2024. május 10. – 07:01
„Mindenkivel hajlandók vagyunk együttműködni, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és kizárja a Fidesszel való koalíciót” – mondja Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője, aki két év múlva ismét miniszterelnök-jelölt szeretne lenni. Szerinte 2019-re sikerült lebontani a centrális erőteret, és Orbán rendszerét erősíti, ha valaki gyurcsányozik vagy az ellenzéki polgármesterek ellen indul a választáson. Úgy látja, hogy ma már kínos fideszesnek lenni, és szerinte nem biztos, hogy a június 9-i választás után Orbán túlélne egy bizalmatlansági szavazást a parlamentben. Magyar Péterről, ígéretekről és az EP-képviselői munkájáról is kérdeztük.
Pár hete önöknek volt Debrecenben kampányrendezvényük, múlt vasárnap Magyar Péter tartott ott tüntetést. Látványos volt a különbség a kettő között. Mi az oka, hogy Magyar többször annyi embert tud megmozgatni, mint a DK–MSZP–Párbeszéd szövetsége?
Politikai pártként az a legfontosabb feladatunk, hogy június 9-én minél több embert vigyünk el szavazni. Erre optimalizáljuk a kampánytevékenységünket és a politikánkat is.
Mégis, csak van annak valamilyen üzenete vagy tanulsága, hogy Magyar Péter két hónap alatt legalább három akkora rendezvényt hozott össze, amilyenre a jókora állami támogatásból működő ellenzéki pártok nem voltak képesek az elmúlt években.
Biztos sokfajta politikai tevékenység van. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy a mi szociáldemokrata és zöld szövetségünk adta le messze a legtöbb ajánlást. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb falutól a budapesti kerületekig mi tudtuk megmozgatni a legtöbb embert. A fő kérdés pedig az, hogy június 9-én kinek hány szavazója lesz. A mi célunk Orbán Viktor rendszerének megdöntése.
Én még maradnék egy kicsit a Magyar-jelenségnél. Mit kell változtatniuk az ellenzéki pártoknak az eddigi politikájukon, stratégiájukon?
Hatalmas elégedetlenség van az országban. Orbán Viktor már régen elvesztette a többségét. Ha megkérdezik az embereket, hogy egyetértenek-e a kormány egészségpolitikájával, oktatáspolitikájával, a brutális árakkal vagy az alacsony bérekkel, akkor az ország nagy többsége azt fogja mondani, hogy nem ért egyet. Orbán azonban olyan választási rendszert hozott létre, amely az ellenzéki oldalt összefogásra kényszeríti. Amíg ez nem történik meg, addig nem lesz kormányváltás. Sajnos most nincs egységes ellenzék, ezzel van dolgunk a következő országgyűlési választásig. A DK–MSZP–Párbeszéd szövetsége azonban megtalálta a stabil helyét, és most az a feladatunk, hogy minél több embernek mutassunk alternatívát. Azt látom, hogy a többi ellenzéki párt még keresi a helyét. Remélem, hogy nem lesz még egyszer olyan csalódás, mint 2022-ben Márki Zay Péterrel.
Önnek személyesen, a DK EP-listavezetőjeként miben kell átgondolnia az eddigi politikáját Magyar Péter megjelenése után? Valami tanulságot csak leszűrt az elmúlt hetek eseményeiből.
Ellenzéki vezetőként két nagyon fontos feladatom van. Az egyik az, hogy minél több emberhez eljussak, és meggyőzzem arról a baloldali, zöld politikáról, amellyel Orbán után kirángathatjuk az országot a mostani drámai helyzetből. Mindeközben nyitva kell tartani a vegyértékeket az együttműködésre.
Mindenkivel hajlandók vagyunk együttműködni, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és kizárja a Fidesszel való koalíciót. A Fidesz által okozott drámát ugyanis nem lehet a Fidesszel megoldani.
