„Faszba a háborúval” – skandálta a tömeg egy moszkvai koncerten

Megkapta az amerikai vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és – az újságírók kivételével – az őt kísérő delegáció tagjai, így részt vehetnek az ENSZ székházában a jövő héten tartandó rendezvényeken, közölte Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzja hétfőn.

Áprilisban Oroszország tölti be az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztját, Lavrov az elnökség keretében részt vesz a Biztonsági Tanács április 24-i és 25-i ülésein.

Az ukrán erőknek több mint ötven orosz támadást sikerült visszaverniük hétfőn. A front „legforróbb” pontjai továbbra is a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka, Kupjanszk és Marjinka térségében vannak – írta a kijevi vezérkar hétfő esti hadijelentésében, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség is szemlézett.

A jelentés szerint a háborúban „az ellenség jelentős veszteségeket szenved, és öt irányba összpontosítja támadó erőit”. A harcok központjában Bahmut és Marjinka városok állnak.

A vezérkar beszámolt arról is, hogy az ukrán hadsereg rakéta- és tüzérségi csapást mért az orosz erők két bázisára, illetve megsemmisített egy elektronikai hadviselési állomást. A légierő lelőtt egy Merlin típusú felderítő drónt is.

(MTI)

Közös nyilatkozatot fogadtak el a visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) európai ügyekkel foglalkozó bizottságai hétfőn Budapesten, amelyben

határozottan elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót,

valamint „támogatásukról biztosították Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül”. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi joggal összhangban

létre kell hozni egy megfelelő mechanizmust Oroszország teljes elszámoltatására.

Nagyra értékelték, hogy Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina európai uniós tagjelölti státust kapott, illetve azt, hogy Albániával és Észak-Macedóniával többéves patthelyzet után megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.

A visegrádi országok parlamenti delegációinak találkozóját követően az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke, Hörcsik Richárd (Fidesz) elmondta, a zárónyilatkozatban foglalkoztak

• az ukrajnai háborúval,
• az energiabiztonsággal,
• az ukrán gabonával kapcsolatos aktuális problémával is.

Hörcsik szerint a V4 tagországai sok mindenben eltérően politizálnak, de „mégis mi azt nézzük, ami összeköt bennünket”. Az Európai Unióban vannak olyan feladatok, amelyeket együtt, közösen könnyebben oldhatóak meg, mintha ezt külön-külön próbálnák a tagországok.

Nem vesz részt Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete az orosz parlamenti alsóház külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának keddi ülésén – közölte a moszkvai amerikai nagykövetség hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

A diplomatát azért hívták meg a bizottsági ülésre, hogy magyarázatot adjon az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai tevékenységéről. A nagykövetség sajtószolgálata azt írta: az amerikai fél korábban közölte, hogy elkötelezett a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezményben foglaltak betartása mellett, és visszautasította az ilyen típusú fegyverek előállításával kapcsolatos vádakat is. A diplomáciai misszió szerint az Oroszországgal folytatott konzultációs folyamat ebben a kérdésben lezárult, nincs mit hozzáfűzni.

(MTI)

Váratlan fordulatot vett egy moszkvai koncert vasárnap. Abban az országban, ahol bűncselekmény háborúnak nevezni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút a tömeg azt skandálta, hogy „Faszba a háborúval”.

A koncerten a spontán tiltakozást az énekes indította be. A Naiv együttes frontemberének, Alekszandr Ivanovnak ehhez nem is kellett közvetlenül a háborúról beszélnie, elég volt Mása Moszkaljova nevével ellátott pólóban kiállnia, és mondania néhány szót az ügyről.

Moszkvaljova ugyanis az a 12 éves oroszországi kislány, aki még tavaly rajzórán rajzolt egy háborúellenes képet. A rendőrség rászállt az ügyre, a lányt és édesapját is kihallgatták. Később – több háborúellenes posztra hivatkozva – eljárás indult a lányát egyedül nevelő apa ellen, a kislány egy időre gyermekotthonba került, most nevelőcsaládot keresnek neki, miután anyja nem vette magához. A férfit két év börtönre ítélték, ám ez távollétében történt, mivel házi őrizetéből Belaruszba menekült. Ott azonban őrizetbe vették, folyamatban van a kiadatása.

