Az ukránok szerint Oroszország a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatására készül

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára bűntettnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hadiállapotot vezette be az Oroszország által megszállt ukrán területeken. „Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálásra való felkészítése Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím félszigeten, és büntetlen maradt” – írta a politikus a Twitteren.

Az ukrán külügyminisztérium közleménye azt írta, hogy Putyin azért vezette be a hadiállapotot, hogy elfojtsa a helyi lakosság ellenállását. „Putyin rendelete jogilag semmis. Nincsenek jogi következményei sem Ukrajnára, sem állampolgáraira, sem a nemzetközi közösségre nézve. Egy ilyen lépés ugyanakkor újabb példája azoknak a bűntetteknek, amelyeket az orosz vezetés az ukrán állam és az ukránok ellen követ el” – írták.

(MTI)

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt hadiállapot „kétségbeesett taktika” és az „egyetlen megmaradt eszköz” – mondta Joe Biden amerikai elnök.

Putyin szerdán hadiállapotot hirdetett ki Ukrajna négy, Moszkva által elcsatolt régiójában, és minden oroszországi regionális kormányzónak olyan rendkívüli jogköröket adott, amelyek az egész országra kiterjedő új korlátozások előtt nyitnak utat.

Biden erre reagálva azt mondta: „Vlagyimir Putyin hihetetlenül nehéz helyzetben van, és úgy tűnik, hogy egyetlen eszköz áll rendelkezésére: brutálisan bánik az ukrán állampolgárokkal, megpróbálja megfélemlíteni őket, hogy kapituláljanak.”

A rendelet a helyi orosz adminisztráció hatáskörét jelentősen megnöveli. Az erről szóló bejelentést Putyin a nemzetbiztonsági tanács televízióban közvetített ülésén tette meg. Az orosz elnök nem részletezte azonnal, hogy milyen lépéseket foganatosítana a hadiállapot keretében, de azt mondta, hogy rendelete csütörtöktől hatályos. Putyin ezen kívül elrendelte a területi védelmi erők létrehozását is az elcsatolt régiókban.

Az eddigi nemzetközi gyakorlat szerint egyebek mellett a hadiállapot kijárási tilalommal, a polgári személyek mozgásának korlátozásával, a kommunikáció fokozottabb ellenőrzésével, mindenféle politikai szerveződés és tiltakozás betiltásával jár.

(Sky News)

Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnököt régi barátság fűzi Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és egy most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint nemrég újra felvették egymással a kapcsolatot.

A LaPresse olasz hírügynökség nyilvánosságra hozta, hogy Berlusconi mit mondott a héten pártja, a Forza Italia képviselőinek egy alsóházi ülésen. „Újra felvettem a kapcsolatot Putyin elnökkel. Húsz üveg vodkát és egy nagyon kedves levelet küldött a születésnapomra. Én húsz üveg Lambruscóval és egy hasonlóan kedves levéllel válaszoltam” – mondta Berlusconi, aki szeptember 29-én ünnepelte 86. születésnapját.

A hangfelvételen egyébként úgy tűnt, hogy Berlusconi ismét megvédi Moszkva álláspontját a háborúban, és azt közvetítette párttársainak, hogy orosz tisztviselők többször is azt mondták, hogy a Nyugat háborúban áll Oroszországgal, „mert fegyverekkel és pénzzel támogatják Ukrajnát”.

(Sky News)

Az orosz elnök amellett, hogy elrendelte a hadiállapot bevezetését az Ukrajnától illegitim módon elcsatolt négy ukrán megye, Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporizzsja területén, az Ukrajnával szomszédos nyolc régióban (oblaszt), illetve a 2014-ben elcsatolt – a nemzetközi közösség által szintén el nem ismert – Krím-félszigeten utazási korlátozási korlátozásokat vezetett be. Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban ellenőrzőpontokon állíthatják meg a közlekedőket, autókat vizsgálhatnak át.

Ez az intézkedés összefügghet azzal a jelenséggel, hogy ukrán szabotőrök több határmenti településre is zavartalanul juthattak át a háború eddigi hét hónapja alatt, hogy az inváziós erők utánpótlási vonalait és logisztikai központjait támadják. Az orosz hatóságok rendszeresen számolnak be elektromos vezetékek és üzemanyagraktárak elleni akciókról, legutóbb a hétvégén, Belgorodban gyulladt ki egy üzemanyagraktár.

