Orosz külügyminiszter: Nem szálltuk meg Ukrajnát

Interjút adott a BBC-nek Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov, aki ezúttal is védelmébe vette Moszkva Ukrajna elleni agresszióját. Az orosz külügyminiszter Steve Rosenberg újságíró szemébe nézve azt állította:

„Nem szálltuk meg Ukrajnát.”

„Különleges katonai műveletet hirdettünk, mert nem volt más lehetőségünk, hogy megértessük a Nyugattal, Ukrajnát bűncselekmény a NATO-ba rángatni” – mondta Lavrov. Kifejtette, hogy Oroszország ellenzi a NATO keleti irányú terjeszkedését, és megismételte a Kreml hivatalos álláspontját, ami szerint Ukrajnában nácik vannak.

Amikor Rosenberg az oroszok által elkövetett háborús bűnökről szóló ENSZ-jelentéssel szembesítette Lavrovot, az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az ENSZ-t „a nyugati álhírek felerősítésére használják”. „Oroszország nem makulátlanul tiszta. Oroszország az, ami. És nem szégyelljük megmutatni, kik vagyunk” – mondta.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet szerint a Mariupolért folytatott harc során „súlyosan megsértették” a nemzetközi emberi jogokat. Az oroszok által elfoglalt város helyzetéről szóló jelentést ismertetve azt mondta, hogy a „tragédia” még messze nem ért véget, és a pusztítás teljes mértéke még mindig nem ismert. Az ENSZ eddig 1348 civil halálos áldozatot igazolt Mariupolban, de Bachelet szerint a civil áldozatok végső száma ennél több ezerrel magasabb lesz. A jelentések szerint több mint kétezer ukrán katona esett hadifogságba a városban. Arról, hogy milyen az élet az oroszok által „felszabadított” Mariupolban, ebben a cikkben írtunk.

Az ENSZ emberi jog szervezete (OHCHR) által csütörtökön közzétett legfrissebb jelentés szerint a háború kezdete óta legkevesebb 4481 civil halt meg Ukrajnában, 5565 civil pedig megsebesült. A legtöbb civil áldozatot a nehéztüzérségi lövedékek, a rakéta- és légicsapások okozták. Az OHCHR úgy véli, az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb, az oroszok által megszállt területekről nem állnak rendelkezésre friss információk.

(Sky News)

A múlt héten két, az ukrán hadseregben szolgáló amerikai veterán katona eshetett az orosz erők fogságába Harkivnál. A 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh Alabama államban éltek, és áprilisban utaztak Ukrajnába, hogy a háború elején felállított Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légió tagjaiként beálljanak az ukrán hadseregbe.

A két férfi legutóbb több mint egy hete, június 8-án adott magáról életjelet – bár akkor mindketten azt mondták családtagjaiknak, hogy „néhány napig” offline lesznek.

A Telegraph brit lapnak a két férfit is magába foglaló, amerikai veteránokból álló egység egyik tagja azt mondta, hogy a 10 fős egység Harkivtól 30 kilométerre északra egy olyan városba hatolt be, melyről a hírszerzés azt állította, hogy nincsenek benne oroszok, ehelyett belefutottak vagy 100 gyalogosba és több páncélosba. A kialakult harcban az amerikaiak kilőttek egy, az egész egységet veszélyeztető BMP-3-as lövészpáncélost, azonban a T-72-es harckocsik lövései által gerjesztett füst- és porfelhőben nyomuk veszett. Visszavonuló ukrán bajtársaik később drónokkal is kutatták a nyomaikat, de nem találták meg sem holttestüket, sem valamilyen testrészüket. Ráadásul még aznap megjelent egy orosz Telegram-oldalon, hogy két amerikai „zsoldost” ejtettek fogságba, és ekkor bizonyosodtak meg arról, hogy Alexander Drueke és Andy Huynh orosz kézre került. Valószínűleg ők a háború első, orosz fogságba került amerikai szereplői.

Az amerikai külügyminisztérium azt mondta a Military.com katonai hírportálnak, hogy „figyelemmel kíséri a fogságba esésükről érkező híreket”.

