Zelenszkij szerint kétségtelen, hogy a lengyelországi rakéta nem ukrán lövedék volt

Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter szerint orosz és ukrán rakétamaradványokat is találtak a lengyelországi rakétabecsapódás helyszínén.

Dedonder Twitteren arról írt, hogy a jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a becsapódás az ukrán légvédelem miatt történhetett.

„Állítólag orosz rakéták darabjai és egy ukrán elfogórakéta zuhantak le Lengyelországban” – írja Dedonder, hozzátéve, hogy az értesüléseit még meg kell erősítenie a folyamatban lévő vizsgálatoknak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szerdai sajtótájékoztatóján méltatta az amerikai választ a lengyelországi támadásra.

Peszkov szerint mindenképpen figyelmet érdemel az a visszafogott és sokkal professzionálisabb reakció, amit Joe Biden elnök mutatott, mint az a temérdek ország, ami szerinte „hisztérikusan” reagált az incidensre.

Joe Biden korábban arról tájékoztatta partnereit a G7-ek és a NATO részéről, hogy a lengyel területre zuhant rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt.

A szóvivő azt is elmondta, hogy Oroszország a határtól 35 kilométerre hajtotta végre a hadműveletét kedden, és szerinte az orosz rakéták híre egy szándékos provokáció, hogy eszkalálják a helyzetet.

(BBC)

Kedden késő este jelentek meg hírek arról, hogy lezárták a lengyel–ukrán határt, miután rakéta csapódott be a lengyelországi Przewodówban, ahol két ember meghalt. A Telex tudósítójának határőrök azt mondták, hogy a határ jelenleg jól járható, nincs lezárva, zavartalan a forgalom.

A rendkívüli esemény ellenére azonban az ország pont olyan nyugodt, mint ahogy egy esős, ködös lengyel napon egy országnak lennie kell. A helyszínhez közeli falvak üresek, az utcákat csak kerámia kerti törpék és újságírók töltik meg. A rendőrök a közeli mezőket is átvizsgálják. Helyszíni riportunkat Przewodówból itt olvashatja el.

Közös sajtótájékoztatót tartott Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök, amin Duda elmondta, hogy nincsen arra utaló jel, hogy szándékosan támadták meg Lengyelországot kedd este.

Duda elmondta, hogy arra sincsen utaló jel, hogy Oroszország lőtte ki a rakétát, de több jel mutat viszont afelé, hogy egy légvédelmi rakéta csapódott be, ami nem robbant fel, csak a földre zuhant. Duda szerint nem egy rakéta robbanhatott fel, hanem valamiféle üzemanyag.

(Gazeta Wyborcza)

Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek, amelyek sem Lengyelországot, sem Kijevet nem érintették – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. Hozzátette, a csapások elérték céljukat, és minden kilőtt rakéta eltalálta célpontját.

„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy pontosságú csapások csak ukrán területen lévő célpontok ellen történtek, 35 kilométernél nem közelebb az ukrán-lengyel határhoz” – mondta a tábornok.

(MTI)

Rishi Sunak brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök korábban telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Indonéziából – közölte a Downing Street szóvivője. Mindketten a „teljes körű vizsgálat” fontosságát hangsúlyozták. Szerintük bármi is lesz a vizsgálat eredménye, Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziója „egyenesen felelős a folyamatban lévő erőszakért”.

(BBC)

Miután a lengyel elnök a NATO 4. cikkének életbe léptetéséről konzultált a NATO-főtitkárral, idetesszük az NATO-szerződés erre vonatkozó részét. A 4. cikk azt mondja ki, hogy:

„A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”

Ez arra az esetre vonatkozik, ha egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti. Ennek megindítása esetén a NATO-tagállamok a fenyegetett tag kérésére hivatalos konzultációt kezdenek.

Az 5.cikk ezzel szemben arról szól, hogy ha a NATO egy vagy több tagját fegyveres támadás éri, akkor az ellen közösen lépnek fel.

