Zelenszkij: Újabb három települést szabadítottunk fel Herszon megyében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda esti beszédében bejelentette, hogy az ukrán erők csak ma újabb három települést szabadítottak fel a dél-ukrajnai Herszon megyében. Az elnök Novovoszkreszenszke, Novohrihorivka és Petropavlivka falukat nevezte meg, mindegyik Herszon városától északkeletre fekszik.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. És egyre több orosz állampolgár ismeri fel, hogy csak azért kell meghalniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút. Nyilvánvaló, hogy ki fog győzni” – mondta beszédében Zelenszkij, majd kitért arra, hogy beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. „Nagyon pozitív beszélgetés volt. Megköszöntem neki a támogatását. Egyeztettük a következő közös lépéseinket és az interakciót” – tette hozzá.

Az ukrán elnök megemlítette, hogy a délután folyamán egy „nagyon tartalmas megbeszélést” folytatott a téli időszakra való felkészülésről. „Teljes mértékben tisztában vagyunk minden kockázattal, és tudjuk, hogy a megszállók is... készülnek a télre. A kormányzat minden szintjén forgatókönyveket dolgoznak ki az emberek védelmére. Őszintén mondjuk: a tél nehéz lesz. De hogy átvészeljük, felhalmozzuk a gázt, a szenet és minden mást, ami szükséges. Azon dolgozunk, hogy készen álljunk. És fontos, hogy partnereink ugyanilyen felkészültséggel közelítsenek ehhez az időszakhoz.

Minél többet teszünk most közösen a béke megteremtése érdekében, minél jobban együttműködünk és minél nagyobb nyomást helyezünk Oroszországra, annál biztonságosabb lehet ez a tél mindannyiunk számára Európában. Erről holnap, a prágai EU-csúcstalálkozón fogok többet beszélni” – mondta Zelenszkij,

Több mint ötven sírt találtak egy temetkezési helyen a kelet-ukrajnai Liman városában, Donyeck megyében – jelentette a helyi média. Több temetkezési helyet névtáblákkal jelöltek meg, csak néhány sír volt számozott. Limant október elején foglalták vissza az ukrán erők, miután az egyre jobban bekerített orosz csapatok feladták a várost, és visszavonultak.

(Sky News)

Napi 2 millió hordóval csökkenti olajtermelést novembertől a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+, amiről szerdán született miniszteri szinten döntés Bécsben.

Arról is megállapodás született, hogy az OPEC+ az augusztusi termelési kvótákat veszi alapul a termeléscsökkentések számításánál. Értesülések szerint különösen Szaúd-Arábia és Oroszország szorgalmazta a termelés visszafogását, amivel a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztalt csökkenését kívánták megállítani.

A termeléscsökkentésről szóló bejelentés után a kőolaj ára erősödni kezdett és röviddel 17 óra után az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 1,52 dollár (1,62 százalék) emelkedéssel, 93,32 dolláron állt. A Brent 91,69 dolláron indította a napot, napi mélypontja 91,03 dollár volt. A Brent jegyzése 52 héten belül 65,72 dollár és 139,13 dollár között mozgott. A döntés bevételi lökést jelent majd Oroszország számára, amely a háború és a nemzetközi gazdasági szankciók miatt pénzügyi nyomás alatt áll.

(MTI, BBC)

Súlyos szakaszába lépett az energiaválság, az EU-nak meg kell fontolni a gázárak ideiglenes korlátozását, továbbá a villamosenergia-termeléshez felhasznált gáz árplafonjának bevezetését – írta Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállamok vezetőinek szerdán küldött levelében.

Az orosz-ukrán háború energiabizonytalansághoz vezetett, és soha nem tapasztalt szintre emelkedtek az energiaárak. Bár az uniós beavatkozások következtében a gázárak csökkentek valamelyest, továbbra is nagyon magasak, és súlyos terhet rónak az emberekre és a gazdaságra – fogalmazott a bizottság elnöke.

Von der Leyen a megbízható beszállítókkal, az Egyesült Államokkal és Norvégiával való tárgyalások fokozását sürgette, hogy ezzel is csökkentsék gáz árát. A közös uniós gázbeszerzéssel el kell kerülni szerinte, hogy a tagállamok túllicitálják egymást a világpiacokon, és ezzel felhajtsák az energiárakat.

