Amikor a NAV gyurcsányozott, a Vakcinainfó pedig arról írt, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába

Legfontosabb

2022. december 01. – 06:00

Amikor a NAV gyurcsányozott, a Vakcinainfó pedig arról írt, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába
Szavazó az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson, 2022. április 3-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Részletes, közel nyolcvanoldalas elemzésben vizsgálta meg a Human Rights Watch (HRW) az idei országgyűlési választást, különösen a személyes adatok védelmét, illetve azok felhasználását. A jelentés címe árulkodik arról, hogy mire jutottak: „A személyes adatok kizsákmányolása a 2022-es magyarországi választásokon”. Megállapították, hogy a magyar kormány a kampány alatt aláásta a magánélet védelmét – amivel tovább billentette a versenyfeltételeket a Fidesz javára –, de az ellenzék adatkezelésében is találtak kivetnivalót.

Részletes választói adatbázisok, online petíciók, konzultációk – ezek mind arra szolgálnak, hogy a pártok még több adathoz férjenek hozzá.

A politikai pártok az elmúlt években adatvezérelt kampányokat folytattak Magyarországon, állapítja meg a jelentés. A Human Rights Watch elemzésének elején leírták, hogy a sorozatban már a negyedik Orbán-kormány megalakulásához vezető választáson több, adatokkal kapcsolatos aggály is felmerült. Ezek közül az egyik leginkább szembetűnő, hogy nehéz egymástól elkülöníteni a kormányzó pártok (Fidesz és KDNP) és a kormány kommunikációját.

A jelentés sorra vette a kisebb nemzetközi figyelmet kapó adatvédelmi hiányosságokat, amelyek sokat segítettek abban, hogy a pártok elérjék a saját, és sok esetben nem saját választóikat is.

Üdvözlöm, a Fidesztől telefonálok! Honnan?

Az emberi jogi szervezet kutatói interjúkat készítettek 35 emberrel, köztük egyszerű választópolgárokkal, kampányok vezetőivel és a pártok képviselőivel is, továbbá megvizsgálták a pártok és kampányok weboldalait is, hogy elemezhessék a személyes adatok kezelését. Olyan választókhoz is eljutottak, akiknek a személyes adataival éltek vissza.

A megkérdezettek közül sokan arról számoltak be, hogy kéretlen üzeneteket és telefonhívásokat kaptak, és bár nem foglalkoztatja őket a politika, mégis több párt politikai hirdetései is megjelentek a közösségi oldalaikon. A Human Rights Watch megfigyelései szerint a főbb pártokhoz kapcsolódó webhelyek látogatóiról gyűjtött adatoknak bizonyos részét harmadik fél nyomkövető eszközeinek segítségével juttatták el olyan nagy cégekhez, mint a Facebook és a Google. A Facebook és más platformok egy bizonyos szintig biztosítják az átláthatóságot – meg lehet nézni, ki és mennyit fordított adott időszakban politikai hirdetésekre –, ám a közösségi oldalaknak vannak átláthatatlan hirdetéscélzási technikáik is, amiket a hazai pártok igyekeztek kihasználni.

Kocsis Máté Szekszárdon Horváth Istvánnak kampányolt telefonon a választás előtt – Fotó: Kocsis Máté / Facebook
Kocsis Máté Szekszárdon Horváth Istvánnak kampányolt telefonon a választás előtt – Fotó: Kocsis Máté / Facebook

A kéretlen támogatásra buzdító sms-ekről és hívásokról azt írják, hogy ezekkel kapcsolatban több bejelentés is érkezett, többek közt a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezethez, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is. Ezek között van olyan telefonhívás, amely a Fidesz támogatására buzdított olyan embert, aki sosem adta meg semmilyen pártnak az adatait – ezekben az ügyekben jelenleg is tart a nyomozás.

A Human Rights Watch kilenc, véletlenszerűen kiválasztott választóval vette fel a kapcsolatot, közülük négyen állították, hogy kéretlen hívásokat kaptak, amelyekben a Fidesz támogatására biztatták őket

– mindezt annak ellenére, hogy sosem adták meg kampánycélokra a telefonszámukat. Egy szegedi lakos, Alex példáját említették: Alex sosem adta meg semelyik pártnak sem a telefonszámát. Hiába. A választás napján három sms-t is kapott, amelyekben arra biztatták, hogy szavazzon a Fideszre. A telefonszámok, amelyekről keresték, nyíregyházi körzetből származnak, így az ottani pártirodánál is tett bejelentést, de érdemi választ nem kapott.

