Két orosz azt állítja, hogy a Wagner zsoldosaiként parancsra kellett ukrán gyerekeket ölniük

Ukrajna meghívta Lula brazil elnököt, hogy látogasson el a háború sújtotta országba, és a saját szemével győződjön meg az orosz invázió következményeivel. Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a közösségi oldalán megerősítette a brazil elnök invitálását Kijevbe, „hogy megértse az orosz agresszió valódi okait és a globális biztonságra gyakorolt következményeit” – írta a szóvivő.

Nyikolenko hozzátette, hogy Ukrajna érdeklődéssel követi Lula erőfeszítéseit a háború megoldására, de nem fogadják el, hogy a brazil elnök az áldozatot és az agresszort egyformán kezeli. A szóvivő visszautasította Lula azon véleményét, miszerint az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok csak meghosszabbítják a háborút.

Az ukránok egy nappal azután hívták meg a brazil elnököt, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Brazíliába látogatott, és kiemelte, hogy Brazília és Oroszország közös állásponton van a háborúval kapcsolatban.

(Sky News)

A Gulagu.net emberi jogi szervezetnek adott interjút két orosz férfi, akik azt állítják, hogy az orosz Wagner-zsoldoscsoport parancsnokai voltak. Azamat Uldarov és Alekszej Szavicsev a videóinterjúban arról mesélnek, hogy amíg Ukrajnában harcoltak, civileket és gyerekeket is öltek, amire a parancsot felettesüktől, a Wagner-csoport vezetőjétől, Jevgenyij Prigozsintól kapták – írja a CNN.

A cikkben az áll, hogy a CNN nem tudta ellenőrizni az interjúban elhangzottak hitelességét és a két férfi személyazonosságát sem. Ugyanakkor sikerült megszerezniük olyan dokumentumokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Uldarovot és Szavicsevet is elítélték az Ukrajnában elkövetett tetteik miatt, ám 2022 szeptemberében és augusztusában elnöki kegyelemmel szabadultak.

„Azt akarom, hogy Oroszország és más nemzetek is megtudják az igazságot. Nem akarok sem háborút, sem vérontást.

Látjátok, hogy ebben a kezemben egy cigarettát tartok. Ez az a kéz, amivel gyerekeket öltem, mert követtem a parancsot”

– mondta Uldarov az interjúban, aki azt mesélte, hogy „felsőbb utasításra mindenkivel végezniük kellett Szoledárban és Bakhmutban is.”

A szintén volt Wagner-katona Szavicsev pedig arról mesélt, hogy parancsot kaptak a házak „kisöprésére”, ami lényegében azt jelentette, hogy nem számított civilek, gyerekek, nők laknak-e a házban, „a lényeg, hogy senki ne maradjon élve.” „Ezért elítélhetnek engem. Nem fogok tiltakozni. De én is élni akartam” – tette hozzá Szavicsev, aki szerint azokat a zsoldosokat, akik nem teljesítették a parancsot, kivégezték.

Jevgenyij Prigozsin szerint Szavicsev és Uldarov történetei „égbekiáltó hazugságok”. „Senki nem öl meg civileket és gyereket. Mi azért mentünk oda, hogy megmentsük őket attól a rezsimtől, amiben élnek” – írta a Wagner-csoport vezetője Telegramon. Prigozsin az interjúhoz annyit fűzött még hozzá, hogy „ha a vádak, amikkel őt illetik, beigazolódnak, akkor kész a törvény elé állni és vállalni a tetteit.”

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője reagálva az interjúra, hétfőn a Twitterén azt írta, hogy „nem elég a beismerés, meg kell büntetnie azokat az orosz terroristákat, akik gyermekeket gyilkolnak Ukrajnában.”

A svéd Absolut vodkát forgalmazó cég közölte, hogy teljes mértékben felfüggeszti a szeszesital Oroszországba irányuló exportját, miután a közösségi médiában többen bojkottot hirdettek a márka ellen, és több svéd étterem és bár is leállt az ital árusításával – írja a Guardian.

