Megérkeztek a Patriot légvédelmi rendszerek Ukrajnába

Az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalások alkalmával sikerült elérni, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmával kapcsolatos intézkedéseket Magyarország továbbra is fenn tudja tartani, jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben az MTI-nek.

Nagy István szerint Magyarország továbbra is biztosítja az ukrán gabona tranzitját, azt, hogy a termények ellenőrzött körülmények között hagyják el az ország területét. Hozzátette, hogy további egyeztetések folynak arról, hogy milyen további termékköröket érinthet a behozatali tilalom. Szerinte a magyar kiállás is hozta intézkedési kényszerbe az Európai Bizottságot.

Az ukrán gabonaimportról és a kialakult helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben. Szombaton Lengyelország és Magyarország is bejelentette, hogy ideiglenesen, június 30-ig megtiltja több, Ukrajnából érkező mezőgazdasági termék importálását, majd hétfőn Szlovákia, szerdán pedig Bulgária is hasonlóan lépett.

A Bizottság részéről az agrár- és kereskedelmi szóvivő hétfőn még azt mondta, hogy kereskedelempolitika uniós hatáskör, ezért az egyoldalú lépések „nem lehetségesek”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt hangsúlyozta szerdán: a közös európai megközelítés helyett alkalmazott egyoldalú intézkedések „csak Ukrajna ellenfeleinek kedveznek”.

Azonban a Guardian szerint 100 millió eurós kompenzációs csomagot dolgozna ki az Európai Bizottság azoknak az európai uniós gazdáknak a támogatására, akiket hátrányosan érintett az Ukrajnából megindult gabonaexport. A lap szerint a Bizottság korlátozásokat vezethet be a búza- és kukoricakereskedelemben is a kelet-közép-európai tagországokban. Korábban Lengyelország, Románia és Bulgária több mint 56 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) támogatásban részesült.

Lengyelország kedden bejelentette, hogy Ukrajnával megállapodásra jutottak az ukrán gabona tranzitjáról, a mechanizmusok alapján egyetlen tonna ukrán gabona sem fog náluk maradni, viszont át fognak haladni.

A tervezettnél nagyobb mértékben csökkent a földgázfogyasztás az Európai Unióban az előző télen – írja az Eurostat szerdán közölt adatai alapján az MTI. Míg eredetileg 15 százalékos fogyasztáscsökkentést céloztak meg a tagállamok 2022 augusztusa és 2023 márciusa között az előző öt év azonos időszakához képest,

az adatok szerint ez az EU átlagában 17,7 százalék lett.

Az ukrajnai háború tavaly februári eszkalálódása után dolgozta ki az Európai Bizottság a REPowerEU intézkedéscsomagot, amely többek között célként fogalmazta meg a gázfogyasztás visszaszorítását – ezzel pedig az EU függetlenedését az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

Az Eurostat adatai szerint a tagállamok többségében sikerült is elérni a 15 százalékos célt – sőt, Magyarországon az uniós átlagnál is nagyobb, 20 százalékos a gázfogyasztás csökkenése. A legnagyobb mértékben Finnországban (55,7 százalék), Litvániában (40,5 százalék) és Svédországban (37,2 százalék) csökkent a gázfogyasztás, a legkisebb mértékben Írországban (0,2 százalék) és Szlovákiában (1 százalék) csökkent a fogyasztás.

Sőt, Máltán még nőtt is 12,7 százalékkal. Igaz, a szigetország eleve a legkisebb tagállam az EU-ban a legalacsonyabb fogyasztással, ráadásul az ország számára nincs nagyon alternatívája energia szempontjából a vezetékes gáznak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Belarusszal és Lengyelországgal határos Volinyi területen járt, ahol a határőrök munkáját méltatta. Azt mondta, hogy sok fontos feladat van itt is, a határvidék felszerelése és védelme, a régió társadalmi-gazdasági és biztonsági helyzete, az erődítések és védelmi létesítmények elrendezése. (Guardian)

Az Ukrajnába érkezett Patriot légvédelmi rendszerekről posztolt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Megköszönte az amerikai, német és holland kormányoknak a felajánlásokat. Reznyikov szerint először még 2021 augusztusában, az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete előtt lobbizott a Patriotokért amerikai látogatásán.

Az amerikai fejlesztésű Patriot rakéták rendkívül hatékonyak repülőgépek, ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek ellen is. Az Egyesült Államok december közepén jelentette be, hogy Patriotokat küld Ukrajnának, aztán a németek, majd pedig január közepén a hollandok is követték őket.

