Anyát és lányát ölte meg egy orosz rakéta Herszonban, Kijev szankciót vetett ki az orosz védelmi miniszterre

Órákkal a lengyel döntés után a magyar kormány is importtilalmat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékekre. A szintén ideiglenesen életbe léptetett korlátozást Nagy István agrárminiszter jelentette be a Facebookon. Bővebben itt olvashat a döntésről, amely a gabonára, olajos magvakra és több más mezőgazdasági termékre terjed ki.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre volt a háború előtt, ám az orosz támadás miatt termőföldjeinek egy része orosz ellenőrzés alá került, másik részét a harcok miatt nem lehetett betakarítani. A raktáron lévő gabonakészleteket pedig az orosz tengeri blokád miatt nem lehetett exportálni, ami – miután a szankciók következtében az orosz gabona egy része is kiesett a világpiacról – érezhető drágulást hozott a búzára és így a kenyérre is, elsősorban azokban a harmadik világbeli országokban, amelyek az ukrán gabona felvevőpiacai voltak.

Később, török közreműködéssel sikerült részlegesen ukrán búzákkal megrakott hajókat útnak indítani a Fekete-tengeren, ám az ukrán gabona egy része így sem a korábbi célországokban, hanem Európában kötött ki.

351 orosz állampolgár és 254 jogi személy ellen vet be szankciókat Ukrajna – írta az Unian. A korlátozások egy része ismert orosz sportolók ellen lép életbe – köztük a kétszeres olimpiai bajnok tornásznő, Szvetlana Horkinával szemben –, de most, az Ukrajna ellen Oroszország által indított invázió 416. napján lép életbe szankció az orosz védelmi miniszterrel szemben is. Szergej Sojgu mellett a miniszter lánya is felkerült a szankciós listára.

Az ortodox húsvét közeledtével sem szűntek meg az orosz rakétatámadások Ukrajnában. Szombaton egy 48 éves nő és 28 éves lánya vesztette életét, amikor a nyílt utcán repeszek érték őket egy közelben becsapódó rakéta nyomán – írta az Unian.

A nő férje szombaton közölte: családja halála után önkéntesként beáll az ukrán hadseregbe.

Herszon november közepén szabadult fel kilenc hónap orosz megszállás után – akkori helyszíni riportunkat itt láthatja. Az egykor háromszázezres városban addigra százezren maradtak, többségük víz és villany élkül. Az utóbbi hónapokban a közmű nagy részét sikerült helyreállítani, ám a Dnyeper túloldalára visszahúzódótt orosz erők folyamatosan támadják a várost, így márciusig további 50 ezren elhagyták a várost. A Telex legutóbb márciusban járt a városban, az aktuális helyzetről itt olvashatja riportunkat.

Az előbb Putyin séfjeként, később a Kremlnek dolgozó hadúrként ismertté vált Jevgenyij Prigozsin megnyitotta a „Hősök sétányát” azoknak a zsoldosoknak, akik a Wagner magánhadsereg tagjaiként haltak meg az Ukrajna ellen indított orosz invázióban – írta egy orosz hírportál.

Prigozsin korábban nem ismerte el, hogy köze lenne a magánhadsereghez, később azonban egyre nyíltabban vállalta fel, hogy a csoportot ő alapította, amelybe egy időben személyesen maga toborzott az orosz börtönökben, fél év szolgálatért amnesztiát ígérve.

A csoportnak azonban – ahogyan a villámháborús tervek helyett 15. hónapja tartó állóháborúba ragadt megszálló orosz reguláris hadseregnek is – hatalmas veszteségei vannak Ukrajnában.

Bár hivatalos adatok nincsenek – becslések szerint az orosz veszteségek a halottakkal és a súlyos sérültekkel együtt már 180 ezer felett járnak. Az adatok közlése a reguláris erők esetében is tilos, miután egy törvény a háborús és a békeidőben elszenvedett katonai veszteségek adatainak közlését is megtiltotta, a zsoldossereg esetében végképp nem lehet hivatalos adatokra számítani. Becslések szerint Bahmutnál Prigozsin erői akár 40 ezer fős veszteséget is szenvedhettek, és a települést teljes egészében mostanáig sem sikerült elfoglalni.

