Kedden az orosz befolyás gyanújáról vitázott az Európai Parlament. Az ülésen Tatjana Ždanoka lett képviselő is felszólalt, aki az Insider orosz oknyomozó oldal január végén megjelent, kiszivárgott emailekre hivatkozó cikke szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) legalább két különböző tartótisztnek jelentett 2004 és 2017 között. Az EP még aznap vizsgálatot indított az ügyben.
„Azt mondják, Tatjana Ždanoka egy ügynök. Igen, egy ügynök vagyok. A béke ügynöke, egy fasizmus nélküli Európa ügynöke, a kisebbségi jogok ügynöke, egy Lisszabontól az Urálig egyesült Európa ügynöke”
– kezdte a felszólalását. A képviselő elnézést kért érte, amiért nem sikeres ügynök, mert az EU 2004-ben még stratégiai partnerként tekintett Oroszországra és megköszönték neki, amikor uniós-orosz fórumot szervezett. Tíz évvel később megváltozott a hivatalos álláspont, de „ragaszkodtunk hozzá”, hogy nem lehet az Ukrajna körüli „konfliktust” megoldani, ha az EU Oroszország ellen működik, utalt a Krím 2014-es megszállására és nemzetközileg el nem ismert elcsatolására. Két évtizeddel később a világ elveszíti az esélyt a békére, pedig oroszul a világ és a béke szó megegyezik – mondta, mielőtt letelt volna a felszólalási ideje.
Közösen kell ébernek lennünk és fellépnünk a kockázatokkal szemben, amelyeket az orosz vagy más autoriter országok, a dezinformáció, a hamis hírek jelentenek, emelte ki Margarítisz Szkínász. Az Európai Bizottság alelnöke többek között a német biztonsági szolgálat pár hete kiadott jelentését idézte, amely szerint Oroszország csak Németországban 50 ezer, X-en regisztrált hamis fiókból egymillió bejegyzéssel igyekezett befolyásolni a közvéleményt. Az oltásellenesség terjesztése mutatja, hogy a dezinformáció ölhet, orosz fiókok a brexit-népszavazásnál is nagyon aktívak voltak, és az Ukrajna elleni invázió óta fegyverként használják a hamis híreket. Aggasztó, hogy a gyanú szerint az EP egyik tagja is az FSZB-nek dolgozhatott, de a képviselő-testületnek ki kellene derítenie, hogy „ki milyen feltételek között játszotta Moszkva játékát”. A Kreml több millió eurós fegyverként használja a tömegmanipulációt, hogy aláássa az európai demokráciát. Ez ellen többek között az új uniós médiaszabályozással védekeznének, amely átláthatóbbá teszi a politikai reklámokat, és amelyről az uniós jogalkotók már megegyeztek.
Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök úgy vélte, hogy Oroszország főként dezinformációkkkal vív hibrid háborút Európával. Ijesztőnek tartotta, hogy szerinte az Orbán-kormányhoz hasonló közvetítők orosz propagandát terjesztenek, akadályozzák a közös uniós döntéshozást és beavatkoznak különféle tagállami választásokba. Kijelentette, hogy Oroszország a közelmúltban számos szélsőbal- és jobboldali pártba fektetett be.
A magas labdát Deutsch Tamás fideszes képviselő csapta le, aki emlékeztetett rá: a Jobbik EP-képviselője volt Kovács Béla, akit jogerősen elítéltek uniós intézmény elleni kémkedésért Oroszország javára. A képviselő szerint az EU ebben és a 2022-es választási kampányban ellenzékhez jutó külföldi kampánytámogatások ügyében is csak hallgatott, az EP pedig akadályozta a Kovács Bélával szemben indított magyar eljárást, több mint egy éven át nem tárgyalt a mentelmi jogáról, így „a képmutatás netovábbja” a külföldi befolyás elleni fellépésről beszélni.
Az oroszok a júniusi európai parlamenti választásokat is megcélozták, vélte Donáth Anna. A Momentum elnöke az ügynökként működő képviselőknél veszélyesebbnek érezte, ha teljes tagállami kormányok dolgoznak az orosz érdekeknek megfelelően, és a magyar kormányt ilyennek látta, közös uniós fellépést sürgetve az „orosz érdekeket képviselő populistákkal szemben”.