Andy Huynhról annyit lehet tudni, hogy a tengerészgyalogságnál szolgált, Drueke anyja azt mondta a lapnak, hogy fia vegyvédelmi katonaként szolgált Irakban, ahonnan súlyos poszttraumás stresszel tért haza. Őt június 13-án hívta Alexander Duerke egyik bajtársa a rossz hírekkel.

A külföldi önkéntesek hiába válnak az ukrán fegyveres erők teljes jogú tagjaivá, elfogásuk esetén számíthatnak arra, hogy Oroszország és bábállamai nem a hadijog alapján kezelik őket – azaz hadifogság helyett akár halálbüntetés is várhat rájuk. Intő jel, hogy a múlt csütörtökön donyecki oroszbarát szeparatisták halálra ítéltek három, az ukrán seregben szolgáló külföldi férfit „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért”. Mind a hárman az ukrán seregben szolgáltak, ketten brit állampolgársággal rendelkeznek, a harmadik, bár marokkói származású, de ukrán útlevele is van.

Miután csütörtök reggel begurult a vonat Kijevbe, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő felkeresték az ukrán főváros Irpiny negyedét, itt Klaus Iohannis román elnök is csatlakozott hozzájuk. A Kijevtől nyugatra található Irpinyben – ahol mi is jártunk – mintegy 300 civil holttestét találták azt követően, hogy az orosz csapatok március végén kivonultak onnan. Irpiny a háború előtt mintegy 60 ezer embernek adott otthont. A hétköznapi élet kezd visszatérni a korábbi menetébe, újraindult a busz- és vasúti összeköttetés, és egy felrobbantott híd helyett rögtönzött átkelő épült. A háború nyomait azonban még nem sikerült eltüntetni. Bár vannak olyan nyomok, melyeket nem is akarnak; az autópálya mellett kilőtt T-72-es és a roncstemető például valóságos emlékművé vált az elmúlt hetekben. És anélkül, hogy kételyt akarnék támasztani az orosz pusztítás és a háborús bűnök iránt, azért a sajtófotókon jól látszik, hogy egyes romokat és roncsokat nyilvánvalóan az Irpinyt már hónapok óta rendszeresen látogató külföldi vezetők számára őriztek meg afféle szemléltető eszközként.

Kijev térségében azonban jelenleg is lehet számítani légi- és rakétacsapásokra; a várostól északra található Szumi körzetét (pontosabban annak légelhárító-ütegét) az éjjel robotrepülő-támadás érte, melyben négyen meghaltak és hatan megsebesültek.

A kijevi látogatás az európai egység üzenete, amely az ukránoknak szól, mert tudjuk, hogy a következő hetek nagyon nehezek lesznek.

– utalt Macron leszállása után elmondott üdvözlőbeszédében a Szeverodonyeck térségében zajló súlyos harcokra, ahol naponta több száz katonát veszít Ukrajna.

Scholz a német média jelen lévő képviselőinek azt mondta, hogy nem egyszerűen egy szimbolikus gesztust akarnak gyakorolni az ukrajnai látogatással, hanem biztosítani akarják az országot és annak vezetését, hogy „amíg szükséges”, addig Ukrajna meg fogja kapni az Oroszország elleni védekezéshez szükséges pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget. A német kancellár Moszkvát „elképzelhetetlen kegyetlenséggel” és „értelmetlen erőszak”-kal vádolta, melynek Irpiny is egyik mementójává vált.

(MTI, Guardian)

Eljött a takarékos energiafelhasználás ideje Németországban, a helyzet komoly, minden megspórolt kilowattóra számít

– közölte Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter az MTI által szemlézett videóüzenetében, miután a Gazprom orosz állami energetikai vállalat csütörtöktől tovább csökkenti az Északi Áramlat-1 vezetéken Németországba szállított földgázmennyiséget. A Zöldek politikusa elmondta, hogy Vlagyimir Putyin pontosan azt teszi, amitől az Ukrajna elleni háború kezdete óta lehetett tartani, azaz fokozatosan csökkenti az Európába irányuló szállítást, hogy szétzilálja és elbizonytalanítsa a piacot, felhajtsa a földgáz árát és egymás ellen fordítsa az európai országokat. Habeck szerint ezt mutatja a lengyelországi, a bulgáriai és a dániai földgázszállítás visszafogása is.

