Gyakorlórepülés közben lakott területre zuhant egy orosz Szu–34-es vadászbombázó az Azovi-tengernél, többen meghaltak

Arról tárgyalnak az EU országai, hogy kifizessék a Starlink működési költségeit Ukrajna helyett – írja a Politico. A Starlink egy vezeték nélküli internetszolgáltatás, amelyet Elon Musk, a világ leggazdagabb embere most még ingyenesen biztosít Ukrajnának.

Musk korábban arról beszélt: megszüntetné a szolgáltatást, sokak szerint azt akarta volna elérni, hogy az Amerikai Egyesült Államok állja a számlát. Musk ugyan most mintha elállna a tervétől, de az EU országai között most felvetődött: ha Musk mégis le akarná kapcsolni az internetet, akkor kifizetnék annak költségeit.

Szakértők szerint a Starlink kulcsfontosságú volt az elmúlt hónapok ukrán ellentámadásainak végrehajtásához. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint nem szabad engedni, hogy Musk egyedül döntsön a szolgáltatás fenntartásáról vagy lekapcsolásáról.

(Politico)

Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból – jelentette be hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon. „Ez az első, hogy kizárólag nőket hoztunk ki. A fogságban anyák és lányok voltak, akiket rokonaik várnak haza” – írta Jermak.

Közlése szerint a kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba, közülük 11-en tiszti rangot viseltek. „Harmincöten az ukrán fegyveres erőknél, 32-en a haditengerészetnél, 12-en területvédelmi egységeknél, nyolcan a nemzeti gárdánál – közülük ketten az Azov ezrednél –, öten a védelmi minisztérium alá tartozó Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnál és négyen a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, további 12 nő pedig civil” – sorolta Jermak.

Hangsúlyozta, hogy a kiszabadítottak között vannak, akiket az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban börtönöztek be jogtalanul, és még az Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt fogták el őket. Jermak hozzátette, hogy a fogolycsere meglehetősen feszült légkörben zajlott. A kiszabadítottak valamennyien orvosi vizsgálatokon, majd rehabilitációs kezeléseken fognak átesni – tette hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.

(MTI)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította az Európai Uniót, hogy szankcionálják Iránt, amiért támadó drónokat szállítottak Oroszországnak, amelyekkel aztán legalább négy civilt öltek meg hétfőn Kijevben.

Kuleba kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni következő uniós szankciócsomagnak „erősnek kell lennie”, és ismét több légvédelmi rendszert és lőszert kért Ukrajna számára. A Facebookon közzétett videóban azt mondta, hogy az ukrán energetikai létesítmények elleni támadások csapást jelentenek az európai energiabiztonságra, mivel kisiklatják az EU-ba irányuló ukrán energiaexportot.

Az iráni gyártmányú drónokat az elmúlt hetekben máshol is bevetették Ukrajnában városok és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények, például erőművek ellen. Ugyanakkor Irán tagadja, hogy a drónokat szállítottak volna Oroszországnak, a Kreml pedig nem nyilatkozik az ügyről.

(Guardian)

Lezuhant egy Szu–34-es nehéz vadászbombázó a krasznodari területen, Jejszk városában. A pilóták katapultáltak – jelentette be hétfő délután az orosz védelmi minisztérium. A gép október 17-én a Déli Katonai Körzet légitámaszpontjáról szállt fel gyakorlórepülésre. „A katapultált pilóták jelentése szerint a katasztrófát az egyik hajtómű felszállás közbeni kigyulladása okozta” – közölte a védelmi minisztérium.

Jejszk az Azovi-tenger partján fekvő üdülőváros. „A Szu–34-es lezuhanásának helyén, az egyik lakónegyed udvarán a repülőgép üzemanyaga kigyulladt” – áll a minisztérium jelentésében. A krasznodari terület kormányzója, Veniamin Kondratyev Jejszkbe indult. „A katasztrófavédelem már a helyszínen dolgozik, az összes regionális tűzoltó- és mentőegység részt vesz a tűz oltásában” – közölte a kormányzó.