„A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat” – olvasható a szerződésben.

(NATO)

Moszkva állítása szerint kedden a Lengyelországhoz legközelebbi orosz bombázás 35 kilométerre volt a határtól – írja a Le Monde.

Oroszország állítása szerint a tegnapi rakétázás során csak ukrán területen belül volt találatuk. Hozzátették: a Lengyelországban lezuhant rakétát ők a kijevi erők védelmi rendszerének lövedékeként azonosították.

„Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a precíziós csapásokat kizárólag ukrán területen lévő célpontokra mérték, az ukrán–lengyel határtól legfeljebb 35 kilométeres távolságban. Orosz szakemberek tanulmányozták a Lengyelországban talált roncsokról készült fényképeket, és azonosították az ukrán erők SZ–300-as rakétáját. Az ukrán források és külföldi tisztviselők kijelentései arról, hogy orosz rakéta zuhant Przewodowra, szándékos provokációk, amelyek célja a helyzet eszkalálása” – írta az orosz védelmi minisztérium közleményében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a napi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy alaptalanul robbant ki a „ruszofób hisztéria”, és hogy szerinte „a mostani őrjöngés ismét megmutatja, hogy soha nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, amelyek ronthatnak a helyzeten”. Peszkov azt is számonkérte, hogy miért nem ilyen visszafogottan reagált a nemzetközi közösség, amikor az Északi Áramlatot érte támadás.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-oldalán Volodimir Zelenszkijt kritizálta. „Zelenszkij bunkerébe húzódott, és nem érti, hogy az »orosz rakétáról« szóló verzióját miért tagadják még a leghírhedtebb ruszofóbok is. Ez a »bunkerizált« ember nem érti, hogy azért került az ukrajnai bűnözőbanda élére, hogy elvégezze a piszkos munkát, és nem azért, hogy diktálja a viselkedésüket” – írta Marija Zaharova a Telegram-oldalán.

Joe Biden amerikai elnök arról tájékoztatta partnereit a G7-ek és a NATO részéről, hogy a lengyel területre zuhant rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt – jelentette a Reuters egy NATO-forrásra hivatkozva.

(Gazeta)

„Ez a rakétatámadás Oroszország valódi teljesítménye. Amikor azt mondom, hogy G19, nem tévedek. Mert Oroszország terrorista, és mi védekezünk ellene. Ez a valóság” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lengyel–ukrán határon becsapódott rakétára utalva. Zelenszkij beszédében azt mondta, hogy orosz rakéták csapódtak be lengyel területen. Az ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül beszélt a G20-csúcson, azt mondta: ebből láthatják a világ vezetői, hogy milyen a modern háború.

„Ma már elképzelhetetlen az élet számítógépes hálózatok, nagy sebességű kommunikáció, internet és – még inkább – áram nélkül. De ellenségeik megpróbálhatják megfosztani önöket éppen ettől. Azt a jó tanácsot adom önöknek, hogy vegyék át az ukrán védelmi tapasztalatokat, hogy garantálni tudják népük biztonságát” – mondta Zelenszkij az ukrán elnöki hivatal által is közzétett beszédében.

Miután kedden délután két ember halált okozta az ukrán-lengyel határon egy rakéta a lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau beidézte magához Szergej Andrejev orosz nagykövetet, hogy adjon részletes magyarázatot a történtekre.

A késő éjszaka létrejövő találkozót az RMF FM rádió újságírója csendesnek és hatékonynak írta le, amelyen a két diplomata kezet sem fogott egymással.

A rövid találkozón a beszámolója szerint Andrejev gyakorlatilag csendben végighallgatta, mit mond Rau, majd távozott az épületből.

(via Wiadomosci)

A G20-csoport összes tagja, beleértve Oroszországot, elfogadta az indonéziai csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amelyben szerepel az ukrajnai háború elítélése is.