Orbán az álságos választójogi törvényével és politikai manipulációival létrehozta a centrális erőteret, amely azon alapul, hogy az ellenzékben egymással vetélkedő politikai erők vannak. Az ellenzéki pártok hatalmas kompromisszumokkal, vitákkal és lemondásokkal 2019 októberére megtalálták a centrális erőtér ellenszerét: egy az egy ellen kell indulni a Fidesz ellen. Ezért tudtunk ilyen meglepő és nagy győzelmet aratni az önkormányzati választáson. Ezt a hangulatot kellett volna tovább vinni a 2022-es választásokig. Abban a pillanatban azonban, hogy megjelenik valaki, aki Orbán helyett az ellenzéket akarja leváltani, olyan kudarcra számíthatunk, mint 2022-ben. Nem engedhetjük meg még egyszer, hogy a centrális erőtér visszaépüljön.
A DK szerint a június 9-i választás tétje, hogy ha kisebbségbe szorul a Fidesz, akkor előre hozott választásokat követelnek. Mi számít a Fidesz vereségének az EP-választáson?
Ha június 10-én majd beszélünk, akkor mind a ketten úgy fogjuk érezni, hogy kisebbségbe szorultak. Politikában a kisebbség nem mindig matematika. Sokkal fontosabb a hangulat, az a folyamat, ahogy erodálódik egy politikai erő, vagy pont ugyanennek a fordítottja történik.
Én azt látom, hogy ma rendkívül kínos fideszesnek lenni.
Alig gyűjtöttek ajánlásokat az utcán, nem mentek ki a közterekre pultozni, beszélgetni a választókkal, csak a Kubatov-lista alapján haladtak házról házra. De már Orbán Viktornak is ciki lenni ebben az országban. Az egy hungarikum, hogy a miniszterelnök titokban kampányol.
De mégis, mi számít vereségnek: már akkor is előre hozott választást követelnek, ha 40 és 50 százalék között végez a Fidesz?
A kisebbségnek van egy matematikai megfogalmazása természetesen, de megint mondom: érezni fogjuk a politikai hangulatot. A pedofilbotrány után is éreztük, hogy hogyan csúszik ki a talaj a Fidesz lába alól. Bánom is, hogy az elmúlt egy hónapban már elvitték a figyelmet a közélet egyéb ügyei. Az erkölcsi összeomlás mellett Orbánék megélhetési válságba sodorták az országot. A számok alapján pontosan látjuk, hogy a választások után brutális megszorításokra készülnek. A kettő együtt pedig szavazók százezreit vitte el a Fidesztől az elmúlt hónapokban.
Hogyan fogja elérni a DK, hogy előre hozott választást írjanak ki? A Fidesz teljes joggal mondhatja azt, hogy 2022-ben egy nagyon egyértelmű választói felhatalmazást kaptak négy évre.
Június 10-én adok magának egy interjút, és végig fogjuk ezt részletesen beszélni. A politikus feladata, hogy felerősítse azt a hangulatot, amit az emberek többsége érez, és utána politikai cselekvéssé szervezze. Ma a legnagyobb probléma, hogy az elégedetlenség magányos műfaj. Bemegyek a boltba, és magamban zsörtölődöm, hogy milyen drága minden, mert nem kapom azt a visszajelzést például a közszolgálati tévéből, hogy mindenki más is ezt tapasztalja. Június 9-e után arra számítok, hogy feloldódik a civil szervezetek, szakszervezetek és állampolgárok távolságtartása a politikától. Megértik majd az emberek, hogy eljött a pillanat, amikor végleg leszámolhatunk Orbán rendszerével.
Nem csapják be azzal a választóikat, hogy azt mondják: az EP-választás a kormányváltásról szól? A gyakorlatban arról döntünk, hogy kik képviseljék Magyarországot az Európai Parlamentben.
