A svéd hatóságok szerint bizonyítékok a robbanásokra az Északi Áramlatnál, 400 négyzetkilométernyi területet foglalhattak vissza az ukránok délen

A reggel Zaporizzsja városát ért orosz rakétacsapások halálos áldozatainak száma hétre emelkedett, jelentette be Olekszandr Sztaruk, a terület ukrán vezetője. Még legalább öt embert eltűntként tartanak számon. Azt mondta, hogy a mentőcsapatok és az orvosok erőfeszítéseinek köszönhetően huszonegy embert tudtak megmenteni. Korábban a hatóságok azt közölték, hogy legkevesebb tizenkét sérült van.

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyek annektálását Oroszország csütörtökön már az orosz alkotmányba is beleírta. Az annexió bejelentését a világ országai éles kritikákkal illették, és Oroszországon kívül egyedül Észak-Korea ismeri el.

Az orosz erők az elmúlt hónapokban megszállták Zaporizzsja megye jelentős részét, azonban az azonos nevet viselő város és a megye több mint egyharmada ukrán ellenőrzés alatt áll. (BBC)

Az Európai Politikai Közösség első, prágai csúcstalálkozója egy új nemzetközi fórum, amelyen összesen 40 európai ország vesz részt, köztük Törökország és Norvégia is, a fő téma pedig az ukrajnai háború és az energiaválság. A találkozó keretében számos kétoldalú megbeszélést is tartottak.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán Viktor tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, amiről a Facebookján azt írta ki egy fényképre: „Van, ami örök. Folytatjuk!” Korábban az Eötvös Csoport rendezvényén szakértők úgy vélték, hogy komoly átrendeződést hozhat a magyar–lengyel viszonyokban az orosz–ukrán háború, Ukrajna miatt már nem annyira két jó barát a lengyel és a magyar kormány: elképzelhető, hogy a közeljövőben a két ország már csak taktikai szinten fog össze, hogy megszerezze az uniós pénzeket. Orbán Viktor tárgyalt Miloš Zeman cseh köztársasági elnökkel, majd Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel is Prágában.

Liz Truss brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök is kétoldalú megbeszélést folytatott. Egyetértettek abban, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges, hogy helyreálljon az ország szuverenitása és területi integritása. A brit–francia viszony feszülten indult az új kormányfő alatt, mivel Truss a toryk vezetéséért folyó kampányában azt válaszolta arra a kérdésre, hogy Macron „barátja vagy ellenfele-e” Nagy-Britanniának, hogy ez még nem dőlt el. Most Truss azt mondta, hogy Macron barát, ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (MTI, BBC)

Szerdán arany fogkoronákkal teli dobozról és egy gázálarcról posztolt az ukrán védelmi minisztérium Twitter-oldalára. A képet egy Harkiv környéki faluban, Piszki-Ragykivszkiben készítették, a minisztérium pedig azt a benyomást keltette, hogy a fogakat kínzás közben tépték ki ukrán katonák szájából.

A Bild Ukrajnában tartózkodó újságírói ezért elmentek a helyszínre, ahol kiderült, hogy valójában a doboznyi aranyfog a környék egyetlen fogorvosától származhat: valószínűleg tőle lopták el az orosz katonák.

„Úgy néznek ki ezek a fogak, mint amiket a gyűjteményemből loptak el” – mondta el a Bild videójában a fogorvos, akit csak Szergejnek neveznek. Szergej szerint a katonák azért vihették el őket, mert azt hitték, aranyból vannak. Hozzátette, egyáltalán nem halottakból, hanem betegek szájából származnak az aranyfogak, amelyekhez hasonlókat több mint 30 éves praktizálása alatt számtalanszor kellett panaszos betegeknél kihúznia.

A helyi hatóságok szerint már öt halálos áldozatuk van a Zaporizzsja városában lakóövezetet is ért reggeli orosz rakétacsapásoknak, legkevesebb tizenketten pedig megsérültek. A városvezetés szerint összesen ötven épület is megrongálódhatott különböző mértékben.

A BBC tudósítója szerint az egyik romba dőlt lakóépületnél délután találtak egy túlélőt, és a mentőcsapatok késő estébe nyúlóan tovább kutatnak, de már nem számítanak rá, hogy további embereket tudnak kimenteni.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtöki jelentése a várost ért támadásról nem ejtett szót, csak a közelben megsemmisített fegyverraktárakról írt. (BBC)

Hazaárulás miatt emeltek vádat Oroszországban Vlagyimir Kara-Murza Kreml-kritikus ellenzéki újságíró ellen az orosz vezetést bíráló külföldi közszereplései miatt, írja az MTI.

