Zelenszkij szerint kétségtelen, hogy a lengyelországi rakéta nem ukrán lövedék volt

Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Ukrajna minden tényt meg akar ismerni a kedden Lengyelországban landolt, két ember halálát okozó rakétával kapcsolatban. Lengyel tisztviselők jelezték, hogy valószínűleg orosz rakáték ellen kilőtt ukrán légvédelmi rakétáról van szó, írja a CNN. Zelenszkij videóbeszédében azt mondta, hogy „Az ukrán álláspont nagyon egyszerű:

minden részletet, minden tényt meg akarunk ismerni.

Ezért szükségünk van rá, hogy szakértőink bekapcsolódhassanak a nemzetközi nyomozásba, és hozzáférjenek a partnereink rendelkezésére álló összes adathoz, valamint jelen lehessenek a robbanás helyszínén is”.

Zelenszkij utalt rá, hogy beszélt Andrzej Duda lengyel elnökkel, akinek részvétét fejezte ki, de ragaszkodott ahhoz, hogy az „orosz agresszió” okozta a két lengyel állampolgár halálát.

Az amerikai külügyminisztériumnak tudomása van az oroszok által fogva tartott kosárlabdázó, Brittney Griner hollétéről – közölte szerdán Vedant Patel helyettes szóvivő.

Patel elmondta, hogy Griner tartózkodási helyéről – akit Moszkvából egy büntetőtelepre szállítottak – ügyvédeken keresztül értesültek, de hivatalosan még mindig nem kaptak tájékoztatást az amerikai állampolgár átszállításáról, ami ellen „határozottan tiltakoznak” – írja a CNN.

Patel nem közölt részleteket arról, hogy Grinert hová szállították, és azt mondta, nincs róla tudomása, hogy a nagykövetségről bárki is tudott volna beszélni vele az áthelyezése óta.

A 31 éves, kétszeres olimpiai aranyérmes kosárlabdázót február 17-én – egy héttel az Ukrajna elleni invázió kezdete előtt – őrizetbe vették a moszkvai Seremetyevói repülőtéren, mert kannabiszolajat tartalmazó vape-patronok voltak nála, aminek a használata tilos Oroszországban.

Több hónapnyi fogvartatás után, augusztus 4-én kábítószer-csempészet miatt kilenc év börtönbüntetésre és egymillió rubeles pénzbírságra ítélte őt egy orosz bíróság. Griner ugyan bűnösnek vallotta magát, de azt mondta, hogy nem akarta megszegni a törvényeket. November elején amerikai tisztviselők látogatták meg, miután elutasították az ítélete ellen benyújtott fellebbezését.

A Biden-kormányzat július végén fogolycsere-megállapodást javasolt Oroszországnak Griner, valamint Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos szabadon bocsátása érdekében, de Moszkva azt elutasította.

Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban találkozott William J. Burns CIA-igazgatóval – közölte Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője.

„Este az elnök tárgyalt a CIA vezetőjével, William Burnsszel, aki ankarai és kijevi látogatásai után érkezett Varsóba” – írta Siewiera a Twitteren közzétett bejegyzésében. Hozzátette, hogy az általános biztonsági helyzetről, valamint a közelmúlt eseményeiről is szó esett a találkozón.

Egy amerikai tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy Burns megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az Ukrajnának nyújtott támogatás iránt, és megköszönte Lengyelországnak a folyamatos – többek között a hírszerzési – partnerséget. Lengyelország közölte, hogy továbbra is az Egyesült Államokkal közösen vizsgálja a keddi rakétabecsapódás helyszínét.

Csehország 2023-ig 4000 ukrán katona kiképzését tervezi – közölte ma az ország védelmi minisztere. Jana Černochová azt mondta, hogy a kiképzésre öt négyhetes ciklusban kerülne sor, mindegyiken 800 katona venne részt. A program még idén elkezdődne az első csoporttal, és az Európai Unió szervezésében valósulna meg, írja a Sky News.

