Korányi Dávid: Nem a CIA által vezérelt gyíklények támogatták Márki-Zay Péter mozgalmát

A rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botránynak nevezte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón, hogy Márki-Zay Péter mozgalma közel kétmilliárd forintnyi támogatást kapott az Egyesült Államokból a választási kampányban.

Az ellenzéki pártszövetség volt miniszterelnök-jelöltje augusztus végén a Magyar Hang podcastjában arról beszélt, hogy még a nyár közepén is több száz millió forint érkezett az Egyesült Államokból, amit az Action for Democracy (A4D) nevű civil szervezet gyűjtött össze a diaszpórában élő magyarok körében.

A magyarországi törvények szigorúan tiltják pártok külföldi finanszírozását.

Márki-Zay Péter szerint azonban ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem civil mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt. A HVG360-nak úgy fogalmazott, hogy „a pártok a pártos kampányt csinálták” nagyjából egymilliárd forint körüli összegből. Ebben benne van az egyéni jelölteknek járó állami támogatás is. Emellett pedig a volt miniszterelnök-jelölt szerint teljesen külön ment az MMM „kultúraváltoztató kampánya”, amelynek anyagain nem szerepeltek a pártok logói. Ilyen volt például, amikor kiplakátolták, hogy „Orbán hazudik, ezért fél vitázni” vagy „Orbán megy. Önálló Egészségügyi- és Oktatási Minisztérium jön!”

A tiltott pártfinanszírozás Márki-Zay Péter szerint az lett volna, ha az MMM anyagain szerepeltek volna a pártlogók. Ilyen azonban állítása szerint nem történt.

„A mindennapi működést hat párt szakemberei felügyelték. Árgus szemekkel figyelték, hogy semmiféle tiltott pártfinanszírozás ne legyen”

– mondta a HVG360-nak a hódmezővásárhelyi polgármester. Míg a hat párt nagyjából 1 milliárd, az MMM közel 2,5 milliárd forintból kampányolt, és ebből 1,8 milliárd jött az USA-ból. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék 3,5 milliárd forintos kampányának felét külföldi pénzből finanszírozták.

Kocsis Máté megdöbbentő tényekről, az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről ír

Nem meglepő, hogy Márki-Zay nyári nyilatkozata után a teljes kormánypárti média ráugrott a témára. Az elmúlt hónapokban nem volt olyan nap, hogy fideszes politikusok, kormánytagok, megmondóemberek ne beszéltek volna az ellenzék kampányfinanszírozásáról.

Megszületett a dollárbaloldal, a guruló dollárok és a dollárpapa kifejezés.

A Fidesz kommunikációja szerint a támogatással valójában az Egyesült Államokból próbálták befolyásolni a magyar választást, és ezáltal a magyar belpolitikát. Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke egy múlt heti tatabányai fórumon egészen odáig jutott, hogy az ellenzék azért támogatja a szankciók bevezetését, mert az őket pénzelő amerikaiak kottáját olvassa.

Mindeközben a rendőrség sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, és a HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is adatokat gyűjt az ügyben. Emellett a parlament nemzetbiztonsági bizottságában is rendszeres tájékoztatást kapnak a képviselők a titkosszolgálatoktól a vizsgálatokról.

„Az ügyben megismert tények megdöbbentőek, a helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogy azt az eddigi nyilatkozatokból gondolni lehetett”

– írta a bizottság legutóbbi, csütörtöki zárt ülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A titkosszolgálati anyag 2051-ig titkos, ám Kocsis kezdeményezte ennek feloldását, „hiszen az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről és tranzakciókról van szó, melyekről joga van tudni a teljes magyar nyilvánosságnak”.

Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke támogatja, hogy a lehető legszélesebb körben mindenki megismerhesse azokat az adatokat, amelyeket a testület a titkosszolgálatoktól kapott. A Jobbik képviselője megkereste a titokgazdát, hogy nyilvánosságra hozhassák azokat az információkat, amelyeket a testület a zárt ülésen megismert.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom sajtóközleményben reagált a hírre. Azt írták, követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a titkosszolgálatok jelentését, hogy „mindenki számára nyilvánvalóvá váljon: csak a Fidesz legújabb lejárató kampányának egy felvonását láthatjuk”.

„Minden félelem nélkül állunk bármilyen vizsgálat elé, hiszen tudjuk, hogy minden jogszabályt betartottunk, támogatásainkkal pontosan és átláthatóan elszámoltunk”

– reagált az MMM még korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatának hírére, míg Márki-Zay Péter a Telexnek arról beszélt, minden dokumentumot előkészítettek a titkosszolgálatnak, amely szerinte a kampány alatt egyébként is folyamatosan megfigyelte, így már bőséges információval rendelkezhet.

Korányi Dávid: A szerződésben benne volt, hogy nem lehet pártpolitikai célra használni a támogatást

A választáson közös listát állító pártok vezetői rendre azt mondják, hogy ők nem tudtak az amerikai támogatásokról, és egyedül Márki-Zay felelőssége. Ungár Péter, az LMP társelnöke dermesztőnek nevezte a pénzt, és azt is, hogy sokan ezt nem érzik problémának.

A történet egyik főszereplője, az Action for Democracy (A4D) elnöke, Korányi Dávid mindeddig csak egy Facebook-bejegyzésben reagált a hírekre.

