Az új pogányság a tudományt bálványozza, mondta Kirill pátriárka az ortodox húsvét alkalmából

A Zaporizzsjai régióban található Komjusvakha orosz ortodox temploma is megsemmisült Moszkva egyik légicsapásában vasárnapra virradóan – közölte az ukrán védelmi minisztérium. A moszkvai patriarchátushoz tartozó épületet akkor érte találat, amikor Ukrajnában épp az ortodox húsvétot ünnepelték. A támadásban senki nem sérült meg.

Munkamegbeszélésen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben Li Sang-fut, a kínai államtanács tagját, védelmi minisztert – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint Putyin a találkozón, amelyen jelen volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is, sikeresnek és sokrétűnek minősítette a Moszkva és Peking közötti katonai együttműködést, amiről már akkor is szó esett, mikor Hszi Csin-ping kínai elnök márciusban Moszkvába látogatott. Az orosz államfő megjegyezte, hogy a kínai védelmi miniszter „meglehetősen nagy, jó munkaprogrammal” érkezett Oroszországba.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy Kína új védelmi minisztere április 16-18-án Oroszországba látogat. Li Sang-futnak ez az első külföldi útja, mióta kinevezték miniszternek.

A tervek szerint Li Sang-fut külön is találkozik az orosz védelmi miniszterrel, akivel megvitatja majd a kétoldalú védelmi együttműködés helyzetét és kilátásait, valamint a globális és regionális biztonság aktuális kérdéseit.

(MTI)

Az orosz börtönből küldött levelet családjának a kémkedéssel vádolt amerikai újságíró, Evan Gershkovich – írja Wall Street Journal. Oroszul írt levelében Gershkovich azt írta, „nem adja fel a reményt”, sokat olvas, ír és sportol, sőt még a börtönkosztról is viccelődött. A fogva tartott újságíró szerint ugyanis a börtönben kapott reggeli a gyermekkorára emlékezteti őt, hisz náluk is gyakran került az asztalra zabkása vagy zabpehely reggelente. Mindemellett megköszönte azt a túlélőcsomagot is, amit az egyik barátja küldött neki a börtönbe. A csomagban a tisztálkodási szerek mellett papucsok, ruhák és tollak voltak, amik megkönnyíthetik a Gershkovic életét a moszkvai Lefortovo börtönben.

A Wall Street Journal riporterét március 29-én vettek őrizetbe Jekatyerinburgban, letartóztatását maga Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyta jóvá. Gershkovich akár 20 év börtönt is kaphat. Világszerte ismert híroldalak és lapok harmincnyolc szerkesztője írt alá egy levelet, amelyben elítélték az őrizetbe vételét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy kommentálta az esetet, hogy ez az FSZB ügye, de ő úgy tudja, az újságírót „tetten érték”. Gershkovich a hidegháború óta az első olyan amerikai hírügynökségi riporter, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban.

Az Egyesült Államok a hét elején hivatalosan is jogtalanul fogva tartottnak minősítette Gershkovichot, de Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint ez a lépés nem változtat Moszkva hozzáállásán. Joe Biden amerikai elnök április 11-én beszélt az újságíró családjával, és biztosította őket arról, hogy kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban hazahozza őt.

Az orosz jogrendszer szakértői szerint Gershkovich hosszadalmas bírósági eljárás elé néz, és kicsi az esély arra, hogy felmentik majd.

Tárcaközi egyeztetést hívott össze Eduard Heger megbízott szlovák miniszterelnök, hogy megvizsgálják, miként tudnák tovább szigorítani az Ukrajnából történő gabonaimportot a már kimerített minden törvényes és illetékes lehetőségen túl, írja a Paraméter.

„Kormányzati szinten kell bevezetni további szigorúbb intézkedéseket az Ukrajnából származó áruimport szabályozására” – közölte a minisztérium.

Szlovákiában megtiltották az ukrán gabona feldolgozását mind az élelmiszerláncban, mind a takarmányláncban, miután az 1500 tonna Ukrajnából származó búzán végzett vizsgálat során a mintában egészségkárosító hatású és az Európai Unió területén tiltott növényvédőszert találtak. Növelték az ellenőrzéseket a határon is.

Ma van az ortodox húsvét ünnepe, ebből az alkalomból a Magyarországnak köszönhetően a nyugati szankciós listáról levett, egykori KGB-s és a háborús uszításban is szerepet vállaló Kirill orosz pátriárka több egyházi eseményen is kifejtette gondolatait.

