Több mint négyezer embert evakuáltak hétfőn a humanitárius folyosókon keresztül

A következő napi, azaz keddi percről-percre tudósításunkat itt lehet követni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este is közzétett egy rövid beszédet a Facebook-oldalán. Ebben többek között arról beszélt, hogy az Európai Unió most kezdte el az Oroszország elleni hatodik szankciócsomag megvitatását.

Itt az ideje, hogy ez a csomag olyan legyen, hogy az orosz fél részéről többé egy szót se lehessen hallani a tömegpusztító fegyverek bevetéséről. Az Oroszország elleni olajembargó kötelező. Moszkvában mosolyogva fogadnak minden olyan új szankciócsomagot, amely nem érinti az olajat"

– mondta az ukrán elnök. A beszédről ebben a cikkben írtunk bővebben.

• Karl Nehammer osztrák kancellár szerint egyenes, nyílt és nehéz volt a Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői tárgyalása. Nehammer a találkozó után nyilvánvalónak látja, hogy az orosz erők súlyos támadásra készülnek Kelet-Ukrajnában.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy biztosan nem függesztik fel a katonai műveleteket a orosz-ukrán tárgyalások következő fordulójáig.
• Elindult Lengyelországba a Buneswehr első repülőjárata, amivel sérült ukrán civileket szállítanak majd németországi kezelésre.
• Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy hétfőn összesen 4354 embert evakuáltak a humanitárius folyosókon keresztül.
• Nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, ugyanakkor a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán”.
• Az olasz hatóságok lefoglalták a volt Forma-1-es pilóta Nyikita Mazepin és apja 100 millió eurót érő szardíniai villáját.
• Franciaország újabb hat orosz diplomatát utasított ki, akiket kémkedéssel gyanúsítanak.
• A Világbank legfrissebb jelentése szerint Ukrajna gazdasága idén várhatóan 45,1 százalékkal zsugorodik.
• A Die Weltnél dolgozik tovább Maria Ovszjannyikova orosz újságíró, aki korábban háborúellenes táblát mutatott fel az orosz állami tévécsatorna élő hírműsorában.
• Moszkvában őrizetbe vették Putyin egyik ismert kritikusát, Vlagyimir Kara-Murzát.

Irina Venediktova ukrán főügyész a CNN-nek adott hétfői interjújában azt mondta, hogy hivatala több mint 5800, háborús bűnökkel kapcsolatos ügyet vizsgál és dolgoz fel, amelyekbe még nem számolták bele a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló helyeken, például Mariupolban történt incidenseket. Venediktova azt mondta, hogy az elmúlt napokban többször járt a Kijevhez közeli Bucsában, és kedden is oda tervez utazni. „Még mindig exhumáljuk a holttesteket a tömegsírból. Valójában nem csak háborús bűnökről van szó, most már azt mondhatjuk, hogy itt emberiség elleni bűncselekmények történtek” – mondta.

Venediktova azt mondta, az esetleges háborús bűnösöket ukrán bíróságok előtt szeretnék felelősségre vonni. Elmondta, hogy jelenleg több mint 500 gyanúsítottjuk van, köztük magas rangú katonatisztek és vezető orosz propagandisták.

Az ukrán főügyészség hétfői közleménye szerint a háború kezdete óta legkevesebb 183 gyerek halt meg, 342 gyerek pedig megsebesült Ukrajnában. Venediktova hozzátette, hogy a valós szám még ennél is magasabb lehet, mivel az oroszok által megszállt területekről nincsenek pontos adataik.

(CNN)

Összesen 4354 embert evakuáltak hétfőn a humanitárius folyosókon keresztül – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Mariupolt több mint 550 civil tudta elhagyni, míg Zaporizzsja régió városait és falvait mintegy 3300 – tette hozzá. A nap folyamán kilenc humanitárius folyosót nyitottak meg az evakuálási kísérletekhez. Verescsuk hozzátette, hogy Oroszország blokkolt egy evakuációs buszoszlopot Donyeck régióban.

