Ötven évre emelték az oroszok a hadseregi korhatárt, Zelenszkij szerint nonszensz elvárás, hogy Ukrajna adja fel területeit

Szokásos éjjeli beszédében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai davosi Világgazdasági Fórumra reagált. Ebben is főként Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter azon kijelentésére, miszerint „Ukrajnának fel kéne adnia területeinek egy részét a béke kedvéért”. Az ukrán elnök erre beszédében azt mondta, hogy míg „Oroszország nem tesz semmit, mégis van, aki azt mondja, hogy vegyük figyelembe érdekeiket”.

„Miután több ezer orosz rakéta csapódott be Ukrajnába. Miután ukránok tízezrei haltak meg. Bucsa és Mariupol után. A lerombolt városok után. Az oroszok által felállított szűrőtáborok után, ahol ukránokat ölnek, csonkítanak, kínoznak és aláznak meg. Oroszorország mindezt Európában tette meg.”

Zelenszkij hozzátette, mindezek ellenére Davosban mégis hangoztak el olyan álláspontok, amelyek Oroszországnak adnának ukrán területeket a béke kedvéért, hogy „Oroszország ne idegenedjen el Európától”.

A davosi fórumon Zelenszkij arról is beszélt, hogy ha az orosz elnök „megérti a valóságot”, akkor van lehetőség arra, hogy diplomáciai úton találjanak kiutat. Zelenszkij kitért beszédében arra is, hogy Magyarország miatt nincs olajembargó az oroszokkal szemben.

Az ukrán hadsereg továbbra is „dinamikus manővereket” hajt végre a keleti fronton, jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője szerdán, írja az MTI.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében.

„Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának”

– mondta a szóvivő. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet, pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre, tette hozzá. A szóvivő szerint az orosz hadsereg légi erejét is fokozta.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja a Telegramon ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, állampolgárait, illetve szuverenitását. Hangsúlyozta: most fontos, hogy Ukrajna minden irányban tovább harcoljon. „Oroszország hatalmas forrásokat költ arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy az oroszoknak joguk van megölni az ukránokat, és ne kapjanak büntetést érte” – mondta.

A harkivi régió továbbra sem csendes az orosz támadásoktól. Bár Harkivban járnak már a metrók, Kijev példáján már látszik, hogy a romok eltakarítása hosszú időket vesz majd igénybe. Közel három hónappal a háború kezdete után itt, képekben.

Az orosz parlament szerdán elfogadott egy törvényt, amely 50 évre emeli a hadseregbe jelentkezők maximális korhatárát, írja a BBC.

Az orosz tisztviselők folyamatosan próbálnak az orosz veszteségek kárpótlására katonákat toborozni. Az eddigi jogszabályok szerint a 18–40 év közötti oroszok és a 18–30 közötti külföldiek jelentkezhettek hivatalos katonának az orosz hadseregbe. Az új törvények alapján ez a korhatár az orosz és a külföldi katonák esetében is 50 évre nő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában találkozott az ukrajnai hadjáratban megsebesült katonákkal. Az orosz-ukrán háborút indító elnök „hősnek” nevezte a katonákat, méltatta őket.

Putyin a Mandryka katonai kórházban látogatta meg a katonákat, a látogatás után pedig azt mondta, a katonák „Donbász emberei és gyermekei érdekében” harcoltak, ezért „hősöknek tekinti őket”. A háború kitörése óta az orosz elnök amúgy sem mutatkozott túl sokat a nyilvánosság előtt, ez volt az első ilyen jellegű utazása.

(bbc)

Az ukrán külügyminisztérium szerint sérti a nemzetközi jogot Moszkva azon terve, hogy egyszerűsített eljárással adna orosz állampolgárságot ki azoknak az embereknek, akik Ukrajna oroszok által megszállt részén élnek, írja a Guardian.