• Moszkva és egész Oroszország pátriárkája vasárnapra virradó éjjel a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban például az MTI összefoglalója szerint azt mondta: „Ma globális léptékben alakul ki egy új pogányság, amely emberi származékok imádatán alapul – a haladás, a tudomány, a technológia imádatán. Nem az egyik, a másik és a harmadik dolog tiszteletéről beszélek, hanem az istenítésükről (...) Mi legyen az Orosz Ortodox Egyház válasza, és Oroszország válasza? Az, amit már most is adunk: nem értünk egyet az emberi civilizációnak ezzel az irányával!” A páriárka szerint Oroszországnak minden joga megvan az egyet nem értéshez, mert, mint mondta, „abban az országban éltünk, amely a történelemben elsőként deklarálta, hogy az ateizmus az ideológiája... és tudjuk, mi lett a vége”.
• Vasárnap a Rosszija 24 televíziós csatornán közvetített beszédében a TASZSZ szerint azt mondta: ma különösen imádkozik azokért, akik „bátran viselik a hitvallás keresztjét”, többek között Ukrajnában. „Ahogy az most Ukrajnában történik, az egyházat ismét üldözik istentelen emberek, akik nem tartják magukat annak, de valójában azok. Olyan templomokat és kegyhelyeket foglalnak el, amelyek kedvesek az ortodox nép számára.”
• Hogy azért valami jó is legyen, az egyházi vezető a Megváltó Krisztus székesegyházban tartott húsvéti istentiszteleten a TASZSZ szerint azt mondta: reméli, hogy Oroszország és Ukrajna népei helyreállítják a békét és a jó együttélést, valamint az erős testvéri kapcsolatokat a két nép között, amely egykor egy nemzet volt, és egy Rusz országot lakott.

Az Európai Unió tagállamainak egyoldalú kereskedelmi intézkedései elfogadhatatlanok – jelentette ki vasárnap az Európai Bizottság szóvivője, reagálva arra, hogy Lengyelország és Magyarország a helyi mezőgazdasági ágazat védelme hivatkozva importtilalmat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékekre.

„Tudomásunk van Lengyelország és Magyarország bejelentéseiről az Ukrajnából származó gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmáról. Fontos hangsúlyozni, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú lépések nem elfogadhatóak. Ilyen kihívásokkal teli időszakban alapvető fontosságú az EU-n belüli valamennyi döntés összehangolása” – áll a Bizottság közleményében.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre volt a háború előtt, ám az orosz támadás miatt termőföldjeinek egy része orosz ellenőrzés alá került, másik részét a harcok miatt nem lehetett betakarítani. A raktáron lévő gabonakészleteket pedig az orosz tengeri blokád miatt nem lehetett exportálni, ami – miután a szankciók következtében az orosz gabona egy része is kiesett a világpiacról – érezhető drágulást hozott a búzára és így a kenyérre is, elsősorban azokban a harmadik világbeli országokban, amelyek az ukrán gabona felvevőpiacai voltak. Később, török közreműködéssel sikerült részlegesen ukrán búzákkal megrakott hajókat útnak indítani a Fekete-tengeren, ám az ukrán gabona egy része így sem a korábbi célországokban, hanem Európában kötött ki.

Nagy István agrárminiszter szombaton azt közölte, hogy a jelenlegi hazai piaci folyamatok folytatódása komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak, ezért „rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni.” Hozzátette, hogy az ukrán termékek az olcsó termelés, az EU-ban meg nem engedett gyakorlatok, a vámmentesség és a szabad kereskedelmi lehetőségek miatt jól jártak, ami ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit.

Magyarország korlátozása átmeneti, 2023. június 30-ig tart. Ebben az időszakban a kormány tartós megoldásra és uniós intézkedések meghozatalára számít, valamint az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.

Szombaton az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztérium azt közölte, hogy a lengyel tilalom ellentmond a meglévő kétoldalú exportmegállapodásoknak, és tárgyalásokra szólítottak fel a kérdés rendezése érdekében. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerint az ukrán és a lengyel miniszterek hétfőn találkoznak Lengyelországban, és a megbeszéléseken a tranzitmegállapodás témája is szóba kerül majd.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két rendeletet írt alá, amelyekben Ukrajna több mint 690 orosz magánszemély és jogi személy ellen vezetett be szankciókat – írja a Kyiv Independent. Az elnök honlapján közzétett dokumentumok szerint számos orosz sportolót, valamint olyan orosz keresőket, mint a Rambler és a Yandex is szankcionált.

Az Indider The Games közölt arról részleteket, hogy az ukrán elnök melyik 80 sportolót büntette azzal, hogy 50 évre megtiltotta számukra, hogyUkrajna területére belépjenek, illetve miként fogadák ezt az érintettek.

Több olimpiai bajnok is van a listán, így Nyikita Katsalapov jégtáncos, Szvetlana Ismouratova biatlonos és Szvetlana Khorkina, a ritmikus sportgimnasztika legendás alakja.