„Barátaim, nem tudok elmenni a történtek mellett” – mondta a koncerten az énekes. „Talán azért, mert az én lányom is egykorú Másával…Guglizzatok rá, hogy mi ez az ügy és szörnyülködjetek, hogy mi történt a lánnyal és a családjával … egy rajzórán készített rajz miatt”. Alekszandr Ivanovnak nem is kellett többet mondania, a közönség pontosan tudta, miről van szó, ekkor zendült fel a „Faszba a háborúval”.

Tavaly február 24. óta csaknem 20 ezer embert állítottak elő. Csak háborúellenes információ terjesztéséért – jellemzően közösségi oldalakon közzétett véleményekért vagy azok megosztásáért – márciusig 136 vádemelés született. Ehhez elég háborúnak nevezni a háborút, amit Oroszországban hivatalosan csak rendkívüli katonai hadműveletként lehet emlegetni.

Svédországban több mint 25 éve nem látott nagyságú hadgyakorlat indult hétfőn, írja az MTI.

A svéd hadsereg közlése szerint az Aurora 23 fedőnevű hadgyakorlaton tizenhárom másik ország katonái is részt vesznek, köztük német, amerikai, francia csapatok és a szomszédos skandináv államok kontingensei is.

A tengeri, szárazföldi és légi gyakorlat május 11-ig tart, a mintegy 26 ezer katona egy Svédország elleni átfogó támadás elhárítását gyakorolja.

Svédország Finnországgal egyetemben 2022 májusában jelentkezett be a NATO-tagságra, és bár Finnország már március végén hivatalosan is zöld utat kapott, Svédország NATO-csatlakozását továbbra sem szavazta meg Magyarország és Törökország. Az amerikai elnök, Joe Biden április elején arra bátorította a két országot, hogy „késedelem nélkül fejezzék be Svédország ratifikálását.”

Szlovákia ideiglenesen leállítja a gabonafélék és más kiválasztott termékek Ukrajnából történő behozatalát – közölte hétfőn a kormányzati szóvivő. A döntés, amelyet egy hétfői ülésen vitatnak meg, Lengyelország és Magyarország hasonló lépéseit követi.

Egy másik fejlemény, hogy az EU-tagországok brüsszeli megbízottjai megvitatják Lengyelország és Magyarország lépését – közölte hétfőn egy magas rangú tisztviselő. Lengyelországban a döntést a kormány a saját gabonájuk és termékeik értékesítésében nehézségekbe ütköző lengyel gazdák tiltakozásai miatt hozta meg.

A hétvégén derült ki, hogy a szlovák miniszterelnök tárcaközi egyeztetést hívott össze a gabonaügy miatt. Szlovákiában korábban megtiltották az ukrán gabona feldolgozását mind az élelmiszerláncban, mind a takarmányláncban, miután az 1500 tonna Ukrajnából származó búzán végzett vizsgálat során a mintában egészségkárosító hatású és az Európai Unió területén tiltott növényvédő szert találtak. Növelték az ellenőrzéseket a határon is.

Lengyelország importtilalma nemcsak az országba beáramló, hanem az azon keresztülhaladó ukrán gabonára is vonatkozik, félnek ugyanis attól, hogy a gabonaszállítmányok végül mégis bejutnának a piacra, újabb feszültségeket keltve így a gazdaság különböző szereplőiben.

Ukrajna azonban a tranzit újbóli megnyitásán dolgozik, és lépésként megpróbálják elérni, hogy az élelmiszer- és gabonaszállítás ismét Lengyelországon keresztül mehessen. Ukrajna mezőgazdasági minisztere, Mykola Solszkij azt mondta: Kijev arra törekszik, hogy biztosítsa a tranzit újraindítását, miután Lengyelország és Magyarország tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó egyes importtermékek behozatalára. Elmondta azt is, hogy a héten szerdán Romániában, csütörtökön pedig Szlovákiában lesznek további tárgyalások .

„Véleményünk szerint az első lépésnek a tranzit megnyitásának kell lennie, mert ez elég fontos, és ez az, amit feltétel nélkül meg kell tenni, és utána beszélünk más dolgokról” – mondta. Az importstophoz azóta Szlovákia is csatlakozott. (Guardian)

Ukrajna megtámadása ellen emelt szót többször is a Kremllel szemben Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki újságíró, akit 2022 áprilisában vettek őrizetbe, majd az orosz vezetést bíráló külföldi közszereplései miatt hazaárulással vádolták meg. Kara-Murza ügyében hétfőn hozott ítéletet egy moszkvai bíróság, mely 25 évet szabott ki az újságíróra.