Szerintem minden egyes választás egy politikai lehetőség arra, hogy Orbán Viktor rendszerét megbuktassuk végre. Ha már összevonta a két választást a Fidesz, akkor dőljön a saját dugájába, hiszen két választáson, még nagyobb erővel tudjuk megmutatni, hogy elegünk van Orbán Viktor rendszeréből. Minden választás alkalom arra, hogy az emberek elmondják a véleményüket a politikusokról és a politikai rendszerről. Az EP-választás arról is szól persze, hogy milyen képviselőket küldünk az Európai Parlamentbe, és milyen Európát képzelünk el. Mi például egy erős Európát szeretnénk, hiszen erős nemzetállam csak erős Európában lehet a huszonegyedik században. Az önkormányzati választások természetesen arról is szólnak, hogy kik lesznek a polgármesterek, de alkalmat ad arra, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak a kormány rendkívül káros politikájáról, amely a központosítással megfosztja az embereket az egyik legerősebb állampolgári jogtól, az önkormányzatiságtól.
Amikor 2006 után bezuhant a kormány támogatottsága, az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nem kezdeményezett előre hozott választásokat. Miért nem tette ezt meg, ha az Orbán-kormánytól most ezt várja a DK? Hiba volt?
Nagyon keveset várok el a mostani kormánytól. Én azt mondtam, hogy politikai erővel kell majd kikényszeríteni. 2006-ban Gyurcsány Ferenc vállalta a politikai felelősséget azzal, hogy bizalmatlansági szavazást kért maga ellen a parlament előtt. Megkapta a bizalmat a koalíciós párttól is, és így folytatta kormányzást.
Ezt akár megtehetné most Orbán Viktor is, és akkor rögtön nincs szó előre hozott választásokról.
Megteheti, és megnézzük, hogy elegendő lesz-e.
Gondolja, hogy a kétharmados kormánypárti többség nem szavazna bizalmat a miniszterelnöknek?
Gondolom, hogy nem.
Tényleg reális forgatókönyvnek látja, hogy a fideszes képviselők nemmel szavaznának?
Van egy pillanat, amikor elindul egy hólabda, és lavina lesz belőle. Ma kínos fideszesnek lenni, nem tudnak már összeszervezni egy Békemenetet sem. Lehet látni, hogy nyögvenyelősen megy, majdnem háromszor annyi ajánlást adtunk le, mint a Fidesz.
Van ennek bármi jelentősége?
Abszolút, megmutatja az emberek nyitottságát. Mindannyian tudjuk, hogy 2024 Magyarországán kockázatot vállal, aki egy ellenzéki pártnak névvel, címmel, személyi számmal ajánlást ad. Ennek ellenére háromszor annyi ajánlóívet vettünk fel és adtunk le, mint a Fidesz. Az, hogy kínos fideszesnek lenni, nagyon hamar eléri a kormánypárti egyéni képviselőket, akik a helyi közösségben mozognak.
Pár napja petíciót indítottak azért, hogy senki más ne veszélyeztesse a Fideszt öt évvel ezelőtt legyőző ellenzéki polgármesterek újraválasztását. Jól értem, hogy azt várják, hogy senki más ne indulhasson el a választáson azokban a kerületekben, ahol legutóbb az ellenzék nyert?
Orbán rendszerében matematikai szükségszerűség, hogy egy az egy ellen induljon az ellenzék. Azért találta ki a Fidesz a centrális erőteret, hogy ez ne történhessen meg.
A választások előtt mindig megjelenik valaki, aki azt mondja, hogy mindenki hülye az ellenzéki oldalon, csak ő a helikopter.
Olyan helyzetet teremt ezzel, hogy a választások előtt hosszú hónapokig azon vitatkoznak az ellenzéki pártok, hogy ki kivel igen, és ki kivel nem. Hatalmas a tétje ennek a választásnak: visszatérünk-e abba a helyzetbe, ahol Orbán Viktor hátradőlhet, és még húsz évig uralkodik felettünk. Ezt veszélyeztetjük akkor, ha az ellenzéki oldalon ismét teret engedünk annak, hogy az ellenzéki pártok programok helyett egymással foglalkozzanak. Aki le akarja bontani Orbán Viktor rendszerét, annak tudomásul kell vennie a matematika törvényét.