Annak, hogy a veszteségek nagyok és a háború orosz számítások szerint is elhúzódó lesz, a Szamara városában megnyitott Hősök sétánya is az egyik bizonyítéka. Az avatáson Prigozsin is megjelent.

Az egykor éttermi vállalkozásai révén Putyin körébe emelkedett vállalkozó a közelmúltban arról beszélt, hogy szerinte véget kellene vetni az Ukrajnában zajló háborúnak – igaz, ez alatt nem a megszállt területekről való kivonulást értette, hanem a további területek támadásának leállítását, annak érdekében, hogy a jelenleg elfoglalt – és egyoldalúan Oroszországhoz csatolt – területeken az orosz erők stabilizálják a helyzetüket.

Az orosz állami média szerint az oroszok által megszállt, Zaporizzsja megyében található Melitopolban öt ukránnak kell orosz bíróság elé állnia azért, mert „terrorista csoportokhoz” tartoznak, írja a Guardian.

Az öt ukránt Melitopolból a 2014 óta az oroszok által megszállt Krímbe vitték, majd a moszkvai Lefortovo börtönbe kerültek előzetesbe. Az ukránok valószínűleg az ukrán fegyveres erők és a területi védelmi erők tagjai, az orosz hatóságok azzal vádolják őket, hogy robbantásokat terveztek meg olyan helyeken, ahol orosz erők állomásoztak.

Az orosz állami média azt írja, április 6-án az oroszok az egyik gyanúsított garázsában lévő autóban robbanóanyagot is találtak. Volt a pincében emellett fegyver, lőszer és kézigránát is.

Ideiglenes tilalmat vezetett be több ukrán élelmiszer behozatalára Lengyelország, miután a kormány erre felhatalmazást adott a mezőgazdasági és a fejlesztési miniszternek – írta az MTI. A döntést a kormány a saját gabonájuk és termékeik értékesítésében nehézségekbe ütköző lengyel gazdák tiltakozásai miatt hozta meg. A fejlesztési miniszter szombaton kiadott rendelete szerint a tilalom azonnal hatályba lép, és június végéig lesz érvényben.

• A rendelet megtiltja a gabona, a cukor, a tej és a tejtermékek behozatalát.

Országszerte tüntetések törtek ki a lengyel mezőgazdasági termelők körében, mert megteltek a gabonasilók az olcsóbb ukrán gabonával és ezért nem tudják értékesíteni saját terményeiket. Az eredetileg a Közel-Keletre és Afrikába szánt ukrán gabona lengyelországi gabonasilókban kötött ki, lenyomva ezzel a belföldi árakat. Hasonló problémák léptek fel más mezőgazdasági cikkek piacán is, például a baromfi és a tojás esetében – közölték.

A tilalmat Jaroslaw Kaczynski a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője a PiS mezőgazdasági kongresszusán jelentette be, hangsúlyozva, hogy „Lengyelország Ukrajna barátja és szövetségese, ebben nincs változás”.

A pártelnök szerint a döntéskényszer „a lengyel és az ukrán mezőgazdaság közötti aszimmetriából fakad”, ugyanis „lényegesen eltér a talaj minősége, Ukrajnában sokkal alacsonyabbak munkaerőköltségek, valamint a termelést nemzetközi cégek óriásvállalatai végzik hatalmas infrastruktúrával”.

„Tekintettel a lengyel és az ukrán mezőgazdaság közötti hatalmas eltérésre (...), ha mindent korlátozás nélkül be lehetne hozni (...) az súlyos válságba döntené a lengyel mezőgazdaságot” – mondta. „Ezt nem fogjuk megengedni” – tette hozzá.

Kaczynski egyúttal leszögezte, hogy Lengyelország kész a fentiek értelmében gabonaimport-megállapodást kötni Ukrajnával.

Tizenegyre nőtt a pénteki orosz rakétatámadás áldozatainak száma Szlovjanszkban – írta az Unian. A Donyeck megye orosz hadsereg által megszállt részétől alig 20 kilométerre fekvő települést SZ–300-as rakétákkal lőtték, a támadás lakóházakat pusztított el. A halottak között kétéves gyerek is volt.