Az oroszok a dél-ukrajnai régiókban (Zaporizzsja, Herszon) is jelezték, hogy kezdeményezni fogják az ukránok számára az orosz állampolgárság könnyített megszerzését. Az ukrán külügy erre azt reagálta, hogy

„Az útlevelek illegális kiadása Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, valamint a nemzetközi jog elveinek egy igen kirívó megsértése.”

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy az országa nem finanszíroz terroristákat, ezzel utalva Recep Tayyip Erdoğan török elnök állítására, hogy Svédország terroristákat bújtat.

A török vezetés szerint Svédország és Finnország olyan embereket „bújtat”, akik kapcsolatban állhatnak a Kurd Munkáspárttal (PKK) és Fethullah Gülen vallási csoportjával. Mindkét csoportosulást a török állam terrorszervezetnek minősíti, a PKK-t pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok is annak tekinti. Erdoğan ezt hozta fel érvnek, amiért Törökország nem fogja támogatni a két ország NATO-csatlakozását.

Andersson egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Svédország és Törökország között folyamatos a párbeszéd a csatlakozás körüli aggályokról, és arról, hogy mi minden hangzott el félreérthetően a médiában.

A miniszterelnök szerint Törökország problémája azzal lehet, hogy hova küld pénzügyi segítségeket Svédország, de Andersson tisztázta, hogy nem pénzelnek terrorszervezeteket, és fegyvereket sem küldenek nekik.

(CNN)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország éppen zsarolni próbálja a világot azzal, hogy akkor oldja fel a fekete-tengeri kikötők zárlatát, ha megszüntetik az ország elleni nemzetközi szankciókat.

Kuleba szerint aki azon gondolkodik, hogy belemegy ebbe a játékba, „az előbb menjen el a halott ukrán gyerekek sírjaihoz, és beszélgessen a szülőkkel.”

Az orosz tengeri kikötők blokádjáról, nemzetközi hatásairól, és a probléma lehetséges megoldásáról itt írtunk korábban.

Szijjártó Péter külügyminiszter sajátosan reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, aki Davosban szóvá tette, hogy Magyarország miatt nem jött még létre az orosz olaj elleni embargó.

Szijjártó szerint ha amit Zelenszkij Davosban mondott, az ukránul azt jelenti, hogy: „köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük,
hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!”, akkor „a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élőben kapcsolódott be a davosi világgazdasági fórumra, ahol megemlítette, hogy Magyarország, pontosabban az ország orosz olajhoz való hozzáállása miatt nem lesz olajembargó Oroszország ellen.

Zelenszkij szerint Magyarország azzal indokolja a döntését, hogy jelentős forrásokra van szüksége ahhoz, hogy le tudjon mondani az orosz olajról.

„Mondogatják nekik, hogy ott, Ukrajnában emberek, gyerekek halnak meg, megölik őket. Úgy, mint a 18 éves gyilkos Texasban, csakúgy hozzánk is 18 éves katonák jöttek Oroszországból, és gyerekeket kínoztak. Beszéltek nekik erről, ők viszont azt mondják: mindent értenek, de honnan szerezhetnének pénzt” – fejtegette Zelenszkij, aki az „ők” alatt feltételezhetően Magyarországot értette.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy biztos benne, sikerül megoldani a kérdést, és elfogadtatni az olajembargót Magyarországgal.

„Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy egységesek legyünk, de azért is kell döntéseket hoznunk, hogy megtörjük az orosz hadigépezetet, és nyomás alá helyezzük a Kremlt, hogy a háborúnak vége legyen” – mondta újságíróknak szerdán Michel.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor is korábban azt nyilatkozta, hogy Magyarország akkor szavazza meg az orosz olaj embargóját, ha az energiaszükségleteit más forrásokból biztosítják. Orbán a héten levelet is írt Michelnek, amiben kifejtette: nem hajlandó tárgyalni az embargóról.

