Ők 21-en jutottak be Magyarországról az Európai Parlamentbe

21 mandátumot osztottak szét a 2024-es európai parlamenti választásokon Magyarországon, a választást pedig a kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség nyerte, ez 11 mandátumot jelent nekik. Magyar Péter pár hónapja berobbant pártja, a Tisza Párt 7 helyet szerzett az EP-ben. A DK 2 helyét tartotta meg a testületben, valamint a Mi Hazánk egy képviselője is kiutazhat Brüsszelbe.

A listákról a következő emberek jutottak be az Európai Parlamentbe, de közülük többen nem fogják felvenni a mandátumukat, és akkor a listán hátrébb lévők mennek majd ki az EP-be.

Fidesz–KDNP

Deutsch Tamás voltaképp a kegyelmi botránynak köszönheti listavezetői posztját, amit eredetileg a botrányba belebukott Varga Judit volt igazságügyi miniszternek szántak. Az 57 éves Deutsch a Fidesz egyik alapítója, a többiekhez hasonlóan a Bibó István Szakkollégium tagja volt. Már az 1990-es választáson bekerült az Országgyűlésbe. 2009-ig volt képviselő, akkor ült át az Európai Parlamentbe, és azóta folyamatosan EP-képviselő. 2014-ben és 2019-ben negyedik volt pártja EP-listáján.

2012 és 2016 között, majd 2017-től ismét a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. EP-képviselőként tömör és trágár Twitter-üzeneteivel lett híres, a legemlékezetesebb talán a 2011-es „ki a f*sz az a Thomas Melia” volt. Stílusa és egy, Manfred Weber szavait a náci titkosrendőrség, a Gestapo nyelvezetéhez hasonlító mondata miatt eltiltotta az Európai Néppárt attól, hogy pozíciót töltsön be a képviselőcsoportban vagy felszólaljon annak nevében, megelőlegezve a Fidesz távozását a csoportból.

Magyar Péter amiatt kritizálta Deutschot, hogy kevés EP-szavazáson vesz részt, azok 30 százalékát kihagyja, ezzel szinte sereghajtó a teljes testületben. A Telex tényellenőrzése szerint ennyire nem rossz a helyzet, Deutsch a név szerinti voksolások 20 százalékánál nem adott le szavazatot.

Gál Kinga erdélyi származású jogász, volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének főtanácsadója is. 2004-ben került fel a Fidesz EP-listájára, azóta EP-képviselő. 2015 októberében, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt tagja volt, megválasztották a párt egyik alelnökének. Tagja az EP Külügyi Bizottságának és a Kínai Népköztársasággal való kapcsolattartásért Felelős Delegációjának is. Gált a 2022-es kormányalakítás után az államfővé választott Novák Katalin lehetséges utódjaként emlegették a családminiszteri poszton, de végül maradt Brüsszelben

A történész-politológus, pénzügyi szakember Gyürk András 1988 óta a Fidesz tagja, több választáson országos kampányfőnöke is volt. A magyar Országgyűlésbe 1998-ban ült be, 2002-től frakcióvezető-helyettesként igazgatta a képviselőcsoportot, majd 2004-ben átült az Európai Parlamentbe, ahol 2010 óta a fideszes delegáció vezetője. Gyürkről legutóbb akkor írtunk, amikor tavaly októberben azzal érvelt a fideszesek tartózkodása mellett egy szén-dioxid kibocsátást visszafogó, digitális és biotechnológiai iparágak bevezetését támogató eszköz szavazásakor, hogy esett az EU ipari termelése, a versenyképessége romokban, a „brüsszeli iparpolitika” pedig „szankciókra, az irreális zöld célokra és a bürokrácia növelésére épít”. Gyürk a fideszesekkel együtt ellenben támogatta 2023 szeptemberében a közös uniós katonai beszerzésekre létrehozott pénzalapot.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke – ez a szervezet 2023 elején kritizálta a fideszes kormányzat bevezette árstopokat. Pápai származású, Pécsen szerzett közgazdasági és jogi diplomát. A Pécsi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense. Egyetemista évei után a családi gazdaságot vitte Pápa mellett, nyolc éven át volt Nemesgörzsöny polgármestere (2006–14), miközben Veszprém megyében több agrárérdekvédelmi szervezetben is szerepet vállalt. 2010 óta az Országgyűlés fideszes tagja.