(Sky News)

Hétfőn őrizetbe vették az ismert orosz ellenzéki politikust és újságírót, Vlagyimir Kara-Murzát a moszkvai lakása közelében. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség is beszámolt az őrizetbe vételéről ügyvédjére, Vagyim Prohorovra hivatkozva. A letartóztatásról órákkal azután számoltak be, hogy a CNN közzétett egy vele készült interjút, amelyben „gyilkosok rezsimjének” nevezte az orosz kormányt. Kara-Murza többek között azt mondta, hogy szerinte az Ukrajna elleni háború fog véget vetni Putyin hatalmának. „Egyáltalán nincs kétségem afelől, hogy a Putyin-rezsimnek vége lesz az ukrajnai háború miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ez már holnap megtörténik” – nyilatkozta.

Kara-Murzát ismeretlen vádakkal vitték a moszkvai Hamovnyiki kerület rendőrkapitányságára – közölte Ilja Jasin, Kara-Murza egyik munkatársa. Kara-Murza Putyin szókimondó kritikusa, aki az elmúlt hetekben több amerikai orgánumnak is nyilatkozott, és elítélte Oroszország ukrajnai háborúját. Kara-Murza munkatársa volt Borisz Nyemcov ellenzéki vezetőnek is, akit 2015-ben gyilkoltak meg Moszkvában. A feltételezések szerint korábban kétszer is megpróbálták megmérgezni, ám ezek a műveletek nem jártak sikerrel.

(CNN, Forbes)

Napi képes összefoglalónkat itt tekintheti meg.

Hosszas nyomozást követően Franciaország kiutasít hat orosz állampolgárt, akiket kémkedéssel gyanúsítanak – jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium. A minisztérium közleménye szerint a kiutasított személyek „diplomáciai fedésben” dolgoztak, és a francia nemzeti érdekkel ellentétes tevékenységet folytattak. Az orosz műveleteket vasárnap leplezték le a titkosszolgálatok – áll a közleményben. További részleteket egyelőre nem közöltek a kiutasított orosz állampolgárokról. Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitter-oldalán üdvözölte ezt a „figyelemre méltó kémelhárítási műveletet”. „Az érintett ügynököknek el kell hagyniuk az ország területét” – írta.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter április elején 35 orosz diplomata kiutasítását jelentette be, akiket szintén hasonló indokkal nyilvánítottak nemkívánatos személyekké Franciaországban.

(Le Monde, BBC)

Egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán hétfőn. Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy különböző családok viszik a keresztet a római via Crucis tizennégy állomásán. A stációkon elhangzó meditációk szövegét is a családok tagjai írták.

Az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család veszi majd kézbe a keresztet, amely a Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemben álló Palatinus-dombig halad.

A keresztút a pandémia két éve után visszatér korábbi helyszínére a Colosseumhoz. Tavalyelőtt és tavaly a Szent Péter téren hívők nélkül tartották meg.

(MTI)

Az Európai Unió a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást – jelentette ki hétfőn Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője.

„Más dolog, hogy Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában”

– mondta.

Borrell arról is beszélt az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után, hogy Oroszország a felelős a globális élelmiszerválságért. Ukrán városokat és búzakészleteket bombáznak, valamint megakadályozzák a gabona külföldre szállítását, ezzel „éhínséget gerjesztenek a világban” – mondta.

(MTI)

Oroszország óva intette Finnországot és Svédországot a NATO-hoz való csatlakozástól. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy ez a lépés nem hozná el Európa stabilitását. „A szövetség továbbra is a konfrontációra irányuló eszköz” – mondta Peszkov a NATO-ról.

Ugyanakkor amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a finnek és a svédek már júniusban benyújtják a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó kérelmüket. Washington vélhetően támogatná ezt a lépést, amelynek eredményeként a NATO 32 tagúra bővülne. Az amerikai külügyminisztérium tisztviselői múlt héten számoltak be arról, hogy a NATO vezetői, valamint a finn és a svéd külügyminiszterek megbeszéléseket folytattak. Amerikai védelmi tisztviselők szerint Moszkva „hatalmas stratégiai hibát” követett el Ukrajna megtámadásával, mert ezzel csak a NATO bővítését és megerősödését érték el.

