Az ukrán miniszterelnök szerint az ukrán erők a végsőkig ki fognak tartani Mariupolban

Zelenszkij elnök vasárnap késő este arról beszélt, hogy eddig 18-an haltak meg és több mint százan sebesültek meg az elmúlt négy napban az északkelet-ukrajnai Harkivban, ahol ismét intenzív az orosz offenzíva. Az elnök azt mondta, Oroszország folyamatosan támadja a várost: „ez nem más, mint szándékos terror”, fogalmazott.

Az elnök beszédében még több fegyvert kért Ukrajna számára. Mint mondta, „azoknak, akik rendelkeznek fegyverekkel és lőszerekkel, de késleltetik az ellátást, tudniuk kell, hogy rajtuk is múlik ennek a csatának a sorsa”. Azt is mondta, hogy „minden politikai késés engedély Oroszország számára” arra, hogy még több életet kioltson.

Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint a háború kitörése óta közel 4,9 millió ukrajnai lakos hagyta el az Országát. Az összesített szám 32,5 ezerrel több, mint a szombati adatok voltak, írja a Guardian.

A 4,9 millió elmenekült ukrán mellett további 215 ezer olyan diák és bevándorló hagyta el az országot, akik más nemzetek állampolgárai. Átlagosan tíz menekültből egy (kb. 2,76 millió összesen) Lengyelországba érkezett.

Mint az ENSZ írja, az ukrán gyerekek közel kétharmadát kényszerítették otthonuk elhagyására. Az ENSZ hivatalának becslései szerint 7,1 millió ember hagyta el otthonát úgy, hogy továbbra is Ukrajnában maradt.

Zelenszkij hivatala arról számolt be, hogy kitöltötték azokat a kérdőíveket, amelyeket még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke adott át Zelenszkijnek. Von der Leyen április elején látogatott Ukrajnába, bucsai látogatása után Kijevbe utazott. Itt találkozott az ukrán elnökkel, akinek egy borítékban adta át a szóban forgó kérdőíveket: mondván, ezeknek a kitöltése jelenti az első komoly lépcsőt az ahhoz vezető úton, hogy Ukrajna EU-s tag lehessen.

A bizottság elnöke ekkor kitért arra is, hogy a folyamat hosszadalmas lehet, de az EU „arra fog fókuszálni, hogy ne évek, hanem hetek kérdése legyen” a folyamat. (guardian)

Zelenszkij az ENSZ pénzügyi szervezetével, a Nemzetközi Valutaalappal tárgyalt. A Zelenszkij és a valutaalap ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva közötti beszélgetés fő témája Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása, és az ország háború utáni újjáépítésének kérdése volt.

Zelenszkij Twitter-posztjában azt is írta, hogy „világos terveik vannak” a kérdésekkel kapcsolatban, és hogy a valutaalap és az Ukrajna közötti együttműködés „továbbra is gyümölcsöző lesz”.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és vezető ukrán pénzügyi tisztviselők a jövő héten Washingtonba látogatnak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi üléseinek idejére tovább tárgyalni Ukrajna helyzetét.

Az orosz légvédelem Harkiv megyében lelőtt két MiG-29-es repülőgépet, Pavlovgrádnál pedig egy drónt, írja az MTI Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének jelentésére hivatkozva.

Konasenkov szerint precíziós föld-levegő rakéták egy lőszer- és egy üzemanyag-raktárt, a légerő gépei 44 katonai a rakétacsapatok és tüzérség pedig 113 létesítményt semmisített meg. A tábornok azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 136 repülőgépet, 471 drónt, 249 légvédelmi rakétarendszert, 2308 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 998 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2171 speciális katonai járművet veszítettek.

A RIA Novosztyi hírügynökség emellett megerősítette, hogy az ukrán erők Mariupolban nemet mondtak arra az orosz kérésre, hogy adják meg a várost.

Öt ember meghalt, huszan pedig megsebesültek Harkiv központjában, közölte Oleh Szinehubov regionális kormányzó. A kormányzó azt is elmondta, hogy a városközpontot ért támadás mellett a külvárosra is rakétát dobtak le az oroszok, többen meghaltak, emellett lakótömbök mentek tönkre.

