11. – 04:36
A június 9-i európai parlamenti választás után kevés olyan magyar képviselő marad a testület tagja, aki az előző ciklusban is ott lett volna. Egy ellenzéki párt már a voksolás előtt kiesett az EP-ből, kettő nem tudta megugrani a bejutási küszöböt, és a Fidesz képviselői közül is sokakat lecserélnek.
Azt itt mutattuk be, hogy ki az a 21 ember, aki Magyarországról bejutott az új, már 720 fős EP-be. A bejutó pártok listáin szereplőknek még el kell dönteniük, visszalépnek-e a hátrébb állók javára, így a képviselők hivatalos névsora csak később derül ki. De nézzük, kik távoznak többek között az eddigi delegációkból!
A fideszes Hidvéghi Balázs már a választás előtt új feladatot kapott – igaz, ez eleve csak a voksolásig tartott volna. Márciusban Szentkirályi Alexandra volt főpolgármester-jelölt kampányfőnöke lett. Korábban a Fidesz magyar országgyűlési képviselője, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője, helyettes államtitkár és a párt kommunikációs igazgatója is volt. A 2019-es EP-választáson a kormánypárti lista utolsó előtti bejutó helyéről kapott mandátumot. Azon kevés fideszes EP-képviselő között volt, aki rendszeresen folyékonyan angolul szólalt fel az üléseken, ostorozva például az uniós „ideológiai dzsihádot”, tavaly pedig feljelentett egy reptéri boltot, amiért ott „öncélú homoszexuális tartalmat árusítanak”. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a Heartstopper című könyvet fólia nélkül, a gyerekkönyveknél árulták az egyik boltban.
A Fidesz legutóbbi EP-listavezetője, Trócsányi László már januárban bejelentette, hogy nem indul el a júniusi választáson. A mandátuma lejárta után csak a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként 2022-ben elkezdett munkáját fogja folytatni. A közleménye szerint megtisztelő feladat volt neki öt éven át az Európai Parlamentben dolgozni, de „ezt is, mint mindent, tudni kell abbahagyni”. Azt írta, hogy a mandátuma lejárta után a magyar felsőoktatás sikeréért szeretne dolgozni. Ennek ellenére a Fidesz márciusban vele pótolta volna a Sulyok Tamás köztársasági elnökké választásával az alkotmánybíróságban megüresedő helyet, de Trócsányi elutasította a felkérést.
2019-ben úgy kötött ki az Európai Parlamentben, hogy a testület akadályozta meg az európai bizottsági kinevezését. Hiába jelölte őt a kormány az uniós kvázikormány magyar biztosának, az EP jogi szakbizottsága összeférhetetlenséget állapított meg nála. A Transparency International idén kiadott gyűjtése alapján az összes EP-képviselő közül a harmadik legnagyobb jövedelmet vallotta be mellékállásokból, a testület adatai szerint pedig a mostani parlamenti ciklust kitöltő magyar képviselők közül ő szavazott a legkevesebbszer. Korábban többek között igazságügyi miniszterként dolgozott, hosszú jogi pályafutása alatt az európai közjogot is kutatta.
A Fidesz listáján rendszeresen befutó helyen szerepelnek külhoni magyar képviselők EU-n kívüli országokból. A kárpátaljai Bocskor Andrea most két ciklus után adja át a helyét. A legutóbbi választáson a lista 10. helyén szerepelt, korábban a beregszászi Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatója és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára volt. Az Ukrajna elleni orosz invázió kitörésének első évfordulóján Bocskor kemény szavakkal ítélte el az orosz agressziót az Európai Parlament ülésén.
„Egy éve tart Oroszország agressziója, jogtalan háborúja Ukrajna ellen, amit határozottan elítélünk, minden fórumon kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett”
– fogalmazott akkor a Fidesz-KDNP listájáról bejutott EP-képviselő. „Támogatjuk Ukrajna uniós tagjelöltségét” – mondta, és tavaly az ukránok oldalán önként harcoló magyar katonákat is méltatta. Kritizálta az ukrán kisebbségi törvényt, idén fegyverszünetet és béketárgyalásokat sürgetett.
Kósa Ádám az első európai parlamenti képviselő volt, aki jelnyelven kommunikál. (A jelnyelvi tolmácsa is beülhetett az alapesetben szigorúan csak képviselőknek fenntartott ülésterembe.) A politikusi pályafutása előtt ügyvédként, majd képviselőként is kiállt az akadálymentesítés mellett, az EP-ben főként szociálpolitikai ügyekkel foglalkozott. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke. Hosszú idő után búcsúzik a képviselő-testülettől, amelynek 2009 óta volt a tagja. Szerepelt a Fidesz 2024-es EP-listáján, de nem befutó helyen, és már április 4-én kiírta a Facebookjára, hogy a jövőben Magyarországon szeretné hasznosítani az elmúlt három ciklus tapasztalatait, emellett a siketek nemzetközi sportéletét irányító ICSD (Siketek Nemzetközi Sportbizottsága) vezetésére és megerősítésére akar koncentrálni.