Az uniós miniszterek hétfői ülésükön állapodtak meg abban, hogy 15 ezer ukrán katona kiképzését segítik, valamint újabb 500 millió eurót biztosítanak fegyverekre.

„Ukrajna főként a gépesített zászlóaljak, valamint orvosok, műszaki alakulatok és a vegyészek kiképzése iránt érdeklődött” – mondta Černochová.

Csehország 55 katonát is küld majd az uniós stábba. A kiképzés Csehországnak mintegy 41,6 millió dollárjába kerülne, a cseh parlamenti jóváhagyásra van hozzá szükség. Az ország a háború kezdete óta támogatja Ukrajnát, könnyű- és nehézfegyverzetet, valamint lőszereket is küldött.

Mark Milley amerikai vezérkari főnök szerint Oroszország minden egyes kitűzött célját elbukta a háborúban, írja a CNN.

„Az oroszok minden téren kudarcot vallottak. Vesztettek stratégiai szempontból, vesztettek hadműveleti szempontból, és vesztettek taktikai szempontból. Bármit próbáltak tenni, mindenben kudarcot vallottak” – mondta Milley szerdai sajtótájékoztatóján.

„A 900 kilométernyi frontvonal teljes hosszán az ukránok sikert sikerre halmoznak, az oroszok pedig minden egyes alkalommal kudarcot vallottak”

– mondta Milley. A vezérkari főnök kedden, a Lengyelországban lezuhant rakétákról szóló hírek után megpróbálta telefonon elérni az orosz Valerij Geraszimov tábornokot, de próbálkozásai nem jártak sikerrel. Milley beszélt ukrán és lengyel kollégájával, valamint más európai védelmi főnökökkel a tegnapi robbanás után.

Vlagyimir Putyin orosz elnök két nagy hibát követett el, amikor megszállta Ukrajnát – mondta Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár a BBC-nek.

Az egyik az volt, hogy teljesen alábecsülték Ukrajnát. A másik pedig a NATO-t és a partnereit becsülték alá

– mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a NATO felkészült arra a lehetőségre is, hogy a háború tovább eszkalálódik. Az ilyen esetekre viszont léteznek kommunikációs vonalak az Egyesült Államok, illetve a NATO tagállamai és Moszkva között.

„Sok éven át készültünk az ilyen helyzetekre a NATO-ban, és gondoskodnunk kell arról, hogy amikor háború dúl a szomszédságunkban, a balesetek ne csússzanak ki az irányítás alól” – mondta Stoltenberg.

„Pontosan ezt biztosítottuk tegnap azzal, hogy kimérten, higgadtan, de határozottan reagáltunk” – tette hozzá.

Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára a BBC-nek nyilatkozott röviden.

A beszélgetés során megismételte, hogy folyamatban van a vizsgálat, hogy kiderítsék, mi okozta a két ember halálát okozó lengyelországi rakétacsapást.

Stoltenberg az üggyel kapcsolatban, egyik felet sem hibáztatva kijelentette azt is, hogy a háborúk egyszerűen veszélyesek, balesetek pedig előfordulhatnak. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna Moszkvát hibáztatja az incidensért, Stoltenberg azt mondta: bármi is történt tegnap, Ukrajnának joga van megvédeni magát.

A Nato-főtitkár azt is leszögezte, hogy szerinte a háború valószínűleg a tárgyalóasztalnál fog véget érni.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy agressziós háború, amibe Oroszország megszállta Ukrajnát. Mindannyian békét és tárgyalásos megoldást akarunk. Ugyanakkor azt is meg kell értenünk, hogy akkor lesz békénk, ha Oroszország és Putyin elnök, valamint Ukrajna is abbahagyja a harcot” – mondta.

Később kifejtette: ha csak Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok hagyják abba a harcot, akkor Ukrajna megszűnne szuverén államként létezni.