Von der Leyen azt javasolta továbbá, hogy a tagállamok az unióval közösen dolgozzanak ki beavatkozási lehetőséget a földgázpiaci árak korlátozására. A földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde (TTF) határozta meg eddig, de az elnök levele szerint az EU megkezdte egy kiegészítő uniós árindex kidolgozását, amely jobban tükrözné az európai energiaügyi valóságot, és ármérséklő hatású piacot biztosítana.

„Egy ilyen kiegészítő referenciaindex bevezetéséig fontolóra kell vennünk a TTF-hez kapcsolódó árkorlátozást oly módon, hogy az továbbra is biztosítsa Európa és valamennyi tagállam gázellátását” – fogalmazott a levélben.

Von der Leyen azt is írta, hogy az EU-nak meg kell fontolnia a villamosenergia-termelésre használt gázárplafon bevezetését is. A felső határt úgy kell kialakítani szerinte, hogy az ne növelje a teljes gázfogyasztást. A bizottság elnöke úgy gondolja továbbá, hogy az EU-nak többet kell beruháznia a kontinens energiafüggetlenségébe és a zöld energiára való átállásba.

(MTI)

Ramzan Kadirov csecsen vezető bejelentette, hogy előléptették vezérezredesi rangra. „Oroszország elnöke előléptetett vezérezredesi rangra. A rendeletet a 709. szám alatt adták ki. Vlagyimir Vlagyimirovics személyesen tájékoztatott erről és gratulált nekem” – írta Kadirov a Telegramján. A csecsen vezető megköszönte Vlagyimir Putyin gratulációját, és megjegyezte, hogy ma minden gondolata „a haza és a népek érdekeit védő harcosokkal” van Ukrajnában.

(Interfax)

A német kormány továbbra sem tervezi az Északi Áramlat 2 földgázvezeték beindítását – jelezték szerdán Berlinben. Christiane Hoffmann helyettes kormányszóvivő azt mondta, hogy Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat 1 vezetéken, hanem inkább „politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint „nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.

Az Északi Áramlat 2 vezetékei az Északi Áramlat 1 két vezetékszálával párhuzamosan, a Balti-tengerben futnak. Lefektetésüket tavaly fejezték be, és el is indították a rendszer üzembe helyezését célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadás területek függetlenségét.

Oroszország így csak az Északi Áramlat 1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta jelentősen visszafogta, majd augusztusban teljesen leállította a rendszert. Szeptember végén szivárgást észleltek mindkét vezetékrendszeren. Szerdán a Der Spiegel című német hírmagazin azt írta, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megállapításai szerint „célzott szabotázs” történt, és a művelet „nagyfokú összetettsége” miatt valószínűsíthető, hogy valamilyen „állami szereplő” van a háttérben.

(MTI, Der Spiegel)

Arany fogkoronákkal teli dobozról és egy gázálarcról posztolt Twitteren az ukrán védelmi minisztérium:

A képet egy Harkiv környéki faluban, Pisky-Radkivszkijben készítették. A helyszínt a minisztérium „mini Auschwitzként” írja le, a poszt szövegében az áll, hogy a maszkot egy ronggyal letakart áldozat fején találták.

Szerhij Bolvinov, a harkivi terület főnyomozója elmondta, hogy a szomszédos településen élők arról számoltak be, hogy nem egyszer hallottak kiabálásokat és sikolyokat a Harkiv közeli faluból, ahol az ukrán hatóságok állítólag egy kínzókamrát is találtak. A SkyNews nem tudta ellenőrizni az információk és a kép hitelességét.

(SkyNews)

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, még őt is meglepte a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban szeptember végén lezajlott, úgynevezett „népszavazások” eredménye. „Őszintén szólva, a népszavazás eredménye, nemcsak örömet okozott, de meg is lepett” – mondta Putyin az „Év tanára” című oroszországi verseny díjazottjaival és döntőseivel való szerdai találkozón.

Hangsúlyozta, hogy szerinte a szavazások „teljesen átláthatók és objektívek” voltak. „Az eredmény minden bizonnyal több mint meggyőző, és teljesen átlátható, minden kétséget kizáróan. Ez objektív adat az emberek hangulatáról” – tette hozzá Putyin.

A valóság ezzel szemben az, hogy a demokratikus népszavazás kritériumai nem érvényesültek, a kilencven százalék feletti részvételi arányok, az Ukrajnától való elszakadás szinte 100 százalékot karcoló aránya nyilvánvalóan képtelenség. Sőt, még a népszavazás által felölelt területek sem stimmeltek, mivel Donyeck nagyjából negyven százaléka, Zaporizzsja egyharmad része nincs is orosz fennhatóság alatt – így értelemszerűen ezek a területek kimaradtak a szavazásból.