A 61 éves Hölvényi György a Fidesz 2021-es távozása óta mostanáig az Európai Néppárt egyetlen magyarországi tagja volt a KDNP küldötteként. Hölvényi 2003 óta dolgozik az Európai Parlamentben, bejutása esetén harmadik képviselői ciklusát kezdheti meg. Hölvényi Budapesten született, magyar–történelem szakos tanári diplomát és idegenforgalmi szakközgazdász képesítést szerzett. 1989 óta politizál a KDNP-ben. A kilencvenes években volt minisztériumi titkár, 1999-ben az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára lett. 2000–03 között a Duna Televízió Rt. elnöki kabinetvezetője, 2003–09 között a néppárti frakció sajtótanácsosa, majd 2009-14 között a Kultúrák Közötti Párbeszéd program vezetője. EP-képviselősége előtti utolsó pozíciója az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága volt.

Az EP-képviselőség mellett ő a KDNP külügyi igazgatója, a jobbközép Néppárt pártalapítványának főtitkára és vallásközi munkacsoportjának társelnöke. Hogy miért is vesz részt a Fidesz által háborúpártinak tartott Néppárt munkájában Hölvényi, azt három nappal az EP-választás előtt mondta el egy interjúban. A fő érvei azok voltak, hogy a Néppártban még sok a harcostársuk, nem hagyják visszaszorulni ott a kereszténydemokrata és a konzervatív gondolkodást, képviselni kell a magyar érdekeket, illetve így tompábbak a magyar kormány elleni támadások.

Az esélyegyenlőség jegyében az EP-t elhagyó Kósa Ádám siket képviselőt az olimpiai bronzérmes, háromszoros paralimpiai bajnokvívóval váltja a kormánypárt. Szekeres Pál 1976-ban kezdett vívni, 1987-ben világbajnok lett tőrben, az 1988-as szöuli olimpián bronzérmet szerzett a tőrcsapattal. 1991-es autóbalesete után kényszerült kerekesszékbe, a következő években, egészen 2008-ig a paralimpiákon indult.

Szekeres több kormányzati cikluson át miniszteri biztosként és helyettes államtitkárként segítette a kormány munkáját a sport és a szociális ügyek területén, már az első Orbán-kormány idején az Ifjúsági és Sportminisztérium fogyatékosok sportjával foglalkozó helyettes államtitkára volt, majd 2010 után a a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkár. 2016 óta a Nemzetközi Kerekesszékes és Amputált Sportok Szövetsége (IWAS) kerekesszékes vívó bizottságának elnöke.

A kormánypártok szokása 2014 óta, hogy a közvetlen brüsszeli képviselettel nem rendelkező, tehát nem EU-tag országok magyarságát is igyekszik képviseltetni az Európai Parlamentben. Így jött a képbe a kárpátaljai Ferenc Viktória, akit a Kárpátaljai Szövetség is támogat. Ferenc kárpátaljai elődje a Fidesz EP-csoportjában tíz éven át Bocskor Andrea volt. Ferenc az Ung-vidéki Pallón született, majd nyelvészként tanult Magyarországon, dolgozott az észtországi nagykövetségen, sőt Argentínába is elutazott kutatni a szórványmagyarságot. 2013 februárjától a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főállású kutatójaként kezdett el dolgozni, de rendszeresen hazalátogat, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán órákat tart. Ferenc a magyar anyanyelvű oktatásért és a nyelv hivatalossá tételéért akar küzdeni a térségben, ha bekerül az EP-be.