Frissítés 20:12: A helyi katasztrófavédelmi hatóság közlése szerint egy kilencemeletes lakóépületben tűz ütött ki. Az épület mind a kilenc emelete lángokban áll, mintegy száz lakót evakuáltak, az embereket panziókban helyezték el. Anna Minkova kormányzóhelyettes bejelentése szerint háromra nőtt az áldozatok száma, és legalább tízen megsebesültek. A sebesültek között több gyerek is van. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a katonai szakértők bevonásával indult vizsgálat az ügyben.

(Interfax, MTI)

Megszökött moszkvai háziőrizetéből és elhagyta Oroszországot Marina Ovszjannyikova orosz televíziós újságírónő – jelentette be a nő ügyvédje hétfőn. Ovszjannyikova, aki a háború elleni televíziós tiltakozó akciója után vált világszerte ismertté, jelenleg „egy európai állam védelme alatt áll” – fogalmazott Dmitrij Zahvatov ügyvéd, de részletekbe nem bocsátkozott, mivel úgy vélte, „az problémát okozhat” védencének.

Ovszjannyikovát augusztusban két hónapra háziőrizetbe helyezték, miután az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos „hamis hírek” terjesztésével vádolták meg, és az erre vonatkozó új jogszabály értelmében a bíróság akár tíz év börtönnel is sújthatja.

Az ügy egy júliusi tiltakozó akcióval kapcsolatos, amikor Ovszjannyikova a Kremllel szemben a folyóparton egy plakátot tartott a magasba, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnököt gyilkosnak, az orosz katonákat pedig fasisztának nevezte.

Az újságírón még márciusban azzal vonta magára a nemzetközi figyelmet, hogy a Pervij Kanal orosz csatornánál az esti híradó élő adásában a műsorvezető háta mögött feltartott egy, a háború leállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felszólította a nézőket, hogy ne higgyenek a propagandának és a hazugságoknak. Az eset után Ovszjannyikovát előállították, de akkor még csak pénzbírsággal sújtották. A tévétől való távozása után külföldre költözött, és a Die Welt című német lapnál kapott állást oroszországi és ukrajnai ügyek tudósítójaként. Júliusban azonban hazatért Moszkvába, hogy küzdjön két kiskorú gyerekéért, akiket a volt férje el akar venni tőle.

(MTI, Reuters)

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója egy videót osztott meg a Twitter-oldalán, amelyen az látszik, hogy kijevi rendőrök egy hídról próbálják lelőni a főváros felé közelítő drónt. Gerascsenko azt állítja, hogy a drón iráni gyártmányú volt. Hozzátette, hogy Oroszország hétfőn 42 drónnal támadta Ukrajnát. Gerascsenko állítása szerint ezek közülük 36-ot még a becsapódás előtt sikerült megsemmisíteniük. Denisz Monasztirszkij belügyminiszterre hivatkozva azt írta, körülbelül 30 drón tartott Kijev felé, ebből 25-öt lőttek le.

Irán az elmúlt napokban többször is tagadta, hogy drónokat szállítanának Oroszországnak, ehhez képes az ukrajnai harctéren több iráni drón roncsairól készült már felvétel. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője korábban azt mondta, hogy további szankciókat lehet fontolóra venni Irán ellen, ha konkrét bizonyítékot találnak arra, hogy drónokkal látják el az orosz hadsereget.

(Sky News)

Négyre nőtt a Kijevet hétfőn reggelt ért légicsapás halálos áldozatainak száma – jelentette be hétfő délután Vitalij Klicsko, a város polgármestere a Telegramon. Az ukrán hatóságok korábban három ember halálát erősítették meg.

„Már négy ember halt meg egy ház romjai alatt a főváros Sevcsenkivszkij kerületében. Az épületet egy orosz terrorista drón találta el. A mentők felfedeztek és kihoztak egy újabb holttestet – egy halott férfiét. A keresési és mentési műveletek folytatódnak. Lehet, hogy még mindig vannak emberek a romok alatt. Három sebesültet kórházba szállítottak, ketten közülük az állami mentőszolgálat alkalmazottai” – írta Klicsko.