„Egy bizonyos szakaszban ez a háború nagy valószínűséggel a tárgyalóasztalnál ér véget, de tudjuk, hogy a tárgyalások eredménye szorosan összefügg a csatatéren uralkodó erővel” – mondta.

Stoltenberg azt mondta, továbbra is támogatják Ukrajnát a csatatéren. Hozzátette: Ukrajnának független, szuverén nemzetként magának kell eldöntenie, hogy lesz-e megállapodás az oroszokkal. Ha lesz, akkor a NATO támogatóként áll majd a tárgyalóasztalnál.

Kedden több európai tisztségviselő is kiment a teremből, amikor Oroszország küldötte szót emelt az ENSZ idei egyiptomi klímakonferenciáján – írja a Sky News.

Négy tisztviselő, egyikük az ukrán zászló színeibe öltözve, elhagyta a plenáris üléstermet, amikor Ruszlan Egyelgerjev lépett fel a pódiumra.

Egyelgerjev kijelentette, hogy Oroszország elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, de bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte a meglévő megállapodásokat megsértve, egyoldalú intézkedéseket tesznek, részletek nélkül. Az orosz delegált kifogásolta az Európai Unió azon terveit, hogy szén-dioxid-adót vezessenek ki az importra, ami hátrányosan érintené az orosz exportot.

Később mintegy tucatnyi tüntető tiltakozott Oroszország inváziója ellen az orosz delegáció által Sarm es-Sejkben rendezett rendezvény elején. Egyesek háborús bűnökkel vádolták a testület tagjait.

Egyértelmű, hogy a lengyelországi robbanásért „a végső felelősség” Oroszországé – közölte az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa.

Az Egyesült Államok nem lát olyasmit, ami ellentmondana Lengyelország előzetes értékelésének, miszerint a robbanás egy ukrán légvédelmi rakéta eredménye – közölte a tanács.

Bármilyenek is legyenek a végső következtetések, egyértelmű, hogy a tragikus incidensért végső soron Oroszország a felelős – mondta Adrienne Watson szóvivő. Az álláspontjuk szerint Moszkva rakétasorozatot indított az ukrán polgári infrastruktúra ellen, Ukrajnának pedig minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát.

A NATO szerint valószínű, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta találta el az országot, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta: nincs kétsége afelől, hogy a Lengyelországban robbanást okozó rakéta „nem ukrán volt”.

(Sky News)

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki zárt ülésén is téma lesz a lengyelországi rakétás incidens. Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke az Alfahírnek azt mondta, az ülésen jelen lesznek a katonai és polgári titkosszolgálatok vezetői. Felkérik őket arra, hogy tájékoztassák a bizottságot az esettel kapcsolatos hírszerzési információkról.

Azt is mondta, hogy még nem történt egyeztetés a nemzetbiztonsági bizottság és a kormány Védelmi Tanácsa között, amit Orbán Viktor hívott össze kedd este.

Volodimir Zelenszkij állítása szerint Oroszország nem tett ajánlatot béketárgyalások folytatására – írja a Sky News.

„Nem kommunikálnak velünk” – mondta. Oroszország a békéről beszél, de rakétázik válaszképpen – írta az elnök Facebook-oldalán.

Zelenszkij korábban kijelentette, hogy a Lengyelországot érő rakétatámadásban a lövedék „nem ukrán volt”, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azt modnta: nem zárhatják ki, hogy az ukrán-lengyel határnál folytatott keddi rakétázást provokációnak szánták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy a Lengyelországban robbanást okozó rakéta nem ukrán lövedék volt – írja az Interfax hírügynökség.

Lengyelország és a NATO is azon az állásponton van, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be, de semmi sem utal arra, hogy szándékos támadásról volt szó.