Habeck hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat-1 vezetéken is jön még földgáz, és egyebek mellett a gáztározók magas töltöttségi szintje miatt sincsenek ellátási gondok, de a kieső orosz gázt máshonnan kell beszerezni, méghozzá igen drágán. Azonban a miniszter szerint „a lakosság közreműködése is elengedhetetlen. Mindenkinek takarékoskodnia kell, minden kilowattóra számít.

Az Északi Áramlat-1 kapacitása napi 167 millió köbméter, de a Gazprom kedden – német részről egyelőre nem igazolt – „technikai fennakadásokra” hivatkozva közölte, hogy napi 167 millió köbméterről 100 millióra csökkentik a szállított mennyiséget, szerdán pedig bejelentették, hogy ezt a mennyiséget is tovább csökkentik 67 millió köbméterre.

Nagy-Britannia új büntetőintézkedéseket hozott Oroszország ellen. Az „ukrán gyerekekkel szembeni barbár eljárásra” – azaz legalább 2000 ukrán árva Oroszországba szállítása és erőszakos adoptálása – miatt szankciók alá vonták Moszkva város gyerekjogi biztosát, Marija Lvova-Belovát, de most került sorra Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje is, mint „az orosz agresszió kiemelt támogatója”. Kirill az Európai Unió júniusban elfogadott hatodik szankciós csomagjába is bekerült volna, azonban Orbán Viktor vétófenyegetése miatt végül az egykori KGB-ügynök, jelenleg a háborús uszításban jeleskedő egyházfő megúszta a személye és vagyona elleni büntetőintézkedéseket.

A szankcióra az Orosz ortodox egyház szóvivője is reagált:

Értelmetlenek, abszurdak és hiábavalók azok a kísérletek, melyek az Orosz ortodox egyház fejének megfélemlítését vagy nézeteinek megtagadását célozzák.

Vlagyimir Legojda szerint az egyház volt „az utolsó hír, az utolsó kommunikációs vonal”, melynek elpusztítása azt mutatja, hogy Nagy-Britannia csak el akarja mélyíteni a konfliktust.

Frissítés: Magyar idő szerint kora délután kiderült, hogy Nagy-Britannia négy orosz katonai parancsnokot is büntetőintézkedés alá vont, akik Bucsában „civileket kínoztak, erőszakoltak és gyilkoltak” A londoni kormányzat szankciót mondott ki több orosz katonai vezetőre, Vlagyimir Putyin környezetének újabb tagjaira, illetve orosz és mianmari fegyverkereskedőkre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán már a június végén Madridban tervezett NATO-csúcsra tekintett előre, amikor azt mondta, a biztonság szempontjából kiemelten fontos időszakban tervezett találkozón arról kell döntést hozni, hogy a szövetség miként erősítse védelmi és elrettentő képességét.

A tagállami vezetők döntést hoznak az Ukrajnának szánt támogatási csomag részleteiről, a NATO modernizációjáról a megváltozott biztonsági környezetnek megfelelően, valamint megerősítik együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerországokkal. Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak továbbá nem szabad megfeledkezniük a védelmi kiadások fokozásáról sem. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter „történelmi jelentőségű”-nek minősítette Svédország és Finnország NATO-tagsági kérelmét, és kifejtette, hogy mindkét ország alkalmas a tagságra. Bár Austin reményét fejezte ki, hogy a két ország mihamarabb csatlakozhat a katonai szövetséghez, Törökország ellenállása miatt ez a folyamat nem lesz egyszerű.

Az ukrajnai fegyverszállítások lomhasága miatt sokat kritizált Németország védelmi minisztere, Christine Lambrecht német védelmi miniszter azt közölte, a Kijevnek ígért harci eszközöket, köztük három rakéta-sorozatvetőt júliusban vagy augusztusban szállíthatják; a rakétavetők használatával kapcsolatos kiképzés június végén kezdődhet. Ahogy arról az ukrajnai tüzérségi háborúról szóló cikkünkben is szó volt, Németország – Lengyelországgal együtt – egyébként hetek óta végzi ukrán tüzérek átképzését a folyamatosan beérkező nyugati tüzérségi eszközökre.