A Financial Times közben arról ír, hogy Ukrajna a Rammstein légibázison pénteken tartott katonai megbeszélésén sürgős készleteket kér majd légvédelmi rakétákból. (Guardian)

Nem fogja előre bejelenteni Ukrajna, mikor fogja elkezdeni a várt ellentámadását a megszállt ukrán területek visszafoglalásáért, írja a CNN.

„Fontos megérteni, hogy nem lesz egy olyan nap, amikor majd az ukrán haderő bejelenti: holnap elindítjuk az ellentámadást. Ez háború idején elképzelhetetlen, hiszen ez védett információ”

– mondta az ukrán közmédiának adott interjújában a kijevi védelmi miniszter. Hanna Maliar hozzátette, hogy a várható ellentámadás nemcsak néhány műveletet foglalna magában, hanem széles körű offenzíváról lenne szó minden ukrajnai területért, amit Oroszország elfoglalt.

Több tervet is kidolgoztak előre az ellentámadásra, és a tervet csak az utolsó pillanatban választják ki a védelmi szerint, hogy „az ellenségnek ne legyen ideje reagálni rá”. „Meg kell értenünk, hogy a fegyveres erőink folyamatosan, naponta készülnek területeink teljes körű felszabadítására. Ez pedig egy hatalmas lépéssorozat lesz, nem csak egy egyszerű ellentámadás” – tette hozzá Maliar.

Korábban a Telexnek adott helyzetértékelésben Rácz András Oroszország-szakértő arról beszélt, várhatóan április utolsó felében indíthatnak ellentámadást az ukrán erők – pontosabban a földeket sártengerré változtató raszputyica időszak végével. A szakértő szerint viszont ezt a műveletet nem lehet elindítani azelőtt, hogy felszáradna a talaj, a környéken pedig most is folyamatos esőzéseket mutatnak az időjárás-jelentések.

Kiállt Ukrajna területi szuverenitása és önvédelemhez való joga mellett a Fidesz európai parlamenti képviselője, írja az MTI. Gál Kinga a szerdai plenáris ülésen Strasbourgban arról beszélt, Magyarország „a háború kezdetétől” egyértelműen elítéli Oroszország katonai agresszióját, ami nemzetközi jogi és morális értelemben is igazolhatatlan.

Gál szavai különösen érdekesnek tűnnek annak fényében, hogy az orosz és belarusz vezetőkkel büszkén pózoló Szijjártó Péter kedden egy Nagy-Magyarország-térkép előtt beszélt arról, hogy a „transzatlanti buborék” háborúpárti.

Ezzel sikerült megkérdőjeleznie nemcsak Ukrajna területi szuverenitását, de az önvédelemhez való jogát is.

Diplomáciailag nehezen védhető a NATO-szövetségeseink megsértése is, az pedig különösen furcsán veszi ki magát, hogy a külügyminiszter nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy Ukrajnát szeretné-e látni háborús győztesként.

De úgy tűnik, az Orbán-kormány külpolitikai stratégiájának a része, hogy Szijjártó oroszpártisággal vádolható nyilatkozatait megpróbálják kiegyensúlyozni – erre lehet példa Gál Kinga európai parlamenti felszólalása is. Az EP-képviselő azt mondta, Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, így elítélik annak sorozatos megsértését, az emberi jogi jogsértéseket és a háborús bűncselekményeket.

„Elutasítjuk az embertelenséget és az igazságtalanságot. Háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül. Az igazságnak ki kell derülnie”

– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy a kormány humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának, azonban a legfontosabb a mielőbbi tűzszünet elérése és a béke biztosítása.

„Nem szabad Ukrajnát úgy bátorítani, hogy irreális elvárásaik legyenek a segítség tekintetében, nem fogjuk a férjeinket és a fiainkat a harctérre küldeni”

– mondta sajtótájékoztatóján Novák Katalin, miután szerdán találkozott Szlovénia köztársasági elnökével, Nataša Pirc Musarral.

Az MTI beszámolója szerint Novák azt mondta, közös az álláspontjuk az orosz–ukrán háborúról: elítélik az orosz agressziót, és mielőbb meg kell találni a béke felé vezető utat. Egyeztettek a nemzeti kisebbségek ügyéről is: Novák szerint példaértékű a helyzet Szlovéniában és Magyarországon, ezekhez a normákhoz pedig Ukrajnának is fel kell zárkóznia, ha az Európai Unió tagjává szeretne válni. Ezzel egyetértett Pirc Musar is, hozzátéve, hogy „nincs etnikailag tiszta ország”, és minden országban gondoskodni kell az ott élő nemzetiségekről.

