Rákay Philip és Trombitás Kristóf nélkül is látszik: megy a mismásolás az ellenzék külföldi támogatásáról

„Ahol fény van, ott van árnyék is. Az Action for Democracy azért jött létre, hogy bejuttassa a fényt minél több helyre” – írta a múlt héten kiadott közleményében Korányi Dávid, az Action for Democracy (A4D) vezetője. Az eddigi hírek szerint Magyarországra valamivel több mint 3 milliárd forint értékben sikerült bejuttatniuk a fényt, ennyivel támogatták ugyanis Márki-Zay Péter mozgalmát és más, a magyar ellenzékhez köthető szervezeteket a 2022-es választási kampányban. De hiába küldték a fényt külföldi adomány formájában Korányiék, végül sötétebb lett, mint valaha, az egyesült ellenzék ugyanis egy egészen őrült kampány végén akkora pofont kapott a választáson, hogy az a Holdról is látszott.

Hogy pontosan mennyi külföldi támogatást kaptak Márki-Zayék, talán ki sem derül, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a nyár végén egy teljesen tét nélküli podkasztfelvételen el nem dicsekszik vele, hogy még júniusban is százmilliók érkeztek Amerikából.

Valójában ez a kijelentés irányította a sajtó és a fideszes propagandisták figyelmét a Korányi vezette A4D-re, és az onnan érkező támogatásra. A kormány és a Fidesz dollárbaloldalozni kezdett, politikusaik „guruló dollárokat” és a magyar választásokba való külföldi beavatkozást emlegettek, a sajtó pedig egyszerű kérdéseket intézett Korányiékhoz. Ők azóta is küszködnek a történtek felvázolásával, válaszaikban ugyanis rendre önellentmondásokba keverednek, és olyan bizonyítékokat ígérnek, amiket később nem tudnak leszállítani.

A kormányközeli Megafon-központ influenszerei közben ontják magukból a Korányiék leleplezését ígérő tartalmakat, és hogy Korányiék mennyire nincsenek a helyzet magaslatán, azt már csak az is bizonyítja, hogy a Fidesz – klasszikus újságírói munkában nem jeleskedő – médiadrónjai tényleg találnak fogást az A4D-n.

Az ügyet a magyar titkosszolgálatok is vizsgálták. Azóta nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderült,

• az A4D 1,8 milliárdot küldött a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM),
• 1 milliárdot az ezalenyeg.hu ellenzéki propagandalapot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek és
• 148 milliót a DatAdat Professional Kft.-nek.

A Bajnai Gordon cégének résztulajdonában álló Datadat-csoporttól egyébként az MMM is rendelt „kommunikációs kampány- és rendezvényszervezést, kommunikációs tanácsadást, adatbázis-építést, illetve közösségimédia alapú kampányszervezést” 1,4 milliárd forint értékben, és ezt – legalább részben – szintén az A4D-s támogatásból állták, hiszen az MMM 2,5 milliárdos teljes idei költségvetéséből 1,8 milliárdot az A4D küldött.

A fő kérdés most persze nem az, hogy mire ment el a pénz, hanem hogy pontosan honnan és hogyan érkezett.

A magyar törvények ugyanis szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldről érkező kampánytámogatásokat fogadjanak el. De az MMM nem párt, hanem mozgalom, így nincs törvényi akadálya annak, hogy külföldről érkező támogatásokat fogadjon – olvashatjuk rendre az MMM és az A4D közleményeiben. Korányiék szerint benne is volt az MMM-mel kötött támogatási szerződésekben, hogy „a támogatást nem lehet pártpolitikai célokra felhasználni”. Márki-Zayék szerint ez nem is történt meg, mert figyeltek arra, hogy az MMM által finanszírozott kampányanyagokon ne szerepeljenek pártlogók. Ettől függetlenül persze az MMM Orbán és a Fidesz ellen, Márki-Zay és a kormányváltás mellett kampányolt, tehát minimum véleményes, hogy a kampányuk tekinthető-e pártpolitikai célúnak. Igaz, ha annak tekinthető, akkor a Fidesznek és magyarázkodnia kell majd a Civil Összefogás Fórum (CÖF) hirdetései és támogatásai miatt.

Az A4D-nek azonban nem volt elég, hogy azt mondja, az MMM nem párt, ezért semmi gond a támogatásával. Korányi októberben azt mondta, a magyarországi szervezeteket csak „a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően.” Novemberben a Telexnek pedig arról beszélt, hogy az adományozók magyar állampolgárságát azzal ellenőrizték, hogy elkérték tőlük az útlevélszámukat is.

Emellett Korányi és Márki-Zay is többször leszögezte: jórészt mikroadományokat gyűjtöttek, sőt elhangzott az is, hogy „több ezren” és „ezres nagyságrendben” adakoztak a diaszpórában élő magyarok, sőt Márki-Zay, amikor a magyar és a külföldi támogatókról beszélt, azt mondta: összesen „tízezerszámra, mikroadományokon keresztül támogattak bennünket”.