A CNN kijevi tudósítói hétfőn reggel 6:45 óra körül legalább három robbanás hangját hallották. Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője szerint kamikaze drónokkal támadták meg őket, és azt írta a Telegramon, hogy Ukrajnának mielőbb erősítenie kell a légvédelmi rendszerét. A támadás után Klicsko azt közölte, hogy az egyik robbanás az ukrán főváros központjában, a Sevcsenkivszkij kerületben történt. A polgármester később újabb robbanásokról számolt be, és azt írta, hogy a dróntámadás következtében tűz ütött ki egy épületben.

Miért szavazták meg a szankciós csomagokat, miközben egy ledobott bombaként ábrázolják? – kérdezték Szijjártó Pétertől Luxemburgban hétfőn, a külügyi tanács ülése után, ő pedig azt mondta, egyfelől azért, mert mindig mentességet kapott Magyarország a számára fontos kérdésekben, másrészt pedig, mert nem akarták bomlasztani az EU egységét.

Aztán felmerült kérdésként, hogy a magyar kormány célja a szankciók visszavonása legkésőbb év végéig – hogyan kívánják ezt elérni? Az a szándék, hogy mind a nyolc szankciós csomagot visszavonják? Egyáltalán szóba került most ez a téma az ülésen?

Erre Szijjártó azt mondta, hogy „például azzal, hogy sikerül elérni a békét, tehát ha nemcsak egy ország beszélne a 27-ből a béke nyelvén, az szerintem nagy segítség lenne. (…) Ha nem zárnák el a kommunikációs csatornákat az európai országok és Oroszország között, az nagy segítség lenne, vagy hogyha rajtunk kívül valaki felszólalna amellett, hogyha a G20-as csúcson sansz van arra, hogy az orosz és az amerikai elnök egy helyszínen fog tartózkodni”, akkor legalább beszéljenek egymással, (nem tudjuk, így lesz-e, de sansz van rá, mondta), akkor jó lenne, ha más is ezen a hangon beszélne.

„És hát jó lenne egy őszinte szembenézés és egy világos elemzés, hogy mit értünk el a szankciókkal. Jelenleg az európai gazdaság van a térdén, a háború meg több száz napja zajlik, úgyhogy itt lenne az ideje, ha észhez térne mindenki Brüsszelben, és nem erőltetne egy olyan szankciós politikát, ami csak károkat okozott Európának.”

A szankcióról egyébként nemzeti konzultációt indít a kormány, már el is kezdték postázni a leveleket, de erről vagy ennek jelentőségéről Szijjártó Péter nem beszélt az érvelésénél. Október elején Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a szankciók tönkreteszik a gazdaságot, ezért mielőbbi irányváltásra van szükség, és a konzultációs ívek kitöltése azért fontos, mert ha „sokan kiállunk ezen vélemény mellett, akkor el is tudjuk érni”.

Arról, hogy a kormány állításaival szemben miért jelenthető ki mégis, hogy az Oroszországra kivetett szankciók működnek, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Magyarország egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt, tehát nem gátolta, de nem is támogatta azt a kiképzőmissziót, amit az EU indít Ukrajna hadserege számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban, a külügyi tanács ülését követően a Facebookon. A külügyminiszter azt mondta, Magyarország ebben a kiképzésben nem vesz részt, kiképzőket sem küld, a működés költségeihez sem járul hozzá Magyarország. Szijjártó hangsúlyozta, hogy nagyon harcias volt a hangulat, a békéről senki sem beszélt, csak ő.