(Guardian)

Az orosz elnök szerdán aláírt egy rendeletet, mellyel beáll a hadiállapot az Oroszország által – illegitim módon – elcsatolt négy ukrán megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területén. A rendelet a helyi orosz adminisztráció hatáskörét jelentősen megnöveli. Az erről szóló bejelentést Putyin a nemzetbiztonsági tanács televízióban közvetített ülésén tette meg. Szó szerint ezt mondta:

„Aláírtam egy rendeletet a hadiállapot bevezetéséről az Orosz Föderáció négy területére vonatkozóan. A rendeletet azonnali jóváhagyásra küldik a Szövetségi Tanácsnak és az Állami Dumának.”

Az orosz elnök azt nem részletezte, hogy mivel jár a hadiállapot, de az eddigi nemzetközi gyakorlat szerint egyebek mellett a hadiállapot kijárási tilalommal, a polgári személyek mozgásának korlátozásával, a kommunikáció fokozottabb ellenőrzésével, mindenféle politikai szerveződés és tiltakozás betiltásával jár.

Ahogy arról részletesen írtunk, az említett négy megyét Oroszország a szeptemberi háborús kudarcokat követően egy villámgyorsan lezavart, eljárásában és eredményében is teljesen illegitim népszavazást követően csatolta el Ukrajnától. Az eljárás bizarr mivoltát mutatja, hogy Donyeck nagyjából negyven százaléka, Zaporizzsja egyharmad része nincs is orosz fennhatóság alatt, Herszon egy részének kiürítését pedig épp ezekben az órákban kezdi meg a megszálló orosz hatóság.

Putyin a hadiállapot bejelentésével egy időben arra is utasította Mihail Misusztyin miniszterelnököt, hogy állítson fel egy „speciális irányító testület”-et, mely a megszállt területeken biztosítja a „különleges katonai művelet” sikerét.

(Reuters)

A háború kezdete óta megfigyelhető az a törekvés az orosz vezetés részéről, hogy az inváziós haderő veszteségeit leginkább Oroszország peremvidékeiről, a nemzeti kisebbségek soraiból toborzott katonákkal pótolja, majd a szeptemberi mozgósítás keretében a kormányzóságokra kivetett sorozási kvótákból is kiderült, hogy Moszkva ugyanezen – jellemzően relatíve elmaradott – régiók férfilakosságára támaszkodva képzeli el a háború folytatását. Az aránytalanság mögötti megfontolást nem nehéz dekódolni: amíg lehet, a Moszkvához és Szentpétervárhoz hasonló gazdasági-politikai centrumokban el kell kerülni azt, hogy a háború egy mindenkit érintő, a saját és ismerősök veszteségein keresztül általánosan átélhető eseménnyé váljon.

Azonban a mozgósítás áldozataivá váló régiókban ez az aránytalanság óriási elégedetlenséget váltott ki, ráadásul a háború kezdete óta megfigyelhető a tendencia, hogy a hadseregben is gyakoriak az etnikai-vallási konfliktusok. A belgorodi gyakorlótéren a hétvégén elkövetett vérengzést is valószínűleg a muszlim vallású tádzsik elkövetők és keresztény bajtársaik közti vallási vita váltotta ki, és ez a tény az eleve a keresztény-nemzeti ideológiát propagáló orosz állami médiában az Institute for the Study of War szerdai elemzése szerint egy xenofób hullámot váltott ki.

A szalonellenzéki Igazságos Oroszország párt elnöke, Szergej Mironov például idegengyűlölő frázisoktól hemzsegő nyilatkozatot adott ki, melyben az orosz bevándorlási rendszer hibájára vezette vissza az etnikai-vallási feszültségeket (az elkövetők néhány hónapja érkeztek Tádzsikisztánból, és álltak be önkéntesnek az orosz hadseregbe), és bevándorlási moratóriumot követelt a tádzsikokra. Tádzsikisztán elnöke, Emomali Rahmon egyébként pont múlt pénteken osztotta ki Vlagyimir Putyint, mondván, a volt szovjet tagállamok rég nem kapják meg Oroszországtól a kellő tiszteletet, és csak arra használták őket, hogy kiszívják az értékes nyersanyagot.

A megszálló orosz hatóság közlése szerint kedd éjjel meghiúsult a zaporizzsjai atomerőmű visszafoglalására indított újabb ukrán akció.