Pernod Ricard, az Absolut tulajdonosa, még április elején megerősítette, hogy újraindítják az italexport egy részét, miután 2022 márciusában – nem sokkal azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – leállították azt.

A bejelentés, miszerint újra exportálnak az Absolutból Oroszországba, nem aratott túl nagy sikert. A közösségi médiában többen Ricard döntését „morális csődnek” nevezték. A cég a bojkott hatására döntött úgy, hogy teljesen felfüggeszti az exportot, amit a cég vezérigazgatója, Stephanie Durroux közleményében azzal indokolt, hogy „etikai kötelezettségeik vannak az alkalmazottaik és a partnereik felé.” „Nem tehetjük ki őket tömeges kritikának és ellenszenvnek” – tette hozzá az igazgató.

A budapesti orosz nagykövetség a bucsai mészárlással kapcsolatos közleményt küldött kedden a Telex szerkesztőségének. A tört magyarsággal megfogalmazott levélben megismételték Oroszország korábban is hangoztatott álláspontját: a tavaly márciusban Kijev környékén történt tömeges gyilkosságokat az „ukránok és a Nyugat által kitalált hamisításnak” nevezik, amelynek szerintük az a célja, hogy „diszkreditálja a különleges katonai hadműveletüket”.

Az orosz nagykövetség szerint „nincs valódi bizonyíték arra, amiről Kijev mindenkit megpróbál meggyőzni. Ugyanakkor az igazság megállapításához szükséges őszinte, pártatlan, független vizsgálat még nem történt meg” – írták.

Közleményükben azt is állítják, hogy: „Közvetlenül a különleges katonai művelet ukrajnai megkezdése után Kijev tárgyalásokat kért, és pozitív választ kapott az orosz féltől. Amikor tavaly március végén Isztambulban az orosz és ukrán tárgyaló felek gyakorlatilag beleegyeztek a Kijev által javasolt rendezési paraméterekbe, pár nappal később Bucsában történt a tragédia. (…) Ennek eredményeként a tervezett megállapodások megszakadtak, és az orosz fegyveres erők akcióit hiteltelenítették.”

Állításuk szerint, amikor az orosz hadsereg Bucsában volt, „a város lakói szabadon mozogtak az utcákon, használták a mobiltelefonos kommunikációt, így lehetőségük volt kapcsolatba lépni rokonaikkal, barátaikkal”.

A bucsai mészárlás az egyik legsúlyosabb háborús bűncselekménye az orosz-ukrán háborúnak. A Kijev melletti település egy hónapig volt megszállás alatt, az orosz csapatok tavaly március végi kivonulása után több száz civil holtteste került elő a feltárt tömegsírokból. A városban elkövetett atrocitások miatt többek között Joe Biden amerikai elnök és több nyugati vezető is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta az oroszokat. Oroszország ugyanakkor tagadja, hogy köze lenne a mészárláshoz, bár még az általa terjesztett videó is az ukrán álláspontot igazolja. Többek között a Deutsche Welle fact-checking részlege is elegendő bizonyítékot talált arra, hogy az orosz fél állítása, miszerint megrendezett esetről van szó, hamis. A Telex tudósítói az elmúlt évben többször is jártak Bucsában, az ott készült riportjaik itt és itt olvashatók el.

Új szintre emelve fejleszti a katonai és haditechnikai együttműködését Kína és Oroszország – jelentette ki Li Sang-fu kínai védelmi miniszter kedden Moszkvában. „Kína és Oroszország fegyveres erői feltétlenül végrehajtják az államfők által kötött megállapodásokat, és előmozdítják a katonai és a haditechnikai együttműködést, valamint a katonai kereskedelmet Kína és Oroszország között. Ezeket mindenképpen új szintre fogjuk emelni. Védelmi miniszteri kinevezésem után az első látogatásom éppen Oroszországba vezetett, hogy a külvilág számára demonstrálja a kínai-orosz kapcsolatok fejlettségének magas szintjét, és megmutassa a szilárd elszántságot a kínai és orosz fegyveres erők közötti stratégiai együttműködés megerősítésére” – mondta Li.