Hozzátette azt is, hogy az ukrán fegyveres erők sikeresek voltak az ellentámadásban. A régióban két falut teljesen, egy másik pedig részben sikerült visszafoglalniuk.

(sky news)

A háború kezdetétől számítva vasárnap reggel 6 óráig összesen 16 347 menedékkérelmet regisztráltak Magyarországon. Az idegenrendészet vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a hétvégén is érkeznek az ügyfélszolgálatukra az orosz-ukrán háború elől menekülők.

Az orosz erők továbbra is ellenőrzés alatt tartják a Harkiv régióban lévő Borovaja falu körüli területet, de Borova községi tanácsa vasárnap azt írta, már „fokozatosan kivonulnak” a területről az orosz csapatok. Mint azt a tanács írja, az oroszok által megszállt környéken nincs internet, több helyen pedig a gáz és az áram sem működik.

A tanács azt is írta, hogy Borojava egyes részei jelentős károkat szenvedtek el. A kommunikáció hiánya miatt a tanácsnak azokat az embereket sem, akik kórházba kerültek, miután a faluban menekülők buszára nyithattak tüzet az oroszok. A tanács humanitárius folyosók nyitását és egyéb segítséget kért a faluban élő civilek érdekében.

Ukrajnában a hitélet szempontjából fontos dátum idén április 17-e: az ukrán ortodox hívők ezen a napon ünneplik a virágvasárnapot, míg a katolikusok a húsvétvasárnapot. A háború eközben továbbra is zajlik, de ez a hívőket nem akadályozta meg abban, hogy Odesszától Kijeven át templomba menjenek.

A háborúról a római katolikus egyházfő, Ferenc pápa is beszélt vasárnap. Mint ő fogalmazott, most háborús húsvét van, túl sok a vér és az erőszak.

A luhasznki katonai adminisztráció vezetője arról beszélt, hogy az oroszok húsvét vasárnapján (sok ukrán számára a Juliánusz-naptár szerinti virágvasárnapon) tüzet nyitottak egy templomra Luhanszk régióban.

Szerhij Haidai arról beszélt, hogy a támadás Szjevjerodoneck városának egyik templomát érte.

Dmitro Kuleba vasárnap egy, a CBS-nek adott interjúban beszélt erről, hozzátéve, hogy az oroszok által szorongatott, de a hivatalos ukrán álláspont szerint egyelőre el nem foglalt város helyzete szívszorító. Mint mondta, Mariupol gyakorlatilag már nem létezik, a megmaradt ukrán erőket és civilek egy nagyobb csoportját pedig körülzárta az orosz hadsereg. Azt ő is kiemelte, hogy a védők egyelőre kitartanak, de hozzátette, hogy

az oroszok viselkedéséből azt lehet kiolvasni, hogy eldöntötték, bármi áron a földdel teszik egyenlővé a várost.

Mindez azért jelenthet fordulópontot, mert Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy ha az oroszok további háborús bűnöket követnek el, azzal ellehetetlenítik a tárgyalásokat. Kuleba arról is beszélt, hogy még hevesebb harcokra számít az ország keleti felén a következő hetekben és hozzátette, hogy szerinte a légicsapások is folytatódni fognak Kijev környékén és más városokban is.

A külügyminiszter azt is elmondta, hogy örülne, ha Joe Biden amerikai elnök ellátogatna Ukrajnába – egyrészt mert ezzel is kimutatná a támogatását, másrészt pedig mert egy személyes találkozó az ukrán és az amerikai elnök között újabb fegyverszállítmányok előtt nyithatná meg az utat, és a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldásáról is egyeztethetnének. A tárgyalások kapcsán Kuleba arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben ugyan zajlottak egyeztetések, de nem a külügyminisztériumi szinten, azaz inkább szakértői beszélgetések zajlanak, a magasabb tisztviselők között nincs kapcsolat. A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni.

(Sky News / CNN)

Miután Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója korábban Telegramon arról írt, hogy az ukrán erők a megadásra felszólító orosz ultimátum ellenére tovább védik a várost, délután az ország miniszterelnöke, Denisz Smihal is ugyanerről beszélt az ABC Newsnak. Smihal azt mondta, a város bizonyos részeit továbbra is az ukrán katonák birtokolják, és a végsőkig ki is fognak tartani.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a város egyelőre még nem esett el, és hozzátette, hogy az oroszoknak más nagyvárosokat sem sikerült elfoglalnia. Mint mondta, Herszon orosz irányítás alatt áll, mindenhol máshol azonban kitartanak az ukránok, ott is, ahol ostrom alatt állnak. Smihal arról is beszélt, hogy álláspontjuk szerint több mint 900 ukrán települést szabadítottak fel az orosz uralom alól a háború kezdete óta.