Az energiaellátás ügyében Novák hangsúlyozta, hogy Magyarországnak „kiemelten fontos az orosz energiától való függés csökkentése”, ebben is számít a Szlovéniával való együttműködésre.

Szlovénia köztársasági elnöke a budapesti látogatásán később találkozik majd Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel is.

Magyarország, Lengyelország és Szlovákia után Bulgária is úgy döntött, hogy ideiglenesen megtiltja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát. A tilalom nem vonatkozik a tranzitforgalomban lévő gabonafélékre.

„Az elmúlt egy év során jelentős mennyiségű élelmiszer maradt az országban, és ez megzavarta az élelmiszerláncokat” – indokolta a döntést a bolgár miniszterelnök, Galab Donev.

Először a lengyel kormány döntött úgy (a lengyel mezőgazdasági termelők nyomására), hogy korlátozza az ukrán gabona importját, órákkal később pedig a magyar kormány is így határozott. Bővebben itt olvashat a döntésről, amely a gabonára, olajos magvakra és több más mezőgazdasági termékre terjed ki.

A magyar korlátozás 2023. június 30-ig tart. A kormány tartós megoldásra és uniós intézkedések meghozatalára számít, valamint az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre volt a háború előtt, ám az orosz támadás miatt termőföldjeinek egy része orosz ellenőrzés alá került, másik részét a harcok miatt nem lehetett betakarítani. Az ukrán gabona kiesését a globális kereskedelemből a piac is hamar megérezte. Idővel tengeren és vasúton az olcsón megtermelt ukrán gabona mégis megindulhatott külföldre, ám elsősorban nem hagyományos, Közel-Keleten és Afrikában lévő piacaira jutott, hanem Európába, ahol alaposan megingatta a termelők helyzetét.

A könnyített behozatal több országban piaci zavarokat okozott, a magyar termelők is nehéz helyzetbe kerültek, csak nyomott árakon tudnak értékesíteni, miközben az ukrán gabonával minőségi problémák is vannak. Az ukrán gabonaimportról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Guardian)

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon lényegében megfenyegette Dél-Koreát, miután az ország közölte, hogy megváltoztathatja álláspontját az Ukrajnának küldött fegyverekkel kapcsolatban.

„Vannak újak, akik hajlandóak segíteni az ellenségeinket. Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte, hogy országa elvileg kész fegyvereket szállítani a kijevi rezsimnek. A dél-koreaiak egészen a közelmúltig lelkesen bizonygatták, hogy teljesen kizárt a Kijevnek történő halálos fegyverek szállítása. Vajon mit szólnak majd az ország lakói, amikor meglátják a legközelebbi szomszédaik legújabb orosz fegyvereit?” – írta Medvegyev.

Nemrég a Telexen hosszan írtunk arról, hogyan kezdett el nyugatra húzni Dél-Korea, az Amerika és Kína közé szorult keleti középhatalom.

(Guardian)

Dán, norvég, svéd és finn közszolgálati műsorszolgáltatók közös nyomozása arra az eredményre jutott, hogy Oroszország szervezetten zavarhatja hajóival az Északi-tengeren található szélerőműveket és kommunikációs kábeleket, írja a BBC. A nemzetközi csoport azt állítja, hogy a halászhajónak és kutatóhajónak álcázott hajóflotta valójában megfigyeléseket végez, és azt keresi, hol a legcélszerűbb a szabotázs.

A BBC úgy tudja, hogy a brit hatóságok tudnak arról, hogy a program részeként orosz hajók mozognak az Egyesült Királyság vizein.

A riportsorozat első részét szerdán sugározza majd a dán DR, a norvég NRK, a svéd SVT és a finn Yle.

Egy dán kémelhárító tiszt szerint a szabotázsterveket a Nyugattal való nyílt és teljes konfliktus esetére készítik elő, a norvég hírszerzés vezetője pedig azt mondta a műsorszolgáltatóknak, hogy a programot Oroszország rendkívül fontosnak tartja, közvetlenül Moszkvából irányítják.

Az oknyomozók állítólag elemezték az oroszok kommunikációját, amelyekben utalásokat találtak úgynevezett szellemhajókra, azaz olyan hajókra, amelyek kikapcsolták az adóvevőjüket, hogy ne lehessen bemérni őket.

