Herszoni orosz kormányzó: Az ukránok nagyszabású offenzívára gyűjtötték össze az erőiket

Köszönjük, hogy ma is nálunk követték a háború alakulását, holnap reggel indul a szerdai hírfolyamunk.

Az Ukrajnában harcoló orosz erők új parancsnoka, Szergej Szurovikin kedden elismerte, hogy a katonai helyzet „feszült”, különösen a megszállt déli város, Herszon környékén. „A helyzet a különleges katonai művelet területén feszültnek mondható” – mondta a Rosszija 24 állami csatornának adott interjúban. „Az ellenség folyamatosan próbálja megtámadni az orosz csapatok állásait. Ez mindenekelőtt a kupjanszki, a limani és a Mikolajiv-Krivij Rih szektorokat érinti” – mondta.

Kedden Herszon megye oroszok által kinevezett kormányzója, Vlagyimir Saldo bejelentette, hogy a régió négy településének polgári lakosságát a Dnyeper folyó bal partjára telepítik át. „Meghoztam azt a nehéz, de helyes döntést, hogy Beriszlav, Bilozerka, Sznyehirjivka és Alekszandrovszk települések polgári lakosságát szervezetten áttelepítjük a Dnyeper bal partjára” – írta. A döntést azzal magyarázta, hogy „nagyszabású védelmi erődítményeket hoznak létre, hogy bármilyen támadás visszaverhető legyen”.

Saldo szerint az ukránok nagyszabású offenzívára gyűjtötték össze az erőiket Herszon régióban. „Oroszország katonai csoportosulást hozott létre az offenzíva visszaverésére. Ennek az összecsapásnak a csatatere a mi földünk, a Herszon régió békés városai és falvai lehetnek” – írta. Elmondása szerint „a területek elárasztásának közvetlen veszélye áll fenn”, ha a Kakhovka vízerőmű gátját felrobbantják.

(Guardian, Interfax)

A NATO „az elkövetkező napokban” légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának, hogy segítse az országot a drónok elleni védekezésben – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. „A legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy teljesítjük, amit a szövetségesek megígértek: még több légvédelmi rendszert szállítunk. A NATO az elkövetkező napokban drónok elleni rendszereket fog szállítani, beleértve az Iránból érkező drónok elleni fegyvereket is. Egyetlen nemzetnek sem szabad támogatnia Oroszország illegális háborúját Ukrajna ellen” – mondta a főtitkár.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba kijelentette, hogy fel fogja kérni Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy hivatalosan is szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal. „Irán cselekedetei aljasak és álnokok” – mondta Kuleba.

(Sky News)

Irán ígéretet tett arra, hogy több drón mellett szárazföldi célok elleni rakétákat is szállítanak Oroszországnak – mondta két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata a Reutersnek. A megállapodást október 6-án kötötték, amikor Mohammad Mokhber első alelnök, a Forradalmi Gárda két magas rangú tisztviselője és a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács egyik tisztviselője Moszkvába látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson Oroszországgal a fegyverek szállításáról.

„Az oroszok több drónt és azokat az iráni ballisztikus rakétákat kérték, amelyek nagyobb pontossággal rendelkeznek, különösen a Fateh és a Zolfaghar rakétatípusokból” – mondta az egyik iráni diplomata. Egy, az ügyletet ismerő nyugati tisztviselő szintén megerősítette, hogy Irán és Oroszország között megállapodás van érvényben rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, köztük a Zolfaghar típusok szállításáról.

Az iráni diplomata visszautasította nyugati tisztviselők azon állításait, hogy ezek a szállítások sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát. „Az, hogy hol használják ezeket, nem az eladó dolga. Mi nem foglalunk úgy állást az ukrán válságban, mint a Nyugat. Mi a válság diplomáciai úton történő lezárását akarjuk” – mondta a diplomata.

Az egyik iráni tisztségviselő szerint Oroszország több száz rakétát akar vásárolni, a többi között közepes hatótávolságúakat is. Hozzátette, hogy hamarosan le is fogják szállítani ezeket.

Ukrajna az elmúlt hetekben több orosz támadásról számolt be, amelyek során iráni gyártmányú Shahed-136 típusú drónokat vetettek be. Az iráni külügyminisztérium kedden alaptalannak minősítette azokat a híreket, amelyek szerint Irán drónokat és más fegyvereket szállítanak Oroszországnak ukrajnai felhasználásra, míg a Kreml kedden tagadta, hogy erői iráni drónokat használtak volna Ukrajna megtámadására.