A másik, határon túli magyarokat képviselő jelölt Vicsek Annamária, aki a vajdasági Szabadkán született, majd Újvidéken élt és szerzett egészségügyi képesítést. Az ELTE-n gyógypedagógia–logopédia szakot, majd speciális pedagógia szakot végzett, 2007-ig Budapesten dolgozott logopédusként. Hazatértekor belépett a Fideszhez közel álló Vajdasági Magyar Szövetségbe 2008-ban, majd 2010–14 között a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetője volt. 2014-től fordult egyre inkább a politika felé, a belgrádi törvényhozás tagja lett, sőt 2016-ban már az oktatási minisztériumban államtitkár. Több szerbiai fogyatékosügyi és gyerekjogi szervezetnek volt tagja, volt a szerb kormány egyik kapcsolattartója a fejlett országokból álló OECD-nél, és még ezenkívül is számolatlan szervezet és munkacsoport munkájában vett részt kisebbségi, oktatási és fogyatékosügyi vonalon. Eközben a VMSZ-ben egyre magasabb pozíciót szerzett, 2023 óta tagja az elnökségnek, sőt alelnök is.

Győri Enikő második ciklusát kezdheti meg az EP-ben. Nemzetközi kapcsolatok szakon végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1992-ben, PhD-fokozatát ugyanitt 2000-ben szerezte meg. 1999-ben már római nagykövet volt. 2003–09 között a Fidesz-frakció EU-munkacsoportjának stábfőnöke az Országgyűlés Hivatalában, mellette az ELTE-n tanított. 2010–14 között EU-ügyekért felelős államtitkár volt, az EP-ből hívták vissza az EU Tanácsának 2011-es magyar elnöksége előtt, amelynek szervezésében kulcsszerepet kapott. 2014-től, gyakorlatilag egy időben Szijjártó Péter külügyminiszteri kinevezésével egyszerre lett madridi nagykövet. Valószínűleg az első és eddigi egyetlen magyar EP-képviselő, aki folyékonyan szólalt fel olaszul az EP-ben. Győri diplomáciai szempontból a Fidesz egyik legszakmaibb jelöltje, aki már gyakornokként dolgozott spanyol, mexikói, francia, olasz és uniós intézményeknél, szervezeteknél. Győrit rebesgetik mint a következő magyar uniósbiztos-jelöltet (Orbán Viktor a versenyképességért felelős biztosi posztot szeretné állítólag).

Jellemző, hogy amikor rákerestünk a még nem országos ismertségnek örvendő László András nevére, jelentős részben az általa különböző közösségi oldalakra gyártott tartalmak jöttek szembe. Ez nem csoda, a Lakmusz még tavaly szeptemberben írt róla, hogy László Megafon-kiképzést kapott, gyaníthatóan ő lett a Megafon nemzetközi piacra szánt influenszere. László 2010 óta volt kabinetfőnök az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, dolgozott az Európai Néppárt sajtósaként, az ITM-nél is volt miniszteri biztos és a Fidesz Külügyi Titkárságának külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett. Nem először próbálkozna meg az EP-képviselőséggel, de 2019-ben messze volt a befutó helytől. László 2022-től posztol – zömmel angolul – a kormány narratíváját erősítő magyarázó videókat.

Schaller-Baross Ernő első (csonka) ciklusát fejezi be az Európai Parlamentben. 2021-ben ő ült be az ereszmászó Szájer József helyére. 2010-ben diplomázott a Károli Gáspár Református Egyetem jogász szakán, majd egyből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba került jogi referensként. 2002 óta a Fidelitas, 2010 óta a Fidesz tagja, 2013–16 között a Fidesz pártalapítványának külügyi igazgatója, 2014-16 között az Országgyűlés Alelnöki Kabinetjének tanácsadója, 2017–18-ban pedig a Fidesz parlamenti frakciójának külügyi tanácsadója volt. 2018-ban lett a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, majd 2020-ban a látogatóprogramok, ösztöndíjprogramok és csereprogramok kidolgozásával és felügyeletével foglalkozó miniszteri biztos lett. A 444 szerint az ő Balaton-felvidéki kúriáján tartottak bulit a járvány idején, amely után a résztvevőknek, köztük Gulyás Gergely miniszternek is karanténba kellett vonulniuk.