A dokumentum szövege szerint a legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút. Moszkva kezdetben ellenezte, hogy a zárónyilatkozatban utalás történjen az ukrajnai háborúra, és a vele jó gazdasági kapcsolatokat ápoló Kína és India sem támogatta ezt.

„Voltak más nézetek és a helyzet eltérő megítélése is” – folytatódik a szöveg, amely az Ukrajna elleni orosz támadást háborúnak nevezi, nem „különleges katonai műveletnek”, amit a hivatalos orosz dokumentumokban használnak.

A dokumentumban azt is írták, hogy nem a G20 az a fórum, amelyik alkalmas biztonsági kérdések megoldására.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter néhány órával a zárónyilatkozat elfogadása előtt elutazott a csúcstalálkozóról. (MTI, Reuters)

Először egy hangos süvítést hallottak, majd egy hatalmas robbanást, mondják a przewodów-i (Hrubieszów megye) robbanásról azok a lakosok, akiket a Fakt lengyel lap riportere a helyszínen megkérdezett. Egyes szemtanúk egyenesen azt állítják, hogy két rakétát láttak repülni, de ezt a verziót a lengyel kormány még nem erősítette meg.

(Fakt)

Több mint 37 milliárd dollár gyorssegélyt sürget Ukrajnának az amerikai kongresszusnál Joe Biden elnök, írja az AP. A pénzzel az ukrán hadsereget segítenék az orosz megszállók elleni küzdelemben. A képviselőház republikánus vezetője viszont figyelmeztetett, pártja nem támogatja, hogy biankó csekket állítsanak ki Ukrajna számára.

A korábban megszavazott 40 milliárd dollár nagy részét már átutalták, ehhez kérne még Biden további 37,7 milliárd dollárt. Ebből 21,7 milliárd menne a katonáságra, hírszerzésre és védekezésre, továbbá14,5 milliárd humanitárius segélyre és az ukrán kormány fenntartására. 900 millió egészségügyi és támogatói szolgáltatásokra az Egyesült Államokban élő ukránoknak és 626 millió a nukleáris biztonság javítására, illetve a stratégiai kőolajtartalékok modernizálására.

Az orosz TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök szerint tovább provokálja a helyzetet, ha bárki ragaszkodik ahhoz, hogy a Lengyelországban becsapódott rakéta orosz gyártmányú volt.

„Tisztelnem kell Oroszország álláspontját, amely azt kimondja, hogy ez nem az oroszok rakétája volt” – mondta Erdoğan a TASZSZ kérdésére válaszolva. A török ​​elnök az eset részletes kivizsgálását is kérte.

Emellett Erdoğan fontosnak nevezte Joe Biden amerikai elnök kijelentéseit is. „Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy hat NATO-ország kapcsolatban áll egymással. Aztán ott van Biden nyilatkozata is. Úgy gondolom, hogy ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a rakéták orosz gyártmányúak voltak, az provokáció. Inkább igyekezzünk, hogy Oroszországot és Ukrajnát tárgyalóasztalhoz ültessük. A békéhez a párbeszéden keresztül vezet az út” – tette hozzá a török ​​elnök.

(The Guardian)

„A lengyel farmot ért, az ”ukránok által állított rakétacsapás„ incidense csak egy dolgot bizonyít: a Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen, és egyre közelebb kerül a világháborúhoz” – írta ki a Twitterre Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit értékeli a szerdai kormányülésen a kormány, derül ki Orbán Viktor Facebook-posztjából. „Higgadtságra van most szükség” – írta posztjában a miniszterelnök.

Helyi idő szerint délelőtt 10 órakor kezdődik a NATO vezetőinek találkozója, az ülés témája a lengyelországi helyzet – jelentette a Reuters.

António Guterres ENSZ-főtitkárt mély aggodalommal töltik el a lengyelországi rakétabecsapódásról szóló beszámolók, és reméli, hogy alapos vizsgálatot folytatnak le az ügyben – írja az MTI a világszervezet helyettes szóvivőjére, Farhan Haqra hivatkozva. A szóvivő hozzátette: a főtitkár szerint kulcsfontosságú, hogy elkerüljék az ukrajnai háború keltette feszültség további éleződését.