Hangsúlyozta, Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába. A fegyverszállítási támogatásokra újabb összeget szavaztak meg a külügyminiszterek, így már kb. 3 milliárd eurónyi összeget fordít az EU erre. Ezt Magyarország is megszavazta, mondta Szijjártó, de hozzátette: „Jeleztem, hogy nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz-e, mivel az európai békekeret több más fontos célra is tartalmazott pénzügyi előirányzatot”. Itt említette például az illegális migráció kérdését, amit beszámolója szerint Magyarország is nagyon megérez. Keletről menekültek jönnek, délről pedig „illegális migránsok tömegei tartják ostrom alatt a magyar határt”. Hozzájárultunk most, de egyáltalán nem jelenti ez azt, hogy a következő csomag esetén is a beleegyezésünket adjuk, mondta.

Szóba került az Északi-Áramlat elleni támadás, amit Szijjártó egy „döbbenetes terrorcselekményként” említett.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy erői nagy erejű, nagy pontosságú csapásokat mértek katonai célpontokra és energetikai infrastrukturális létesítményekre Ukrajna-szerte.

„A nap folyamán az orosz fegyveres erők folytatták a nagy pontosságú, nagy hatótávolságú légi és tengeri fegyverekkel végrehajtott csapásokat Ukrajna katonai parancsnoki és irányítási létesítményei, valamint energetikai rendszercélpontjai ellen. Minden kijelölt objektumot eltaláltak” – áll a minisztérium közleményében.

A támadásokban legkevesebb három fő halt meg Kijevben, Szumiban is vannak halálos áldozatok. (CNN)

Tovább emelkedett a hétfő reggeli dróntámadás áldozatainak száma kora délutánra: Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt írta a Telegramon, hogy egy eltalált lakóház romjai alól három civil testét, közülük egy hat hónapos várandós nő és férje testét húzták ki.

Rakétatalálat érte Szumit is hétfőn hajnalban: az orosz–ukrán határ közelében fekvő települést ért támadásban legkevesebb hárman meghaltak, kilencen pedig megsebesültek – közölte a helyileg illetékes kormányzó. „Még mindig vannak emberek a romok alatt” – írta. Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal arról adott tájékoztatást, hogy Szumiban energetikai létesítményeket ért találat. (Guardian)

Az Európai Unió külügyminiszterei meg fogják vizsgálni azokat a jelentéseket, amelyek szerint iráni drónokat használnak Ukrajna megtámadására, és konkrét bizonyítékokat keresnek arra vontakozóan, hogy Irán részt vesz-e az orosz-ukrán háborúban – közölte Joseph Borell, az EU külügyi vezetője. Irán ugyanakkor hétfőn ismét tagadta, hogy ők szállítottak volna drónokat Oroszországnak.

Irán egyébként most más okból, de épp terítéken van az EU külügyminisztereinél: a 27 tisztviselő még hétfőn jóváhagyhatja a békés tüntetők elleni brutális fellépésben részt vevő iráni tisztviselők elleni szankciókat, miután az iráni „erkölcsrendészet” által letartóztatott 22 éves Mahsa Amini meghalt. Amini szeptember 16-i halála óta hatalmas méretű tüntetéshullám tört ki, ezeken több mint 100 embert öltek meg. A tüntetésekről itt írtunk bővebben.

Moszkvában véget ért a részleges mozgósítás, idézi az orosz főváros polgármesterének nyilatkozatát az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség. Szergej Szobjanyin azt írta:

„Az elnöki rendelet és a védelmi minisztérium utasításai alapján megállapított részleges mozgósítási feladatok teljes egészében befejeződtek. A mozgósítottak jelenztkezési állomásai 2022. október 17-én 14 órakor bezárnak. A mozgósítás során a lakóhelyre és a vállalkozásokhoz kiküldött idézések érvényüket vesztik.

A mozgósítás óriási megpróbáltatás volt több ezer moszkvai család számára, ahonnan apák, férjek és fiúk vonulnak most be aktív szolgálatra.

Ezt elsősorban a moszkvaiak felelősségtudata, kötelességtudata és hazafisága tette lehetővé.”