Az amerikai külügyminisztérium értékelése szerint iráni drónokat használtak hétfőn az ukrán főváros, Kijev elleni reggeli támadásban – közölte egy amerikai tisztviselő. Egy európai diplomata pedig azt mondta, hogy országa megítélése szerint Oroszország a szankciók miatt egyre nehezebben tud fegyvereket gyártani, ezért olyan partnerektől próbál importálni, mint Irán és Észak-Korea. „A drónok és rakéták logikus következő lépésnek számítanak” – mondta az európai diplomata. Az Európai Unió több tagállama hétfőn szankciókat sürgetett Iránnal szemben az Oroszországnak szállított drónok miatt.

(Reuters, MTI)

„A horvát hadsereg főparancsnokaként nem fogom jóváhagyni, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Horvátországban” – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök kedden Zágrábban. Az államfő kijelentésével arra reagált, hogy az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása és az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából, a misszió pedig az uniós tagállamok területén fog működni.

„Nem támogatom az ötletet, mert nem akarom, hogy Horvátország a kelleténél jobban belekeveredjen ebbe a háborúba. Korrektek vagyunk, szolidárisak és ennyi. Ennél tovább nem” – fejtette ki Milanovic. Majd azt is hozzátette, hogy nincs beleszólása abba, hogy Zágráb milyen eszközöket adományoz Ukrajnának, ezt a horvát kormány határozza meg. Ezeknek az eszközöknek az átadását is csak abban az esetben támogatja az államfő, ha cserében pótolják ezeket. „Horvátország védelme áll az első helyen, utána sokáig semmi, majd a NATO és a többiek következnek” – tette hozzá Milanovic.

A kiképzőmisszióról tegnap döntöttek az unió külügyi tanácsán Luxemburgban. A missziót Magyarország egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével élve nem szavazta meg. Az ülés után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben fejtette ki azt, hogy Magyarország nem vesz részt a kiképzésben, nem küld kiképzőket és a misszió működési költségeihez sem fog hozzájárulni. A tanácson a külügyminiszterek újabb összeget szavaztak meg, amit az unió fegyverek szállítására fog költeni. Bár ezt Magyarország is megszavazta, a külügyminiszter ezzel kapcsolatban azonban azt mondta, „nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz.”

(MTI)

Felmentették és fegyelmi eljárás alá vonták kedden a német szövetségi információtechnológiai biztonsági hivatal (Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik – BSI) vezetőjét. A belügyminisztérium szóvivője megerősítette a Der Spiegel című hírportál értesülését, amely szerint Nancy Faeser belügyminiszter azonnali hatállyal felmentette tisztségéből Arne Schönbohmot és fegyelmi eljárást indított ellene.

A nemzeti kiberbiztonsági hatóság szerepét betöltő BSI vezetőjének menesztését sajtóbeszámolók előzték meg, amelyek arra utalnak, hogy Arne Schönbohm „nem volt elég távolságtartó” az orosz hírszerzési körökkel szemben.

A kapcsolatot egy egyesületi formában működő szerveződés jelentheti, amely a Német Kiberbiztonsági Tanács (Cyber-Sicherheitsrat Deutschland – CSRD) nevet viseli. A 2012 óta működő egyesület vállalkozásoknak, politikusoknak, állami szerveknek nyújt biztonsági tanácsokat infokommunikációs ügyekben. A szervezet alapítói között van Arne Schönbohm mellett egy Protelion nevű vállalat is, amelyet az utóbbi hónapokban kapcsolatba hoztak orosz hírszerző szolgálatokkal.

A belügyminisztérium szóvivője azt mondta, „minden ismert vádat alaposan és nyomatékosan megvizsgálnak és részletes értékelésnek vetnek alá”. Amíg ez a vizsgálat nem fejeződik be, Schönbohmot ártatlannak tekintik.

(FAZ, MTI)

Az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek minősítette az Icskeriai Csecsen Köztársaságot, és elítélte a csecsen nép ellen végrehatott népirtást – írja az MTI Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon kiadott nyilatkozata alapján.

A határozatot 287 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Eszerint Ukrajna nem ismeri el a terület Oroszország általi megszállását, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti. Ukrajna emellett felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket, állítsák bíróság elé a felelősöket, és ismerjék el az országot Oroszország által megszállt területnek.