A lengyel külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy az ukrán határhoz közeli Przewodówban orosz gyártmányú rakéta csapódott be, két lengyel halálát okozva.

Joe Biden amerikai elnök szerdán Indonéziában úgy fogalmazott, nem valószínű, hogy a rakétát Oroszországból indították el. Hozzátette, hogy egyértelműen csak úgy tud állást foglalni a kérdésben, ha a vizsgálatok befejeződnek.

Biden kezdeményezésére a G20 csoport csúcstalálkozóján részt vevő állam- és kormányfők közül az európaiak, valamint a japán és a kanadai miniszterelnök külön egyeztetést folytatott a témáról. Ezt követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben jelezték, hogy minden támogatást megadnak a lengyel hatóságoknak a vizsgálathoz, és szoros kapcsolatban maradnak annak érdekében, hogy megvitassák a következő lépéseket.

Egyúttal elítélték az orosz haderő „keddi barbár rakétatámadásait ukrán városok és civil infrastrukturális célpontok ellen”, és ismét teljes támogatásukról biztosították az ukrán népet az orosz agresszióval szemben.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy országa kész kiterjeszteni együttműködését a NATO-val és a legfejlettebb iparral rendelkező országokat tömörítő G7 csoporton belüli szövetségeseivel, mert nagyon aggasztónak tartja a legújabb háborús fejlemények hatását a teljes nemzetközi biztonságra.

(MTI)

Beszélt a lengyel külügyminiszterrel, Zbigniew Rauval Szijjártó Péter, aki elmondta neki: a lengyelek vizsgálódnak a rakétabecsapódás ügyében, tájékoztatni fogják Magyarországot, ha születik eredmény. A külgazdasági és külügyminiszter élő Facebook-videóban mondta el azt is, hogy a lengyel külügyminisztériumba hívatták a lengyelországi orosz nagykövetet, és átadtak neki egy írásos jegyzéket, amiben magyarázatot követelnek a tegnapi eseményekre.

Ezenkívül Lengyelország kezdeményezte az észak-atlanti tanács összehívását a NATO negyedik cikkelyére hivatkozva. A tanács ma 10 órakor ül össze. A 4-es cikkelyről itt írtunk bővebben.

„Azt gondolom, a legfontosabb most az, hogy a stratégiai nyugalom uralja a döntéshozókat, annak érdekében, hogy a tragikus és kontrollálhatatlan következményeket meg tudjuk előzni” – mondta a miniszter. Felajánlotta a lengyel külügyminiszternek azt is, hogy ha bármiben szükségük van segítségre, Magyarország a rendelkezésükre áll.

Az ukrán fegyveres erők frissített információi szerint egységeik 77 cirkálórakétát, 10 támadó drónt és egy Orion UAV-t semmisítettek meg. Kijevben, Zsitomírban, Vinnicában, Poltavában, Lvivben, Hmelnyickijben és országunk más régióiban lakóházakat és kritikus infrastrukturális létesítményeket ért támadás – írja a Unian ukrán állami hírügynökség.

(Unian)

Élő videóban jelentkezett be a Facebookon Szijjártó Péter, amiben elmondta: a tegnap kezdődött intenzív rakétatámadások során az ukrajnai energia-infrastruktúra egy jelentős része megsérült, ezért állt le az Ukrajnán keresztül Magyarországra is kőolajat szállító Barátság vezeték is.

Ma reggeli információk szerint maga a vezeték nem sérült meg, csak az azt működtető infrastruktúra, méghozzá egy transzformátorállomás. Ennek a javítása könnyebb, mintha magát a vezetéket érte volna támadás, így valószínűleg hamarabb is lehet számítani a javításra. „Magyarország többheti, több hónapnyi készlettel rendelkezik, így nincs veszélyben az energiaellátás.”

