Orbán a szankciókról: Lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba

Ha háború van a szomszédodban, te sem érezheted magad biztonságban, sem fizikailag – „mégiscsak két lengyel ember halt meg, akinek semmi köze nem volt a háborúhoz” – , sem gazdaságilag, mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel, miközben az országban épp zajlott az újabb országos pedagógussztrájk.

Orbán hosszasan beszélt a háborúról és a szankciókról. Megismételte, hogy csak a tűzszünet és a béketárgyalás lehet a megoldás. A miniszterelnök szerint Magyarország lakói egyébként „különleges helyzetben” vannak, mert a magyar–ukrán határ rövid, és Kárpátalja jószerével az egyetlen ukrán terület, amit nem ért orosz csapás.

Csak a magyarok látnak előre

Orbán szerint ugyan röppennek fel hírek arról, hogy titokban vannak amerikai–orosz tárgyalások a háttérben, de érdemben ezt nem látják. Majd az Oroszországra kivetett szankciókról azt mondta, „a szankciós politika egy lépés a háború felé”, mert ha valaki szankciókkal avatkozik be egy katonai konfliktusba, akkor állást foglal egyik vagy másik oldal mellett, és egy lépést tesz a háború irányába, mondta. Orbán szerint „lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba. Még nem lőnek ránk”, de közel állunk ehhez. Rajtunk kívül viszont senki sem követi ezt a gondolkodásmódot, irányvonalat, és senki nem lát a holnapnál tovább, távolabbi szintekre Orbán szerint.

Orbán szerint „a politika bizonyos esetekben olyan, mint az otthoni életünk”: ha valami nem sikerül, számot vethet valaki, és újragondolja az egészet. Vagy a másik út: másképp kezd el gondolkodni arról, ami történt, de a politikában ez nem jó irány, „az önbecsapás nem segít, le kell beszélni az európai vezetőket, hogy gyermekded módon” másképp emlékezzenek a történésekre, mondta.

A miniszterelnök szerint a magyarok sosem támogatták a szankciókat, de „Magyarország nem engedheti meg magának”, hogy minden lépésnél vétózzon, olyankor ki kell harcolni, hogy a magyarokra más szabályok vonatkozzanak, és „Magyarország eddig mindig kihúzta magát” ezekből a helyzetekből. Orbán szerint azonban „nem kényelmes szituáció”, hogy huszonhat miniszterelnökkel harcol egyszerre. Abban viszont biztos, hogy „nagy csaták árán el fogom érni”, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, Magyarország mentességet kapjon például az atomenergia kérdéseiben. Orbán szerint a nagy csatáinak egyik jele, hogy még mindig jön orosz gáz Magyarországra. Az nem lehet cél, hogy egy „érinthetetlen sziget legyen” Magyarország, de harcolni kell.

Már levezényelt három válságot

„Ezt az inflációt politikai döntések idézték elő”, uniós politikai döntések, mondta Orbán a hazai inflációról. Magyarországnak tizenegy lépéses megoldási terve van ebben a helyzetben, ebből a legutóbbi a tojás és a burgonya árstopja. Mindenre ugyanakkor nem lehet árstopot kivetni, mert akkor Orbán szerint visszatérnénk a kommunizmusba.

Orbán szerint ő levezényelt három nagy válságot, megtanulta, ha baj van, két út van a kormány és a miniszterelnök előtt: az egyik, hogy „kibekkel, összehúzza magát, nem fészkelődik, mivel kívülről jön a baj, várja, hogy az elmúljon”, vagy cselekszik. Ő cselekszik, mondta.

Azt nagy sikernek nevezte, hogy a Covid-időszak után felfutott a gazdaság, de jött a háború és azzal a negatív hatások. A legtöbb európai országot a recesszió veszélye fenyegeti szerinte, de Magyarország ebből ki akar maradni. Célja, hogy megőrizzék a teljes foglalkoztatottságot, és a legfontosabb nemzetstratégiai célokat se adják fel, ilyen például a családtámogatás. Sőt, a nemzetstratégiai célokban majd újabb intézkedéseket hoznak, mert ezeket még most sem lehet szerinte feladni.

Palkovicsról és az új Energetikai Minisztériumról

Orbán az új Energetikai Minisztériumról és Palkovics László távozásáról is beszélt. Szerinte amikor ő a választások után megalakította az újabb kormányát, nem voltak még szankciók, ennek megfelelően állította fel a kormányát. De jöttek a szankciók, és kiderült, hogy a magasabb energiaárak maradnak velünk sokáig, ehhez pedig alkalmazkodni kell. Ezt előre nem látta, de most pár évig biztosan szükség lesz az önálló Energetikai Minisztériumra, mondta.

A második legfontosabb feladat pedig a hadiipar fejlesztése, Palkovics László – akivel „jó ég tudja, mióta dolgozunk együtt, legalább nyolc éve” – ennek az élére áll át.

Orbán szerint „az idei tél megoldottnak tekinthető, már ha egy évszakot megoldottnak lehet tekinteni: fél év dimenziójában rendben vagyunk az ellátás szempontjából”, mondta Orbán a gázról, de ezt tavasszal újra kell gondolni. Tavasszal, ha a Déli Áramlat működik, déli irányból akarják feltölteni a tárolókat a következő télre.

Guruló dollárok

A műsorvezető szóba hozta a „dollárbaloldalt” és a „guruló dollárokat”, az amerikai pénzek és a Mindenki Magyarországa Mozgalom kapcsolatát, mire Orbán erre úgy reagált: „tanulmányozzuk az esetet”, meg kell hallgatnia a titkosszolgálatok véleményét, az viszont szerinte biztos, hogy „jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk. Szabad szemmel is látható dollármilliókról van szó.”

Orbán szerint vannak a jogi kérdések, azokat ki kell vizsgálni, de ott a másik aspektus is: aki miniszterelnök akart lenni (Márki-Zay Péter, akinek a nevét nem mondta ki), elfogadott külföldi pénzt, de mit ígért cserébe? – tette fel a kérdést Orbán. „Aki a zenészt fizeti, az rendeli a nótát. Honnan rendelték meg a nótát, ki fizetett érte, és mit kell teljesíteni?” – kérdezte a miniszterelnök. Orbán szerint a baloldal még nem sajátította el azt a szokást, hogy a támogatók nevét, forrását fel kell tüntetni, mint ahogy a focisták is feltüntetik a mezeken a szponzorok nevét.

Az országos pedagógussztrájkról, a péntek reggeli élőláncról nem esett szó.