Ahogy korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, úgy a miniszterelnök is kiemelte, hogy a Donbaszban még küzdelem vár rájuk, de nem tervezik megadni magukat. Azt is elmondta, hogy amennyiben van erre lehetőség, Ukrajna kész diplomáciai úton rendezni a konfliktust, de ha az oroszok nem nyitottak a tárgyalásokra, addig fognak harcolni, amíg nem győznek.

Smihal arról is beszélt, hogy a háború miatt komoly költségvetési hiánnyal kell számolniuk, ezért minden pénzügyi segítségért hálásak. Elmondása szerint a Világbanktól, az IMF-től és az amerikai pénzügyminisztériumtól is terveznek segítséget kérni Washingtonban. A teljes interjút itt lehet visszanézni.

(CNN / Reuters)

Az Európai Unió más szankciók mellett április 5-én azt is bejelentette, hogy kitiltja területéről azokat az orosz és belarusz kamionokat, amelyek nem gyógyszert, postai küldeményeket vagy olajat szállítanak. A szombat éjféli határidő előtt óriási sorok alakultak ki a lengyel-belarusz határátkelőkön, egy ponton 80 kilométer hosszan álltak a kamionok, néhány fuvarozó pedig akár 33 órát is állhatott a határnál. A Reutersnek egy belarusz kamionsofőr éjfél előtt arról beszélt, hogy reménytelennek tűnik, hogy időben átlépje a határt.

A BBC varsói tudósítója vasárnap délután arról számolt be, hogy órákkal a szankció életbe lépése után is 12 órás várakozásra lehetett számítani a határon, és több száz teherautó várakozott még mindig arra, hogy elhagyhassa az EU-t.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy mi fog történni ezekkel a kamionokkal, illetve azzal a másik több ezerrel, amely még mindig az EU területén tartózkodik. Lehetőségként merült fel, hogy az adott állam hatóságai lefoglalják ezeket, ám egy szállítmányozókat képviselő lengyel szervezet tisztviselője aggodalmát fejezte ki, hogy ebben az esetben Belarusz és Oroszország is lefoglalhatná a jelenleg ott áthaladó lengyel kamionokat.

(BBC)

Ukrajna nem hajlandó területeket feladni az ország keleti részén, hogy véget vessen az Oroszországgal vívott háborúnak, és az ukrán hadsereg készen áll arra, hogy harcba szálljon az orosz hadsereggel Donbaszban, egy olyan csatában, ami az egész háború menetét befolyásolhatja, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.

Az elnök szerint neki nincs garanciája arra, hogy Oroszország nem próbálkozik újra Kijev elfoglalásával, ha sikerül elfoglalnia Donbaszt, ezért fontos nekik ott készen állni. De szerinte az ukrán hadseregnek még mindig sürgős segítségre, felszerelésre van szüksége ahhoz, hogy ki tudja védeni a közelgő orosz offenzívát Ukrajna keleti és déli részén. A CNN-nek adott interjújáról itt írtunk bővebben.

Eddig negyvenegy holttestet találtak a lerombolt borogyankai lakóparkokban, miközben az ukrán mentők a találatot ért magas lakóházak romjait bontották.

Szombatra a mentők hét lakótoronyból ötben befejezték a kutatást, írja a CNN.

Borogyanka egy nyugodt kisváros volt Kijevtől 50 kilométerre nyugatra, amíg a háború első napjaiban el nem foglalta az orosz hadsereg. A város, amely nem messze fekszik a háborús bűnök kapcsán emlegetett Bucsától, több mint egy hónapig volt orosz fennhatóság alatt. A Telex tudósítói a helyszínen is jártak, néhány nappal azután, hogy a megszállók egy éjszaka váratlanul visszavonultak. Helyszíni riportunkat itt tudja elolvasni.