A leállásról tegnap este adott először hírt az M1.

Felszállt az Air Force One-ra és elhagyta Balit az amerikai elnök, miután részt vett a G20-ak csúcstalálkozóján. Joe Biden, aki az indonéziai szigeten találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel is, korábban azt mondta, hogy az előzetes információk szerint nem valószínű, hogy a Lengyelországban becsapódott rakétát Oroszországon belülről lőtték ki.

(CNN)

Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött: a Védelmi Tanács kedd esti tanácskozása után a szerdai kormányülésen is részletesen értékelik az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeit azt követően, hogy Lengyelországban vélhetően rakétabecsapódás történt, és szintén rakétatámadás következtében leállt a Barátság olajvezeték – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerda reggel.

A magyar kormány 8 órakor ül össze a Karmelitában. Az ülésen – többek között a titkosszolgálatok jelentései alapján – elemzik a kialakult helyzetet Magyarország katonai és energiabiztonsága szempontjából.

Közben Szijjártó Péter a Facebookon adta közzé, hogy beszélt a lengyel külügyminiszterrel, Zbigniew Rauval. „Speciális kapcsolat fűz minket Lengyelországhoz, a lengyelekhez. Ez nem egyszerűen stratégiai partnerség vagy barátság, hanem testvériség. Ezért is figyeljük nagy-nagy aggodalommal tegnap óta a lengyelországi történéseket. Az imént beszéltem lengyel külügyminiszter-kollégámmal, Zbigniew Rauval. Részletek hamarosan itt, élőben.”

Kiadták közös nyilatkozatukat a G20-as csúcstalálkozón részt vevő vezetők, amelyben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban foglalnak állást. A nyilatkozat szerint a tagok kifejtették országuk álláspontját, és végül megszületett a határozat, amely „a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és követeli az oroszok teljes és feltétel nélküli kivonását Ukrajna területéről”.

„A legtöbb részt vevő vezető határozottan elítélte az ukrajnai háborút, és hangsúlyozta, hogy az óriási emberi szenvedést okoz, és súlyosbítja a globális gazdaság jelenlegi törékenységét – korlátozza a növekedést, fokozza az inflációt, megzavarja az ellátási láncokat, fokozza az energia- és élelmezésbizonytalanságot, és növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat.” Egy korábbi vázlat azt is megjegyezte, hogy a szankciókkal és az egész helyzettel kapcsolatban akadtak eltérő álláspontok is, de azt nem nevezték meg, hogy ezek mely vezetők felől érkeztek. Arról nincs szó, hogy minden ország teljesen egyetértett-e a nyilatkozat minden pontjával, de mivel Oroszország is a G20-ak tagja, elég valószínűtlen, hogy így lenne.

Az ilyen G20-as megállapodásokban egyébként általában minden ország egyet szokott érteni, de mivel ez most nem tűnt valószínűnek, Indonézia (a szervező ország) arra a megoldásra jutott, hogy elég, ha a vezetők adnak ki közös nyilatkozatot.

A vezetők a nyilatkozatban azt is kijelentették, hogy elengedhetetlen a nemzetközi jog és a békét védő multilaterális rendszer fenntartása. A nyilatkozat továbbá arra is figyelmeztet, hogy „a nukleáris fegyverek használata vagy az azzal való fenyegetés megengedhetetlen. A konfliktusok békés megoldása, a válságkezelésre tett erőfeszítések, valamint a diplomácia és a párbeszéd létfontosságúak. Ez nem lehet a háború kora.”

Szergej Lavrov orosz külügyminisztert kedden az orosz TASZSZ hírügynökség idézte: szerinte a Nyugat tette hozzá a megállapodáshoz a „sok delegáció elítélte Oroszországot” kifejezést, de Oroszország megjegyezte, hogy alternatív nézetek is körvonalazódnak.

