CÖF-módszer és demokrata párti kapcsolatok: feltárul az ellenzéki kampány amerikai háttere

Hosszú cikkben tárta fel a 24.hu az ellenzék országgyűlési választási kampányának amerikai anyagi és technológiai hátterét.

Ismert, hogy Márki-Zay Péter civil mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) magánadományokat gyűjtött a kampányra, a befolyt összeg legnagyobb részét pedig az amerikai Action For Democracy (AFD) adta. Az AFD-t idén februárban alapították, hivatalosan azzal a céllal, hogy „demokratikus erőket próbáljanak erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain” – mondta Korányi Dávid, Karácsony Gergely tanácsadója, a szervezet hazai vezetője.

Az ellenzéki kampány összköltsége becslések szerint 3,5 milliárd forint körül mozgott, az MMM első éves költségvetése pedig összesen 2,5 milliárd forint volt. Utóbbiból az AFD küldött 1,8 milliárdot.

Hogy az AFD-nek honnan van pénze, azt nem tudni, a szervezet csak azt árulta el a 24-nek, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól kaptak adományokat. A cikk szerint a New Yorkban lakó Korányi Dávid azzal kereste meg Márki-Zay Pétert 2021 végén vagy 2022 elején, hogy adománygyűjtéssel támogatná mozgalmát az AFD. Márki-Zay a lapnak azt mondta ezzel kapcsolatban: sem akkor, sem később semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a mozgalom felé. Hogy pontosan mennyi maradt meg a választás utánra az MMM-hez érkezett adományokból, azt nem tudjuk, de Márki-Zay erről a pénzről korábban azt mondta: arra fogják felhasználni arra, amire kapták, azaz Orbán leváltására.

A másik amerikai szál a Datadat nevű cégen keresztül kapcsolódott az ellenzéki kampányhoz. A Fidesz által sűrűn támadott cégről korábban itt írtunk, tevékenységének lényege az ellenzék technológiai, elsősorban közösségi médiás kampányának háttértámogatása volt (pl. ők készítették a Gyurcsány-chatbotot, és ők segítették a sikeres, 2019-es önkormányzati választás előtt az egyesült ellenzék Facebook-jelenlétét). A Datadat-csoport tulajdonosai: Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Ficsor Ádám, a korábban az Együttben politizáló Szigetvári Viktor és Dessewffy Tibor szociológus, az MSZP-közeli thinktank Demos Alapítvány volt vezetője.

A csoporthoz azonban tartozik egy Ausztriában bejegyzett vállalkozás is, a Datadat Gmbh, ezzel a céggel szerződött az MMM kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátására. A Datadat Gmbh csak a kisebb részben magyaroké (Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé), a többségi tulajdonrész a Higher Ground Labs Fund III LP érdekeltsége, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető a 24.hu cikke szerint.

A Higher Ground Labs-ot 2017-ben az Egyesült Államokban alapították kifejezetten azzal a céllal, hogy a Szilícium-völgy digitális tudástárával (elsősorban big datára alapuló módszerekkel) felrázzák a Demokrata Pártot és annak bázisát.

Bajnai Gordon a 24.hu-nak tagadta, hogy kapcsolati hálója segítségével nemzetközi „pénzfelhajtói” szerepet töltött volna be az ellenzéki kampányban. „Nem foglalkozom forrásteremtéssel, forrásközvetítéssel politikai pártok, szereplők számára sem bel-, sem külföldön. Megtakarításaimból nyilvános mikrofinanszírozási csatornákon keresztül – összességében néhány millió forintnyi – személyes adománnyal támogattam egyes ellenzéki jelöltek kampányát” – közölte. Szerinte amúgy az eredmények ismeretében a támogatások hatásfoka amúgy is meglehetősen alacsonynak mondható.

A külföldi pénzügyi és egyéb háttér Márki-Zay szerint nem problémás, egyrészt mert jogilag körül van bástyázva („elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt” – mondta). Másrészt a volt miniszterelnök-jelölt és a 24 egy másik ellenzéki forrása azzal érvelt az AFD-támogatásból megvalósult kampány mellett, hogy

ha a Fidesz-közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) segítheti a kormánypártokat, pl. elhelyezhet politikai témájú plakátokat a kampányban, akkor ezt egy másik társadalmi szervezet is megteheti az ellenzékkel.

A kampánymunka- és az anyagi forrás kiszervezése a civil szférába amúgy érdekes kiskapu a magyar választási rendszerben: a hatályos törvények abból indulnak ki, hogy pártok fizetik a kampányt, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig elég szigorú, külföldről és hazai cégektől pl. tilos pénzt elfogadni. A civil szervezetekre vonatkozó szabályozás ennél jóval megengedőbb, sőt, az Állami Számvevőszék azokat a pártokat sem ellenőrzi automatikusan, amelyek nem kapnak állami pénzt, csak nagyvonalú magánadományt.

Akárhogy is, az ellenzéki kampányba külföldről érkező anyagi és technológiai segítség nem ért célt: 2022. áprilisában a Fidesz sorozatban negyedszer is kétharmados győzelmet aratott.