(MTI)

Magyar idő szerint délelőtt befutottak a harcoló felek helyzetjelentései a kelet-ukrajnai frontról.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában Harkiv körzetében megsemmisítettek két parancsnoki állást, egy elektronikus hadviselésre (azaz főképp az ellenfél kommunikációjának és irányított fegyvereinek megzavarására) szolgáló központot és egy Tocska-U ballisztikus rakétakilövőt, a várostól északra található Szuminál egy Buk-M1-es légelhárító rendszert, Donyeck ukránok által tartott részén pedig két lőszerraktárat. Az orosz fegyveres erők a minisztérium közleménye szerint egy nap alatt 480 ukrán katonával végeztek (amellett, hogy minden ilyen adatot érdemes fenntartásokkal kezelni, ez a szám nagyságrendileg nem tér el lényegesen az ukrán fél becsléseitől).

Szerhij Hajdaj, Luhasznk megye ukrán kormányzója a Telegramon azt írta, hogy Szeverodonyeckben „ádáz csata folyik minden egyes házért, mindennap többtucatnyi megszálló hal meg az utcai harcokban”. Hajdaj szerint a háború előtt 100 ezer lakosú városban már csak 10 ezer civil maradt, sokan köztük az Azot vegyiművekben próbálnak menedéket találni. Azonban Mariupolhoz hasonlóan itt is vészesen fogynak az ivóvíz- és élelmiszertartalékok, sok helyen nincs áram, a sérültek és betegek nem jutnak egészségügyi ellátáshoz.

A kormányzó nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket kért a harcok folytatásához, ugyanis – légi fölény híján – csak ezek segítségével lehet kiiktatni az ukrán csapatokat testileg-lelkileg felőrlő orosz tüzérséget. A Kelet-Ukrajnában zajló tüzérségi háború sajátosságairól egyébként itt olvashat részletesen.

(Guardian)

Brutális állapotok uralkodnak a több hónapos ostrom árán elfoglalt azov-tengeri kikötővárosban, ahol a megszállók legfontosabb feladata az erőszakos oroszosítás. A részletekről olvassa el friss cikkünket!

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök egy éjjeli vonattal megérkezett Kijevbe, hogy személyesen demonstrálják elkötelezettségüket Ukrajna mellett. Sokkal kisebb médiafelhajtás közepette, de szintén Kijevbe érkezett Klaus Iohannis román államfő is.

Az utazás megszervezése több hetet vett igénybe; a nyilvánvaló biztonsági kihívások mellett részben azért is, mert a német kancellár sokáig hezitált a látogatásról való döntéssel. A közös utazás elsősorban Scholz részéről fontos jelzés, mivel Kijev a közelmúltban többször is bírálta Németországot azért, mert csak nagy késéssel szállították le a kelet-ukrajnai harcokban létfontossággal bíró nehézfegyvereket. Scholz korábban bejelentette, hogy „csak akkor utazik Ukrajnába, ha konkrét ajánlatot tud magával hozni”; német lapok szerint ez a „konkrét ajánlat” 88 darab Leopard 1 harckocsi és száz Marder gyalogsági harcjármű azonnali szállítását jelentheti.

(BBC)

„Azok a gyerekek, akik február 24. után születtek Herszon régióban, automatikusan megkapják az Oroszországi Föderáció állampolgárságát. Ezenkívül az árvákat is az Oroszországi Föderáció polgáraiként regisztráljuk”

– jelentette be a RIA Novosztyi orosz hírügynökségen keresztül Kirill Sztremuszov. Az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon megye közigazgatásának helyettes vezetője szerdán azt állította, hogy „civilek ezrei” folyamodtak már orosz állampolgárságért az elfoglalt területen.

Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi ombudsman májusban azzal vádolta Oroszországot, hogy 1,2 millió ukrán állampolgárt deportáltak Oroszországba, köztük 210 ezer gyereket. Júniusra Ukrajna – fenntartásokkal kezelendő – adatai alapján az Ukrajna nácitlanítására érkezett orosz hadsereg által deportált gyerekek száma 234 ezerre nőtt. Bár a gyerekek oroszosítására, a deportálás volumenére csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, az ENSZ is aggodalmát fejezte ki a jelenség miatt.

