Egy iráni halottkém szerint Mahsza Amini nem a testét ért ütésekbe halt bele

Egy iráni halottkém jelentése cáfolja, hogy Mahsza Amini a fején és a végtagjain kapott ütések következtében halt volna meg, miközben az iráni erkölcsrendőrség őrizetében volt. A halottkém szerint Amini halálát egy már fennálló egészségügyi probléma okozta – írja a Reuters.

A 22 éves kurd nő, Mahsza Amini az erkölcsrendészet letartóztatásában vesztette életét. Apja beszámolói szerint a nőnek a lábát és a fejét is érték ütések, majd a rendőrséget tette felelőssé lánya haláláért.

„Nem a fejét és a végtagjait ért ütés okozta a halálát”

– állítja a halottkém jelentése, az apa állításával szemben.

Arra a napra hivatkozva, amikor Amini összeesett az őrizetben, a halottkém azt mondta, hogy rövid időre magához tért, de „az újraélesztés az első kritikus percben hatástalan volt, ami agykárosodást okozott”. A jelentés felhívta a figyelmet az agydaganathoz kapcsolódó, már meglévő egészségügyi állapotokra, amelyek miatt nyolcéves korában Mahsza Amini műtéten esett át. „Agyi hypoxia (keringészavar) okozta többszörös szervi elégtelenség következtében halt meg” – áll a közleményben.

A 22 esztendős kurd nő szeptember 13-án érkezett Teheránba az ország nyugati határán található Szakkez városából. Egy metrómegállónál az iszlám szokások betartatásán őrködő karhatalmi szervezet emberei mégis egy „helytelen” öltözködés miatt előállított nőkkel teli kisbuszba tuszkolták – úgy tűnik, arra hivatkozva, hogy nem megfelelően viselte a fejkendőjét. Az Aminivel együtt utazó nők elmondása szerint a fiatal nőt már a kisbuszban elkezdték kínozni; előbb botokkal ütötték, majd a fejét többször is odaverték a jármű oldalához. Bántalmazása után Amininek részt kellett vennie a helyes öltözködésről szóló előadáson, az egyik szünetben azonban összeesett, és három napra rá egy teheráni kórházban meghalt.

Iránban a történtek után hatalmas méretű tüntetéshullám tört ki, erről itt írtunk bővebben. Hogy hogyan élik most a mindennapjaikat a nők Iránban, mit várnak a demonstrációktól, arról lapunk ott élőket kérdezett, ezt a cikket itt olvashatják.