A jelentés az Admiral Vladimirsky nevű orosz hajóra összpontosít, amely hivatalosan egy kutatóhajó, az oknyomozó csoport szerint azonban valójában orosz kémhajó. A dokumentumfilm egy névtelenségét kérő volt brit királyi haditengerészeti szakértő segítségével követi nyomon a hajó mozgását hét szélerőműpark közelében, az Egyesült Királyság és Hollandia partjainál. A nyomozás során a hajó lelassított, ha szélerőművek voltak a közelben, és végig kikapcsolt radarokkal közlekedett. Nagyjából egy hónapig követték nyomon.

Amikor az egyik riporter egy kis csónakkal megközelítette a hajót, egy símaszkos személlyel találta szembe magát, aki egy katonai géppuskának tűnő fegyvert viselt.

Ugyanezt a hajót tavaly a skót partoknál is észrevették. November 10-én észlelték, amint körülbelül 30 tengeri mérföldre keletre mozgott Lossiemouthtól, ahol a RAF tengeri járőrrepülőgép-flottája található, majd lassan nyugat felé indult.

A BBC úgy tudja, hogy a brit hatóságok ismerik az oroszok azon szándékát, hogy feltérképezzék ezeket a területeket. A lap forrásai egyelőre úgy gondolják, hogy a hajók nem jelentenek közvetlen veszélyt a brit vizeken.

Februárban a holland hírszerzés hivatalos figyelmeztetést adott ki olyan tevékenységről, amely a tengeri infrastruktúra megzavarására vagy szabotázsára való felkészülésre utalhat. Az ország katonai hírszerzésének vezetője elmondta, hogy egy orosz hajót észleltek egy szélerőmű közelében az Északi-tengeren, ami a környéket térképezte fel.

„Az elmúlt hónapokban észrevettük, hogy oroszok próbálták feltárni, hogyan működik az energiarendszer az Északi-tengeren. Ez az első alkalom, hogy ezt látjuk” – mondta Jan Swillens tábornok.

Az érzékeny helyszínek felderítése nem szokatlan, és a nyugati országok valószínűleg hasonló tevékenységet fognak folytatni Oroszország ellen. A szándék valószínűleg egy sor lehetőséget kínál a konfliktus eszkalálódása esetén. Egyelőre a tényleges szabotázsra vonatkozó bizonyítékok korlátozottak.

A jelentés felveti annak lehetőségét, hogy az ilyen hajók a tavaly Svalbardtól délre történt incidenshez köthetők. Ekkor egy olyan víz alatti adatkábel szakadt el, amely a világ legnagyobb kereskedelmi földi állomását kötötte össze kommunikációs műholdakkal. A norvég rendőrség közölte, hogy valószínűleg „emberi tevékenység” állt a szabotázs mögött, de hivatalosan nem vádoltak meg senkit.

Európa egyébként is erősen tart a tenger alatti kommunikációs kábelek szabotázsától, erről korábban írtunk egy részletes cikket.

A Jair Bolsonarót váltó brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva a román elnökkel, Klaus Iohannisszal ebédelt kedden, és itt azt mondta, hogy a semleges nemzetek egy részének össze kell fognia ahhoz, hogy közvetítsenek a béketárgyalásokban Oroszország és Ukrajna között. Lula emellett elítélte Ukrajna területi integritásának megsértését is. A brazil elnök nemrég azt mondta, hogy az Egyesült Államok ukrajnai fegyverszállításai csak meghosszabbítják a harcokat. Lula emiatt bírálatokat kapott az Egyesült Államoktól, és kedden az ukrán kormánytól is – tőlük azért, hogy efféle erőfeszítéseket tesz a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás közvetítésére.

Egyúttal meghívták Lulát Ukrajnába, hogy látogasson el a háború sújtotta országba, és saját szemével győződjön meg az orosz invázió következményeiről. (Guardian)

Egyre nagyobb fenyegetési faktorként számol az infrastruktúra kritikus elemeiben (pl. energiahálózat vagy vízellátás) a brit kormány kibervédelmi ügynöksége. Szerdán arra figyelmeztettek, hogy az Oroszországgal szimpatizáló „hacktivisták” eddig nagyrészt ártalmatlan online kampányokat folytattak, amelyek során neves nyilvános weboldalakat rongáltak meg vagy állítottak le. Néhány ilyen csoport azonban aktívan tervezgette, hogyan okozhatna nagyobb károkat a valós világban – közölte a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) egy riasztásban.