Az egyik vezető tisztségviselő a RIA Novoszty állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az ukrán különleges erők mintegy harminc csónakkal próbálták megközelíteni a Dnyipro folyó partján található atomerőművet, de az orosz erőknek sikerült visszavernie a partraszállási kísérletet. A hírt külső forrásból eddig nem erősítették meg, mint ahogy azt sem, hogy az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felett több ukrán drónt leszedett a helyi légvédelem.

Oroszország az invázió első napjaiban foglalta el Európa legnagyobb atomerőművét, melyet ukrán csapatok többször is sikertelenül próbáltak meg visszaszerezni. Az erőmű a csak felerészben elfoglalt Zaporizzsja megye annexióját követően az ukrán személyzettel együtt a Roszatom orosz állami vállalat alá került – a személyzetet egyébként a vezetőség fenyítésével próbálják együttműködésre bírni. Ahogy arról többször is írtunk, az élő pajzsnak használt erőmű állapota a megszállás óta ijesztő mértékben leromlott. A Nemzetközi Atomügynökség szeptemberi helyszíni szemléjét követően közölte, hogy „tarthatatlan a helyzet” az erőműben, orosz katonák és járművek állomásoznak az egyik turbinacsarnokban, a nukleáris üzemanyagot és a szilárd radioaktív hulladékot tároló létesítményeket is magában foglaló egyik épület teteje találat miatt megsérült.

A harcok és a karbantartási nehézségek miatt a zaporizzsjai erőmű karbantartóinak állandóan műszaki problémákkal kell szembesülnie; előfordult, hogy kiesett az atomerőmű utolsó fő távvezetéke, megszakadt az összeköttetés az erőmű és az ukrán hálózat között, a külső áramellátást rakétacsapás miatt kellett egy időre megszakítani. Szeptember közepén pedig javítások miatt mind a hat reaktorát le kellett állítani, de ezeket október elején – a fűtés miatt – újraindították.

(Guardian)

Október elején Vlagyimir Putyin egyetlen európai szövetségese Alekszandr Lukasenko belarusz elnök ugyan kijelentette, hogy „ami az ukrajnai különleges katonai műveletet illeti, részt veszünk benne. Nem titkoljuk. De nem ölünk meg senkit. Sehová sem küldjük a hadseregünket”, szerdán az ország újabb háborús előkészületnek tűnő lépést tett:

beidézte a katonai szolgálatra kötelezhető állampolgárokat, hogy ellenőrizze alkalmasságukat.

A minszki kormányzat ugyanakkor a Reutersnek kijelentette, hogy nem tervezi mozgósításukat, a hadügyminisztérium szerint az év végéig lezajló „regisztrációs folyamatról” van szó. A lépés önmagában egyáltalán nem lenne rendkívüli egy olyan országtól, melynek közvetlen szomszédságában háború dúl, a Belarusz az elmúlt hetekben katonai szempontból is egyre nagyobb aktivitást mutatott; „az Ukrajna és a Nyugat felől érkező fenyegetésekre” válaszul 9000 orosz katona érkezett a határokat védő egységek kisegítésére. Ukrán vádak szerint ráadásul az oroszok az ukrán városokat támadó drónok egy részét is Belarusz területéről indították el.

Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai zárt ülésén vitatja meg Irán Oroszországnak küldött drónszállítmányait – közölte egy amerikai tisztviselő a CNN-nel.

A találkozóra azért kerül sor, mert Oroszország a napokban iráni gyártmányú drónokat vetett be ukrán városok és infrastruktúra ellen, több ember halálát okozva.

A három ország szerint az iráni gyártmányú drónok átadása sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozatát, amely korlátozza bizonyos fegyverek Iránba irányuló vagy onnan származó szállítását.

Az ENSZ BT 2231-es határozata a 2015-ös iráni atomalkuhoz kapcsolódott. A határozat egyes elemei, köztük a hagyományos fegyverek szállításának tilalma 2020-ban fokozatosan megszűnt, és bár a Trump-kormányzat megpróbálta egyoldalúan visszaállítani a teljes fegyverembargót, a Biden-kormányzat leállította ezeket az erőfeszítéseket.

Iráni diplomaták és magas rangú tisztviselők kedden megerősítették, hogy több drón mellett szárazföldi célpontok elleni rakétákat is szállítanak majd Oroszországnak. A megállapodást október 6-án kötötték, amikor Mohammad Mokhber első alelnök, a Forradalmi Gárda két magas rangú tisztviselője és a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács egyik tisztviselője Moszkvába látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson Oroszországgal a fegyverek szállításáról. Irán visszautasította nyugati tisztviselők azon állításait, hogy ezek a szállítások sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát.