Tisza Párt

A jogász végzettségű Magyar Péter akkor robbant be a magyar köztudatba, amikor egykori felesége, Varga Judit a kegyelmi ügy miatti lemondására reagálva dörgedelmes Facebook-posztban ment neki a NER-nek. Hirtelen támadt népszerűségét képes volt egy kétszáz állomásos országjárással, több szervezett tüntetéssel, hasonlóan lendületes – és sokszor megosztó tartalmú – interjúkkal politikai erővé fejleszteni.

Csapatával átvette a Tisza Pártot, aminek alelnöke lett. Magyar az ellenzéki és a kormánypártokat is megosztó személyiség. Előbbi a múltja miatt a Fidesz emberének nevezi, utóbbinak ellenség, sokaknak pedig a harmadik lehetőség Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között. Az EP-választási ígérete az volt, hogy hazahozza azt a több ezermilliárd forintot az EU-tól, amit a mostani korrupt rendszer miatt nem osztottak ki Magyarországnak.

Dávid Dóra a Meta londoni irodájának jogtanácsosaként dolgozik, és nagyjából ez minden, amit sokáig tudni lehetett róla. A Magyar Péter YouTube-csatornájára egy hónapja feltöltött bemutatkozó videójában elmondja magáról, hogy pécsi születésű, de a jogi diplomáit Angliában szerezte. Dolgozott ügyvédi irodában, az Európai Bizottság jogi szolgálatánál, de Jamie Oliver cégcsoportjában is. Négy nyelven beszél. Első interjúját két hete adta – szintén Magyar Péter YouTube-csatornájának.

Tarr Zoltán, az egykori református lelkész, volt zsinati tanácsos azután lett országosan is ismert, hogy felszólalt Magyar Péter április 6-i tüntetésén a Kossuth téren. Ott arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja Balog Zoltán református püspök cselekedetét és a kegyelmi botrány kirobbanása óta tanúsított viselkedését. Pár nappal a tüntetés után Tarrtkirúgták a munkahelyéről, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Neumann János Nonprofit Kft.-től. Szerinte az elbocsátása egyértelműen politikai indíttatású volt. Ezt Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója sem cáfolta. Tarrt saját bevallása szerint a rendszerváltás környékén még nem érdekelte a politika, az MDF-re szavazott, de zavarta, hogy a régi generáció folytatni akarta, amit elkezdtek évtizedekkel ezelőtt. „Akik most az országot és az egyházat vezetik, mind a szocializmusban nőttek fel, megőrizve az akkor tanult reflexeket” – mondta a Hvg360-nak adott interjújában. A Tisza Párt országjárásáról úgy beszélt, hogy „szinte egy második rendszerváltás az, aminek a hangulata érződik” az országban.

Kulja András áprilisig sebészszakorvos-jelöltként dolgozott két pesti kórházban, több százezrek követik a tematikus, egészségügyi ismeretterjesztő TikTok-csatornáját. akkor csatlakozott Magyar Péter társulásához, amikor kiment az április 6-i tüntetésre a Kossuth térre. A Telexen is készült vele interjú, ahol beszéltünk vele a magyar egészségügyről, az európai TikTok-szabályozásról és az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről.

Lakos Eszter Győrben született, Olaszországban is tanult, majd jogtanácsosként dolgozott Brüsszelben, tavaly költözött haza a családjával. Saját bevallása szerint ismeri a „brüsszeli buborékot”, így nemcsak az íróasztalát keresné, ha megérkezik az Európai Parlamentbe, hanem rögtön akcióba is tudna lendülni. Ez utóbbit a hivatalos bemutatkozó videójában mondta.