A lengyel miniszterelnök ugyanakkor az elmúlt órában kijelentette, hogy nem zárja ki, hogy a csapás orosz provokáció volt. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: „Nem zárhatjuk ki, hogy az ukrán infrastruktúra a határ közelében történő ágyúzása szándékos provokáció volt, abban a reményben, hogy ilyen helyzet állhat elő”.

Zelenszkij hozzátette: fontos, hogy az ukránok is hozzáférjenek a helyszínhez.

(Sky News)

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy nem zárható ki, hogy a lengyel-ukrán határ közelében végrehajtott keddi rakétacsapásokat provokációnak szánták.

„Nem zárhatjuk ki, hogy az ukrán infrastruktúra határ közelében történő ágyúzása szándékos provokáció volt, abban a reményben, hogy ilyen helyzet állhat elő” -mondta Morawiecki. Ugyanakkor megismételte, hogy Lengyelország biztonságban van.

A miniszterelnök erről azután beszélt, hogy a NATO és a lengyel elnök is egyetértett abban, hogy a találat valószínűleg egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta lehetett. Andrzej Duda elnök kijelentette, hogy semmi nem utal arra, hogy a robbanás „szándékos támadás” volt, és sajnálatos balesetnek minősítette. Duda szerdán azt mondta, hogy több jel mutat arra, hogy egy légvédelmi rakéta csapódott be, ami nem robbant fel, csak a földre zuhant, és valamiféle üzemanyag okozta a robbanást.

(Sky News)

Rodoslaw Sikoroski lengyel európai parlamenti képviselő ma kijelentette, hogy az országa „nem tudja teljesen kiküszöbölni az ilyen akciók kockázatát a jövőben”. Ezzel a kedd este történt lengyelországi rakétabecsapódásra utalt.

Bár úgy tűnik, véletlenül esett egy – feltételezések szerint ukrán légvédelem által eltérített – orosz rakéta a kelet-lengyel falura, nem lehet figyelmen kívül hagyni annak kockázatát, hogy a jövőben is eltérülhet egy-egy orosz lövedék – mondta Sikoroski.

„Az oroszok már eddig is elvétették a célpontokat, most meg Nyugat-Ukrajnát rakétázzák és bombázzák, ami nagyon közel van a lengyel határhoz. (…) Tehát a jövőben nem tudjuk kiküszöbölni az ilyen akciók kockázatát” – mondta a képviselő.

Sikoroski szerint az oroszok az ukrán városok elleni támadásaikkal a civil lakosságot terrorizálják, ami háborús bűn. Hozzátette: még ha bebizonyosodik is, hogy egy ukrán fegyver okozta a haláleseteket Lengyelországban, szerinte a felelősséget akkor is az agresszor viseli.

(Sky News)

A higgadt, nyugodt hozzáállásnak köszönhető, hogy nem eszkalálódott a háború – mondta Szijjártó Péter. A Belgrádból bejelentkező külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejelentkezésében azt mondta, hogy újraindult a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken.

„A NATO vezetőinek tanácskozásán a lengyelek végül nem kérték, hogy a tanács ülése a washingtoni szerződés 4. cikkelye szerint kerüljön megrendezésre, vagyis nem kérték a konzultációt a saját biztonsági kockázataik miatt, tekintettel arra, hogy a lezajlott vizsgálatok alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a tegnap délutáni események nem jelentettek támadást Lengyelországgal szemben” – mondta a magyar külügyminiszter.

A délelőtti kormányülés után Belgrádba utazott Orbán Viktor, ahol Aleksandar Vučić szerb államfővel és Karl Nehammer osztrák kancellárral találkozott. A megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tarott a három vezető politikus.

Orbán megemlékezett a lengyel rakétás incidensről is. Azt mondta, hogy fontos, hogy kifejezzük az együttérzésünket, és tudatosítsuk, hogy a szomszédban háború van, „veszélyben vagyunk gazdasági és háborús értelemben is”. A miniszterelnök szerint ha valaki veszélyben van, akkor arra kell törekedni, hogy elhárítsa.