November végén aztán Rákay Philip – aki egyébként az A4D által küldött pénzeknél több mint másfélszer nagyobb állami támogatásból forgatott épp játékfilmet Petőfi Sándorról – feltöltött egy videót a Facebookra, amin – állítása szerint – „tetten éri a dollárbaloldalt”.

Rákay egy archivált weboldalon keresztül megtalálta az A4D adománygyűjtő felületét, és ez alapján az A4D korábbi állításainak szempontjából két igazán lényeges állítást tesz:

1. hogy ezen a felületen nincs rubrika az útlevélszámnak,
2. és hogy a weboldal számlálója szerint összesen 11 adomány érkezett.

Az oldal egyébként azóta is elérhető, de a számláló már 14-en áll, mivel időközben más fideszes influenszerek is készítettek videókat arról, hogy kamuadatokkal küldenek pénzt az oldalra.

Mindez Korányi két állítását is aláássa: azt, hogy ellenőrizték az adakozók magyar állampolgárságát, és azt, hogy „több ezer” „mikroadomány” érkezett. A Telex megkérdezte ezekről Korányit, aki azt mondta, a Rákay videójában bemutatott felület csak egyike volt az adománygyűjtő oldalaknak, amiket a fundraising kampány során használtak. Valójában az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint a magyartavasz.hu nevű, nyugat-európai diaszpórát célzó magyar nyelvű oldalon keresztül is sokan iratkoztak fel és küldtek adományt, és a szervezet direktben ért el támogatókat emailben és a közösségi médián keresztül, többen pedig a banki átutalást választották.

A hiányzó útlevélszám-rubrikáról pedig annyit mondott, a régi oldalon kérték csak az útlevélszámot, de az április óta nem elérhető. Hangsúlyozta, hogy a támogatók állampolgárságát sem a magyar, sem az amerikai törvények alapján nem volt kötelességük ellenőrizni, és ebben teljesen igaza is van. Ugyanakkor megígérte, hogy a szervezet informatikusai előkeresik a tavaszi verziót, és elküldik nekünk. Amikor először kerestük ezzel kapcsolatban, azt mondta, azért nem tudja azonnal elküldeni a korábbi oldalt, mert levelezésünkkor New Yorkban még hétvégi munkaszünet volt.

Azóta többször kértük Korányit, hogy ígéretének megfelelően küldje el az oldal útlevélszámgyűjtős verzióját, de ez a mai napig nem történt meg.

Mindezt úgy, hogy eleve nem lett volna semmilyen következménye annak sem, ha nem ellenőrizték volna az adakozók állampolgárságát, hiszen tényleg nem írta számukra ezt elő semmilyen törvény. Ők valamiért mégis bemondták, hogy ezt megtették, pedig a jelek nagyon is arra mutatnak, hogy nem.

Emellett a Korányi válaszában említett többi adománygyűjtő felülettel is vannak problémák, például az, hogy egyszerűen nem hihető, hogy ezeken keresztül jelentős mértékű adomány folyt volna be. A magyartavasz.hu-n például semmilyen adománygyűjtő aloldalnak nincs nyoma, sőt még bankszámlaszám sincs az oldalon. Az ActBlue-n semmilyen adat és semmilyen leírás nem szerepel az A4D-ről, csak a szervezet neve, és hogy mennyit szeretnénk adományozni, nehezen hihető, hogy ennyi információ alapján tolongtak volna adományaikkal az amerikás magyarok az oldalon.

Az Action Networkön összesen 18 posztja van az A4D-nek, és ezek közül valóban van olyan is, amin keresztül adományozni is lehet, de nem mind az. Ez az oldal ráadásul hagyományosan nem az adományozás terepe, inkább petíciók aláírására szolgál. A Telex természetesen ezekről a felületekről is kérdezte Korányit, de ő erre sem válaszolt.

Ha már Korányiék azt mondják, kizárólag magyar állampolgárok adakoztak, akkor a számukra nézve jó indikátor lehetne, ha valahogy megtudnánk, hány olyan, magyar állampolgársággal rendelkező személy él az Egyesült Államokban, akit érdekel annyira a magyar belpolitika, hogy megpróbálja alakítani azt. Mit ad Isten, létezik ilyen adat, méghozzá a külképviseleti névjegyzékbe vett magyar szavazópolgárok száma. Eszerint 2022 tavaszán az Egyesült Államok és Kanada összes szavazókörében összesen 3568 magyar állampolgár szavazott. Ha mindegyikük adakozott volna az A4D-nek, akkor is fejenként átlagosan több mint 820 ezer forintot kellett volna adniuk ahhoz, hogy összejöjjön a 3 milliárd forint.