Mennyire tartja demokratikusnak, hogy azért gyűjtenek aláírásokat, hogy valaki ne tudjon részt venni a választásokon?
Szerintem a legdemokratikusabb döntés ma Magyarországon az Orbán-rendszer ellen küzdeni. Antidemokratikus és demokráciaellenes az, aki Orbán rendszerét erősíti.
Antidemokratikus elindulni a választáson?
Orbán rendszerét erősíti, aki az öt évvel ezelőtt győztes és sikeres polgármesterek ellen indul a választáson. Aki Orbán rendszerét erősíti, az valójában az illiberális rendszert erősíti.
Ferencvárosban a DK, az MSZP és a Párbeszéd önkormányzati képviselői veszélyeztetik Baranyi Krisztina ellenzéki polgármester újraválasztását azzal, hogy kihívót állítottak vele szemben.
Senkit nem indítunk Baranyi Krisztina ellen.
A DK helyi önkormányzati képviselői Baranyi ellenfelét, Gegesy Ferencet támogatják.
A Demokratikus Koalíció nem támogatja Gegesy Ferencet. Nagyon fontos hozzátenni, hogy Baranyi Krisztina kifejezetten kérte, hogy a pártok ne támogassák őt.
A DK viszont azokat a képviselőjelölteket támogatja a logójával is, akik szeretnék leváltani Baranyi Krisztinát. Ezzel nem veszélyeztetik a polgármester újraválasztását?
Baranyi Krisztina azt kérte, hogy senki ne támogassa őt. Ugye érzi a különbséget aközött, amikor van egy közös ellenzéki támogatottságú jelölt, és van egy polgármester, aki úgy gondolja, hogy ő egyedül megoldja, és senki ne jöjjön a közelébe?
Miskolcon önök voltak azok, akik kihívót állítottak az öt éve megválasztott Veres Pál ellen ősszel, és a DK-nak erős szerepe volt abban is, hogy a polgármester végül visszalépett a jelöltségtől.
És a végén egy nagyon jó kompromisszum született, kifejezetten sikeresek leszünk Miskolcon. Az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy nem támogatjuk azokat a polgármestereket, akik öt éve ellenzéki színekben nyertek, majd valamilyen módon kollaboráltak a Fidesszel. Miskolc ügye megnyugtatóan lezárult.
Valóban? Most több ellenzéki polgármesterjelölt is lesz a szavazólapon. A Jobbik és a Momentum egy másik jelölt, a mostani alpolgármester mögé állt be.
Ebből is látszik, hogy mennyire veszélyes, ha az ellenzéki polgármesterekkel szemben felmerül a kollaboráció vádja. Szerencsére csak két vagy három ilyen hely van az országban. Több tucat ellenzéki polgármester pedig nagy sikerrel és közmegelégedésre végzi a munkáját.
Személyesen hogy éli azt meg, hogy az elmúlt 14 évben bárki feltűnt az ellenzéki oldalon, az volt a Fidesz válasza, hogy mellé tett egy Gyurcsány-fotót? A választási eredmények pedig azt mutatják: működik, ha összegyurcsányozzák az ellenzéki jelöltet.
Dehogy. Az ellenzék választási kudarcai nem Gyurcsány miatt történtek, hanem az ellenzéki gyurcsányozás miatt. A 2019-ben győztes polgármestereink plakátjain is ott szerepelt Gyurcsány Ferenc. Szerintem ezzel nem kell foglalkoznunk, mi is orbánozunk. Az a probléma, amikor az ellenzéki oldalon valaki átveszi a Fidesztől a megbélyegzést. Pontosan ez a Fidesz célja, azt szeretnék, hogy újra felálljon a centrális erőtér. Ma több mint egymillió ember támogatja a DK–MSZP–Párbeszéd közös ajánlatát. E nélkül az egymillió választópolgár nélkül, a sok tízezer aktivistánk és párttagunk nélkül nem lehet lebontani Orbán rendszerét. Aki az ellenzéki oldalon ezt nem veszi tudomásul, az Orbán rendszerét támogatja.