(The Guardian, BBC)

Három, az AP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az előzetes jelentések szerint a Lengyelországban landoló rakétát Ukrajna lőhette ki egy beérkező orosz rakéta elhárítására. A tisztviselők nem jogosultak nyilvánosan megvitatni a jelentést, de korábban Joe Biden elnök is azt mondta, hogy az előzetes adatok azt mutatják: nem az oroszoktól érkezett a rakéta.

A rakéta az ukrán határhoz közeli Przewodów faluban landolt, két ember halálát okozva.

(BBC)

A lengyel légtér felett haladó NATO-repülőgép állítólag követte a becsapódott rakéta útját – közölte a szövetség katonai tisztviselője kedden a CNN-nel. Az összegyűjtött adatokat a lengyelek és a NATO rendelkezésére bocsátották.

A repülő rutinművelet részeként mozgott a légtérben, a NATO az orosz–ukrán háború kitörése óta monitorozza az eseményeket a levegőből. A tisztviselő azt nem árulta el a CNN-nek, hogy mire lehet következtetni a rakéta mozgásából.

(The Guardian)

Joe Biden amerikai elnök rendkívüli ülést hívott össze a G20-as csúcstalálkozón a világ vezetőinek, hogy megvitassák a helyzetet. Az elnöktől újságírók megkérdezték, hogy mondana-e valamit a megbeszélésről, de eleinte nemes egyszerűséggel annyit válaszolt, hogy „nem”.

Később a CNN szerint mégis megszólalt a témában, és a riportereknek elmondta: az előzetes információk szerint „nem valószínű”, hogy a rakétát Oroszországon belülről lőtték ki, de nem tudni biztosan, amíg a vizsgálat be nem fejeződik.

„Megállapodtunk abban, hogy támogatjuk Lengyelország vizsgálatát a robbanás ügyében… És gondoskodni fogok arról, hogy pontosan kiderüljön, mi történt” – mondta Biden, hozzátéve, hogy a vezetők együttérzésüket fejezték a robbanásban elhunytak miatt. „Közösen határozzuk meg a következő lépésünket, miközben kivizsgáljuk a helyzetet. Teljes egyetértés volt az asztalnál ülők között” – tette hozzá.

Amikor újságírók rákérdeztek, miért tartja valószínűtlennek, hogy az oroszok lőtték volna ki a rakétát, azt mondta: vannak előzetes információk, amelyek ezt cáfolják.

„Nem akarom ezt biztosra mondani, amíg teljesen ki nem vizsgáltuk a helyzetet. A pályája alapján nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték volna ki, de majd meglátjuk” – mondta.

Andrzej Duda államfő tegnap éjszaka egy sajtótájékoztatón elmondta: egyelőre „nincs egyértelmű bizonyíték” arra, hogy ki lőtte ki a rakétát, valamint úgy fogalmazott, hogy egy „elszigetelt incidens” történhetett. Arról is beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte vele, hogy az ukránok meg vannak győződve arról, hogy az oroszok lőtték ki a rakétát. A hatóságok vizsgálják, mi történhetett pontosan.

Duda közölte, hogy hatóságok már vizsgálják, hogy mi okozhatta pontosan a robbanást. Joe Biden felajánlotta, hogy amerikai szakértőkkel segíti a munkát. Az államfő arról is beszélt, hogy Lengyelország szövetségesei minden fronton támogatásukról biztosították az országot. Az államfő megerősítette, hogy Lengyelország NATO-nagykövete részt vesz a katonai szövetség szerdai ülésén, melyen lehetséges, hogy kérni fogja a NATO 4. cikkelyének életbe léptetését.

Több ellenzéki politikus után Novák Katalin is megszólalt a lengyelországi incidenssel kapcsolatban, a magyar államfő a Twitteren a következőt írta: „Még mindig sok a bizonytalanság a ma esti rakétatámadás kapcsán, de egy dolog biztos, Magyarország a lengyelek mellett áll.”