(MTI, Pravda, Sky)

Az orosz külügyi szóvivő, Maria Zakharova mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy szerinte az olaszok béketerve „egy fantázia”, illetve hogy nem lehet „egyszerre fegyverekkel segíteni Ukrajnát, és egy békés megoldásra terveket kitalálni”.

Luigi Di Maio olasz külügyminiszter múlt héten vázolta a négylépcsős béketervét. A terv tűzszünetet indítványoz a civilek kimenekítése érdekében, a frontvonalak demilitarizációját, Ukrajna lehetséges semlegességét vázolja fel, a Krímet és a Donbaszt illetően orosz-ukrán megállapodást szorgalmaz, és egy új európai-nemzetközi békeszerződést is tartalmaz.

Zakharova hozzátette, hogy ha abban reménykednek, hogy az Orosz Föderáció bármilyen nyugati tervre is ráveti magát, „akkor nem fogtak fel sokat.”

Ilyen feliratú pólóval vonult a fotósok elé az ukrán Бачення метелика – angolul Butterfly Vision, magyarul talán Pillangólátásként fordítható – című film stábja az idei cannes-i filmfesztiválon. Az Un Certain Regard szekcióban futó film egy Donbasszban fogva tartott nőről szól, aki hazatér a családjához.

Darya Bassel és Yelizaveta Smit producereken olyan felső volt, amely elején egy rakétatalálatot kapó lakóház fotója látható, azzal a felirattal, hogy UKRAINAN LIFE, azaz ukrán élet. A hátulján pedig egy olyan felirat, ami a Twitter és Instagram korlátozásaira hasonlít, amikor felkavaró tartalom miatt eltüntetnek posztokat. A póló hátulján látható angol nyelvű felirat magyarul:

Érzékeny tartalom.

Az oroszok ukránokat ölnek.

Ön szerint sértő és felkavaró erről a népirtásról beszélni?

A rendező Makszim Nakonyecsnij egy olyan pólót viselt, amin a Free Tayra felirat látható, ezzel egy orosz hadifogságba esett ukrán katonai orvosra, Julia Paevszkára utalva.

Letarolta az idei Eurovíziós Dalfesztivált az ukrán Kalush Orchestra, akik már korábban is bejelentették, hogy a győzelemért járó üvegmikrofont az ukrán hadsereg javára aukcióra bocsátják majd.

Oleh Psziuk énekes most a zenekar Instagramjára ki is írta a részleteket: nem szimpla aukció lesz, hanem tombola, amibe minimum 200 hrvinyával (de akár kriptovalutával is) lehet pályázni. A tombola nyertese megkapja Psziuk egyik halászsapkáját, aki pedig a legtöbb pénzzel száll be, az megkapja azt a trófeát, amivel a Kalush Orchestra hazatér a dalfesztiválról.

A részletek itt vannak ebben a videóban.

A zenekar ezzel a dallal nyert:

Az orosz törvényhozók megszavaztak egy új törvényt, amely eltörölné a szerződéses katonák esetében a korhatár maximumát – írja a Guardian.

A jelenlegi szabályozás szerint az orosz sereghez szerződésesként csak 18–40 év közötti oroszok és 18–30 év közötti külföldi állampolgárok csatlakozhatnak, de a korhatár maximumának letörlésével bármilyen idős emberek jelentkezhetnek ilyen pozíciókra.

A hivatalos indoklás szerint azért módosítják a törvényt, mert bizonyos hadtechnikai eszközök működtetéséhez magasan képzett szakemberekre van szükség és azt állítják, hogy 40–45 éves korban válnak a legtöbben elég tapasztalttá ilyesmihez. A törvényhozók hozzátették, hogy a törvényjavaslat megkönnyítené a civil orvosok, mérnökök, valamint a műveleti és kommunikációs szakemberek toborzását is.

Katonai szakértők szerint azonban inkább arról van szó, hogy országnak gyalogoshiánnyal kell szembenéznie.

