Az élelmiszer- és klímaválság miatt minden eddiginél rosszabb menekülthelyzet várható
2022. június 16. – 05:47
frissítve
Az Oroszország ukrajnai háborújából eredő éhínség miatt még többen kényszerülhetnek otthonaik elhagyására, holott a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma már most átlépte a 100 milliós határt – mondja az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Filippo Grandi a France24.com írása szerint arról is beszélt, hogy az oroszok ukrajnai agressziója „drámai gabona- és műtrágyahiányt idézett elő, a világpiaci árakat az egekbe repítette, emiatt emberek százmillióit fenyegeti az éhezés veszélye.”
Az ENSZ-illetékes a szervezet kedden közzétett legfrissebb menekültügyi jelentésének bemutatóján beszélt a háború migrációs helyzetre gyakorolt hatásáról (a jelentés itt olvasható). Adataik szerint amióta Oroszország február 24-én megkezdte teljes körű invázióját, akár 14 millió ukrán is menekülhetett a háború sújtotta országon belül vagy menekültként a határokon túlra.
A háború, az erőszak, az üldöztetés és az emberi jogi visszaélések miatt otthonukat elhagyni kényszerült emberek száma 2021 végére elérte a 89,3 milliót, ami 8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, és jóval több mint kétszerese a 10 évvel ezelőtti adatnak.
A legfrissebb menekültügyi jelentés szerint az otthonukat elhagyni kényszerülők száma mára a valaha regisztrált legmagasabb szintre jutott, mióta csak ezeket az adatokat feljegyzik. A menekültügyi szervezet szerint a növekvő élelmiszerhiány, az infláció és az éghajlati válság fokozta a nehézségeket, és félő, hogy számos válsághelyzet finanszírozásának amúgy is kritikus szintjét gyengíteni fogja.
„Vagy összefog a nemzetközi közösség, hogy lépéseket tegyen ennek az emberi tragédiának a kezelése, a konfliktusok felszámolása és a tartós megoldások megtalálása érdekében, vagy ez a szörnyű trend folytatódni fog” – fogalmazott a jelentésben az ENSZ-illetékes. A jelentésük azt is kiemeli: az élelmiszerhiány, az infláció és klímaválság tovább súlyosbítják az emberek nehézségeit, miáltal még szélesebb kör szorul humanitárius segítségre.
Grandi arról is beszélt, hogy miközben örömteli módon lépett az országok többsége az ukrajnai menekültek megsegítésére, ugyanezek az országok korábban, más menekültválságok idején kevésbé voltak szolidárisak, pénzhiányra hivatkozva elzárkóztak a segítségnyújtástól. Óvott attól, hogy az ukrajnai helyzet miatt csökkenjen a más térségbeli menekülteknek nyújtott támogatások intenzitása, „ez katasztrofális lenne”, különösen a Száhel-övben és Afrika egyes területein.