A háború kezdete óta Ukrajna rendszeresen közli, hogy – szerinte – mennyi orosz és ukrán katona halt meg, míg Oroszország ezt ritkábban teszi meg. A háború nyolcadik hetében mindkét fél közölt számokat:

• az ukránok szerint a háború kitörése óta körülbelül 20 300 orosz katona halt meg;
• az oroszok ezután azt állították, ukrán hadsereg által elszenvedett „helyrehozhatatlan veszteségek” 23 367 katonát tesznek ki, bár azt nem mondták, hogy ez a halottak száma, vagy ideszámolták a sebesülteket is.

A két fél abban is eltér egymástól, hogy mennyire nyíltan ismerik el saját veszteségeiket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, a háború kezdete óta körülbelül háromezer ukrán katona halt meg. Oroszország vonakodik nyilvánosan frissíteni a számadatait. Március 25-én azt mondták, hogy addig 1351 orosz katona halt meg a harcokban. A hallottakról és sebesültekről szóló adatokat mindenesetre érdemes fenntartással kezelni. (BBC)

A megpróbáltatások során meghalt helyiek nevét a pince ajtajának jobb oldalára, az orosz katonák által meggyilkoltakét pedig az ajtó bal oldalára vésték fel – a Kijevtől 120 km-re északra fekvő Jahidne lakosai a Reuters képriportjához beszéltek arról, hogyan kényszerültek több mint 300-an 25 napig az iskola pincéjébe az orosz megszállás alatt. Bővebben>>>

Vlagyimir Putyin orosz elnök meg akarja nyerni a háborút, és bármi áron győzni akar, erről beszélt Nyikita Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár dédunokája, Nina Hruscsova a BBC-nek adott interjújában. Hruscsova New Yorkban él, nemzetközi tanulmányokat oktat és Putyin régi kritikusának számít. Hruscsova szerint adott esetben az oroszok készek lehetnek harcászati atomfegyver bevetésére is, de hozzátette, hogy nem azt mondja, hogy ez meg is fog történni.

Szombat éjjel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét figyelmeztette a világot, hogy fel kell készülni rá, hogy Putyin harcászati (tactical), vagyis kis hatóerejű nukleáris fegyvert vet be, és ezt a CIA sem zárta ki korábban. Itt írtunk arról, hogy Putyin visszatérően fenyegetőzik az orosz atomfegyverekre utalva, és mit jelenthet ez a valóságban.

Márciusban, miután Oroszország megindította az Ukrajna elleni offenzíváját, Hruscsova azt mondta, hogy a dédapja megvetendőnek találta volna a támadást. (BBC)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bildnek adott interjúban arra sürgette az EU-s tagországokat, hogy amelyek tehetik, hamar juttassák oda a fegyverszállítmányaikat Ukrajnába. Szerinte Ukrajna csak így tudja átvészelni a védekező harcát Oroszországgal szemben. A Guardian szerint Von der Leyen azt is kijelentette: „Nem teszek különbséget nehéz- és könnyűfegyverek között. Ukrajnának meg kell kapnia, amire csak szüksége van, hogy megvédje magát.”

Von der Leyen azt is mondta, hogy mindent meg kell tenniük, hogy a harcok a lehető leghamarabb véget érjenek, de „fel kell készülnünk arra, hogy a háború legrosszabb esetben hónapokig, sőt akár évekig is tarthat.”

Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy már a hatodik uniós szankciós csomagot készítik elő Oroszországgal szemben. Mint mondta, továbbra is vizsgálják a bankszektor elleni újabb szankciók lehetőséget, itt kiemelte a Sberbankot, ami az orosz bankszektor 37 százalékát teszi ki. Azt is mondta, hogy „olyan ügyes mechanizmusokat fejlesztünk ki, hogy a szankciók következő szintje az olajat is érinthesse.” Bővebben itt>>>

Újra a békére szólított fel Ferenc pápa a húsvéti beszédében vasárnap. A pápa arról beszélt, a mostani „a háború húsvétja”, majd hallgatólagosan bírálta Oroszországot, amiért „kegyetlen és értelmetlen” konfliktusba sodorta Ukrajnát. Ferenc pápa a hagyományos húsvéti beszédét és áldását, az Urbi et Orbit (amit Rómára és a világra ad) főképp Ukrajnának szentelte, a háború okozta sokkot pedig az apostolok sokkjához hasonlította, akik az evangélium szerint látták a feltámadt Jézust.