Kara-Murza nyilvános rendezvényeken bírálta az orosz vezetést Lisszabonban, Helsinkiben és Washingtonban – emiatt emeltek vádat ellene Oroszországban. Az orosz hatóságok úgy vélik, a publicista „hosszabb ideje együttműködött a NATO-tagországokkal”.

Gorbacsov halála után még inkább bekeményített a Kreml a sajtóval és az ellenzékkel szemben: Beszüntetett lapok, gyerekrajzverseny elleni tiltakozás miatt többéves börtönbüntetés, a háborút háborúnak nevező nyilatkozatok vagy külföldi névjegykártyák birtoklása miatti letartóztatások, miniszteri szinten lehazaárulózott művészek – Oroszországban a sajtó- és a szólásszabadság mostani, jelentősen csorbult helyzetét itt mutattuk be.

Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt az Európai Politikai Közösség október 6-i csúcstalálkozóján. Az elnök videóhívásban beszélt többek között arról, hogy újabb orosz rakétatámadás érte Zaporizzsja városát.

A csúcstalálkozón kijelentette, hogy Ukrajna „soha nem akarta a háborút, de Európa most erős pozícióban van ahhoz, hogy energiáit a konfliktus lezárására fordítsa”. Az elnök hozzátette, meg kell akadályozni, hogy az orosz tankok „Prága vagy Varsó felé” is elinduljanak.

„Kénytelenek vagyunk megküzdeni egy olyan állammal, amely nem akar békét.”

-mondta Zelenszkij.

Az Európai Politikai Közösség első ülése most zajlik Csehországban. A találkozón az Európai Unió 27 tagállamának és 17 másik európai ország vezetői vesznek részt.

(bbc)

A helyszíni szemle erősítette azokat a feltételezéseket, hogy „durva szabotázs” történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél, és a vizsgálat alátámasztotta, hogy robbanások történtek, jelentette be a svéd nemzetbiztonsági hivatal. Mats Ljungqvist svéd főügyész azt is elmondta, hogy több, helyszínen talált bizonyítékot lefoglaltak, de részleteket nem közölt.

A svéd és a dán hatóságok azután indítottak vizsgálatot, hogy mindkét gázvezeteknél két-két helyen észleletek komoly szivárgásokat. A helyszínek Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében történtek. A dán hatóságok egyelőre nem adtak információt a vizsgálat dániai területen folyó részének eredményéről.

Az EU már a szeptember végi szivárgások után szabotázsakcióról beszélt, és határozott választ ígért, de hivatalosan nem neveztek meg felelőst. Bár irracionálisnak tűnik, többen mondják: Moszkva szándékosan robbanthatta fel a saját gázvezetékét. Az orosz vezetés viszont arra utalt, hogy szerintük az Egyesült Államok állhat az egész mögött. A helyzetről itt írtunk részletesebben>>>

Oroszország csütörtökön jelezte, hogy diplomáciai csatornákon keresztül értesítették, hogy nem vehet részt a vizsgálatban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nem lehet objektív vizsgálatot végezni a részvételük nélkül. Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter szerdán hangsúlyozta, hogy nem teszik lehetővé az orosz részvételt a svéd területen folyó nyomozásban. Jeppe Kofod dán külügyminiszter pedig azt mondta: a dán külügyi tárca nem hozott ilyen döntést, de a vizsgálatért nem a minisztérium, hanem a dán, a német és a svéd rendőrség vezette munkacsoport a felelős.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van: az Északi Áramlat 1 azért, mert az oroszok augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német vezetés Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását. (Reuters, MTI)

Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az orosz megszállóktól, jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője sajtótájékoztatóján. Herszon egyike annak a négy ukrán területnek, amelyek annektálását Oroszország bejelentette – noha az nem világos, pontosan milyen határokkal –, de amit Moszkván kívül csak Észak-Korea ismer el.

A BBC szerint az ukrán erők azt nem akarták elmondani, hogy melyik irányokban sikerült előretörniük. Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke szerint az elmúlt öt nap alatt 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében. A déli és keleti frontvonalakat itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

Humenyuk szerint a sikereik ellenére általánosságban elmondható, hogy a déli irányú helyzet továbbra is nehéz és rendkívül dinamikusan változó. Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé, mondta. Az orosz erők azonban megtorlásként erőteljesen ágyúzzák a térség településeit. Humenyuk szerint a szeptember 21-étől kezdődően mozgósított oroszok már megjelentek a déli fronton, de nem tűnnek friss erőnek.