Az orosz invázió kezdete óta először publikált közvélemény-kutatási eredményeket a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (ami Ukrajna egyik legrégebbi közvélemény-kutató cége). Ebből az derül ki, hogy az ukránok továbbra is megosztottak a NATO-val kapcsolatban, de ellenzik a területi engedményeket – írta a Twitteren Volodimir Iscsenko, a berlini Freie Universität Kelet-európai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa.

A válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne lemondani a NATO-csatlakozási törekvésekről abban az esetben, ha a nyugati hatalmak megfelelő garanciákat biztosítanának Ukrajna számára, 39 százaléka azonban mindenáron ragaszkodna a NATO-csatlakozáshoz. Ugyanakkor a felmérés szerint a területi engedményekkel szemben széleskörű ellenállás tapasztalható, még akkor is, ha azokkal a háborút minél hamarabb meg lehetne állítani.

A közvélemény-kutatás nem biztos hogy reprezentatívnak tekinthető, mivel az adatgyűjtést nehezítette, hogy az ukrán lakosság 10 százalékát azért nem lehetett elérni, mert külföldre menekültek, 1-2 százalékát pedig azért nem, mert e megszállt területekkel nem zavartalan a kapcsolat.

„Ha Ukrajna elbukik, Szlovákia lesz a következő” – ezt mondta Eduard Heger a davosi Világgazdasági Fórumon tartott szerdai panelbeszélgetésen a CNN szerint.

A szlovák miniszterelnök ezután bírálta az Európai Unió tagjait, amiért túlságosan az orosz energiára támaszkodnak, és arra szólította fel a vezetőket, hogy ne kössenek kompromisszumot, maikor az elveikről van szó az Oroszországgal folytatott tárgyalások során.

„A Putyinnal való kompromisszumok háborút okoztak Ukrajnában. Egy agresszív háborút, emberek halnak meg”

– véli Hegera. A szlovák miniszterelnök azt is szorgalmazta, hogy az uniós tagországok Ukrajnával és a nyugat-balkáni országokkal együttműködve dolgozzanak ki egységes szabályokat annak érdekében, hogy ezek az országok mihamarabb csatlakozhassanak az EU-hoz.

Arvydas Anusauskas, a litván védelmi miniszter a Twitteren közölte, hogy húsz darab M113-as páncélozott járművet, 10 darab katonai teherautót és 10 darab aknamentesítéshez használható terepjárót küld Litvánia Ukrajnának.

Litvánia a háború kezdete óta határozottan támogatja Ukrajnát, és az EU országai közül elsőként állította le az orosz gázimportot. A balti ország korábban 100 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának.

Orosz rakéták csapódtak be a Donyeckben található város, Kramatorszk egyik lakónegyedében – írja a Kyiv Independent.

Az ukrán lap szerint Kramatorsk polgármestere arról számolt be, hogy több lakóépület megsemmisült vagy megrongálódott a várost az éjszaka folyamán ért légicsapások következtében, de nincsenek áldozatok.

Egyúttal azt is közölték, hogy biztosítottnak látják, hogy az eladásból sem Roman Abramovics, sem más szankciók által sújtott személy nem fog profitálni. Az 5,2 milliárd eurós üzletből származó bevételt humanitárius célokra, a háború ukrán áldozatainak megsegítésére szánják.

Az eladás további részleteiről ebben a cikkben olvashat!

Szerda korareggel rakétatalálat érte Zaporizzsját, egy ember meghalt, három másik pedig megsebesült – ezt közölték ukrán hatóságok a BBC szerint.

Helyi idő szerint hajnali 5 óra után négy rakétát lőttek ki az oroszok az ukránok beszámolója szerint a déli városra. Az ukrán légvédelem egyet elfogott a négy kilőtt rakétából, de a támadásban megsérült egy bevásárlóközpont és legalább 62 lakóház, állítja az ukrán vezetés.