A jelentésben kitérnek a Kubatov-listára. Azt írják, hogy a Fidesz sosem tagadta annak létezését, de mindig legális adatbázisként hivatkozott rá. Azt írták a listáról, hogy az jóval több adatot tartalmaz, mint például egy általános választói nyilvántartás, a lényeg pedig, hogy illető a Fidesz támogatója-e, vagy sem. Azt a kérdést azonban a jelentés sem tudja biztosan megválaszolni, hogy a Fidesz adatbázisa tartalmazza-e olyan választók adatait is, akik nem járultak hozzá azok kezeléséhez. Ehhez kapcsolódóan kiemelik a nemzeti konzultációk intézményét is, mondván, a kormánypártok ezzel tudják felmérni a választói hangulatot. Hozzáteszik: szakértők szerint a konzultációkból beérkező adatokkal tudják frissíteni a Kubatov-listát is. Ezt a megállapítást bizonyítani nem tudták, de több szakértő részéről is felmerült – írták.

A HRW vizsgálta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság függetlenségét is. Kiemelik, hogy a NAIH vezetőjét, aki a személyes adatokra vonatkozó szabályok betartatásáért is felelős, a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki, így függetlensége megkérdőjelezhető. A jelentés megállapítása szerint az információs hivatal bizonyos ügyekben bizonyította is, hogy nem feltétlenül viselkedik független szervként: példának hozták a NAIH egy 2021-es jelentését, amelyben a pártok adatkezelését vizsgálták, ám abban szinte csak az ellenzéki pártok vonatkozásában fogalmaztak meg hiányosságokat, a kormánypártok esetében nem találtak kivetnivalót.

Vakcinainfó: az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába

A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a kormánypártok a mondandójuk terjesztésére használták azokat az adatokat, amelyeket a Covid elleni védőoltásra feliratkozó vagy adókedvezményért folyamodó személyektől gyűjtött az állam. Példának hozták, hogy azok, akik a kormány által fenntartott webhelyen keresztül regisztráltak oltásra – máshol online nem is volt erre lehetőség –, olyan politikai üzeneteket kaptak, amelyek célja a választások befolyásolása lehetett. A szervezet elemzése szerint ezek az emailek 2021 végéig a koronavírussal kapcsolatos fejleményekről érkeztek, azonban 2022 elejétől már arról is beszámoltak bennük, miért fontos a családvédelem és a rezsicsökkentés, vagy hogy milyen adócsökkentéseket vezet be a kormány.

Később ezen a csatornán konkrét választási üzenetek is megjelentek: küldtek a gyermekvédelminek nevezett népszavazásra buzdító levelet, de olyan sorok is megjelentek, mint hogy „amennyiben az ellenzék kerülne hatalomra, akkor katonákat küldenének Ukrajnába”. Erről több választópolgár is elmondta, hogy amikor regisztrálni kellett az oltásra, nem volt egyértelmű, hogy a hírlevélre való feliratkozás nélkül is érvényes lesz-e a regisztráció, így sokan kényszerből ikszelték be, hogy kérnek hírlevelet. Ezekről a kormány intézkedéseit dicsérő, sokszor már nem a járvánnyal kapcsolatos témákat is érintő levelezőlistákról pedig sokszor nehézkes volt a leiratkozás, előfordult, hogy csak többszöri próbálkozásra sikerült.

Szintén kiemelték a jelentésben, hogy a választási időszakban sokan olyan emailcímükre kaptak a kormány által kiküldött levelet, amit eredetileg nem is használnak, csak az Ügyfélkapuhoz adták meg, amikor oda regisztráltak.

A választók esetleges befolyásolására más hivatalos kommunikációs csatornákat is használt a kormány – állapították meg. Példaként említették a NAV által februárban kiküldött leveleket, amiben Orbán Viktor aláírásával olyanokat írtak az adó-visszatérítésről szóló levélben, hogy a „Gyurcsány-korszakban jelentősen megnyirbálták a családtámogatásokat”. A NAIH ezzel kapcsolatban is kapott bejelentéseket, de vagy adathiány, vagy szabálysértés hiánya miatt ezeket a vizsgálatokat megszüntették. Az is előfordult, hogy a kormánytól alapvetően teljesen függetlenként működő Agrárgazdasági Kamarától is kaptak a tagok olyan levelet, amelyben a Fidesz kampányüzeneteit sorolták fel, a végén Orbán Viktor aláírásával.

Ellenzéki Kubatov-lista?