Putyin szerdán írta alá az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszországhoz való csatolásáról szóló törvényeket. A négy ukrán megye elcsatolásáról, az annexiónak megágyazó patyomkin-népszavazásokról és az egész folyamat háborús jelentőségéről itt olvashat részletesen.

(Interfax)

Megszavazták az Európai Unió tagállamai a nyolcadik szankciós csomagot Oroszország ellen, válaszul a négy ukrajnai terület jogellenes annektálására. A csomagban az eddigieken kívül szerepel

• behozatali tilalom újabb orosz termékekre
• újabb személyek beutazási tilalma, vagyonbefagyasztása
• és ársapka bizonyos Oroszországból induló olajszállítmányokra.

A csomagot Magyarország is megszavazta.

A spanyol és a portugál futballszövetség megerősítette, hogy Ukrajnával együtt pályáznak a 2030-as világbajnokságra. A rendezési jogot a 2024-es kongresszuson ítéli oda a FIFA. Ázsia és Észak-Amerika nem kaphatja, mert előbbi földrész az idei vb-nek ad otthont, míg az Egyesült Államok Mexikóval kiegészülve a következőnek. A három európai ország mellett Marokkó erősítette meg eddig rendezési szándékát. Már a 2026-os vb-t is 48 csapattal rendezik, 2030-ban is ennyi résztvevő lesz.

Ukrajna 2012-ben a lengyelekkel együtt rendezte az Eb-t, a donyecki stadion negyeddöntőnek adott otthon, amit 2014-ben bombatalálatát ért, és a BL-ben szereplő csapat, a Sahtar azóta hontalan. 2012-ben Harkiv, Lviv és Kijev volt még helyszín, a döntőt Kijevben rendezték.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij támogatja a pályázatot, és az UEFA is. Arról egyelőre még nincs hivatalos döntés, hogy Anglia és Írország kandidál-e.

Független orosz hírforrások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök még a mai nap folyamán beszédet mondhat, melyben a „különleges katonai művelet”-et immár háborúként említheti. Az információt nem az orosz állami média közölte, hanem a független Readovka.

Nyikolaj Patrusev, a Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy azonnal lépni kell a Krímben megnövekedett „terrorfenyegetettség” ügyében. Az új régiók Oroszországhoz való csatlakozása után az érintett területeken „terrorellenes műveletek” végrehajtására lehet számítani.

Aláírta a négy ukrajnai régió, vagyis a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz csatolásáról szóló alkotmányos törvényeket Vlagyimir Putyin orosz elnök, írja az MTI. A törvényeket, valamint a régiók „annektálásáról” szóló szerződéseket az orosz parlament alsóháza hétfőn, a felsőháza pedig kedden szavazta meg egyhangúlag.

A csatlakozási „népszavazásokat”, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek. A nemzetközi hatalmak előre jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek „népszavazásokat” követő elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. A reakciókról bővebben itt olvashatnak.

Az orosz hadsereg a területek egyike felett sem gyakorol teljes ellenőrzést.

Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a „csatlakozási” szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba.

Nem habozott felmérést készíteni az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ sem: kedden kiadott felmérése szerint a válaszadók háromnegyede pozitívan viszonyult a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásához, minden második válaszadó ezt teljes bizonyossággal állította. A megkérdezettek 12 százaléka semleges, 11 százaléka pedig negatív hozzáállást tanúsított.

A brit védelmi minisztérium szerdai jelentése szerint az ukrán csapatok tovább folytatják sikeres offenzívájukat az északkeleti és déli frontokon.

A jelentés szerint:

• Az ukrán alakulatok 20 km-re haladtak előre az Oszkil folyón túl, és az orosz csapatok ellátási csomópontja, Szvatove felé haladnak.
• Nagy a valószínűsége annak, hogy Ukrajna csapást mérhet a Szvatove-Kremina közötti kulcsfontosságú útra, ami tovább rontja az orosz hadsereg esélyét, hogy utánpótlást biztosítson a keleti egységei számára.
• Az orosz vezetőket nagy valószínűséggel aggasztja, hogy a vezető ukrán egységek közelednek Luhanszk megye határaihoz, amelyet Oroszország múlt pénteken formálisan annektált.