„Azt álmomban sem gondoltam volna, hogy engem egy EU és NATO tagállam kormányának uszítására, árulónak és ügynöknek nevezzenek 2022-ben”

– fogalmazott az októberi posztban Korányi, aki jelenleg Karácsony Gergely városdiplomáciai tanácsadójaként dolgozik, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója volt. A választás előtt két hónappal alapította meg az Action for Democracy nevű civil szervezetet az Egyesült Államokban, ennek tanácsadó testületében olyan világhírű professzorokat, közéleti szereplőket találunk, mint például Francis Fukuyama filozófus-író, Timothy Snyder és Timothy Garton Ash történészek.

A Telex megkeresésére Korányi most bővebben is beszámolt a támogatás körülményeiről és részleteiről. Mint fogalmazott, először sokkolta a kormányzati lejáratás, és értetlenül áll az egész előtt, hiszen szervezete már márciusban kiadott egy sajtóközleményt a támogatásról, majd Márki-Zay Péter teljesen nyíltan kommunikált az amerikai forrásokról, és transzparens módon nyilvánosságra hozta a támogatási összegeket is.

„Ez nem pártpolitikai vagy kampánytámogatás”

– jelentette ki az amerikai pénzekről Korányi, és szerinte ezért nem is tudhatott róla Ungár Péter, valamint a többi ellenzéki politikus.

Az A4D egy olyan információs, edukációs, kultúraváltoztató kampány támogatott – folytatta –, amely kiáll az euroatlanti értékrend, a jogállamiság és a demokrácia mellett. Azt Korányi is elismerte, hogy az időzítés nem volt véletlen, de szerinte ezeknek az értékeknek valójában nincs közük a pártpolitikához.

„Mikor máskor próbáljuk meg bemutatni azt, hogy mit veszít a magyar társadalom a demokrácia és a jogállamiság lebontásával, az uniós pénzek ellopásával, a keletre sodródó politikával, és a gyáva lapítással, amit a magyar kormány az orosz agresszió fényében előad?” – tette fel a kérdést. Szerinte a választási kampány időszakában ezek abszolút kurrens témáknak számítanak, és kiemelte, hogy nem egy párt vagy jelölt kampányára adtak pénzt a szervezetével.

Megkérdeztük, hogy egy választási kampányban mégis hogyan lehet elválasztani a kettőt, ha az általuk támogatott civil mozgalom elnöke, Márki-Zay Péter az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltje és listavezetője volt.

„Mi ezt nagyon egyértelműen kikötöttük a szerződésben. Feketén-fehéren benne van, hogy a kettőt el kell választani”

– mondta a Telexnek az A4D vezetője, hozzátéve: a támogatás célját pontosan meghatározták a szerződésben.

Mi a különbség a CÖF és az MMM között?

Bár ilyen nincs törvényi előírás, csak a diaszpórában élő magyaroktól fogadtak el támogatásokat a kampányra. Kérdésünkre Korányi kifejtette, hogy az adománygyűjtő oldalon elkérték az útlevél számát, és a formátum alapján ellenőrizhették, hogy van-e magyar állampolgársága a támogatónak.

Azt meg nem érti, hogy a külföldön élő magyarok miért ne támogathatnának egy hazai kampányt. „Lehet azon vitatkozni, hogy a magyar diaszpóra a nemzet tagjai, testrészei-e, vagy sem. Én úgy látom, hogy a kormány elég szelektíven alkalmazza ezt a kritériumot – fogalmazott Korányi.

– Nem a CIA által vezérelt gyíklények pénzéről van szó, hanem magyar diaszpórában élő állampolgárok donációja.”

Elmondása szerint javarészt olyan, évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiköltözött magyarok adtak mikroadományokat, akik figyelemmel kísérik a magyar közéletet, és zavarja őket, ami itthon történik, féltik a Magyarországon maradt családjaikat. A neveket pedig a törvényi előírások miatt nem is hozhatnák nyilvánosságra.

Gulyás Gergely pár hete úgy fogalmazott a kormányinfón, hogy senki ne gondolja azt, hogy egy külföldi támogató semmit nem vár a pénzéért cserébe. Korányi nem tudja, hogy milyen elvárásra gondolhatott a kancelláriaminiszter. Állítja, ha bárki megfogalmazott volna is valamilyen kérést a pénzért cserébe, ő abban pillanatban visszautasította volna a támogatását. A donációk nagy része egyébként egy honlapon keresztül érkezett be, és „ott nem volt olyan rubrika, amiben az elvárást kellett megjelölni”.

Az A4D elnöke szerint érdemes lenne kontextusában nézni azt az 1,8 milliárd forintot, amit az MMM számlájára utaltak. Becslései szerint a kormány évente nagyjából 250 milliárd forintot folyat át „pofátlanul pártpolitikai célokra” adófizetői pénzből. Itt pedig ennek kevesebb mint a századrészéről van szó.

„A CÖF adófizetői pénzekből költ egy nyíltan pártpolitikai kampányra. Az MMM-hez magyar állampolgárok önkéntes támogatása érkezett”

– mondta Korányi, aki szerint nagy különbség van a kettő között.

Összességében nagyon komoly és aggasztó figyelmeztetésnek tartja Korányi, hogy a kormány a teljes államapparátust bevetette a lejáratókampányban, és nyíltan pártpolitikai célokra használja a titkosszolgálatokat, valamint a rendőrséget. Úgy érzi, ezzel meg akarják félemlíteni a civileket, akikre Orbán Viktor ellenségként tekint.

Az MMM-mel a nyáron végén véget ért Korányiék együttműködése, de Magyarországról nem vonul ki az A4D, a jövőben is szeretnének civil szervezeteket támogatni, mint ahogy Brazíliában és Olaszországban is teszik.