Gerzsenyi Gabriella, a kárpátaljai származású, jogász végzettségű újdonsült EP-képviselő a Tisza debreceni rendezvényén elmondta, hogy amikor hazaköltözött Brüsszelből, úgy érezte, hogy „tennie kell valamit”. A Szentendrei-sziget egyik településén él a családjával, ahol egy önfenntartó gazdálkodást alakítanak ki. Gerzsenyi íróként is aktív, két regénye (Brüsszel után szabadon – Történetek a közelmúltból, Három lábbal a földön, ez utóbbiról tavaly a Magyar Nemzet elismerően írt), és novellái is megjelentek már a Prae, a Látó és az Új forrás irodalmi folyóiratokban.

A jogász és közgazdász végzettségű Kollár Kinga jelenleg Luxemburgban él, az Európai Bizottságnak dolgozik, de korábban Magyarországon is volt köztisztviselő, de dolgozott a Gazdasági Versenyhivatal szóvivőjeként és tanácsadójaként is. Idén májusban a Fidesz-közeli sajtó próbálta megszorongatni egy régi, nyilvános Facebook-kommentjével, amiben „agymosott”-aknak nevezte a magyarokat („Sajnos amíg az oktatás nem változik, addig mi is ugyanolyan agymosott nép maradunk, mint az oroszok” – ez volt a kifogásolt mondat). A bemutatkozó videójában elmondja, hogy látta Orbán Viktort huszonöt évvel ezelőtt, ahogy arról beszél az egyetemen, hogy milyen jó lesz csatlakozni az EU-hoz „ehhez képest ma [egy szűk politikai elit miatt] szégyellnem kell magamat azért, mert magyar vagyok”.

DK–MSZP–Párbeszéd

Dobrev Klára 52 éves, apai ágon bolgár származású magyar jogász-közgazdász. Gyurcsány Ferenc felesége, a Demokratikus Koalíció alapító tagja, a párt árnyék-miniszterelnöke. 2019 májusától a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, 2019 és 2022 januárja közt az Európai Parlament alelnöke. 2023-ban a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben, a 2024-es listán pedig a hetedik helyet foglalta el a közélet kategóriában. „Mindenkivel hajlandók vagyunk együttműködni, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és kizárja a Fidesszel való koalíciót” – mondta a Demokratikus Koalíció EP-listavezetőjeként lapunknak.

Molnár Csaba 49 éves magyar jogász, politikus, az Európai Parlament tagja, a DK alelnöke és kampányfőnöke. Fiatalon lépett be a Magyar Szocialista Pártba, később közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt a második Gyurcsány-kormányban, a Bajnai-kormányban pedig a miniszterelnököt helyettesítő miniszter. 2010 októberében csatlakozott Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójához. A DK országgyűlési frakcióvezetője volt 2011-től a 2014-es EP-választásig, amikor bejutott az Európai Parlamentbe. Ott elsősorban energia- és regionális politikával foglalkozott. 2022-től a Dobrev-árnyékkormányban ő az árnyék-miniszterelnökhelyettes. „Nekünk a választásokon a Fidesszel van dolgunk, nem Magyar Péterrel” – mondta nemrég egy interjúban.

Mi Hazánk

Toroczkai László Tóth Lászlóként született Szegeden, majd a József Attila Tudományegyetemen kezdett el tanulni. 19 évesen kezdett a MIÉP-ben politizálni, már akkor országgyűlési képviselőjelölt volt. Aztán 20 évesen Csurka István hívására a MIÉP lapjának, a Magyar Fórumnak az országgyűlési tudósítója lett, állítása szerint ekkoriban a gyakori neve és felmenői miatt vette fel a Toroczkai nevet. 2001-ben alapította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, ami miatt később több környező országból kitiltották. Toroczkai a 2006-os tévészékházostromban is részt vett. Ezután a Jobbikban folytatta a politizálást, 2013-ban Ásotthalom polgármestere lett, ahol a migránsok ellen szervezett mezőőrséggel lépett fel. 2016-tól a Jobbik alelnöke lett, majd Vona Gáborral megromlott a viszonya, és miután 2018-ban elindult ellene a tisztújításon, de alulmaradt, kizárták a pártból. Még abban az évben megalapította a Mi Hazánk Mozgalmat, amivel aztán 2022-ben bejutott az Országgyűlésbe is.