Persze Korányiék azt mondják, a nyugat-európai magyar diaszpórától is gyűjtöttek adományokat, de ahogy közeledünk Magyarországhoz, egyre valószínűtlenebbé válik, hogy egy kormányváltást óhajtó magyar állampolgár inkább egy februárban (azaz 1-2 hónappal a választás előtt bejegyzett) amerikai szervezetnek küldjön mikroadományt ahelyett, hogy közvetlenül a Mindenki Magyarországa Mozgalmat támogassa.

Korányi azt is mondta, hogy az A4D sok támogatót közvetlenül emailben és a közösségi médiában ért el. De a szervezet a közösségi médiában sem tűnik túlzottan aktívnak: a Facebookon 68 lájkolójuk és 81 követőjük van, és az április 3-i választás előtt lényegi tartalommal rendelkező, és adakozásra buzdító posztjuk egyáltalán nem volt.

Ehhez képest az A4D nemhogy több milliárd forintnyi adományt gyűjtött össze, de a magyar titkosszolgálati jelentés szerint meglepően gyorsan tette ezt. Február 24-én megalakult, március 1-jén pedig már röppent is az első 684 milliós támogatás az ezalenyeg.hu kiadójának. Eszerint mindössze 6 nap elég volt ahhoz, hogy ennyi pénz beérkezzen.

Korányi december 1-jén újabb közleményt adott ki, amiben már benne volt az is, hogy ők sosem állították, hogy kizárólag mikroadományozóik lettek volna, a kisebb összegeket küldő személyek mellett voltak „olyan intézményi és egyéni adományozók, akik magasabb összegekkel járultak hozzá tevékenységünkhöz”. A közleményben ugyanakkor az A4D mindenkit biztosított arról, hogy sem a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet, sem a National Endowment for Democracy (NED) nem támogatta őket.

A NED-del a magyar titkosszolgálati jelentés boronálta össze Korányiékat, mondván, Korányi korábban dolgozott az Atlantic Council nevű szervezetnél, ami a magyar szolgálatok szerint „kapcsolatban áll” a NED-del. A NED-et a '80-as években hozták létre azzal a céllal, hogy világszerte terjessze a demokratikus értékeket, és ehhez amerikai állami forrásokat is kap. A magyar szolgálatok szerint ez azért gyanús, mert az interneten többhelyütt is azt írják, hogy a NED kapcsolatban áll az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, azaz a CIA-vel. Hogy ez igaz-e, vagy nem, arra nem ebben a cikkben fogunk rájönni. Annyi biztos, hogy a NED az utóbbi időben támogatott belorusz és hongkongi ellenzéki kezdeményezéseket, valamint a brutális kínai elnyomás ellen küzdő ujgur csoportokat is.

A fideszes Megafon központ legfőbb rézfúvósa, Trombitás Kristóf kormányzatilag influenszált influenszere egy videóban erre válaszul rögtön arra utalt, hogy az A4D egyik nagy donora biztosan Soros György. Éles észre vall éppen ezzel támadni Korányiékat, hiszen ha esetleg valóban támogatta Soros György az A4D-t, akkor Korányiék minden állítása rögtön megfelelne a valóságnak, Sorosnak ugyanis tényleg van magyar állampolgársága is. Ehhez képest úgy tűnik, a Fidesz szatellitszervezetei mégis erre fogják felhúzni következő nagy kampányukat.

Úgy tűnik tehát, hogy az A4D támogatásai körül mindent lepapíroztak,

nincsen arra utaló nyom, hogy a szervezet a támogatásgyűjtő tevékenységével és a pénz Magyarországra utalásával bármilyen amerikai vagy magyar törvényt megsértett volna.

Azzal viszont, hogy Márki-Zay a nyár végén nyilvánosan beszélt a támogatásokról, láthatóan kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a saját mozgalmát, de az A4D-t is. Azóta mindkét szervezet folyamatos kormányzati támadások célkeresztjében van, ködösítő nyilatkozataikkal azonban leginkább ők nehezítik meg a saját dolgukat.

Mindezt úgy, hogy a magyar szolgálatok által azonosított 3 milliárdos A4D-támogatás eltörpül a kormány és a Fidesz által politikai üzenetek célbajuttatására költött pénz mellett. A Fidesz ugyanis nemcsak a közmédiát és szinte minden állami szervet állított át saját üzeneteinek közlésére, de elmosta a határokat a Fidesz kampánya és a kormányzati kommunikáció között, és az olyan közérdekű, állami kommunikációs csatornákat is politikai kampányra használja fel, mint például a koronavírus-járvány híreit összefoglaló weboldal és az ahhoz kapcsolódó információs rendszer vagy a NAV tájékoztatólevelei. Emellett pedig ott van a CÖF-CÖKA is, ami nemcsak fideszes kinevezettek által irányított állami cégek támogatásait fogadja, hanem olyan, a Fidesz üzeneteinek megfelelő kampányokat szervez, amikkel a Fidesz képes kikerülni a pártokra vonatkozó, szigorúbb kampányszabályokat (már ha esetleg nem lenne elég, hogy ezeket a „kormányzati tájékoztató plakátokkal” is ki tudja kerülni).