Ukrán tisztviselők szerint Oroszország három zászlóaljnyi taktikai csoportot gyűjtött össze Vasziljovkánál, Zaporizzsjától mintegy 50 km-re délre, de még nem világos, hogy terveznek-e támadást indítani a város ellen.

Ha az orosz elnök „megérti a valóságot”, akkor van lehetőség arra, hogy diplomáciai úton találjanak kiutat – a Reuters szerint többek között ezt mondta szerda reggel Volodimir Zelenszkij, aki ismét felszólalt a davosi Világgazdasági Fórumon. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy csak közvetlenül hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, közvetítőkön keresztül nem.

Zelenszkij szerint a tárgyalások első lépcsőfokát az jelentené, ha az oroszok visszavonnák a csapataikat a február 24-én megkezdett invázió előtti orosz-ukrán határvonalak mögé. Ehhez fontos tudni az, hogy Dmitrij Medvegyev volt miniszterelnök, az orosz biztonsági tanács alelnöke kedden azt nyilatkozta, hogy Oroszország szerint csak olyan békekötés johet szóba, amely elismeri, hogy a szakadár Donyeck és Luhanszk régiók sorsáról már „végleges” döntések születtek.

Lejárt az amerikai pénzügyminisztérium általános engedélye, amely a szankciók ellenére lehetővé tette Oroszország külföldi adósságainak visszafizetését. A minisztérium ezután bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a márciusban kiadott dokumentum érvényességi idejét – írja az MTI.

Az orosz állami hírügynökség, azaz a TASZSZ azt jegyezte meg a hír kapcsán, hogy az orosz államkötvények amerikai tulajdonosai ennek az általános engedélynek köszönhetően az elmúlt hónapokban megkapták az aktuális kifizetéseket az orosz értékpapírok után. A dokumentum megújításának elvetése pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államok inkább a nemteljesítés bejelentésére kényszeríti Oroszországot, mintsem hagyná, hogy az ország kiürítse kincstárát az amerikai befektetők javára.

Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint április 1-jén Oroszország külső államadóssága 57,143 milliárd dollár volt, amiből 37,26 milliárd dollár a kötvényhitel. Oroszországnak 15, 2022 és 2047 közötti lejáratú kötvénykölcsöne van.

Folytatódik az orosz csapatok előrenyomulása Kelet-Ukrajnában, ahol kulcsfontosságú városokat, elsősorban Szeverodonyecket támadják – jelentette az AFP.

Szerhij Haidai, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeckre légicsapásokat mérnek és rakétákat, tüzérségi és aknavetőket is bevetnek a város ellen az oroszok. „A helyzet nagyon nehéz, és sajnos csak rosszabbodik” – mondta Haidai, aki a Telegramban közzétett videójában „minden irányban zajló teljes körű offenzívának” nevezte a helyzetet.

„Az orosz hadsereg úgy döntött, hogy teljesen elpusztítja Szeverodonyecket. Egyszerűen eltörlik Szeverodonyecket a föld színéről”

– mondta a kormányzó. Szerinte több ezer katonát küldtek Luganszk régió elfoglalására, Szeverodonyecket pedig olyan intenzíven bombázzák, hogy az ottrekdet 15 ezer civil is képtelen elhagyni a várost.

(via Guardian)

Az ukrán–magyar határon 5312 fő lépett be Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3975-en nyilatkozták, hogy Ukrajnából érkeztek május 24-én – közölte az ORFK szerdán.

A beléptetettek közül a rendőrség 272 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. május 24-én 289 ember, köztük 96 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Denisz Prokopenko alezredes, az Azov zászlóalj parancsnoka rövid időre fel tudta hívni feleségét, Katyerinát – közölte a Guardian kijevi tudósítója.

Az alezredes a felesége szerint azt mondta, hogy jól van, és megkérdezte Katyerinától is, hogy ő hogy van. Az nem volt világos, hogy Prokopenko szabadon beszélhetett-e a telefonba. Katyerina más forrásokból úgy tudja, hogy az oroszok által elfogott katonák körülményei többé-kevésbé kielégítőek.