Az ön politikai kiteljesedését nem hátráltatja Gyurcsány Ferenc?
Nem.
A kampányában azonban mintha elrejtették volna a DK elnökét. Nincsenek közös rendezvényeik, nincsenek közös fotók, nem szerepelnek nyilvánosan együtt. Szándékosan próbálják leválasztani Gyurcsányt az ön kampányáról?
Nem, nagyon jó munkamegosztás van a párton belül. EP-listavezetőként én a képviselőjelöltekkel és a szövetséges pártok képviselőivel járom az országot. Mindeközben a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc, hasonló intenzitással kampányol, ő is járja az országot. Így kétszer annyi embert tudunk elérni.
Az nem segítené az ön politikai jövőjét, ha Gyurcsány Ferenc visszavonulna a közélettől, és nem adna minden kampányban magas labdát a Fidesznek?
Nem, ez a Fidesznek nem magas labda.
A Fidesz gyurcsányozása nem Gyurcsányról szól, hanem az ellenzék vezető politikai erejének megsemmisítéséről. Ha Gyurcsányt elütné a hajókötél két nap múlva, Isten ne adja, akkor karácsonyoznának.
Vagy találnának bárki mást az ellenzékből. Az a probléma, amikor az ellenzéki oldalon úgy gondolják, hogy a viták helyett jó stratégia a megbélyegzés.
Azt ki lehet jelenteni, hogy miniszterelnök-jelöltnek készül 2026-ra? A mostani kampánya is már igazából 2026-ról szól?
Igen. Az ország elemi érdeke a kormányváltás. Lehetnek bármilyen jó önkormányzati képviselőink és polgármestereink, ha nem lesz kormányváltás, akkor még a maradék levegőt is elszívják előlünk. Hiába lesznek a legfelkészültebb európai parlamenti képviselőink, ha nem lesz kormányváltás, akkor szép lassan kihúznak minket az Európai Unióból.
A miniszterelnök-jelölti kampányát nem segítené jobban, ha a következő két évben a magyar parlamentben ülne? Magyarországról nehezen látható az EP-képviselők munkája, most mégis arra pályázik.
Magyarország jövője két helyen dől el: a magyar parlamentben és az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament ugyanúgy a magyar emberek hétköznapi ügyeivel foglalkozik, mint a magyar, ezért a magyar emberek érdekeit mind a két helyen hatékonyan és jól lehet képviselni. Az Orbán-rendszerrel szembeni küzdelem is két fronton zajlik: Brüsszelben meg tudjuk mutatni, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral. Az időm nagy részét egyébként Magyarországon töltöm, folyamatosan ingázom.
Miért jó a magyar választóknak, hogy sok-sok pénzért kint van Brüsszelben? Milyen eredményt tud felmutatni EP-képviselőként az elmúlt öt évből?
Na, akkor ez lesz a leghosszabb része az interjúnak! Öt éve a kampányban Európai Egyesült Államokat ígértem, európai minimálbért, európai nyugdíjat és családtámogatási rendszert, valamint európai multiadót vállaltam. Menjünk sorban: az európai minimálbér-szabályozást hatalmas sikernek tartom. Az Európai Unió tagországai végre megértették, hogy teljes zsákutca volt az a 90-es évektől kezdve alkalmazott neokonzervatív gazdaságpolitika, ami arról szólt, hogy ki tud olcsóbb munkaerőt biztosítani a nagy multiknak. Az európai minimálbér-szabályozás ennek az egyik nagyon fontos lépése, rendkívül büszke vagyok rá.
Az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét, és nem kötelezi a tagállamokat a minimálbér bevezetésére.