Múlt héten Peszkov azt mondta, hogy Oroszországnak saját intézkedéseivel kellene „helyreállítania a helyzetet”, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz. Korábban Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „katonai és politikai következményekre” figyelmeztetett arra az esetre, ha Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez.

(BBC)

Az olasz hatóságok hétfőn közölték, hogy lefoglaltak egy 100 millió eurót érő villát Szardínián, amely a volt Forma-1-es pilótához, Nyikita Mazepinhez és oligarcha apjához, Dmitrij Mazepinhez köthető. Az olasz pénzügyőrség az orosz állampolgárokkal szembeni uniós szankciók miatt rendelte el Nyikita és Dmitrij Mazepin vagyonának befagyasztását. A Rocky Ram nevezetű villa a sziget északi részén, Porto Cervo település közelében épült. A vizsgálatok szerint az ingatlan egy, a két Mazepinhez köthető külföldi cég nevére van bejegyezve.

Nyikita Mazepint március 5-ig volt a Forma-1-es Haas csapat egyik pilótája, ám az orosz-ukrán háború miatt még az idény kezdete előtt szerződést bontottak vele. Mazepinnel együtt a főszponzor, az egyik legnagyobb orosz vegyipari vállalat, az Uralkali is távozott a csapattól. Amelynek nem más a többségi tulajdonosa, mint Dmitrij Mazepin.

(AFP, Reuters)

Szlovákia tárgyalásokat folytat a szövetségeseivel egy olyan megállapodásról, amely lehetővé tenné, hogy vadászrepülőgépeket küldjenek Ukrajnába – közölte Eduard Heger szlovák miniszterelnök egy hétfői sajtótájékoztatón. Heger azt mondta, hogy kormánya mindenképpen meg akar szabadulni a szovjet gyártmányú MiG-29-esektől, mivel ezeket a gépeket az Oroszországgal való kapcsolat nélkül nem lehet karbantartani. Hozzátette, hogy a szlovák légierő amerikai F-16-osokra fog átállni, amiket a tervek szerint 2024-ben kapnak meg.

Arra a kérdésre, hogy ez a tárgyalás azt jelenti-e, hogy Szlovákia esetleg átadhat néhány repülőgépet Ukrajnának, ha bizonyos garanciákat kap a nyugati partnereitől, Heger azt válaszolta: „Erről beszélünk, igen.” A miniszterelnök nem mondott konkrét számot arról, hogy mennyi MiG-et adhatnának át Ukrajnának. A szlovák légierő jelenleg 12 darab MiG-29-es vadászrepülőgéppel rendelkezik. A szlovák kormány az elmúlt hetekben már végrehajtott egy cserét, S-300-as légvédelmi rendszert küldtek Ukrajnának, cserébe amerikai Patriot rakétarendszert kaptak az USA-tól.

Bár Szlovákia nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól, Heger szerint azon dolgoznak, hogy csökkentsék függőségüket. „Igyekszünk mindent megtenni és felkészülni arra, hogy minél előbb lekapcsolódjunk az orosz olajról és gázról” – mondta. „Az olaj szerintem egy kicsit könnyebb, a gáz egy kicsit nehezebb kérdés” – tette hozzá.

(Politico)

Nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, ugyanakkor a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán” – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén Luxemburgban.

Borrell a Külügyek Tanácsának megbeszélését követő sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak az orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben. Borrell szerint a Luxembourgban ülésező külügyminiszterek közül sokan támogatják az orosz olajimportra vonatkozó szankciókat, de több olyan tagország is van, amely ellenzi ezt.

Simon Coveney ír külügyminiszter azt mondta: „Most azon dolgoznak, hogy a következő szankciócsomagnak az olaj is része legyen.” Az orosz kőolaj – amely az EU nyersolajimportjának mintegy negyedét teszi ki – megcélzása a szankciók következő lépésének tekinthető.