A háromgyerekes, orosz és brit állampolgárságú férfi a Cambridge-i Egyetemen tanult korábban. A Guardian cikke szerint a Kara-Murza elleni ítélet az eddigi leghosszabb azok sorában, amit Putyin politikai ellenfelei kaptak. A bíróság előtt tett utolsó, múlt heti beszédében Kara-Murza azt mondta: mindenben kitart az általa elmondottak mellett.„Csak egy dologért hibáztatom magam” – mondta a 41 éves férfi, és úgy folytatta: „Nem sikerült eléggé meggyőznöm honfitársaimat és a demokratikus országok politikusait arról a veszélyről, amelyet a Kreml jelenlegi rendszere jelent Oroszország és a világ számára”, írja a Guardian.

Kara-Murza nyilvános rendezvényeken bírálta az orosz vezetést Lisszabonban, Helsinkiben és Washingtonban – emiatt emeltek vádat ellene Oroszországban. Az orosz hatóságok úgy vélik, a publicista „hosszabb ideje együttműködött a NATO-tagországokkal”.

Gorbacsov halála után még inkább bekeményített a Kreml a sajtóval és az ellenzékkel szemben: Beszüntetett lapok, gyerekrajzverseny elleni tiltakozás miatt többéves börtönbüntetés, a háborút háborúnak nevező nyilatkozatok vagy külföldi névjegykártyák birtoklása miatti letartóztatások, miniszteri szinten lehazaárulózott művészek – Oroszországban a sajtó- és a szólásszabadság mostani, jelentősen csorbult helyzetét itt mutattuk be.

Összesen 13 darab MiG–29-es vadászrepülőgépet ígért Ukrajnának Szlovákia, és mostanra az összeset oda is adták – közölte Jaroslav Nad', az ország védelmi minisztere. Szlovákia már márciusban odaadott a 13 repülőgépből négyet, miután ukrán pilóták az országba utaztak és berepültek Ukrajnába. A fennmaradó kilenc repülőgépet szárazföldi úton szállították el. „Hatalmas köszönet minden erőnek, amely részt vett ebben a fontos logisztikai műveletben” – fűzte hozzá a védelmi miniszter, aki szerint ez volt a helyes döntés. (CNN)

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn is közzétette napi jelentését, amely szerint az orosz-ukrán háború kezdete óta számos civil sebesült vagy halt meg az elrejtett aknák miatt. A védelmi minisztérium jelentésében több mint 750 érintettről írnak, közülük minden nyolcadik gyerek, és a hírszerzési jelentés alapján Ukrajnából továbbra is naponta jelentenek be újabb és újabb polgári áldozatokat. A leginkább érintett területek a déli Herszon és az északkelet-ukrajnai Harkiv.

Fokozza a helyzetet, hogy a tavasz beköszöntével megnő a civilek száma a földeken, és ezzel emelkedik a civileket érintő aknabalesetek kockázata is. A jelentés szerint „valószínűleg legalább egy évtizedbe fog telni, amíg Ukrajnát megtisztítják az aknáktól”.

Munkamegbeszélésen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben Li Sang-fut, a kínai államtanács tagját, védelmi minisztert. Az esemény után Putyin és Li Shang-fu Kína és Oroszország katonai együttműködésének elmélyítésére tett megállapodást. Li kijelentette, hogy Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal annak érdekében, hogy szoros stratégiai kommunikáció legyen a két ország hadseregei között. Az állami CCTV híradó szerint Kína kész megerősíteni a többoldalú koordinációt és együttműködést Oroszországgal. (Guardian)

• Példátlanul véres harcok zajlottak Bahmutban
• Visszatért az ukrajnai hadszíntérre az orosz légideszant hadtest parancsnoka a britek szerint
• Húsvét alkalmából 130 ukrán hadifoglyot elengedtek az oroszok
• Zelenszkij szankciókat vezetett be orosz sportolók ellen
• Az Európai Bizottság szerint elfogadhatatlanok az ukrán gabonára vonatkozó olyan egyoldalú lépések, mint a magyar és lengyel importtilalom
• Az új pogányság a haladást és a tudományt bálványozza, mondta Kirill pátriárka az ortodox húsvét alkalmából
• A szlovákok tovább szigorítanák az ukrán gabona beáramlását
• A Kremlben fogadta Putyin a kínai védelmi minisztert
• Az oroszok egy orosz ortodox templomot is leromboltak húsvétkor egy bombatámadásban

A vasárnapi hírfolyamunkat itt találja.