Az első csecsenföldi háború 1994–1996 között zajlott, és Icskeria győzelmével és függetlenségének elismerésével ért véget. Az orosz csapatok a háború alatt civilek százezreit ölték meg, az Oroszországi Föderáció csecsen adatok szerint mintegy 80 ezer katonát veszített, de hivatalosan Moszkva 5 és fél ezer katona elvesztését ismeri el. Ukrajnai önkéntesek is harcoltak a csecsenek oldalán.

A békeszerződés ellenére az orosz különleges szolgálatok megölték a csecsen köztársaság első elnökét, Dzsohar Dudajevet. 1999-ben Oroszország „a polgári lakosság védelme” ürügyén második háborút indított Csecsenföldön, és megszállta az országot.

Oroszország végül Csecsen Köztársaságként ismerte el Icskeriát az Oroszországi Föderáció részeként, és Ahmat Kadirovot tette meg ottani vezetőnek. Kadirov meggyilkolása után fia, Ramzan vette át a helyét.

„Az orosz terrortámadások egy másik fajtája: támadások energiaforrások és kritikus infrastruktúra ellen” – írja a Twitteren Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arról számolt be, hogy október 10. óta erőműveik 30 százaléka megsemmisült, hatalmas áramszüneteket okozva ezzel szerte az országban.

Kedd reggelre több ukrán nagyvárost is ért orosz légicsapás, ezeknek jelentős része fontos infrastrukturális létesítmények ellen irányult. Ennek következtében Kijevben jelentős áramkimaradások vannak. A város polgármestere azt kérte a lakosoktól, hogy spóroljanak az árammal, és vegyenek magukhoz minél több vizet.

Erős robbanások okozták az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek dániai részén keletkezett károkat – állapította meg a koppenhágai rendőrség előzetes, a hadsereggel közösen indított nyomozása. A dán hatóságok szerint egyelőre korai lenne „határokon átívelő” vizsgálatról beszélni, ehhez Németország és Svédország is kell majd.

A svéd hatóságok már október elején közölték: bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, hogy a csővezetékeken robbanások történtek. Kedden az Expressen című svéd napilap videófelvételeket tett közzé a megrongálódott vezeték svédországi szakaszáról, és azt közölte, hogy a vezetékből legalább 50 méter hiányzik. A megrongálódott csőből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe – erősítette meg a lap.

Az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások. Az ügyben a svéd és a dán hatóságok azonnali vizsgálatot indítottak, majd bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, és bizonyítékok vannak rá, hogy robbanások történtek az Északi Áramlatnál. Moszkva korábban tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatokba, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig leszögezte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek. Ugyancsak október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök a Balti-tenger alatt futó, Németországban véget érő földgázvezetékek elleni szabotázzsal a Nyugatot vádolta meg.

(MTI/Reuters)

Az orosz csapások ismét a kritikus infrastruktúrát sújtották Ukrajna városaiban.
Az orosz erők kedden újabb légicsapásokat mértek ukrán energetikai létesítményeire Dnyiproban, Harkivban és Mikolajivban is. Kijev északi részét, ahol egy hőerőmű is található, újabb robbanások rázták meg, írja a Guardian.

Vitalij Klicsko, Kijev város polgármestere elmondta, hogy a támadás a kritikus infrastruktúra ellen irányult Kijev északi részén, ahonnan a Reuters beszámolói szerint sűrű füstöt láttak felszállni. Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője pedig azt írta, hogy három orosz csapás ért eddig meg nem nevezett energetikai létesítményeket. Azt egyelőre egyik tisztviselő sem közölte, hogy a hőerőműben történt-e ütés és a sérültekről sem árultak el részleteket.

A várost ért orosz csapásokra a kijevi polgármester később egy Telegram-posztban reagált: arra kérte a lakosokat, hogy próbáljanak meg takarékoskodni az árammal, és tárazzanak be minél több ivóvizet. Továbbá megerősítse, hogy a város egyes részei áram nélkül maradtak. Mindeközben Zsitomir polgármestere is arról számolt be, hogy egy légicsapás következtében a városa víz- és áramellátás nélkül maradt.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben azt írják:

• Október 10-e óta Oroszország fokozta az ukrajnai célpontok ellen nagy távolságból indított légicsapásainak számát.
• Ezeket cirkálórakétákkal, föld-föld légvédelmi rakétákkal és az Irán által szállított Shahed–136 kamikaze drónokkal hajtották végre.
• A támadások egyik fő célja valószínűleg az ukrán energiaelosztó hálózat komolyabb megrongálása.
• Mivel az oroszok augusztus óta több kudarcot is szenvedtek, valószínűsíthetően egyre hajlamosabbak lesznek a katonai célpontok mellett az ukrajnai civil infrastruktúrát is támadni.