Szerhij Hajdaj, a nagyrészt az oroszok által megszállt régió ukrán kormányzója szerint az ukrán erők felszabadították Hrekivka falut a Donyec-medencei Luhanszk megyében.

Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve közben arról beszélt, hogy az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Zajceve települést, Herszonban pedig visszaverték az ukrán erők áttörési kísérleteit. A Meduza ellenzéki hírportál összefoglalója szerint az ukrán erők az egész fronton támadnak, és Bahmut iránya az egyetlen – itt található Zajceve község is – ahol az orosz erők megőrizték a kezdeményezést.

(MTI, BBC)

Szeptember 7. óta a Harkivi terület rendőrsége az oroszoktól visszafoglalt részeken 534 civil holttestét exhumálta, közülük 19-en gyerekek voltak, számolt be az ukrajnai Interfax a rendőrség helyettes vezetőjére hivatkozva. A most bejelentett áldozatok között vannak azok is, akiknek a holttestét az Izjumhoz közeli erdőben tárták fel egy rögtönzött háborús temetőben.

A Telex tudósítói is ott voltak a helyszínen a sírok egy részének feltárásakor. Helyszíni riportjukban azt írták, hogy az eltemetettek közül nem mindenki halt erőszakos halált, de egy részük halála közvetlenül is köthető háborús bűncselekményhez. Bővebben itt>>> (BBC)

Csütörtökön egy orosz tisztségviselő Ukrajnában gúnyolódott Moszkva tábornokain, illetve azt javasolta a védelmi miniszternek, hogy lője le magát a háborús kudarcok miatt, írja a Reuters.

A több mint hét hónapja tartó háború eredeti céljai továbbra sem valósultak meg, az elmúlt hónapokban többször is jelentős vereségeket szenvedtek (emiatt Putyin részleges mozgósítást hirdetett). Kirill Sztremuszov, az elcsatolt Herszon régió oroszok által beiktatott helyettes vezetője egy négyperces videóüzenetben kritizálta és szidta nyilvánosan emiatt a „moszkvai tábornokokat és minisztereket”.

Putyin ilyen erős kritizálása rendkívül ritka dolog Oroszországban. Stremousov emellett dicsérte azokat, akik harcoltak a fronton. Úgy fogalmazott: „A védelmi minisztérium nem csak miniszterekből, tábornokokból, korrupt martalócokból és egyéb söpredékekből áll, hanem azokból a hősökből is, akik ma életüket adták és a végsőkig kiálltak.”

A Kreml tagadja, hogy 700 ezer orosz menekült volna el az országból a részleges mozgósítást elrendelése óta. „Az erről szóló hír kacsának tűnik” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal arról, hogy a mozgósítás szeptember 21-i kihirdetése óta hányan hagyták el Oroszországot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én, reggeli tévébeszédében jelentette be, hogy „részleges mobilizációt” hirdet ki Oroszországban. 1914 és 1941 után ez a harmadik alkalom, hogy Moszkva (akkoriban még Orosz Birodalomként és Szovjetunióként) mozgósítást hirdetett az orosz férfiak körében.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter úgy nyilatkozott, 300 ezer férfi behívását tervezi a hadsereg, és ez a mozgósítás a tartalékosokra vonatkozik, olyanokra, akik korábbi katonai tapasztalattal rendelkeznek.

A mozgósításról ebben a cikkben írtunk részletesen.

(Guardian, RIA Novosztyi)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) csütörtökön közzétette a legfrissebb világranglistáját, amelyet továbbra is a brazil válogatott vezet. Az új lista talán legérdekesebb változása, hogy az összes versenysorozatból kitiltott orosz válogatott augusztushoz képest két helyet is előrelépett, és jelenleg a 33. helyen áll 1496,11 ponttal.

Ez annak köszönhető, hogy az osztrák és a cseh válogatott gyengén szerepelt a Nemzetek Ligájában, kiestek a csoportjukból, ami rögtön rontotta a világranglistás helyezésüket: a 34. és 35. helyre csúsztak vissza. Eközben az oroszok csak egyetlen barátságos meccset játszottak, szeptember 24-én a kirgizeket 2-1-re győzték le. 2021 ősze óta ez volt az orosz válogatott első meccse, a tervek szerint novemberben az irániakkal és a bosnyákokkal játszanak majd.

A magyar válogatott augusztushoz képest egy helyet javítva, 1492,2 ponttal a 36. a világranglistán.

A brit védelmi minisztérium közzétette az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos legfrissebb helyzetjelentését.