„A mi szemünk is hitetlenkedik ezen a háborús húsvéton. Túl sok vért, túl sok erőszakot láttunk. A mi szívünk is megtelt félelemmel és gyötrelemmel, ahogyan oly sok testvérünknek és nővérünknek kellett bezárkóznia, hogy biztonságban legyen a bombázásoktól. Nehezen hisszük el, hogy Jézus valóban feltámadt, hogy valóban győzedelmeskedett a halál felett. Lehet, hogy ez csak illúzió? A képzeletünk szüleménye?” – mondta. A pápa beszédéről itt írtunk bővebben.

A 8. hadsereg helyettes parancsnoka, Vlagyimir Petrovics Frolov vezérőrnagy meghalt az ukrajnai háborúban, jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Frolov halálát Szentpétervár kormányzója is megerősítette, aki a megfogalmazása szerint „hősi halált halt az ukrán nacionalistákkal vívott csatában.” Azt nem közölték, hogy hol halt meg Frolov, de a Sky News szerint az általa vezetett erők Mariupolnál harcoltak.

Arról itt írtunk bővebben, hogy a háborúban kifejezetten sok tábornokot veszítettek az oroszok, ami több mindenről is árulkodik. (BBC, Sky News)

Mikolajivban négy napja nem érhető el rendesen csapvíz, miután a harcokban megrongálódott a Dnyipró felől érkező vezeték, ezért sokan a folyóvizet használják fel, írja a CNN. A Déli-Bug partján fekvő félmilliós várost is magában foglaló regionális katonai adminisztráció vezetője, Vitalij Kim vasárnap jelezte, hogy a problémát hamarosan orvosolni fogják. Azt mondta, hogy Mikolajiv felé tartanak sótalanító és víztisztító berendezések, kutakat is fúrnak majd. Közben pedig a szomszédos régióktól is sok segítséget kapnak.

A dél-ukrajnai várost az orosz erők nem tudták bevenni, és így maradt védve Ukrajna legnagyobb kikötővárosa, Odessza. Az orosz erők visszább szorultak, de az elmúlt hetekben is folytatódtak a tüzérségi támadásaik és légicsapásaik, Mikolajivot múlt vasárnap is robbanás rázta meg. A közelben azonban az ukrán erők is több ellentámadást tudtak indítani.

Mikolajivban a Telex tudósítói is jártak, helyszíni riportjainkat március végéről itt és itt olvashatják el.

Ukrajna 50 milliárd dolláros (kb. 17 ezer milliárd forintos) pénzügyi támogatást kért a világ hét legfeljettebb iparú országát tömörítő G7-től, és 0 százalékos kamatozású kötvény kibocsátásáról is gondolkoznak, hogy ezzel is segítsenek a háború miatti költségvetési hiány kezelésében a következő fél évben, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója, Oleh Usztenko vasárnap az egyik ukrán tévében. (Guardian)

Négy magas épületet ért találat éjszaka Szeverodonyeck városában, ezek kigyulladtak, mondta Szerhij Hajdaj, az ukrán luhanszki régió egyik katonai vezetője. Korábban úgy vélte, hogy a város nagyjából 70 százaléka megsemmisült az orosz támadásokban az elmúlt másfél hónapban. Azt is elmondta vasárnap, hogy egy ember megsérült a közeli Kreminna településen az oroszok tüzérségi támadása miatt.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője korábban arról beszélt, hogy légicsapásaikkal ukrán légvédelmi radarokat semmisítettek meg Szeverodonyeck közelében. (CNN, Sky News)

Az ukrán erők továbbra is védik Mariupolt, reagált a város polgármesterének egyik tanácsadója az oroszok megadásra felszólító hajnali ultimátumára. Petro Andrjuscsenko a Telegramon azt is írta, hogy szerinte az ellenállás nem csak az Azovsztal acélműveknél folytatódik, éjszaka az ipari létesítménytől öt kilométerre is harcok voltak az egyik utcában. Az erről beszámoló CNN hozzáteszi, hogy nem tudják megerősíteni, hogy a város más részein is folynak-e még harcok.