„Egész éjszaka és reggel terrorizálja a lakosságot az ellenség. Kamikaze drónok és rakéták támadják egész Ukrajnát. Kijevben egy lakóépületet találtak el. Az ellenség támadhatja a városainkat, de minket nem fog tudni megtörni” – így reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országát ért dróntámadásokra hétfőn. Hozzátette: az ellenség csak igazságos büntetést kap majd, Ukrajna pedig győzelmet arat majd. (CNN)

Napraforgóolajat tároló tartályokat talált el vasárnap három drón az egyik legnagyobb ukrán kikötőben, Mikolajivban – jelentette be hétfőn a város polgármestere. Olekszandr Szenkevics polgármester azt írta, hogy az ipari területen kaptak lángra a tartályok. (Reuters)

„A megjelent hírek, amelyek szerint Irán drónokat szállít Oroszországnak, politikai indíttatásúak, és a nyugati források terjesztik. Nem szállítottunk fegyvereket a háborúban résztvevő országok egyik oldalnak sem” – jelentette a Reuters jelentése szerint Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő heti sajtótájékoztatóján.

Az Európai Unió néhány külügyminisztere hétfőn újabb szankciókat sürgetett Irán ellen, amennyiben bebizonyosodik Teherán részvétele az orosz–ukrán háborúban. Ukrajna arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben sorozatosan hajtottak végre támadásokat az oroszok iráni gyártmányú Shahed–136 típusú drónokkal. Irán tagad, a Kreml pedig nem kommentálja a történteket.

„Konkrét bizonyítékokat fogunk keresni (Irán részvételéről az ukrajnai háborúban)” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután megérkezett az uniós külügyminiszterek luxembourgi találkozójára, amin az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba is részt vesz.

Egy nő holttestét húzták ki egy ház romjai alól Kijev belvárosában, ahol hétfőn hajnalban több dróntámadás is történt, ezzel ő az első hivatalos áldozata a támadásnak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon azt írta, hogy a mentési munkálatok tovább folynak, mert egy másik személy még a romok alatt van. Három sérültet kórházba szállítottak (Klicsko / Telegram)

„Október 17-én hajnali 3:30 és 6:50 között 15 kamikaze drónt semmisítettek meg délen, valamint három cirkálórakétát keleten. Hat drónt semmisítettek meg az Odessza régió felett, ötöt pedig a Mikolajiv régió felett” – közölte az ukrán légierő hétfőn délelőtt.

A Shahed–136-os kamikaze drónok precíziós rakéták hordozására alkalmasak, és Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország rendelte őket Irántól. Irán azonban cáfolta, hogy drónokat szállított volna Oroszországnak.

A légierő szerint a kelet-ukrajnai dróntámadások kulcsfontosságú infrastruktúrát céloztak. Múlt héten Oroszország támadásokat hajtott végre az ukrán elektromos hálózat ellen, ami széles körű áramkimaradásokat eredményezett. (CNN)

Lakóépületet is találat ért hétfőn, Kijev belvárosában, a robbanás nyomán megrongálódott épületből reggel kilenc óráig összesen 18 embert mentettek ki. Vitalij Klicsko, a város polgármestere a Telegramon azt írta, hogy az előzetes információk szerint két ember a romok alá szorult. A mentést folytatják, a törmeléket pedig igyekezek elszállítani. „A halálesetekkel kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van” – tette hozzá. (Klicsko / Telegram)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben azt írják:

• A kercsi híd elleni támadás után még jobban felszínre kerültek az orosz haderők logisztikai problémái Dél-Ukrajnában.
• Az újjáépítési munkálatok jelenleg is folynak, és ugyan a híd a forgalom számára részben nyitva áll, az átkelő közelében továbbra is hosszú sorokban várakoznak kamionok.
• A Dél-Ukrajnában állomásozó orosz erők valószínűleg egy Mariupolon keresztül vezető útvonalon próbálják meg ellensúlyozni a kercsi híd csökkent kapacitását.
• Mivel a helyzet eléggé feszült Herszonban, és a Krím félszigeten átvezető utánpótlási útvonalak helyzete sem rózsás, a Zaporizzsjai régió szárazföldi útvonala egyre fontosabbá válhat.
• Melitopol városa az utánpótlási útvonalak fontos pontja, ahol jelentős orosz légierő is állomásozik.