Hétfőn az Európai Unió több tagállama is szankciókat sürgetett Iránnal szemben az Oroszországnak szállított drónok miatt.

Légitámadások miatt több százezer ukrán áramellátása és vízellátása szakadt meg kedden, ami része annak, amit az ország elnöke egy kiterjedt orosz akciónak nevezett, amelynek célja, hogy az ukrán nemzetet hidegbe és sötétbe terelje, és lehetetlenné tegye a béketárgyalásokat. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Ukrajna erőműveinek csaknem egyharmada megsemmisült az elmúlt héten, ami „tömeges áramszüneteket okozott országszerte”.

„Nem marad helye a Putyin rezsimjével folytatott tárgyalásoknak”

– fogalmazott az ukrán elnök. A tél közeledtével az emberek víztől, elektromos áramtól és hőtől való megfosztása, valamint az úgynevezett öngyilkos drónok elterjedése, amelyek civil és katonai célpontokra egyaránt zuhannak, új szakaszt nyitott a nyolc hónapja tartó háborúban.

Kedd reggelre több ukrán nagyvárost is ért orosz légicsapás, ezeknek jelentős része fontos infrastrukturális létesítmények ellen irányult. Ennek következtében Kijevben jelentős áramkimaradásokkal kellett szembenézni. A város polgármestere azt kérte a lakosoktól, hogy spóroljanak az árammal, és vegyenek magukhoz minél több vizet.

(Guardian)

Az Ukrajnában harcoló orosz erők új parancsnoka, Szergej Szurovikin kedden elismerte, hogy a katonai helyzet „feszült”, különösen a megszállt déli város, Herszon környékén. „A helyzet a különleges katonai művelet területén feszültnek mondható” – mondta a Rosszija 24 állami csatornának adott interjúban. „Az ellenség folyamatosan próbálja megtámadni az orosz csapatok állásait. Ez mindenekelőtt a kupjanszki, a limani és a Mikolajiv-Krivij Rih szektorokat érinti” – mondta.

Kedden Herszon megye oroszok által kinevezett kormányzója, Vlagyimir Saldo bejelentette, hogy a régió négy településének polgári lakosságát a Dnyeper folyó bal partjára telepítik át. „Meghoztam azt a nehéz, de helyes döntést, hogy Beriszlav, Bilozerka, Sznyehirjivka és Alekszandrovszk települések polgári lakosságát szervezetten áttelepítjük a Dnyeper bal partjára” – írta. A döntést azzal magyarázta, hogy „nagyszabású védelmi erődítményeket hoznak létre, hogy bármilyen támadás visszaverhető legyen”. A kormányzó úgy véli, összesen 60 ezer embert érinthet az evakuáció, egy részüket oroszországi (mármint nem-annektált oroszországi) településekre szállítják át.

Saldo szerint az ukránok nagyszabású offenzívára gyűjtötték össze az erőiket Herszon régióban. „Oroszország katonai csoportosulást hozott létre az offenzíva visszaverésére. Ennek az összecsapásnak a csatatere a mi földünk, a Herszon régió békés városai és falvai lehetnek” – írta. Elmondása szerint „a területek elárasztásának közvetlen veszélye áll fenn”, ha a Kakhovka vízerőmű gátját felrobbantják.

(Guardian, Interfax)

• Több ukrán várost, köztük Krivij Riht, Dnyiprót, Harkivot és Mikolajivot is légicsapás ért kedd reggel.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint az ukrajnai erőművek 30 százaléka semmisült meg október 10. óta.
• A brit hírszerzés szerint az oroszok tovább folytatják a civil infrastruktúra támadását.
• A dán rendőrség megállapította, hogy robbanások okozták az Északi Áramlat gázvezetékek sérülését.
• Menesztették a német információtechnológiai biztonsági hivatal (BSI) vezetőjét, Arne Schönbohmot, aki a gyanú szerint kapcsolatban állhatott az orosz hírszerzéssel.
• Iráni diplomaták a Reuters hírügynökségnek azt állították, hogy Irán még több drónt és rakétát fog Oroszországnak szállítani.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy a NATO napokon belül újabb légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának.
• A herszoni régió orosz kormányzója, Vlagyimir Saldo azt közölte, hogy az ukránok nagyszabású offenzívára készülnek Herszon város környékén.

Az orosz-ukrán háború keddi híreit itt olvashatja el.