„Békét akarunk és tűzszünetet”

– jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki a migrációt is felhozta beszédében. A találkozóról itt írtunk bővebben.

Az ukrán parlament szerdán elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon.

A hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott. Az ukrán parlament ezzel negyedjére hosszabbította meg a hadiállapot határidejét.

Az ukrán törvényhozás emellett a G20-országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy zárja ki soraiból Oroszországot – számolt be Zseleznyak. Ezt a parlament azzal indokolta, hogy Oroszország szándékosan pusztítja Ukrajna lakosságát, a cselekedetei hordozzák a népirtás minden jelét. A képviselők szerint Oroszország a civileket is terrorizálja azzal, hogy rakétatámadásokat indít ukrajnai energetikai létesítmények ellen. A felhívást tartalmazó határozatot a plenáris ülésen 310 parlamenti képviselő támogatta.

(MTI)

Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak is bele kell egyeznie abba, hogy Ukrajna részt vegyen a lengyel faluban becsapódott rakéta ügyében indított vizsgálatban – mondta Andrzej Duda lengyel elnök egy szerdai sajtótájékoztatón.

„Az eljárást lengyel és amerikai szakértők vezetik, és ha bárki részt akar venni ebben az eljárásban, ahhoz mindkét fél beleegyezésére szükség van” – fejtette ki a lengyel elnök.

(Reuters)

Lengyelország nem ad ki vízumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) november végi varsói értekezletére készülő orosz képviselőknek – erősítette meg szerdán a lengyel külügyi szóvivő.

Az EBESZ soros elnökségét idén betöltő Lengyelország november 24–26-án Varsóban rendezi meg a szervezet parlamenti közgyűlését. Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a vízumkérelmek elutasításának hírét. Előtte, szerda reggel az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió tudatta: az orosz képviselők az EBESZ ülésére készültek, de nem utazhatnak be Lengyelországba az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt.

Az RMF FM hivatalosan meg nem erősített információi szerint az eset több mint tíz orosz képviselőt érint, akiknek azzal indokolták meg a vízumkiadás megtagadását, hogy beutazásuk sértené Lengyelország Ukrajnával vállalt szolidaritás elvét.

Lengyelország szeptemberben korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Ugyanakkor fenntartották a mentességet többek között ellenzéki aktivisták számára.

(MTI)

Németország Eurofighter típusú járőröző vadászgépeket ajánl fel Lengyelországnak, így támogatva a lengyel légvédelmi rendszer megerősítést – írja a CNN.

A német védelmi minisztérium sajtószóvívője, Christian Thiels egy mai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a védelmi minisztérium a kedden történt rakétabecsapódásokra reagálva ajánlja fel segítségét Lengyelországnak, és ha kell a gépek már holnap megkezdhetik a járőrözést. Thiels azt is elmondta, hogy a vadászgépeket nem szükséges Lengyelországba telepíteni, a pilóták német légibázisokról szállhatnának fel, és minden bevetés után ezekre a bázisokra térhetnének vissza. A sajtószóvivő azt is hozzátette, hogy Christian Lambrecht német védelmi miniszter a tervek szerint szerdán egyeztet a lengyelekkel a felajánlásról.

Wolfgang Buechner, a német kormány helyettes szóvivője ugyanezen a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Olaf Scholz kancellár telefonon beszélt Andrzej Duda lengyel elnökkel, és felajánlotta Berlin támogatását. „Nem kérdés, hogy Lengyelország mellett állunk, és természetesen nem hagyjuk magára Lengyelországot ebben a helyzetben” – mondta Buechner.

Az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Renew Europe is arra készül, hogy az Európai Parlamentnek beadjon egy javaslatot, ami alapján Oroszországot terrorista államnak nyilvánítanák – írja az Euronews.