Az ukrán katonai vezetés parancsára letették a fegyvert a mariupoli Azovsztal fémműben ragadt Azov ezred megmaradt katonái, ezt Denisz Prokopenko alezredes, az Azov vezetője jelentette be pénteken.

Ukrajna már elkezdte használni a Franciaországtól kapott messzehordó lövegeket – közölték ukrán kormányzati tisztviselők a Guardian szerint.

Emmanuel Macron április végén május elejére ígért Ukrajnának egy szállítmányt a tehergépkocsi alvázára szerelhető, 155 milliméteres lövedékeket 40 kilométerre kilőni képes Caesar tarackokból, amelyeket „a francia tüzérség aduászának” neveznek.

Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter kedd este osztotta meg az ukrán hadsereg főparancsnokától, Valerij Zaluzsnyijtól kapott tájékoztatást. Azt közölte, hogy a nagy hatótávolságú fegyvereket két-három órás kiképzést követően állították szolgálatba a tüzérek.

„Mariupol most a szellemek városa” – nyilatkozta kedden a romokban heverő ukrán kikötőváros polgármesterének tanácsadója. Petro Andriuscsenko, aki maga is elmenekült egy ukrán fennhatóság alatt álló területre, a CNN-nek azt mondta, hogy legalább 22 ezer mariupoli lakos halt meg a három hónapja tartó háborúban.

Az amerikai hírcsatorna arra figyelmeztet, hogy ezt az adatot jelenleg lehetetlen független forrásból megerősíteni, mivel a szabad sajtó most nem tud bejutni a városba, a még bent tartózkodók pedig túlságosan félnek ahhoz, hogy nyíltan beszéljenek. Andriuscsenko azt mondta, hogy a város egykori vezetése továbbra is szoros kapcsolatban áll a még Mariupolban rekedtekkel, innen van információja a halottak számáról.

A polgármester tanácsadója arról is beszélt, hogy a kapcsolatai egy humanitárius katasztrófa sújtotta város képét festik le, ahol nagyon kevés kapcsolat van a külvilággal:

• teljesen sötét van a városban, csak az orosz csapatok és az orosz járőrök fényei világítanak;
• a mobilhálózatot még csak most kezdték el helyreállítani;
• a lakosok nem tudnak szabadon mozogni, a városon belüli bármilyen mozgáshoz speciális belépőkártyákra van szükség, és megakadályozzák azt, hogy elmenekülhessenek a városból.

Mariupol többhónapos intenzív küzdelmek után hivatalosan pénteken került orosz kézre, amikor az ukrán harcosok utolsó csoportja is megadta magát abban az acélgyárban, ahol hetekig kitartottak.

Ukrajna keleti részében soha nem látott hevességűek a harcok. Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint lehet, hogy most dől el az ország sorsa. Lassú orosz előrenyomulás, folyamatos ágyútűz: a háború 90. napjának képeit ebben a cikkünkben lehet megnézni >>>

A keddi tudósításunkat itt olvashatja vissza. Röviden összefoglalva a következők történtek tegnap, a háború 90. napján:

• Az oroszok lassan ugyan, de előrenyomulnak Donyeck megyében. Az ukránok is elismerték, hogy elfoglaltak három kisvárost. Közben Szeverodonyeckben egy vegyiüzemet vettek tűz alá.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nehézfegyvereket kért hadserege számára.
• Oroszország júliusban csődöt jelenthet.
• Soros György a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete is lehet.
• Torlódnak a hajók a Duna-deltánál, Ukrajna küzd a gabonája világpiacra jutásáért.
• Ebben Dánia is segít, hajók ellen bevethető Harpoon rakétákat, amikkel az ukránok talán felszabadíthatják a blokád alatt tartott kikötőiket.