Újabb orosz csapásokról számoltak be több ukrán városból: Krivij Rih, Dnyipro, Harkiv és Mikolajiv is érintett.

Mikolajivban a támadás teljesen megsemmisítette egy lakóház egyik szárnyát. Egy Reutersnek nyilatkozó szemtanú szerint legalább egy ember meghalt a támadásban. A Dnyiprót ért csapásokkal az energetikai infrastruktúrát célozták meg, ami komoly károkat okozott – erről Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője számolt be Telegram-oldalán. Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója a Telegramon azt írta, hogy ma reggel az ellenség nyolc rakétát lőtt ki Harkivra az oroszországi Belgorod városából, áldozatokról egyelőre nem érkezett hír. A Krivij Riht ért támadás részleteiről egyelőre keveset tudni.

Az ukrán elnök időközben reagált a városaikat ért támadásokra. Zelenszkij megerősítette a Mikolajivot ért rakétatámadást, kiegészítve azzal, hogy csapás ért egy a virágpiacot is. „Vajon mi ellen harcolnak az orosz terroristák ezeket az abszolút békés létesítményeket támadva?” – mondta az elnök, aki szerint az oroszok továbbra is azt teszik, amihez a legjobban értenek: „terrorizálják és megölik a civileket”.

Hétfő reggel újabb robbanások rázták meg Kijevet: az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint kamikaze drónokkal támadták meg őket. A támadásnak több halálos áldozata és sérültje is van. A Kijev fölött megjelenő drónokról az ukránok azt állítják, hogy iráni gyártmányúak, ezért az ukrán külügyminiszter felszólította az EU-t, hogy szankcionálják Iránt, amiért drónokat szállítanak Oroszországnak.

(Guardian, Reuters)

• Hajnalban robbanások rázták meg Kijev központját, mint később kiderült, orosz drónok támadtak az ukrán fővárosra.
• Szijjártó Péter szerint ennek ellenére nem menekítik el onnan a magyar nagykövetséget.
• Több tucat orosz drónt lőttek le az ukránok, akik szerint iráni gyártmányú fegyverekről van szó. Irán tagadja, hogy szállítana drónokat Oroszországnak.
• Az EU kiképzőmissziót indít Ukrajnának, amit Magyarország egyedüliként nem szavazott meg.
• Gyakorlórepülés közben lakott területre zuhant egy orosz Szu-34-es vadászbombázó az Azovi-tengernél
• Több mint száz ukrán nő szabadult ki az orosz fogságból egy fogolycsere keretében.

Kedd reggeli információk szerint legalább 13 ember, köztük három gyerek halt meg, 19-en pedig megsérültek, miután hétfőn egy lakóépület udvarára zuhant egy Szu–34-es orosz vadászbombázó a dél-oroszországi Jejszk városában.

Az orosz hatóságok közleménye szerint véget ért a romok átvizsgálása, ahol további tíz ember holttestét találták meg a korábban már bejelentett három áldozaton túl.
A gép október 17-én a Déli Katonai Körzet légi támaszpontjáról szállt fel gyakorlórepülésre. „A katapultált pilóták jelentése szerint a katasztrófát az egyik hajtómű felszállás közbeni kigyulladása okozta” – közölte hétfőn este az orosz védelmi minisztérium.

A hétfői baleset nyomán tűz ütött ki egy kilencemeletes házban, ahol mintegy 600 ember lakik. A közlemény szerint a tűz a kilenc emeletből ötöt érintett, nagyjából kétezer négyzetméter égett. Mintegy száz lakót kellett evakuálni, az embereket panziókban helyezték el. A tüzet időközben eloltották, miközben a mentőegységek sorra járták az emeleteket. A diszpécserszolgálat szerint házomlás veszélye nem áll fenn.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy a lángok megfékezésére több mint 410 tűzoltót és 105 technikai eszközt vetettek be. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a katonai szakértők bevonásával indult vizsgálat az ügyben.
Jejszk az Ukrajnát Oroszországtól elválasztó Azovi-tenger partján fekszik, szemben Mariupol városával.

(MTI)

A háború hétfői híreit itt tudja elolvasni.