Sztremuszov kedden kijelentette, hogy „Herszon már örökre az Orosz Föderáció része marad”, azonban a régióból a brutális elnyomás ellenére intenzív partizántevékenységet jelentettek, északnyugatról pedig az ukrán fegyveres erők szorongatják a megszállókat. Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa így jellemezte két hete a megszálló erők helyzetét:

„(…) feltűnő, hogy az oroszok mennyire nem tudnak kollaboránsokat találni. Herszonban olyan szinten nincs tömegtámogatottságuk, hogy az általuk kinevezett szeparatista helyi vezető stábját sem tudták feltölteni. És ehhez jön az erőszakos, aktív ellenállás. A megszállt területeken robbantottak már fel kollaboráns polgármestert – Andrij Sevcsiket Enerhodarban –, és lőttek agyon oroszbarát blogger-influenszert – Valerij Kulesovot Herszonban. Mindezek mellett egyre több a támadás az orosz katonai szállítmányok és a vasúti infrastruktúra ellen is.”

A megszállás ingatagságára utalhat, hogy a Herszon Ukrajnától való elszakadásáról dönteni hívatott „népszavazás” is hónapok óta csúszik.

(via Guardian)

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban, a védekezés legnagyobb problémája mégis az, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége – mondta Washingtonban David Arahamija, az ukrán kormány főtárgyalója. A politikus arról számolt be, hogy Ukrajna egymillió katonát verbuvált eddig, és további kétmilliót képes még csatasorba állítani.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június elején naponta 60-100 elesett ukrán katonáról beszélt, míg most az Arahamijával tárgyaló Mark Milley amerikai vezérkari főnök naponta százra becsülte a halottak és négyszázra a sebesültek számát. Miller azt is mondta, hogy Oroszország csak tetemes veszteségek árán és csak fokozatosan tud területet szerezni, mer az ukrán erők hatékonyan védekeznek.

Arahamija a béketárgyalások lehetőségére is kitért: szerint mindkét fél tudja, hogy nem most van az ideje a tárgyalásoknak, ennek ellenére tisztában van azzal, hogy a háborút kompromisszummal kell lezárni. Ugyanakkor az ukrán közvélemény az orosz háborús bűnök és vérengzések következtében egyáltalán nem támogatja a tárgyalásokat Moszkvával. (MTI)

Mint arról már beszámoltunk, az olasz kormányfő, a német kancellár és a francia elnök csütörtökön Kijevbe látogat. A három európai politikus különvonaton indult Lengyelországból az ukrán fővárosba, írja a német Spiegel. Az utazás megszervezése a Reuters jelentése szerint több hetet vett igénybe, részben azért is, mert a német kancellár sokáig hezitált a látogatással.

A közös utazás részben politikai jelzés, mivel Kijev a közelmúltban többször is bírálta kisebb-nagyobb mértékben azért, hogy késve és nehézkesen szállítanak fegyvereket. Másrészt Scholz már bejelentette, hogy „csak akkor utazik Ukrajnába, ha konkrét ajánlatot tud magával hozni”. Az, hogy most úton van Zelenszkij elnökhöz, azt jelentheti, hogy egy, az ukránoknak kedvező csomagot állítottak össze. A Spiegel szerint Kijev a németektől elsősorban azt várja, hogy zöld utat kapjon a kért 88 Leopard 1 harckocsi és száz Marder gyalogsági harcjármű azonnali szállítása.

Az Oroszország ukrajnai háborújából eredő éhínség miatt még többen kényszerülhetnek otthonaik elhagyására, holott a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma már most átlépte a 100 milliós határt – mondja az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Filippo Grandi a szervezet kedden közzétett legfrissebb menekültügyi jelentésének bemutatóján beszélt a háború migrációs helyzetre gyakorolt hatásáról, az erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 6072 fő lépett be a országba, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4431-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, közölte csütörtök reggel az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 256 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító, 30 napig érvényes igazolást. A rendőrség közleménye szerint a háború elől menekülők közül szerdán 251 ember, köztük 101 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Magyar idő szerint kedd éjszaka, szerda hajnalban megkezdődött az észak-amerikai hokibajnokság, az NHL döntője. Az első meccs után beszélt arról Gary Bettman, az NHL vezetője bejelentette: az ukrajnai háború miatt nem engedélyezik, hogy a Stanley Kupát a nyáron bármelyik orosz bajnok játékos hazájába vihesse. A döntőbe jutott csapatok közül a Coloradónak egy orosz játékosa van, Nyicsuskin míg a Tampának három: Vaszilevszkij, Kucserov és Szergacsjov. Eddig hagyomány volt, hogy a győztesek hazavihették a trófeát egy napra. (MTI)