Az orosz erők vasárnap hajnalban felszólították a Mariupolt védő ukrán katonákat és „külföldi zsoldosokat”, hogy tegyék le a fegyvert egy megadott időintervallumon belül az Azovsztalnál, ebben az esetben a genfi egyezmény szerint hadifogolyként kezelnék őket, és garantálják, hogy életben maradnak.

Az Európai Unió újabb, ezúttal 50 millió eurós (kb. 18,8 milliárd forintos) humanitárius segélyt jelentett be az ukrajnai civilek megsegítésére. A legsürgősebb humanitárius szükségleteket fedeznék belőle, például egészségügyi ellátás, ivóvíz biztosításával. Ezzel az EU összesen már 143 millió eurós humanitárius segítséget nyújt a háború kezdete óta Ukrajnának.

Janez Lenarčič, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa azt mondta, hogy már most is rengetegen szorulnak segítségre, de „fel kell készülnünk Oroszország könyörtelen támadásainak megszaporodására Ukrajnában, főként keleten.” (Sky News)

Harry herceg szerint a világ Ukrajnával van: „Tudjátok, hogy veletek vagyunk. És mégis, többet érdemeltek”, mondta az Invictus Játékok megnyitóján Hollandiában. Arról is beszélt, az ukrán csapat azt mondta neki, „nem egyszerűen azért jöttek, hogy megmutassák az erejüket, hanem hogy elmondják az igazságot, az igazságot arról, ami az országukban történik”.

Felesége, Sussex hercegénéje, azaz Meghan Markle pedig arról beszélt, minden versenyzőnek „fizikailag és érzelmileg” is sokat jelentett eljutni Hollandiába, „nem utolsósorban az ukrán csapatnak, akik mellett mindannyian ott állunk”. Az ukrán csapat különleges engedélyt kapott Volodimir Zelenszkij elnöktől, hogy részt vehessen a sérült katonai veteránok versenyén.

Közben apja, Károly herceg is utalt Ukrajnára húsvéti beszédében. Azt mondta, „megszakad a szíve” azokért, akiknek a háború elől kellett elmenekülniük otthonról. Szerinte ma milliók vannak, akiknek menekülniük kellett, „akiket a múlt megsebesített, akik félnek a jövőtől – és akiknek szükségük van befogadásra, pihenésre és kedvességre”. A walesi herceg szerint „megindító, hogy milyen sokan készek megnyitni otthonukat a rászorulók előtt, és hogy felajánlották idejüket és erőforrásaikat, hogy segítsenek azoknak, akik ilyen lélekromboló bánattal és nehézségekkel néznek szembe”.

A herceg konkrétan nem említette Ukrajnát a beszédében, de a BBC szerint nem kétséges, hogy „az ott kibontakozó borzalmak arra inspirálták, hogy felhívja a figyelmet a menekültek nyomorúságos helyzetére”. (BBC)

Nem tudtak megállapodni az oroszokkal újabb humanitárius folyosókról, amelyeken keresztül a civilek elhagyhatták volna az ostromlott városokat vasárnap, jelentette be a Telegramján Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Azt mondta, nem tudtak megállapodni a tűzszünet biztosításáról a tervezett útvonalak mentén.

Szombaton még kilenc humanitárius folyosót nyitottak meg, ezek közül öt a kelet-ukrajnai Luhanszk régióból segített elmenekülni a civileknek. Ukrán közlés szerint aznap 1449 embert evakuáltak. (Sky News)

A Kijevhez közeli Brovari polgármestere vasárnap kora délelőtt jelentette be, hogy rakétatámadásban megrongálódott a település infrastruktúrája. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője most arról beszélt, hogy egy lőszergyárat semmisítettek meg Brovarinál. (Guardian)

A legutóbbi EU-s szankciók részeként Bulgária megtiltotta az orosz zászló alatt hajózó hajóknak, hogy kikössenek a fekete-tengeri kikötőiben, jelentették be. A tiltás azokra a hajókra is vonatkozik, amelyek az ukrajnai invázió február 24-i kezdete óta hajóznak másik ország zászlaja alatt vagy változtattak a regisztrációjukon. Kivételt csak a bajba jutott vagy humanitárius segítségre szoruló, az élelmiszeripari termékeket, gyógyszereket, illetve az energiahordozókat szállító hajók képezhetnek. (Guardian)