(Reuters, MTI)

Áder János hétfőn utoljára fogadta államfőként a Magyar Honvédség parancsnokát, Ruszin-Szendi Romuluszt. A mintegy másfél órán át tartó megbeszélés után Ruszin-Szendi a Sándor-palota Tükör-termében tartott sajtótájékoztatót. Itt azt mondta, a köztársasági elnök felkérésére adott jelentést arról, hogy a magyar katonák milyen feladatokat hajtanak végre Magyarországon. Kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború miatt az ország keleti térségébe átcsoportosított erők elsősorban a rendőri erőket támogatják, de közben „felkészülünk a legrosszabbra is”.

Fontos célnak nevezte, hogy megnyugtassanak minden magyar embert: „ha baj történne”, számíthatnak a magyar katonákra. Arról is beszélt, hogy a magyar katonák továbbra is ott vannak a déli határon, valamint több országban is szolgálatot teljesítenek azért, hogy „a szövetségesi kötelezettségeiknek is eleget téve próbáljanak békés és biztonságos környezetet teremteni a világban”. Ruszin-Szendi beszámolt Áder Jánosnak a jövőbeli tervekről is, köztük az orosz-ukrán háború miatt Magyarországra települő NATO-erők érkezéséről. Kérdésre válaszolva azt mondta: ennek még folyamatban van a tervezése.

(MTI)

Az ukrán erők még mindig tartják magukat Mairupolban – állítja az ukrán sereg parancsnoka, Valerij Zaluzsnyij.

Zaluzsnyij Facebookon kiírt közleményében arról írt, hogy tartják a kapcsolatot a csapataikkal, ők pedig hősiesen tartják a várost. „Minden lehetségest és lehetetlent megteszünk a győzelemért és a katonáink és civiljeink életének megőrzéséért. Higgyetek az ukrán fegyveres erőkben!” – írta.

Mariupolt már több mint hét hete ostrom alatt áll. Ha elesik, akkor a kikötőváros lesz az első nagyváros, amelyet az oroszoknak sikerült bevennie.

(Guardian)

Az oroszok megdupláznák, de talán meg is tripláznák a csapataik számát Kelet-Ukrajnában és a Dobaszban – állítja egy nyugati tisztségviselő.

Valószínűleg ez lehet a következő fázisa az ukrajnai inváziónak, ugyanakkor sok időbe telhet Oroszországnak, hogy ilyen mennyiségre építse fel a haderejét. Ugyanakkor a tisztségviselő szerint az is látszik, hogy az oroszok nem tudták kihasználni a létszámfölényből adódó előnyüket sem.

Ezzel egy időben egy névtelen egyesült államokbeli tisztségviselő is arról beszélt, hogy az oroszok átcsoportosították az erőiket a Donyeck nyugati felére. Ugyanakkor az amerikaiak arra számítanak, hogy ez nem feltétlenül jelenti majd egy új offenzíva elindítását.

(Sky)

Nagyon egyenesen és nyíltan folyt Vlagyimir Putyinnal a beszélgetés, ami ugyanakkor nehéz is volt – mondta el Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn.

Nehammer hétfőn Moszkvába utazott, hogy beszéljen az orosz elnökkel. A találkozó nagyjából másfél óráig tartott, a kancellár szerint nem volt barátságos hangulatú. A legfontosabb üzenet, amiről a kancellár beszélt az volt, hogy a háborút azonnal be kell fejezni, mert mindenki veszít vele.

A mostani találkozót megelőzően vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben. Az osztrák kancellár volt az első EU-s vezető, aki a háború kitörése óta személyesen beszélt Putyinnal.

A tárgyalás előtt Nehammer arról beszélt, hogy őszintén meg fogja mondani a véleményét arról, hogy „mi az igazság a háborúval kapcsolatban”. Az osztrák kancellár látogatása azért is jelentős, mert Ausztria semleges státuszt képvisel, nem tagja a NATO-nak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Küldött viszont humanitárius segélyt és védőeszközöket, például sisakokat az ukrán civileknek.

(Sky, BBC)

Az ukrán férfiaknak, akiket alkalmasnak tartanak a katonai szolgálatra, tilos elhagyniuk az országot. Ők bármikor megkaphatják a behívójukat a frontra. A DW stábja arról kérdezett közülük néhányat, mit jelent számukra ez a helyzet.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Még mindig 92 civilt, köztük 17 gyereket ápolnak kórházban a kramatorszki vasútállomáson történt rakétatámadás után – írja a Sky.

