ISW: Idegengyűlöletet váltott ki Oroszországban a belgorodi mészárlás

A háború kezdete óta megfigyelhető az a törekvés az orosz vezetés részéről, hogy az inváziós haderő veszteségeit leginkább Oroszország peremvidékeiről, a nemzeti kisebbségek soraiból toborzott katonákkal pótolja, majd a szeptemberi mozgósítás keretében a kormányzóságokra kivetett sorozási kvótákból is kiderült, hogy Moszkva ugyanezen – jellemzően relatíve elmaradott – régiók férfilakosságára támaszkodva képzeli el a háború folytatását. Az aránytalanság mögötti megfontolást nem nehéz dekódolni: amíg lehet, a Moszkvához és Szentpétervárhoz hasonló gazdasági-politikai centrumokban el kell kerülni azt, hogy a háború egy mindenkit érintő, a saját és ismerősök veszteségein keresztül általánosan átélhető eseménnyé váljon.

Azonban a mozgósítás áldozataivá váló régiókban ez az aránytalanság óriási elégedetlenséget váltott ki, ráadásul a háború kezdete óta megfigyelhető a tendencia, hogy a hadseregben is gyakoriak az etnikai-vallási konfliktusok. A belgorodi gyakorlótéren a hétvégén elkövetett vérengzést is valószínűleg a muszlim vallású tádzsik elkövetők és keresztény bajtársaik közti vallási vita váltotta ki, és ez a tény az eleve a keresztény-nemzeti ideológiát propagáló orosz állami médiában az Institute for the Study of War szerdai elemzése szerint egy xenofób hullámot váltott ki.

A szalonellenzéki Igazságos Oroszország párt elnöke, Szergej Mironov például idegengyűlölő frázisoktól hemzsegő nyilatkozatot adott ki, melyben az orosz bevándorlási rendszer hibájára vezette vissza az etnikai-vallási feszültségeket (az elkövetők néhány hónapja érkeztek Tádzsikisztánból, és álltak be önkéntesnek az orosz hadseregbe), és bevándorlási moratóriumot követelt a tádzsikokra. Tádzsikisztán elnöke, Emomali Rahmon egyébként pont múlt pénteken osztotta ki Vlagyimir Putyint, mondván, a volt szovjet tagállamok rég nem kapják meg Oroszországtól a kellő tiszteletet, és csak arra használták őket, hogy kiszívják az értékes nyersanyagot.