Az elmúlt hetek eseményei sajnos nem a béke, hanem az eszkaláció irányába mutattak, és számos olyan esemény történt, aminek eredményeként a háború a brutalitás irányába ment el. „Mi, magyarok békét akarunk, és arra is hívunk fel mindenkit a nemzetközi politikában, hogy tartózkodjanak az eszkalációt okozó döntésektől, és végre a békedöntésekre kerüljön a hangsúly. Úgy tűnik, hogy erre még sajnos várni kell” – kezdte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn reggel.

Ezután a Kijevet ért találatokról beszélt. Mint mondta, a kijevi nagykövet arról tájékoztatta, hogy a reggeli órákban négy becsapódást lehetett hallani. A nagykövet és munkatársai is biztonságban vannak, a nagykövetség épületét sem érte találat. Néhány órára időnként kimarad a mobilszolgáltatás vagy az áramszolgáltatás, de azért lehet dolgozni, így a nagykövettel közösen úgy döntöttek, hogy fenntartják annak működését, így bárki ott bajba kerül, segíthetnek nekik. A nagykövetség szerzett be mobil ágyakat, és az élelmiszerkészletet is feltöltötték. Ha drámai változások állnának be a helyzetben, akkor változtatnak a nagykövetség működésén, tette hozzá. (Szijjártó Péter / Facebook)

Legalább három robbanás hangját hallották a CNN kijevi tudósítói hétfőn reggel 6:45 óra körül, erre erősít rá Vitalij Klicsko polgármester Telegram-bejegyzése is. Ebben Klicsko azt írta, hogy az egyik robbanás az ukrán főváros központjában, a Sevcsenkivszkij kerületben történt. „Minden mentőszolgálatot a helyszínre küldtek – írta Klicsko. – A légvédelmi szirénák továbbra is szólnak. Maradjanak az óvóhelyeken!”

Klicsko később újabb robbanásokról számolt be, arról egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatai a támadásnak. Klicsko azt írta, hogy a dróntámadás következtében tűz ütött ki egy épületben, ennek megfékezésén a tűzoltók dolgoznak. Ez ugyan nem lakóépület, de emellett több lakóépület is megrongálódott.

Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője szerint kamikaze drónokkal támadták meg őket, és azt írta a Telegramon, hogy Ukrajnának mielőbb erősítenie kell a légvédelmi rendszerét. Ukrajna szerint ilyen drónokat Irán szállított Oroszországnak, Irán azonban ezt tagadta.

Kijev központját ezt megelőzően még egyszer sem vették közvetlenül támadás alá a háború során. (BBC, CNN)

• Az oroszok általában hajnali 2-kor, 4-kor és 6-kor támadnak a rakétáikkal.
• Kétszer annyi zsidó vándorolt ki a háború kezdete óta Izraelbe Oroszországból, mint Ukrajnából.
• Nagyjából 9000 orosz katona állomásozik majd Belaruszban.
• A kijeviek takarékoskodtak az árammal, így sehol nem volt áramszünet.
• Az ukránok szerint az oroszok megöltek egy herszoni karmestert, mert az megtagadta a fellépést a megszállók koncertjén.
• Az oroszok nem tudnak megfelelő ütemben rakétát gyártani, állítja a brit hírszerzés.
• Nincs civil áldozata a belgorodi lőtéren történt szombati lövöldözésnek, ami az ukránok szerint vallási vitából indult ki.
• Zelenszkij szerint Bahmut városánál a legnehezebb a helyzet.
• Az ukránok szerint az orosz katonai áldozatok száma elérte a 65 ezer főt.

A háború vasárnapi híreit itt tudja elolvasni.