Az európai minimálbér-szabályozás egy olyan keret, ami arra kötelezi a tagállamokat, hogy átlátható, évről évre növekvő minimálbért határozzanak meg. Minden ország támogatta, egyetlenegy kivétel volt: az Orbán-kormány.
Öt éve lázálomnak nevezték a javaslatomat. Most már azt nem merték megcsinálni, hogy nemmel szavazzanak a fideszes képviselők, úgyhogy tartózkodtak.
Európának az az érdeke, hogy egyre magasabbak legyenek a bérek. Ott magasak a bérek, ahol erősek a szakszervezetek. Magyarországon az Orbán-kormány tönkretette a szakszervezeteket, de ebben a szabályozásban kötelező előírások is szerepelnek arra, hogy miként kell a szakszervezeteket és a kollektív szerződéseket megerősíteni. Kötelezettségszegési eljárást veszélyeztet kormány, ha nem tartja be. A szabályozás véget vet annak is, hogy önkényesen döntsenek a minimálbérről. A megélhetési minimumhoz, mediánbérekhez és az inflációhoz kötött minimálbért lehet csak megállapítani. Ez egy nagyon jó eszköz arra, hogy a magyar bérszínvonal nőjön, de természetesen kormányváltás után sokkal könnyebb lesz mindezeket megvalósítani.
A következő öt év egyik legfontosabb feladata a bérfelzárkózás. A kohéziós forrásokat arra kell használni, hogy az európai országok közötti jövedelemkülönbségek csökkenjenek. Az nem működik, hogy a magyarországi német autógyárban dolgozók ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, mint Németországban. A minimálbér-szabályozással áttörtünk egy gátat: Európa közvetlenül is felel az állampolgáraiért, meg kell határozni egy minimumot a bérekben, a nyugdíjakban, a családtámogatásokban, a szociális támogatásokban. Erről szól a globális multiadó bevezetése is, ami szintén egy hatalmas sikere az elmúlt öt évnek.
Ebben van bármilyen szerepe? A választók honnan tudnák, hogy egy-egy nagy uniós döntésben ön benne van-e?
Az Európai Parlamentben nem úgy születnek a döntések, mint a magyar parlamentben, ahol Szájer József az iPadjén megírja az Alaptörvényt, vagy Rogán Antal vasárnap megálmodik egy törvényjavaslatot, és másnap beterjeszti. Az uniós döntéseket hatalmas viták előzik meg a pártcsaládokon és szakmai csoportokon belül. A globális minimumadó szakmai munkáját Molnár Csaba képviselőtársam vitte a bizottságokban, a szociáldemokrata pártcsaládban pedig én tárgyaltam. A következő időszakban még van feladatunk a multikkal. Az adózás mellett új szabályozás kell a fogyasztóvédelemben, a munkavédelemben és a környezetvédelemben is.
Az elmúlt évek válságai: a Covid, az orosz agresszió, az ukrán válság és az energiaválság mind-mind megtépázták Európát, és minden egyes válságra Európa válasza az volt, hogy még erősebbre, még szorosabbra vonta az együttműködést. Még én sem számítottam arra, hogy ekkora lépéseket teszünk az általam Európai Egyesült Államoknak nevezett erősebb Európa felé. Talán az euró bevezetéséhez fogható a Covid utáni közös pénzügyi alap vagy a közös védelmi büdzsé összerakása. Közös európai hadsereg, kül- és biztonságpolitika, a titkosszolgálatok, energiapolitikák szorosabb összehangolása és az egészségügyi unió lesznek a következő időszak legfontosabb feladatai.
Folyamatosan szorosabb európai együttműködésről, közös szabályozásról beszél, de tud-e mondani olyan problémát, amit nem uniós szinten kezelne, hanem a tagállamokra hagyná?