• A minisztérium megállapítja, hogy az ukrán csapatok október 2-án megkezdték a támadó hadművelet új szakaszát a déli kikötőváros, Herszon környékén, és már 20 kilométeren át tudtak előrenyomulni.
• Az ukránok az Inhulec folyó keleti, valamint a Dnyeper folyó nyugati partja mentén is előretörést tudtak elérni déli irányban, de egyelőre nem fenyegetik a fő orosz védelmi állásokat.
• A brit hírszerzés szerint az orosz parancsnokok valószínűleg a Nova Kakhovkára leselkedő fenyegetést tekintik az egyik legégetőbb aggodalomnak.
• A jelentés szerint Oroszország dilemma előtt áll: ha a harcoló erőiket átcsoportosítanák a Dnyeperen túlra, azzal tarthatóbbá tennék Herszon megye nagyobb részének védelmét, ugyanakkor a politikai kényszer az, hogy maradjanak a Dnyeper nyugati partján, és védjék tovább Herszon városát.

Egy új közvélemény-kutatás szerint négyből három amerikai azt mondja, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, még annak ellenére is, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik.

A Reuters és az Ipsos által 1005 amerikai részvételével végzett online felmérés szerint a megkérdezettek 73 százaléka egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát az orosz figyelmeztetések ellenére. A megkérdezettek 66 százaléka vélte úgy, hogy Washingtonnak továbbra is fegyvereket kell biztosítania Ukrajnának, szemben az augusztusi hasonló felmérés 51 százalékos eredményével.

Az eredmények azonban azt is kimutatták, hogy az amerikaiak többsége – 58 százaléka – attól tart, hogy az ország a nukleáris háború felé tart. A megkérdezettek 65 százaléka tart attól, hogy a háború eszkalálódhat, ha Ukrajna még nagyobb hatótávolságú fegyvereket kap. A megkérdezettek 35 százaléka véli úgy, hogy az USA-nak nem kellene beleavatkoznia az orosz–ukrán háborúba, az augusztusi felmérésnél még 40 százalék volt az így vélekedők aránya.

A Biden-kormányzat a háború kitörése óta több mint 16,8 milliárd dollárral segítette Ukrajnát, és az elnök a héten újabb 625 millió dolláros segélycsomagot ígért a kijevi kormánynak.

(Reuters, Sky News)

Ketten meghaltak, és legalább öt ember a romok között rekedt, miután orosz rakéták csapódtak be épületekbe a dél-ukrajnai Zaporizzsja városában csütörtökön kora reggel – közölte a regionális katonai közigazgatás ukrán vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében.

„Sok embert sikerült kimenteni, köztük van egy 3 éves kislányt is. A gyerek kórházba került. A helyszínen mentési művelet folyik” – írta a bejegyzésben.

Az orosz erők több rakétát lőttek ki csütörtökön a dél-ukrajnai Zaporizzsja városára. A támadás elsősorban a régió központját és infrastrukturális létesítményeket célzott, de a város polgármestere szerint lakóházakat is ért találat. Az ukrán hatóságok figyelmeztetést adtak ki, hogy az emberek vonuljanak az óvóhelyekre. A CNN és a BBC tudósítói is arról számoltak be, hogy folyamatosan hallani a bombázás hangjait a városban, és több épület is megrongálódott. A mentési munkálatok zajlanak, az áldozatok és sérültek pontos számáról később adnak tájékoztatást

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyet Oroszország hivatalosan magához csatolt, az azonos nevet viselő város viszont egyelőre ukrán ellenőrzés alatt áll. Az orosz erők hónapokkal ezelőtt ellenőrzésük alá vonták a zaporizzsjai atomerőművet, és a térségben az elmúlt hetekben súlyos harcok folytak.

(CNN)

Az Európai Unió szankciói nem befolyásolták Oroszország és Magyarország együttműködését a Paks II. atomerőmű megépítésében. Moszkva arra számít, hogy az építkezés ütemterv szerint halad – mondta Oleg Tyapkin, az orosz külügyminisztérium európai kapcsolatokért felelős osztályvezetője a RIA Novosztyinak adott interjúban.

„A Magyarországgal az atomenergia területén megvalósuló valamennyi közös projekt a szokásos módon zajlik. Az Európai Unió jól ismert oroszellenes szankciócsomagja kapcsán a helyzet nem változott negatív irányba. A felek teljes mértékben eleget tesznek kötelezettségeiknek. Arra számítunk, hogy együttműködésünk e zászlóshajója az ütemtervnek megfelelően fog megvalósulni” – mondta a diplomata.

