Szijjártó a BBC-n nem volt hajlandó kimondani, hogy Ukrajnát szeretné a háború győztesének

A BBC News HARDtalk című műsorának volt vendége Szijjártó Péter. A magyar idő szerint kedd hajnalban adásba került műsorban a magyar külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az amerikai kormány nyomásgyakorlását, és nem volt hajlandó kijelenteni, hogy Ukrajnát szeretné látni a háború győzteseként. Viszont arról beszélt, hogy szerinte Putyin hajlandó lenne önként feladni annektált területeket Ukrajnában, és Trianonnal is példálózott.

„A mondás szerint egy lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Ebben az összefüggésben növekvő aggodalom tapasztalható az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt, hogy egy tagállam, Magyarország aláássa az egységet. Magyarország következetesen kívülálló marad számos kérdésben, Ukrajna fegyverekkel és szankciókkal való támogatásától Svédország befogadásáig a NATO-ba. Vendégem Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter. Magyarország megfizeti-e az árát a szembeszegülésének?” – így vezette fel a BBC veterán újságírója, Stephen Sackur a magyar külügyminiszterrel folytatott csaknem félórás beszélgetését.

Szijjártó az interjú során a magyar kormány szokásos lózungjait ismételgette, miszerint a kormány azonnali tűzszünetet akar Ukrajnában, a háborúnak nem lehetnek győztesei, a svédek nem tisztelnek bennünket, Brüsszel pedig az uniós források visszatartásával zsarolja hazánkat.

Trianon óta tudjuk, hogy a frontvonalak nem számítanak a béketárgyaláson

A külügyminiszter a műsorvezető többszöri kérdésére sem volt hajlandó kijelenteni, hogy Ukrajnát szeretné látni a háború győzteseként. Azt ismételgette, hogy ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei.

Sackur rámutatott, hogy a magyar kormány által szorgalmazott azonnali tűzszünet és béketárgyalás minden bizonnyal azt eredményezné, hogy Oroszország ukrán területeket szerez meg.

Szijjártó azzal vágott vissza, hogy „ha béketárgyalások zajlanak, és megszületik a békemegállapodás, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi status quo befagyasztásra kerül”. Azt is mondta:

„Jól emlékszünk sajnos a saját történelmünkből, hogy amikor békemegállapodás született, a béketárgyalásokon megállapított határok teljesen mások voltak a frontvonalakhoz képest.”

A műsorvezető ekkor azt kérdezte: „Komolyan elhiszi, hogy Vlagyimir Putyin végignézi, ahogy Ukrajna felfüggeszti katonai műveleteit, majd pedig önként felad olyan területeket, amelyeket már annektált az Orosz Föderáció? Ön fantáziavilágban él, Szijjártó úr?” Erre a külügyminiszter azt válaszolta: „Nos, úgy látom, hogy nem értünk egyet ebben, de továbbra is úgy hiszem, hogy nem létezik katonai megoldás a konfliktusra.”

A műsorvezető felvetette, hogy a magyar kormány egy évvel a háború kitörése után is azon dolgozik, hogy elmélyítsék az energián alapuló gazdasági kapcsolatukat Oroszországgal, miközben Európában mindenki más eltökélten igyekszik leválasztani magát az orosz energiától való függésről. „Továbbra is 80 százalékban függenek az orosz gáztól, miközben más európai országok visszaszorították a saját 80 százalékukat 30 százalékra, és némely esetben 0 százalékra. Ez egy választás volt az önök részéről” – fogalmazott Sackur.

Szijjártó visszautasította, hogy lett volna választási lehetősége a magyar kormánynak. Arról beszélt, hogy a magyar kormány keres alternatív megoldásokat, de a szükséges infrastruktúra hiánya miatt csak három-négy év múlva tudunk majd alternatív forrásból energiát importálni. Így jelen pillanatban csak az orosz energia segítségével lehetséges az ország biztonságos energiaellátása.

Ami az ukrán gabonára kiszabott importtilalmat illeti, Szijjártó szerint az Ukrajnával kötött megállapodás, hogy Közép-Európán keresztül exportálják az éhező régiókba, például afrikai országokba a gabonájukat, kudarcot vallott. A gabona ugyanis megragadt Közép-Európában, tönkretéve a közép-európai országok mezőgazdaságát. Ezért kényszerült rá a magyar kormány lengyel és szlovák kollégáikkal együtt, hogy importtilalmat jelentsen be. Az importtilalomról szóló részletes elemzésünket itt olvashatják.

Elfogadhatatlan az amerikai nyomásgyakorlás

Az interjú során szóba jöttek a budapesti székhelyű, orosz befolyás alatt álló, kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankra és annak tisztviselőire, így egy magyar állampolgárra is kiszabott amerikai szankciók. Szijjártó azt mondta: bár a magyar kormány barátjának és szövetségesének tekinti az Egyesült Államokat, nagyon rosszul viselik az amerikaiak nyomásgyakorlását.

„Egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy nyomást helyeznek ránk, hogy megváltoztassuk ezt vagy azt az álláspontunkat, mert úgy hisszük, hogy egy szövetséges partnerség, egy baráti kapcsolat alapját a kölcsönös tiszteletnek kell biztosítania”

– fogalmazott a külügyminiszter.

Ugyanakkor nem kívánt a „sci-fi talajára lépni” és találgatásokba bocsátkozni, hogy hogyan reagálna a magyar kormány, ha az amerikaiak újabb szankciókat vetnének ki, melynek híre körbefutott a nemzetközi és a magyar sajtóban a múlt héten.

Az interjú végén a külügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar parlament azért nem hagyta még jóvá Svédország NATO-csatlakozását, mert a Fidesz-frakció sok tagja „sértve érzi magát a sok kritika és megjegyzés miatt, amely svéd kormányzati tisztségviselők részéről hangzott el Magyarországgal szemben”. Szijjártó első sorban „kölcsönös tiszteletet” vár el a svédektől.

Az interjú legutolsó témája a befagyasztott uniós pénzek ügye volt. Itt Szijjártó kifejtette, hogy Magyarországnak alanyi jogon járnának ezek a pénzek. A külügyminiszter szerint a magyar kormány teljesítette az EU tucatnyi feltételét, hogy megkaphassuk a pénzt, az viszont mégse érkezik meg.

Szijjártó arra utalt, hogy Brüsszel az uniós források visszatartásával zsarolja hazánkat. A legnagyobb akadálynak az LMBTQ-jogok tiszteletben tartása tűnik, a külügyminiszter szerint azonban ez az egyetlen terület, ahol semmilyen körülmények között sem hajlandó engedni a kormány. „Van egy olyan terület, ahol nem születhet kompromisszum – meg kell mondanom nagyon őszintén –, ami a gyermekeink védelmének ügye. Nem hozunk semmiféle kompromisszumot a gyermekeink védelmével kapcsolatban, ezt veheti készpénznek” – terelte ezt a témát a gyermekvédelem álcája mögé Szijjártó.