Az, hogy az ukrán csapatok jelentős területeket foglaltak vissza a régióban már hétfő este látszódott, erről még az orosz védelmi minisztérium is beszámolt.

Nyugati elemzők szerint jelenleg Ukrajna diktálja a hadműveleti tempót a csatatéren, és kétségbe vonták, hogy Oroszországnak van-e ambíciója vagy képessége visszatérni a támadáshoz.

A frissen visszafoglalt Liman városáról készített képeket osztott meg Volodimir Zelenszkij a Twitter-oldalán. A képeken látszik, hogy a városban szinte minden megsemmisült, a vasúti távvezetékek és az épületek is jelentős mértékben megrongálódtak.

Az ukrán elnök október harmadikán jelentette be, hogy sikerült visszafoglalni a stratégiai jelentőségű várost az orosz csapatoktól. Visszafoglalásával a luhanszki régióban levő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják az ukránok. A brit hírszerzés szerint a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára, ezt jelzi azt is, hogy október 4-én az orosz hatóságok eltávolították az ország nyugati katonai körzetének parancsnokát. Az új parancsnok Roman Berdnyikov vezérezredes lett, aki Alekszandr Zsuravljovot váltotta.

Az ukrán energiavállalat, az Enerhoatom újraindíthatja Európa legnagyobb atomerőművét – írja a Guardian.

Augusztus végén a zaporizzsjai atomerőmű mind a hat reaktorát lekapcsolták az ukrán elektromos hálózatról, szeptember közepén pedig az összes reaktor leállításáról döntött a vállalat. Azóta a tüzérségi támadásban megrongálódott áramvezetékek helyreállításán dolgoztak, és fokozatosan kapcsolták vissza az elektromos hálózatra az erőművet, hogy biztosítsák a reaktorok hűtését. A tél közeledtével viszont a fagyás veszélye is megnövekedett, a fűtést pedig csak úgy tudják biztosítani, ha működésbe hozzák a reaktorokat is.

Petro Kotin, az Enerhoatom elnöke azt nyilatkozta, hogy a vállalat a következő napokban újraindíthat két reaktort, hogy „a tél közeledtével megvédje a biztonsági berendezéseket a hőmérséklet csökkenésétől”.

„Ha alacsony a hőmérséklet, akkor minden lefagyhat, és a biztonsági berendezés is megsérülhet. Tehát fűtésre van szükség, és az egyetlen fűtés a működő reaktorból származik” – magyarázta.

A reaktorok leállása mellett is katasztrófához vezethet a rendszerek károsodása vagy a hideg időjárás miatti meghibásodás – mondta a cég elnöke.

A zaporizzsjai atomerőműbe szeptember közepén bejutottak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakemberei, az általuk készített jelentést Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárának segítségével értelmeztük.

A NAÜ határozatban szólította fel Oroszországot, hogy hagyják el a zaporizzsjai atomerőművet, egyben felszólították az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjanak fel minden tevékenységükkel az atomerőmű területén, és adják át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak.

• Oroszország leváltotta az egyik fontos katonai parancsnokát az ukrán ellentámadás sikere miatt.
• Az orosz védelmi minisztérium által bemutatott katonai térképek arra utalnak, hogy az orosz csapatok több helyen visszavonulnak.
• Moszkva azt állítja, az ukránok súlyos veszteségeket szenvedtek.
• Bár mozgásban volt az orosz nukleáris erők által használt vonat, és kifutott dokkjából a legnagyobb orosz tengeralattjáró is, egy nyugati tisztviselő szerint semmi nem utal arra, hogy az oroszok atomfegyvert készülnének bevetni.
• Az orosz felsőház is ratifikálta a négy ukrán terület Oroszországhoz csatolását.
• Eddig egyetlen ország ismerte el a kelet-ukrajnai megyék orosz annexióját: Észak-Korea.
• Zelenszkij aláírt egy rendeletet, amely lehetetlenné teszi, hogy Ukrajna valaha is leüljön tárgyalni Putyinnal, és jogilag semmisnek nyilvánította Putyin rendeleteit az annektált ukrán területekről.
• Alekszandr Lukasenko belarusz elnök azt mondta, részt vesznek a háborúban, de senkit sem ölnek meg, nem küldik sehova a csapataikat. A céljuk az, hogy megakadályozzák Belarusz megtámadását akár Ukrajna, akár Lengyelország, Litvánia vagy Lettország felől.