A portál forrásai szerint a néppárt javaslatában olyan részletek szerepelnek, hogy Oroszország szándékosan követ el bűncselekményeket ukránok ellen, tömegesen gyilkol civileket és szándékosan rombolja az infrastruktúrát. A képviselők szerint az unió 27 tagállamának egységesen kellene terrorista államként kezelnie Oroszországot.

A portál hangsúlyozza, hogy a javaslat szövege még nem végleges, jövő kedden fognak erről szavazni az Európai Parlamentben.

Idén októberben az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlés (PACE) Oroszországot terrorista államnak minősítette, a döntést üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov közös vizsgálatot sürget a Przewodówban történt rakétabecsapódás ügyében – írja a BBC a titkár Twitteren megosztott bejegyzése alapján:

Danilov posztjában azt írja, Kijev elvárja a szövetségeseitől, így Lengyelországtól is, hogy nyújtsák át azokat a bizonyítékokat, amik azt támasztják alá, hogy a kedden történt robbanást ukrán légvédelmi rakéták okozhatták. Majd azt is hozzáteszi, hogy Ukrajna azonnali hozzáférést kér a rakétabecsapódás helyszínéhez.

Az ukrán légierő közölte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a keddi lengyelországi rakétacsapás kivizsgálását.

„A légvédelmi erők visszaverték a légitámadást. Ami ezután történt, legyen szó az orosz, vagy akár mindkét rakéta roncsáról, azt a helyszínen kell kivizsgálni” – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője. Ami tegnap történt, az nyilvánvalóan a háború következménye – tette hozzá.

Ihnat megjegyzései azután hangzottak el, hogy az orosz védelmi minisztérium az ukrán légvédelmi rendszert tette felelőssé a csapásért, és az „orosz rakétákat” okoló kijelentéseket „szándékos provokációnak” nevezte.

„Ez egy nagyon visszhangot kiváltó helyzet, de nem ez az első eset” – mondta Ihnat, aki nyilatkozatában utalt egy október végi incidensre is, amikor egy ukrán hadsereg által elfogott orosz rakéta egy moldovai falura esett.

(CNN)

A lengyel rendőrség a Twitteren osztott meg egy képet a rakétabecsapódás helyszínéről – számol be erről a BBC. A rendőrség a bejegyzésében azt írja, a helyszínt a történtek után rögtön biztosították, és szakértők segítségével vizsgálják a becsapódás körülményeit.

Nehéz hétnek néznek elébe Kijev régió lakosai – mondta Olekszij Kuleba regionális kormányzó szerdán, miután a keddi orosz bombázás ismét megrongálta az áramhálózatot.

„A következő héten nehéz helyzetre számítunk, mivel várhatóan -10 Celsius-fokig süllyed a hőmérséklet” – mondta Kuleba.

„Tegnap az ellenség sok célpontot eltalált Ukrajnában. Ez volt az oka a hatalmas áramszüneteknek. Most már stabilizálódott a rendszer, de az energiahiánnyal járó állapot továbbra is nehéz” – írta a főváros polgármestere, Vitalij Klicsko is a Telegramon.

A kritikus infrastruktúra működik, beleértve az összes kórházat és egészségügyi létesítményt – nyugtatta Kuleba a helyieket, hozzátéve, hogy ott, ahol még mindig nincs áram, generátorokat használnak. Elmondása szerint egész éjjel dolgoztak az érintett infrastruktúra javításán, de „a pusztítás jelentős”.

(CNN, Le Monde)

Újságírói kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg elmondta, hogy a NATO az orosz-ukrán háború kezdete óta megerősítette a jelenlétét a keleti határán, az erősítés pedig folytatódni fog.