Szlovjanszk a 2014-ben orosz támogatással indult kelet-ukrajnai harcok idején rövid ideig oroszbarát szeparatisták megszállása alatt is állt, azóta azonban sem a donyecki szakadároknak, sem a 2022. február 24-én Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió orosz megszálló erőinek nem sikerült elfoglalniuk a települést.

Az Ukrajnán belül húzódó, csaknem 700 kilométeres frontvonal hónapok óta megmerevedett, de több ponton, így Bahmutban és Szlovjanszk irányában folynak a harcok, és a vonalak mögötti települések folyamatosan ki vannak téve az orosz rakétatámadásoknak.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök pénteken megint kirohanós kedvében találta magát, most éppen Lengyelországot vette célba a Twitter harcterén.

„Valami Mateusz Morawiecki [a lengyel miniszterelnök] nevű idióta azt mondta, Ukrajnának joga van csapást mérni Oroszországra, és nem aggódik afelől, hogy a NATO háborúba keveredne Oroszországgal, mert utóbbi úgyis gyorsan elveszítené azt.

Nem tudom, ki nyerne vagy veszítene egy ilyen háborúban, de tekintve Lengyelország szerepét a NATO előőrseként, ez az ország biztosan eltűnik a retardált miniszterelnökével együtt”

– írta közösségi oldalán az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, angolul és lengyelül is a nyomatékosítás kedvéért.

Medvegyev, aki elnökként még Barack Obamával hamburgerezett, az Ukrajna elleni háború tavaly februári eszkalálódása óta lett a Kreml felől hallható legradikálisabb orosz hang. Az egykor még nyugatos imázst magára öltő politikus twitteres és Telegram-bejegyzései egészen szélsőségesen Nyugat- és Ukrajna-ellenesek.

Ahogy arról korábban írtunk, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is jól jön, hogy az indulatos posztok elég magasról hangzanak el, de mégsem tőle – és Medvegyevnek is, hiszen így legalább láttatja magát, ha már az elnöki és miniszterelnöki posztról való távozása után valódi hatalmat úgysem kapott.

A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin arra kéri az orosz hatóságokat, hogy nyilvánítsák ki az ukrajnai háború végét, és koncentráljanak arra, hogy Oroszország biztosítani tudja a hatalmát a már megszállt területeken. A hadúr, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök séfjeként kezdte, erről a Telegram-csatornáján osztott meg egy bejegyzést, írja az Ukrajinszka Pravda.

Szerinte az ideális megoldás az lenne, ha Oroszország bejelentené a hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezett háború végét, mivel az orosz hadsereg elérte a tervezett eredményeit. „Bizonyos értelemben tényleg elértük azokat. Az ukrán fegyveres erők rengeteg katonáját semmisítettük meg, úgyhogy büszkén jelenthetjük ki azt, hogy a feladatunkat elvégeztük” – írta a bejegyzésben.

„Sőt, Oroszország elméletben be is van biztosítva azzal, hogy elpusztította Ukrajna aktív férfi lakosságának nagy részét, egy másik részét pedig annyira megfélemlítette, hogy Európába menekültek. Elvágtuk tőlük az Azovi-tengert és a Fekete-tenger jelentős részét, elfoglaltuk Ukrajna területéből egy jó kövér szeletet, és szárazföldi folyosót nyitottunk magunknak a Krím felé”

– írta Prigozsin. Hozzátette viszont, hogy ezeket az eredményeket csak úgy tudják bebiztosítani, ha „szilárdan megvetik a lábukat azokon a területeken, ahol már jelen vannak”. Ugyanis a háború az „elért eredmények” ellenére hozott egy jókora problémát is magával:

„Ha korábban Ukrajna a régi Oroszország része is volt, mára teljesen megszerezte magának egy nemzetállam tudatát.”

A Wagner-csoport vezetője a cikkben írt még a bahmuti csata fontosságától, az elmúlt napokban feltűnt kiszivárgott amerikai katonai dokumentumokról, és a tervezett ukrán ellentámadásról is. Prigozsin szerint egyébként semmiféle tárgyalást nem kellene folytatni Ukrajnával, a két ország erőinek ugyanis „harcban kell találkoznia egymással” – már amennyiben a hadúr szerint még lenne értelme harcolni a fenti kijelentések fényében.