A találkozón Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kiemelte, hogy a márciusi moszkvai csúcson a két ország elnöke megerősítette, hogy a legmagasabb szintre emelik a kétoldalú partnerségi és stratégiai együttműködést. Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásáról, és annak lehetséges következményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az orosz és a kínai védelmi miniszter kedden aláírt egy egyetértési nyilatkozatot arról, hogy az Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Akadémiája és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Nemzeti Védelmi Akadémiája között „testvéri kapcsolatokat” alakítanak ki. A kínai katonai küldöttség ezután a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét.

(MTI, Interfax)

Bekérették az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét az orosz külügyminisztériumba – írja az MTI az orosz diplomáciai tárca közlemény alapján.

„Az Oroszország belügyeibe való durva beavatkozással és a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységgel kapcsolatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét beidézték a külügyminisztériumba”

– áll a moszkvai diplomáciai tárca közleményében.

A minisztérium egyéb részletet nem közölt. A bekéretett országok nagykövetei hétfőn a 25 évi szabadságvesztésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és újságíró szabadon bocsátását követelte a moszkvai városi bíróság lépcsőjén.

Videóban mutatta meg a Kreml Putyin szorgos napját, az orosz elnök a Herszoni régióban járt, ahol személyesen tájékozódott a parancsnokoknál, hogyan áll az invázió.

Putyin egy sokzsebes orkánkék kabátban pattant ki a terepmintás helikopterből egy kávéspalackot szorongató sajtófőnök – talán Varfoliomiej Zasznezsennij – társaságában, egy gyors kézfogás a vendéglátójával, és már suhant is tovább egy kabátjához illő színű, a Trasco cég által golyóálló üveggel, gránát elleni haspajzsokkal páncélozott Lexus LX470 SUV hátsó ülésén. Testőrei gyűrűjében érkezett meg egy katonai bázisra, ahol a parancsnokok kíséretében előbb rámutatott az udvaron álló dolgokra, bal kezét lóbálva, jobb kezét szorosabban maga mellett tartva. A szerény berendezésű főhadiszálláson a 18 darab monitor mellett kínálták hellyel, így Putyin le is ült egy álcahálóra aggatott faliújság és egy orosz színekben pompázó molinó elé.

„Nagyon fontos nekem, hogy meghallgassam önöket, nézőpontjaikat összevessem a feljegyzésekkel”

– kezdte Putyin, de erről sajnos többet nem tudhatunk meg, mert a következő képen már újból fürge helikopteres kiszállás és autózás következik, ezúttal vadászgépek mellett álló, vörös csillaggal és Z festéssel ellátott helikopterek mellett suhanva érkezett egy másik parancsnoki központba, ahol a sátorban könyvespolcokon álló szakirodalom segítheti a harcászati döntések meghozatalát, az ajtót – legalábbis az elnök érkezésének idejére – egy poroltó készülékkel támasztották ki. Itt már nem volt olyan hűvös, az elnök is zakóban hallgatta a parancsnok jelentését, aki aztán végigkísérte a sátor többi részén is.

A Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot ma meghallgatják az előzetes letartóztatása elleni fellebbezése ügyében. A riporter ellen – akit a hírhedt moszkvai Lefortovo börtönben tartanak fogva –, a múlt hónapban hivatalosan is vádat emeltek kémkedés miatt.