Járóka Lívia már Magyarország európai uniós csatlakozásának évében, 2004-ben képviselő lett, ő volt az első roma nő a testületben. 2017-ben az EP egyik alelnöki posztjáig jutott, 2019-ben újrázott, de a Fidesz 2021-es néppárti távozásának hatása lemérhető abban, hogy 2022-ben hiába indult ismét a posztért, az első jelölt volt, aki visszalépett. Nemrég azzal került be a hírekbe, hogy egyik asszisztense Gáspár Evelin, Győzike lánya volt. Az antropológus végzettségű politikus – aki a Közép-európai Egyetem egyik kutatói programjában is részt vett – a saját állítása szerint a jövőben visszatér az egyetemi-akadémiai élethez.
Ha Járóka EP-karrierje a Fidesz uniós pozícióinak elveszítését, Gyöngyösi Márton pályafutása a Jobbik néppártosodási kísérletét mutatja. A párt külpolitikai szakértőjeként 2012-ben idejét látta, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Két évvel később kijelentette, hogy „az előzmények ismeretében legitim a népszavazás a Krímen” az Ukrajnához tartozó félsziget orosz, nemzetközileg azóta sem elismert elcsatolásáról.
A Jobbik 2022-ben választotta meg elnöknek, miután Jakab Péter a belharcok miatt lemondott. A néppártosodás jegyében tavaly már kipában széderezett az Egyesült Államok nagykövetségén, idén pedig az EP-ben úgy vélte, hogy Oroszország főként dezinformációkkal vív hibrid háborút Európával. Ijesztőnek tartotta, hogy szerinte az Orbán-kormányhoz hasonló közvetítők orosz propagandát terjesztenek, akadályozzák a közös uniós döntéshozást és beavatkoznak különféle tagállami választásokba, valamint szóvá tette, hogy Oroszország a közelmúltban számos szélsőbal- és jobboldali pártba fektetett be. A mostani EP-választáson már csak a Jobbik listájának második helyén indult Róna Péter mögött.
A Jobbik csak 1 százalékot szerzett, de a 3,67 százalékával a Momentum sem érte el a bejutási küszöböt vasárnap, így Donáth Anna listavezető is búcsúzik az EP-től. A képviselő 2021 novemberétől a párt elnöke is volt, de néhány hónap után lemondott. A politikai tevékenységhez a szülése után, tavaly februárban, a párt élére pedig a bakijairól és szerencsétlenül sikerült nyilatkozatairól ismertté vált Gelencsér Ferenc lemondása után, januárban tért vissza. Hétfőn viszont a párt EP-választási szereplése miatt ő is távozott a posztról, és a teljes elnökséggel együtt lemondott. A politikus, akit többek között volt MSZP-s képviselő apja miatt támadott a kormányközeli média, szociológusként végzett.
A tervek szerint csak félig búcsúzott volna az EP-től Cseh Katalin. A Momentum másik képviselőjével, Donáth Annával abban állapodtak meg, hogy az EP-ciklus félidejénél váltják egymást, ha csak egyetlen helyet szereznek. Az eddigi „mandátumnak minden pillanatát azzal igyekeztem tölteni, hogy kemény munkával és szilárd értékrenddel szolgáljak rá a belém fektetett bizalomra. Büszke vagyok arra, hogy az én munkám is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy szabadabb, tisztességesebb és demokratikusabb közösségé tegyük Európát, és ezen belül talán Magyarországot is” – írta a választás után egy Facebook-bejegyzésben. „Őszintén sajnálom azt, hogy csalódást okoztunk, hogy nem voltunk elég ügyesek ahhoz, hogy a szép gondolatok és nemes eszmék mögül előtörjön az a mindent elsöprő erő, ami végérvényesen el tudja takarítani ezt az elnyomó hatalmat.” A Renew Europe képviselőcsoport alelnökségéig jutott az EP-ben, tavaly a politikai szatíraműsorairól ismert Jon Stewartnak beszélt a magyar helyzetről. A kormányközeli média egy versenyhivatali eljárás mentén korrupciógyanús üggyel vádolta meg, az esküvői képei miatt is támadta. A volt szülész-nőgyógyász rezidenst egy idei felmérésben a 17. legbefolyásosabb EP-képviselőnek találták, 2022-ben pedig többek között Ujhelyi Istvánnal együtt kapott díjat a munkájáért.
Az MSZP-ből 2022-ben kilépett Ujhelyi a saját alapítású Esély Közösségben folytatta a politizálást, de már nem indult EP-mandátumért. „A pártpolitika első vonalából ugyan egy időre bizonyosan kivonulok, a közéletből azonban egyáltalán nem távozom” – posztolta a választás napján a Facebookra. „Politikai szemtanúként meglesz a véleményem mindenről és mindenkiről a politikai mezőnyben, szakmai munkám mellett pedig kifejezetten érdemi figyelmet fogok fordítani arra, hogy egyfajta politikai influenszerként – még szokatlan ez a kifejezés nekem is – a tőlem telhető legőszintébb és leghitelesebb elemzésekkel világítsam meg a magyar és európai közélet vitás történéseit” – írta. „Távozásom kapcsán számos megtisztelő felkérést kaptam: az ENSZ turisztikai világszervezetének leszek az európai intézményekhez rendelt nagykövete, de több nemzetközi – elsősorban tanácsadó – cég is igényt tart a munkámra” – vázolta a jövőbeli terveit. Tavaly októberben azt jelentette be, hogy elfogadta a shenzeni gazdasági kamara felkérését, hogy fizetés nélkül, „ha úgy tetszik”, „személyes jószolgálati tevékenységként” az európai kapcsolataik fejlesztéséhez legyen tanácsadó.