A pénteken történt rakétacsapás idején több ezer ember tartózkodott az állomáson, hogy evakuálják őket. A támadásban legalább 57 ember életét vesztette. Eddig két gyerek és négy felnőtt hagyhatta el a kórházat.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elítélte a támadást.

Az oroszok tagadták, hogy ők lennének a felelősek a támadásért, az orosz védelmi minisztérium pedig azt sugallta, hogy Ukrajna saját népét támadta meg, és tagadta felelősséget a vasútállomást ért rakétacsapásokért. Az orosz hadseregnek pénteken nem volt Kramatorszkhoz rendelt célpontja – közölte a minisztérium.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerint a „Szíriai mészáros” néven elhíresült orosz parancsnok a felperzselt föld taktikát alkalmazhatja majd Ukrajnában – írja a BBC.

Az orosz hadsereg déli katonai körzetét parancsnokként irányító Alekszandr Dvornyikovot azután nevezték ki az ukrán front élére, miután az oroszok is szembesültek azzal, hogy képtelenek lesznek bevenni Kijevet.

Sullivan szerint Dvornyikov kinevezése összhangban van azzal, ahogy az oroszok eddig kezelték a háborút. A nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt a CBS-nek, hogy Dvornyikov továbbra is a felperzselt föld taktikát alkalmazhatja majd.

„Láttuk a kegyetlenségeket, háborús bűnöket, tömeges gyilkosságokat, elborzasztó és sokkoló képeket olyan városokból, mint Bucsa, és rakétatámadásokat Kramatorszk ellen. Úgy gondolom, hogy a kinevezés arra utal, hogy még több ilyet fogunk látni” – mondta Sullivan. Sullivan álláspontjával David Petraeus tábornok, a CIA korábbi igazgatója is egyetértett.

Moszkva tagadta, hogy köze lenne a bucsai civilek halálához, és álhírnek minősítette az utcákon szétszórt holttestekről szóló híreket.

Nem függesztik fel a „katonai műveleteket” Ukrajnában a béketárgyalások következő fordulója előtt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter orosz állami televíziónak adott interjújában.

Moszkva álláspontja megváltozott – közölte a külügyminiszter. Lavrov azt mondta, folytatnák a tárgyalásokat Ukrajnával, de kitartott amellett, hogy Moszkva akkor sem állítja le a hadműveletet, amikor a felek ismét összeülnek.

„Úgy döntöttünk, hogy a következő tárgyalási körök alatt sem lesz szünet addig, amíg nem születik végleges megállapodás” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter a múlt héten azzal vádolta Kijevet, hogy „elfogadhatatlan” békemegállapodás-tervezetet nyújtott be Moszkvának, amely eltér a felek által korábban megkötött feltételektől. Kijev elutasította Lavrov megjegyzéseit, amikkel szerintük csak el akarja terelni a figyelmet az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnökről.

(Guardian)

Karl Nehammer osztrák kancellár úgy tervezi, hogy „szemtől szemben” megmondja Vlagyimir Putyinnak az „igazságot a háborúról” – írja a CNN.

A kancellár hétfőn Moszkvában találkozik majd az orosz elnökkel, ő lesz az első EU-s vezető, aki a háború kitörése óta tárgyal Putyinnal. Nehammer vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint fontos, hogy valaki elmondja Putyinnak „a valóságot, hogy erkölcsi szinten már elveszítette a háborút”. Schallenberg szerint semmilyen lehetőséget nem szabad elszalasztani arra, hogy az ukrajnai humanitárius helyzetről beszéljenek Putyinnal, aki nem lát túl a Kreml falain.

Az osztrák kancellár látogatása azért is jelentős, mert Ausztria semleges státuszt képvisel, nem tagja a NATO-nak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Küldött viszont humanitárius segélyt és védőeszközöket, például sisakokat az ukrán civileknek.