Jelenleg előzetes letartóztatásban van, ha elítélik, akár 20 évre is ítélhetik. Ez az első alkalom, hogy letartóztatása óta Gershkovich megjelent a nyilvánosság előtt. A Sky News tudósítója szerint szerint a mai meghallgatás főleg az előzetes letartóztatásáról szól, nem pedig a kémkedés vádjáról. A ripoter ügyvédei megpróbálják elérni, hogy ne a börtönben kelljen töltenie a tárgyalásáig hátralévő időt, de ennek sikerére kevés az esély.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• A donbaszi fronton tovább folytatódtak a heves harcok, ugyanakkor reális esély mutatkozik arra, hogy Oroszország csökkentse az ottani erőinek létszámát, és csökkentse a Donyeck város körüli támadásainak számát. Az így felszabadult erőket Bahmut felé tudnák irányítani.
• Bakhmutban az orosz hadsereg és a Wagner zsoldosai továbbra is csak lépésről lépésre haladnak előre. A város központjában a frontvonal nagyrészt a vasút vonalát követi.
• Az ukrán erők a városból nyugatra kivezető régi főútvonal mentén tartják állásaikat, az oroszok dél felől próbálják őket bekeríteni.
• Mindkét fél számára meghatározó kérdéssé vált a Bahmut körüli egységeik nagyobb léptékű visszavonásának pontos sorrendje. Ukrajna támadó erőket akar felszabadítani, míg Oroszország valószínűleg a műveleti tartalékot igyekszik újjáépíteni.

Legtöbbször azért nem vonulnak be a hadseregbe a besorozottak, mert máshol laknak, mint ahol nyilvántartásba vették őket, közölte Maxim Loktev ezredes, Moszkva katonai parancsnoka. De ez a probléma hamarosan megoldódhat, ugyanis a moszkvai térfigyelő kamerák felvételeit elemezve állapítják majd meg, a hiányzók hol is laknak a valóságban. A beazonosításban a sorkötelesek munkahelyei is segítséget nyújtanak majd, míg azokról, akik éppen tanulnak, az oktatási intézményük szolgáltat megfelelő információt a katonai hatóságoknak.

„Ezen információk birtokában az illető személyt már könnyű lesz értesíteni, hogy felvették a katonai nyilvántartásba és meg kell jelennie sorozás helyszínén” – újságolta Maxim Loktev. A megoldást örömmel üdvözölte és támogatja Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester és az orosz belügyminisztérium moszkvai főosztálya is.

Oroszországban 2023. április 1-jén kezdődtek a tavaszi sorozások. A Vlagyimir Putyin által március 30-án aláírt rendelet szerint 147 ezer embert hívnak be katonai szolgálatra, a sorozási kampány 83 oroszországi régióban zajlik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott Ukrajna déli, részben orosz kézen lévő Herszon régiójába, hogy ott tanácskozzon a hadsereg parancsnokaival. Putyin meghallgatta a légierő és a „Dnyeper” hadseregcsoport parancsnokainak, valamint más magas rangú tiszteknek a beszámolóit, akik tájékoztatták a Moszkva által Oroszország részévé nyilvánított Herszoni és Zaporizzsja régiók helyzetéről.

Az orosz csapatok tavaly novemberben vonultak vissza a régió fővárosából, Herszonból, és az ukrán ellentámadásra készülve megerősítették állásaikat a Dnyipro folyó túlpartján. A Kreml nem közölte, hogy Putyin pontosan mikor vett részt a katonai parancsnoki értekezleten.

Az orosz elnök most először járt a Herszoni régióban. Az újonnan elcsatolt területek közül március 19-én Mariupolt látogatta meg, akkor Rosztov-on-Donba is ellátogatott, ahol a főhadiszálláson az ottani katonai parancsnokok jelentéseit hallgatta meg.

• Szlovákia befejezte a MiG-ek szállítását Ukrajnának
• 25 év börtönre ítéltek egy Kreml-kritikus ellenzéki újságírót Oroszországban
• Ukrajna kezdeményezte a élelmiszertranzit újraindítását Lengyelországon keresztül
• Szlovákia közölte, hogy ideiglenesen leállítja az ukrán gabona importját
• Svédországban több mint 25 éve nem látott nagyságú hadgyakorlat indult
• Nem ment el az USA nagykövete az orosz parlamentbe magyarázatot adni az ukrajnai biolaboratóriumokról
• Elítélték az orosz agressziót a V4-ek, elszámoltatnák Oroszországot
• A kijevi vezérkar szerint az ukrán haderőnek több mint 50 orosz támadást sikerült visszavernie hétfőn
• Megkapta az amerikai vízumot Szergej Lavrov, így elutazhat az ENSZ BT üléseire

A hétfői hírfolyamunkat itt találja.