Hangsúlyozta, hogy első számú prioritása a szövetségnek, hogy Ukrajnának jobb légvédelmi rendszere legyen az orosz támadások ellen.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a szövetség tárgyalt Oroszországgal az incidens után, de a részletekről nem beszélt.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a korai vizsgálatok szerint nagyon valószínű, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be. Kiemelte, hogy az, hogy az incidens megtörtént, nem a NATO-védelem hibája, a rakétának nem volt támadásra hasonlító jellemzői, és „ezért történt, ami és úgy, ahogy történt.”

A főtitkár szerint az, hogy a NATO támogatja Kijevet, maximalizálja annak a lehetőségét, hogy egy békés megoldás születhet a konfliktusra.

Elítélte a Lengyelországot és Ukrajnát ért rakétacsapásokat Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára szerdán nyilvánosságra hozott közleményében, és támogatását fejezte ki mindkét országnak.

„A lehető leghatározottabban elítélem az Ukrajnát és Lengyelországot sújtó, válogatás nélküli rakétacsapásokat” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric, majd hozzátette: a vérontásnak azonnal véget kell vetni. „Az európaiaknak arra van szükségük, hogy a béke és a biztonság késedelem nélkül visszatérhessen a kontinensre” – írta a Twitteren is megosztott közleményében az Európa Tanács főtitkára.

(MTI)

Fel kell tárni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét és nyilvánosságra kell hozni az adatokat – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a Welt német hírtelevíziónak. A kancellár a G20-csoport indonéziai csúcstalálkozója után adott interjúban a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán történt keddi robbanásról kiemelte: aggasztó, hogy „a mi területünkön” – a NATO területén – is pusztítást okoznak fegyverek, amelyeket az Oroszország Ukrajna elleni háborújában vetnek be.

Azt mondta, hogy először alaposan ki kell vizsgálni az esetet, és majd csak utána lehet kell megmondani, hogy „milyen rakéta volt, kitől származik és milyen következtetéseket kell levonnunk”. A német álláspont szerint az is fontos, hogy nyilvánosságra hozzanak minden tényt és információt.

Az viszont „teljesen világos, hogy akárkié is volt a rakéta és akármi is volt a becsapódás oka, az egész elképzelhetetlen lett volna Oroszország Ukrajna elleni háborúja nélkül”, és az ukrajnai polgárok mindennapi életéhez szükséges infrastruktúra, köztük az áram, a víz és a távhő biztosításához szükséges hálózatok elleni „erőteljes légitámadások” nélkül – mondta a német kancellár.

Scholz az interjúban beszélt arról is, hogy szerinte önmagában beszédes, hogy az orosz elnök nem utazott el a G20-csúcsra. „De ezzel együtt is sikerült világos kijelentéseket tettünk, az egyik az, hogy ebben a háborúban nem szabad bevetni atomfegyvereket” – mondta.

(Die Welt, MTI)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy még mindig vizsgálódnak az ügyben, és meg kell várni a végeredményt, de nincs arra utaló jel, hogy szándékos támadás történt, és hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t.

Stoltenberg szerint „valószínűleg” egy ukrán légvédelmi rakétát lőttek ki egy orosz rakéta ellen, akkor történhetett a robbanás.

A titkár szerint a felelősség Oroszországé, amiért folytatja az illegális háborúját Ukrajna ellen.

A főtitkár világossá tette, hogy a NATO mindenben Ukrajnát fogja támogatni, és ellenzi az orosz agressziót. Stoltenberg elmondta, hogy továbbra is figyelni fogják a helyzetet, a NATO mindent meg fog tenni, hogy a szövetségeseit megvédje.

Délutánra egy kisebb katonai konvoj jelent meg Przewodów határában, oda-vissza jártak a lezárt rész és a falu határán túl eső részeken. Aztán legalább nyolc katonai jármű két irányból indult meg a lezárt részen belülre. Van a lezárt területen szélén egy iskola is, de diákok nincsenek bent, csak tanárok, ők viszont nem nyilatkozhatnak. Helyszíni riportunkat a délelőtti helyzettel itt olvashatják>>>