A Human Rights Watch kitér az ellenzék adatvezérelt kampánystratégiájára is. Előkerült a Datadat is: megemlítik, hogy a Datadat több párttal is együtt dolgozott a kampányban. Idézték az Átlátszó egy korábbi cikkét, amely megállapította, hogy a Datadat volt felelős az EzaLényeg híroldal Facebook-reklámjainak targetálásáért, és néhány DK-s képviselő adatkezelőjeként is tevékenykedett. A HRW-nek Szigetvári Viktor ügyvezető azt mondta, hogy ők a GDPR által előírtak szerint jártak el. Az Egységben Magyarországért politikai szövetségtől néhányan elmondták a HRW-nek, hogy az ellenzéki egyesülésnek kapcsolata volt a Datadattal, azonban arról, hogy ez a vállalat kezeli az adatokat, sem az Egységben Magyarországért, sem a hat párt nem írt az adatvédelmi szabályai közt.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt aláírásgyűjtése az ellenzéki előválasztásra a fővárosi Széll Kálmán téren – Fotó: Huszti István / Telex
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt aláírásgyűjtése az ellenzéki előválasztásra a fővárosi Széll Kálmán téren – Fotó: Huszti István / Telex

Az Egységben Magyarországért adatkezeléséről több szakértő azt nyilatkozta a Human Rights Watchnak, hogy az ellenzék a Kubatov-listához hasonló adatbázis kiépítését kezdte el a kampányban, ám ez a rendszer aránytalanságai miatt gyakorlatilag lehetetlen – állapították meg. Ennek egyik fontos elemeként megemlítik az előválasztást, amelyen a résztvevők megadhatták adataikat, azonban ezek kezeléséért nem az Egységben Magyarországért, hanem a hat párt külön-külön vált jogosulttá. A pártok azt állítják, hogy figyeltek arra, hogy a megismert adatokat jól elkülönítsék a hat párt saját adatbázisaitól.

A megmagyarázhatatlan telefonhívások és sms-ek azonban az ellenzéki pártok esetében is felmerültek – írja a HRW jelentése. Van, aki arról számolt be, hogy bár nagyon figyelt arra, hogy a telefonszáma semmilyen adatbázisba ne kerüljön be, mégis Márki-Zay Péter feleségének rögzített hangjával hívták fel. A NAIH az ellenzék hívásait és sms-eit már vizsgálja is, sőt elárulták azt is, hogy összesen 250 bejelentést kaptak ezzel kapcsolatban. A Mindenki Magyarországa Mozgalom azt mondta a Human Rights Watchnak, hogy az emailek esetében működött a leiratkozás, de a telefonos listákról már „megterhelőbb” volt lekerülni.

Külön vizsgálták a közösségi média szerepét a kampányban. A szervezet megállapította Magyarországról, hogy a politikai reklámok túlnyomó többsége továbbra is Facebookon jelenik meg, nem véletlenül, hiszen továbbra is ez a legnépszerűbb online felület az országban. A Facebookon hirdetni a pártoknak is előnyös, mivel a választási szabályok nem korlátozzák, hogy mennyi pénzt lehet ezen a felületen elkölteni. Megállapították továbbá, hogy hiába elérhetők Facebookon a pártok politikai költései, az nem egyértelmű, hogy mi alapján juttatnak el reklámokat a felhasználókhoz, így a személyiségi jogok itt is sérülhetnek.

A Human Rights Watch konkrét ajánlásokat is megfogalmazott, a kormánynak, a pártoknak, de még a Facebooknak is. A szervezet szerint a jogi és intézményi keretek között is módosításokra, tiltások bevezetésére lenne szükség: egyértelműen tiltanák az adminisztratív erőforrásokkal, így az állampolgároktól gyűjtött személyes adatokkal való visszaélést. Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója szerint

„a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából összegyűjtött személyes adatok felhasználása arra, hogy politikai kampányüzenetekkel bombázzák az embereket, a bizalom elárulása, és visszaélés a hatalommal”.

Hozzátette: „A magyar kormánynak fel kell hagynia a személyes adatok politikai kampányokhoz való felhasználásával.”

Az emberi jogi szervezet szerint az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy a magyar kormány által gyűjtött személyes adatok összhangban vannak-e az uniós szabályokkal. Szerintük a Bizottságnak eljárást kellett volna indítania a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellen, mert a működése nem felel meg egy független felügyeleti hatóság követelményeinek. De az összes politikai párt irányába megfogalmaztak ajánlásokat: leginkább a korrekt adatkezelésre és a választók részletes tájékoztatására hívták fel a figyelmet.

A teljes, közel nyolcvanoldalas jelentés ezen a linken olvasható, egyelőre angolul.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!