A szankciók a korábbi orosz válogatott kapust, Igor Akimfejevet is sújtják, de az Orosz Triatlon Szövetség (RTF) elnökét, Ksenia Soigút is, aki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter lánya.

A sportolók vagy arról beszéltek, hogy remélik, hogy majd normalizálódik a helyzet, vagy arról, hogy nem is terveztek Ukrajnába menni. Ukrajna 2022. februári megtámadása óta az orosz és fehérorosz sportolókat nagyrészt eltiltották a nemzetközi versenyekről. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a múlt hónapban azt javasolta, hogy a két nemzet sportolói semleges színekben térhessenek vissza mindaddig, amíg nem támogatják az ukrajnai háborút, és nem kapcsolódnak a hadsereghez. Néhány sportág, a gördeszka, az asztalitenisz, a taekwondo és a birkózás vezetői jelezték, hogy a NOB ajánlásait elfogadják. Mások, köztük az atlétika, a lovaglás, a szörf szövetségi vezetői bejelentették, hogy eltiltásaik érvényben maradnak.

Mintegy 130 ukrán hadifogoly térhetett haza egy „nagy húsvéti fogolycsere” keretében – jelentette be vasárnap, az ortodox húsvét napján Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke. „130 emberünket visszahozzuk. Ez a csere több szakaszban zajlott az elmúlt napokban” – írta Jermak a Telegram-oldalán, azt viszont nem közölte, hogy hány fogságba esett orosz katonát engedtek szabadon.

Jermak hozzátette, hogy a hazatérők között katonák, határőrök, a nemzeti gárda tagjai, tengerészek és az állami határőrség alkalmazottai is vannak. A héten ez volt a második nagy fogolycsere: hétfőn bejelentették, hogy egy nagyszabású fogolycsere keretében 106 orosz hadifoglyot engedtek szabadon 100 ukránért cserébe.

(Guardian)

Nagy valószínűség szerint visszatért az ukrajnai hadszíntérre Mihail Teplinszkij vezérezredes, az orosz légideszant hadtest, a VDV parancsnoka azután, hogy januárban visszahívták onnan – áll a brit védelmi minisztérium vasárnapi jelentésében.

Azt írják, Teplinszkij valószínűleg azon kevés magas rangú orosz tábornok egyike, akiket széles körben tisztelnek a katonák. „A közelmúltbeli viharos karrierje arra utal, hogy az orosz vezérkaron belüli frakciók között intenzív feszültségek vannak az ukrajnai hadműveletekkel kapcsolatban. Nem valószínű, hogy Teplinszkij feladata a VDV-egységekre korlátozódna, de nagy valószínűséggel a hadtest hagyományos elit alakulat szerepét fogja támogatni” – írja a brit híreszezés.

Egy korábbi jelentésük szerint a VDV-alakulatok az elmúlt napokban nagyobb szerepet kaptak a kelet-ukrajnai Bahmutért folyó harcokban.

Az ukrán és az orosz erők rendkívül véres harcokat vívnak a romokban heverő Bahmut városában, de az ukránok még mindig tartják az állásaikat – állítja az ukrán hadsereg.

Szerhij Csereváty, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője az 1+1 televíziós csatornának azt nyilatkozta, hogy példátlanul véres harcok zajlanak a város középső területén. „Katonáink a véres és ádáz harcokban mindent megtesznek, hogy ledarálják az ellenség harci képességét és megtörjék a moráljukat. Minden nap, a város minden szegletében sikeresen teszik ezt” – mondta.

(Guardian)

• Zelenszkij szerint a kelet-ukrajnai rakétatámadás egy újabb példa az oroszok brutalitására. Szlovjanszkot rakétatalálat érte, eddigi információk szerint szombatra 11-re nőtt az áldozatok száma.
• Anyát és lányát ölték meg orosz rakéták Herszonban;
• Putyin aláírta az elektronikus toborzási rendszerről szóló rendeletet, ami azt jelenti, hogy Moszkva hosszan elhúzódó konfliktusra számít;
• Öt ukrán ellen indult eljárás az oroszok által megszállt Melitopolban „terrorista cselekmények” miatt;
• Eközben a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin arra kéri az orosz hatóságokat, hogy nyilvánítsák ki az ukrajnai háború végét, koncentráljanak a már megszállt területekre;
• Az orosz zsoldossereg elesett hőseinek állított emlékművet Prigozsin;
• Medvegyev kirohant Lengyelország ellen: Ezek egy háborúban biztosan eltűnnének, mondta;
• Lengyelország eközben betiltotta az ukrán gabona behozatalát: Magyarország követte a példáját, betiltotta június végéig az ukrán mezőgazdasági termékek importját.

A szombati hírfolyamunkat itt találhatja.