Olaf Scholz kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi olasz államfővel együtt Ukrajnába utazott – írja csütörtök reggel a német közszolgálati televízió, a ZDF. (A portál már szerda éjszaka beszámolt arról, hogy a három európai vezető úton van Kijevbe).

A ZDF szerint Scholz, Macron és Draghi a lengyelországi Rzeszow városában találkozott, ahonnan szárazföldi úton Ukrajnába utaznak. A látogatással Ukrajna támogatását erősítik meg, a német tévé értesülései szerint valószínűleg konkrét segélyajánlatokkal érkeznek az országba.

Ukrán tisztségviselők korábban mindhármukat azzal vádolták, hogy túlságosan óvatosan fogalmaznak a háborúval kapcsolatban, mert félnek az esetleges orosz retorziótól. Scholz korábban azt mondta, hogy elmegy Kijevbe, azt nem egy napra teszi egy fénykép kedvéért, mindenképp nagy tervekkel érkezne.

A Zipair Tokyo nevű japán fapados légitársaság közölte: lecseréli a „Z” betűt tartalmazó logóját, hogy elkerülje a félreértéseket. Az orosz hadsereg ezt a betűt használja fő szimbólumként az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akciójában, és a cég nem akarja, hogy bárki azt higgye, támogatják az oroszok háborúját – írja a Japan Times. Eddig a társaság gépeinek függőleges irányú vezérsíkjára egy nagy Z betű volt festve, ezt váltja egy zöld, fekete és fehér színű geometriai mintázat.

Ukrajna figyelmen kívül hagyta az orosz ultimátumot, hogy adja meg a keleti Szeverodonyeck városát, amely a hetek óta tartó heves bombázások után nagyrészt romokban hever – írja az Al Jazeera.

Oroszország korábban azt közölte: humanitárius folyosót nyitott Azotból, hogy a civilek az orosz ellenőrzés alatt álló területre menekülhessenek, majd azzal vádolta Ukrajnát, hogy szabotálták Szeverodonyeck evakuációját. A Telegramon azt írták, hogy az ukrán erők megakadályozták az evakuációs folyosó megnyitását, és hogy az ukrán katonák a „humanitárius szünetet arra használták fel, hogy összeszedjék magukat, és előnyösebb pozíciókba helyezkedjenek, miközben civilek mögé bújtak”.

• Kijevbe tart a német kancellár, a francia elnök és az olasz miniszterelnök, csütörtök reggel érkezhetnek meg.
• Előkerült Navalnij, egy kínzásokról hírhedt börtönbe szállították át.
• Egymilliárd dolláros katonai és 225 millió dolláros humanitárius segélyt ígért Joe Biden Volodimir Zelenszkijnek.
• Az orosz propaganda ikonikus Z Nagyijáról kiderült, hogy háborúellenes, és az orosz futballválogatott korábbi kapitánya is felszólalt az invázió ellen.
• Már több mint 4400 civil halt bele az invázióba, a legtöbben rakétacsapásokba és ágyúzásokba. A valós szám egyébként valószínűleg sokkal magasabb.
• Az amerikaiak szerint az oroszok elvesztették a páncélosaik 20-30 százalékát, és a külügyi szóvivőjük szerint Kína azt kockáztatja, hogy a történelem rossz oldalára kerül.
• Az oroszok szerint Ukrajna szabotálta Szeverodonyeck evakuációját, és az ő külügyi szóvivőjük szerint a Nyugat fejbe lőtte magát a szankciókkal.
  

Ha a tegnapi háborús hírekre kíváncsi, itt megtalálja a szerdai percről percre közvetítésünket.