„Egyesek közölték, hogy nagyobb zavaró és pusztító hatást kívánnak elérni a nyugati kritikus nemzeti infrastruktúrák ellen, beleértve az Egyesült Királyságot is” – mondta az NCSC. „Arra számítunk, hogy ezek a csoportok keresni fogják az ilyen lehetőséget, különösen, ha a rendszerek rosszul védettek” – áll a riasztásban, amelyet az NCSC és a GCHQ által Belfastban rendezett kétnapos konferencián adtak ki a sajtónak.

Bár az ilyen csoportok ideológiai indíttatásúak és az orosz állami érdekekhez igazodnak, „nem állnak hivatalos állami ellenőrzés alatt, ez kevésbé teszi őket kiszámíthatóvá” – áll a közleményben.

Egy sikeres kibertámadás a kritikus nemzeti infrastruktúrák, például az energiahálózat vagy a vízellátás ellen rendkívül pusztító hatású lehet, és komoly valós károkat okozhat.

Az NCSC riasztása szerint az ilyen támadásokat, amelyek végrehajtásához jellemzően nagyon magas szintű technikai ismeretekre és erőforrásokra van szükség, „külső segítség nélkül” valószínűleg nem tudnák végrehajtani hacktivista csoportok, de figyelmeztetett, hogy „idővel egyre hatékonyabbá válhatnak”. Egyes híradások ugyanakkor felvetik annak a lehetőségét, hogy a Zarya nevű csoport például már hozzájuthatott ilyen „külső segítséghez”, és hozzáfért a kanadai gázinfrastruktúra hálózataihoz. Az információi valódiságát azonban többen is megkérdőjelezték. (Reuters)

Dél-Korea a humanitárius és gazdasági segítségnyújtáson túlmenően kiterjesztheti az Ukrajnának nyújtott támogatását a fegyveres szintre is, ha Ukrajnát nagyszabású polgári támadás érné – jelentette ki Yoon Suk Yeol elnök. Ezzel Dél-Korea először változtatott álláspontján Ukrajna felfegyverzését illetően.

A dél-koreai elnök a Reutersnek adott interjújában, a jövő heti amerikai állami látogatását megelőzően azt mondta, hogy kormánya vizsgálja, hogyan segíthetne Ukrajna védelmében és újjáépítésében, hiszen Dél-Korea is kapott nemzetközi segítséget az 1950-53-as koreai háború idején.

„Ha olyan helyzet áll elő, amelyet a nemzetközi közösség nem tud elnézni – mint például a civilek elleni nagyszabású támadás, mészárlás vagy a háborús törvények súlyos megsértése –, akkor nem olyan egyszerű kizárólagosan a humanitárius vagy pénzügyi támogatáshoz ragaszkodni” – mondta Yoon. Szöul egy évvel ezelőtt kizárta annak a lehetőségét, hogy halált okozó fegyverek szállítson Ukrajnába.

Az Egyesült Államok egyik legfontosabb katonai szövetségese és a tüzérségi lőszerek egyik fő gyártója eddig igyekezett elkerülni, hogy Oroszországgal ellentétbe kerüljön az ott működő vállalatai és Moszkva Észak-Korea feletti befolyása miatt.

„Úgy vélem, nem lesz korlátozás a támogatás mértékében, hogy megvédjük és helyreállítsuk egy olyan országot, amelyet mind a nemzetközi, mind a hazai jog szerint jogtalanul megszálltak” – mondta Yoon. „Figyelembe véve azonban a háborúban részt vevő felekkel való kapcsolatunkat és a harctéren zajló fejleményeket, a legmegfelelőbb intézkedéseket fogjuk meghozni”.

Nemrég a Telexen is részletesen foglalkoztunk azzal, hogy Dél-Korea hogyan és miért kezdett el nyugatra húzni.

(Guardian)

• A Herszoni régióba ment Putyin, hogy személyesen tájékozódjon a harcok állásáról.
• Térfigyelő kamerák felvételei alapján keresik meg Moszkvában azokat, akik nem vonultak be.
• Az oroszok újabb erőket vezényelnének át Bahmutba a britek szerint.
• Először jelent meg letartóztatása óta a nyilvánosság előtt a Wall Street Journal riportere.
• Új szintre emelve fejleszti a katonai és haditechnikai együttműködését Kína és Oroszország – jelentette ki Li Sang-fu kínai védelmi miniszter kedden Moszkvában.
• Svédország nem exportál több Absolut vodkát Oroszországba.

A keddi hírfolyamunkat itt lehet elolvasni.