A Magyar Atomenergia Hivatal augusztus végén adta ki a paksi atomerőmű ötödik és hatodik blokkjának építésére vonatkozó általános engedélyt. Korábban a magyar kormány is kifejezte azon szándékát, hogy meghosszabbítja a paksi atomerőmű működő blokkjainak élettartamát. Oroszország 10 milliárd euróig terjedő állami kölcsönt ad Magyarországnak a Paks II. projekthez, amelynek összköltsége mintegy 12,5 milliárd euró. A paksi bővítés korábbi kormánybiztosa, Aszódi Attila szerint leghamarabb a 2030-as évek elején fognak termelni az új blokkok.

(RIA Novosztyi)

Az ENSZ 193 tagú közgyűlése jövő héten tárgyal arról, hogy elítélje-e az Oroszország által részben megszállt négy ukrajnai régió annexióját. Oroszország most azért lobbizik, hogy nyílt helyett titkos szavazással döntsenek arról, hogy elítélik-e a régiók elcsatolását, írja a Guardian.

Ukrajna és szövetségesei törvénytelennek ítélték a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai lezavart „népszavazást”, és nem fogadják el annak eredményét. Egy ENSZ-közgyűlési határozattervezet is hasonló álláspontot fogalmaz meg, elítélné Oroszország „illegális népszavazásait” és az ukrán területek „illegális annektálási kísérletét”.

Közben az ENSZ arra is figyelmeztetett, hogy az ukrán régiók annektálása tovább súlyosbíthatja az emberi jogok megsértését.

Az orosz csapatok ukrajnai visszavonulások lekicsinylésére tett kísérletek a jelek szerint már Oroszországon belül sem hoznak száz százalékos eredményt, a katonai kudarcok miatti elégedetlenség ugyanis már az orosz televíziók képernyőin is felütötte a fejét.

„Miért nyomulunk előre méterről méterre, amikor ők faluról falura nyomulnak előre?”

– kérdezte Olga Szkabejeva, az ország állami televíziójának vezető műsorvezetője egy nemrégiben sugárzott adásban egy Oroszország által kinevezett luhanszki tisztviselőtől. A férfi erre azt válaszolja, nem is ukrán, hanem NATO-csapatokkal állnak harcban, akik minden lépésüket követik a műholdak segítségével, ezért kerülhettek most fölénybe.

Háborúpárti bloggerek és újságírók is bírálják a Kremlt: Roman Saponkov haditudósító a Telegram-csatornáján írt csalódottságáról a herszoni visszavonulás miatt:

„Barátaim, tudom, hogy várjátok, hogy kommentáljam a helyzetet. De tényleg nem tudom, mit mondjak nektek. A visszavonulás ... katasztrofális”.

Alekszandr Kots, egy Kreml-barát újságíró, aki az orosz hadsereggel együtt utazik, hozzátette: „Nincs elég emberünk... a katonák fáradtak... nem maradt erőnk megtartani a megszerzett területeket”.

(Guardian)

• Az Európai Unió megszavazta a nyolcadik Oroszország elleni szankciós csomagot.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy újabb három települést szabadítottak fel Herszon megyében.
• A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) közölte, hogy novembertől napi 2 millió hordóval csökkentik az olajtermelést.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök előléptette vezérezredessé Ramzan Kadirov csecsen vezetőt.
• Putyin aláírta a négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja annektálásáról rendelkező törvényeket.
• Putyin azt állította, hogy még őt is meglepte az ukrajnai „népszavazások” eredménye.
• Bejelentették, hogy Ukrajna Portugáliával és Spanyolországgal közösen pályázik a 2030-as futball-világbajnokság rendezésére.

A háború szerdai híreit itt tudja elolvasni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint elismerte a legutóbbi ukrajnai katonai fordulatok súlyosságát, de ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország „stabilizálni” fogja a helyzetet abban a négy ukrajnai régióban, Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában, amelyet a múlt héten saját területének nyilvánított.

Putyin szerdán egy, a televízióban is közvetített, videóhívásban orosz tanárokkal beszélgetett, nekik azt mondta:

„Abból indulunk ki, hogy az új területeken stabilizálódni fog a helyzet.”

A megjegyzését úgy is lehet értelmezni, hogy a Kreml valamilyen szinten elismeri, hogy kihívásokkal néz szembe az ellenőrzése alá vont területeken.

Amikor később újságírók megkérdezték, van-e ellentmondás Oroszország annexiós retorikája és a valóság között, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy nincs.

„Nincs semmiféle ellentmondás. Örökre Oroszországgal lesznek, és vissza fogják őket adni” – mondta.

(Guardian)