A döntések túlnyomó többsége ilyen. Orbán legnagyobb hazugsága, hogy az erős Európa arról szó, hogy még a farmernadrág hosszáról is Brüsszelben döntenek. Az erős Európa lényege, hogy közös választ adjunk a közös kihívásokra, mint a multik, a biztonság vagy a klímaválság. Minden olyan döntést, amit tagállami vagy önkormányzati szinten meg lehet hozni, azt helyi szinten kell rendezni. A legjobb példa Orbán álságos politikájára, ha megnézzük az önkormányzatok szuverenitását. A salgótarjáni, szegedi, pécsi és XVII. kerületi emberek szuverenitását a kormány vette el a központosításokkal, az iskolák államosításával. Orbánnak a nemzeti szuverenitás csak arról szól, hogy ő szabadon lophat, és úgy teheti tönkre az országot, ahogy akarja.
Gyurcsány Ferenc korábban arról beszélt a Spirit FM-en, hogy valójában önök állnak a jogállamisági eljárás mögött, azaz önök lobbizták ki. Mennyire vehető komolyan az az állítás, hogy az EU-tanácsban 27-ből 25 tagállam a DK képviselői miatt szavazta meg az eljárás megindítását?
Minden alkalommal, amikor magyar ügyek kerülnek napirendre, megkérdeznek minket. Nagyon határozott volt ebben a véleményünk. Az első pillanattól kezdve azt képviseltük, hogy a jogállamisági eljárás védi a magyar embereket. 2010 óta soha nem látott mennyiségű pénz érkezett Magyarországra, az ezeréves történelmünk alatt soha nem kaptunk ennyi pénzt. És nézze meg: jobb ma az egészségügy, mint 2010 előtt volt? Jobb lett az oktatás, vagy versenyképesebbek a bérek, mint a többi kelet-közép-európai országban? Nem, egy dolog történt csak: egy gázszerelőből milliárdos lett. A jogállamisági eljárás célja, hogy csak akkor kapja meg Magyarország az uniós pénzeket, ha azokat nem lopja el Mészáros Lőrinc, és garantáltan a magyar emberekhez jutnak.
A Fidesz gyakran azzal kritizálja az ellenzéki képviselőket, hogy az uniós intézményeket és eljárásokat a belpolitikai céljaik érvényesítésére használják. Nem üthet vissza, ha azért lobbiznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat?
Na látja, ezért lenne nagyon jó, ha az EP-választás előtt a listavezetők tudnának nyilvánosság előtt vitázni. Ott meg lehetne például Deutsch Tamással ezt is beszélni. Nagyon rossznak tartom, hogy ma Magyarországon nincs demokratikus vita, és nincs lehetőségünk a szuverenitásról, a magyar érdekekről, az Európa-politikáról ütköztetni az álláspontunkat. Én minden vitán ott leszek, és nagyon örülnék, ha Deutsch Tamás és Magyar Péter is ott lenne, mert mégiscsak az a legfontosabb kérdés, hogy milyen programra adnak felhatalmazást a választók.
Gyurcsány Ferenc azt is mondta a Spirit FM-en, hogy a jogállamisági feltételek valójában a NER lebontásáról, de legalábbis meggyengítéséről szólnak, csak jogállamisági köntösbe vannak csomagolva. Ön szerint melyek azok a feltételek, amelyek ténylegesen megrengetnék a NER-t?
A NER lényege a közpénzszivattyú. Éppen ezért az Európai Unió nagyon helyesen pénzügyi oldalról fogja meg a NER alapját, ez teljesen természetes. Ha végrehajtanák a jogállamisági elvárásokat, átláthatóvá tennék, mondjuk, a közbeszerzéseket és az állami támogatásokat, akkor le kéne állítaniuk a közpénzszivattyút. Ezért nem teljesítettek semmit. Úgy építették fel a vidéki hálózatukat is, hogy 20-30 millió forinttal korrumpálták a helyi embereket. Nincs Fidesz, mint politikai közösség, és nincs ideológiájuk sem. Ez egy intenzíven működő közpénzszivattyú, amely az uralma alatt tartja az országot.