Jevgenyij Prigozsin a csapataival továbbra is Bahmutnál harcol az ukrán erőkkel szemben, állítása szerint azért, hogy „ne hozzák szégyenbe Oroszországot”. Korábban Rácz András Oroszország-szakértő is beszélt helyzetértékelő interjújában a Telexnek arról, hogy a hónapok óta húzódó bahmuti vérszivattyú jelentősen rombolta Prigozsin renoméját, holott a Wagner-vezérnek igen nagy ambíciói voltak az ukrajnai háború tavalyi eszkalálódása óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta a digitális sorozási rendszer létrehozásáról szóló törvényt, amely megkönnyíti, hogy az oroszok bevonuljanak a hadseregbe. Az új orosz behívótörvény azt jelentheti, hogy Moszkva hosszan elhúzódó konfliktusra számít – figyelmeztet a brit védelmi minisztérium, írja a Guardian.

A minisztérium szerint:

Mivel az egyének behívási adatai immár digitálisan összekapcsolódnak más, államilag biztosított online szolgáltatásokkal, valószínű, hogy a hatóságok a behívók megkerülését a munkavállalási jogok automatikus korlátozásával és a külföldi utazások korlátozásával fogják büntetni.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök szerint az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia azzal, hogy a háborút „bátorítja” Ukrajnában, ehelyett a békéről kellene beszélnie. Így a nemzetközi közösség képes lenne meggyőzni az orosz és az ukrán elnököt arról, hogy a béke az egész világ érdeke – mondta Lula újságíróknak Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnökkel találkozott, írja a Guardian.

A nyugati hatalmakkal ellentétben sem Kína, sem Brazília nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben Moszkva ukrajnai inváziója után, és mindketten közvetítőként próbálnak fellépni a béke elérése érdekében. Az utazás előtt Lula azt javasolta, hogy hozzanak létre egy csoportot, amely közvetítene a háborúban, és azt mondta: erről Pekingben tárgyalni fog.

Arra a kérdésre, hogy a Hszivel folytatott megbeszélése után hogyan halad ez a kezdeményezés, Lula nem árult el részleteket, szerinte fontos a türelem.

„Az emberek a romok alatt vannak. Mindent megtesznek a megmentésükért, mindent megtesznek a sebesültek megmentéséért” – mondta Volodimir Zelenszkij éjszakai beszédében a keleti Szlovjanszk városában végrehajtott pénteki orosz rakétacsapásokról. Az ukrán elnök szerint a rakéták lakónegyedeket és közönséges polgári épületeket találtak el.

Az elnök azt mondta, hogy a támadás csak egy újabb példa Oroszország brutalitására.

A donyecki régió katonai adminisztrációjának vezetője szerint nyolc ember meghalt és 21 megsebesült a támadásban, miután az Sz–300-as rakéták öt lakóházat és öt magánépületet is megrongáltak, írja a CNN.

Szlovjanszk egyike annak a két keleti városnak, amelyeket az oroszok szeretnének megszerezni. A csapatok jelenleg a közeli Bahmutban rekedtek, az ukránok próbálják visszaverni őket.

Nyolcan meghaltak és huszonegyen megsebesültek pénteken egy orosz rakétatámadásban a Donyeck megyei Szlovjanszkban. Pavlo Kirilenko regionális kormányzó szerint SZ-300-as rakéták csapódtak be a Bahmuthoz közeli város több lakóépületébe és más létesítményeibe. A fotón az látható, amint rohammentők, rendőrök és önkéntesek egy gyermeket mentenek az orosz katonai csapás által megrongált egyik lakóháznál.

A legjelentősebb pénteki események az alábbiak voltak:

• Újult erővel kezdtek neki Bahmut ostromának az oroszok.
• Medvegyev orosz miniszterelnök dicsérte Orbán Viktort, „bátornak és pontosnak” nevezte a péntek reggeli közrádiós nyilatkozatát.
• Oroszokat tiltott ki Norvégia, kémkedéssel vádolja őket.
• Rakétatalálatok érték a kelet-ukrajnai Szlovjanszkot, legalább öten meghaltak.
• Lengyelországba megérkeztek a kanadai Leopard 2 tankok.
• Navalnij rossz állapotban lehet, szövetségese szerint folyamatosan mérgezik.
• A belarusz védelmi miniszter beszólt Lengyelországnak, és atombombával fenyegette meg a Nyugatot.