Elindult Németországból a Buneswehr első repülőjárata, amivel sérült ukrán civileket szállítanak majd kezelésre – írja a CNN.

Egy Air Force Airbus A310 MedEvac típusú gép már elindult Kölnből a lengyelországi Rzeszów-ba, ami nagyjából 91 kilométerre fekszik a lengyel–ukrán határtól. A járaton felnőtteket és gyerekeket visznek Németországba, ahol kezelést kaphatnak. Korábban már volt példa hasonló akcióra, akkor sérült ukrán katonákat vittek Németországba.

Egy Ukrajnát pártoló belarusz Telegram-csatorna, a Belaruski Hayun szerint komoly mennyiségű orosz fegyvert szállítanak Belaruszba – írja a BBC.

Eddig több vasútállomáson is látták a fegyvereket szállító vonatokat, például Minszkben, de a fővároson kívül, az ország keleti részén is megfordultak a szállítmányok. A Belaruski Hayun szerint nehézfegyvereket, teherautókat, tankokat szállítanak. A recsicai vasútállomáson légvédelmi rakétákat láttak, míg baranovicsi repülőtérről és Minszk mellől orosz katonai repülőgépek és helikopterek szálltak fel.

Belarusz elnöke, Alekszandr Lukasenko Vlagyimir Putyin mellett állt ki az ukrán–orosz háborúban.

A Die Weltnél dolgozik tovább Maria Ovszjannyikova orosz újságíró, aki az ukrán háború ellen tiltakozó táblát mutatott fel az egyik orosz tévécsatorna élő hírműsorában – írja a Guardian.

Ovszjannyikova az orosz és ukrán történésekről tudósít majd a Die Welt lapjába és műsoraiba.

Ovszjannyikova korábban az állami Pervij Kanal (magyarul „Első csatorna”) nevű tévécsatornánál dolgozott. Elmondása szerint nem bírta tovább a propagandát, és meg akarta mutatni, hogy igenis vannak olyan oroszok, akik ellenzik a háborút. Ezért március közepén az egyik élő adásban a következő feliratot mutatta fel egy táblán: „Nem a háborúra. Ne higgyetek a propagandának, itt hazudnak nektek. Oroszok a háború ellen.”

Ovszjannyikovát az akciója után őrizetbe vették, tizennégy órán át kihallgatták, majd végül 30 ezer rubelre, azaz körülbelül 100 ezer forint pénzbírságra büntették.

A háború kezdete óta a kilencedik magas rangú katonai vezető esett el Ukrajnában – írja a BBC.

A média szerint Alexszander Beszpalov ezredest az ukrán erők ölték meg, de az nem világos, hogy hogyan. Beszpalov az 59. orosz harckocsiezred parancsnoka volt.

A férfiről gyászjelentést tett közzé a családja egy helyi üzenőfalon, eszerint pénteken temették el. A haláláról hírt adó közlemény azóta viszont eltűnt. Beszpalovról a nővére is posztolt, azt írta, leírhatatlan fájdalmat érez, amiért elveszítette.

„A mai nap valószínűleg az utolsó csata lesz, mivel a lőszer kifogyóban van” – írta közleményében az ukrán erők 36. tengerészdandárja.

A tengerészgyalogosok 47 napja védik a délkelet-ukrajnai kikötővárost, Mariupolt, de az orosz hadsereg bekerítette őket, és már nem tartják ellenőrzésük alatt a várost.

„Halomban állnak a sebesültek, a dandárunk felét teszik ki. Akiknek nem szakadt le a végtagjuk, azok visszatérnek a csatába. A gyalogság mind elesett, és a tűzharcokat most tüzérek, légvédelmi tüzérek, rádiósok, sofőrök és szakácsok vívják. Még a zenekar is” – írták.

Megjegyezték, hogy az ukrán katonai vezetéstől nem kaptak elég támogatást, mert leírták őket.

Szijjártó Péter külügyminiszer egy olyan banktechnikai lépést ismertetett, amivel kikerülhető az, hogy közvetlenül rubelben kelljen fizetni az orosz földgázért, így az unió sem kritizálhatja Magyarországot. Részletek itt.