Putyin szerint zsákutcába jutottak a tárgyalások, kamunak tartja a bucsai mészárlást

Az amerikai elnök egy iowai beszédében, majd azt követően újságíróknak is a valódi nemzetközi jogi súllyal bíró kifejezéssel minősítette az ukrajnai orosz inváziót.

Emlékeznek arra, amikor Oroszország azzal kérkedett, hogy 48 óra alatt beveszi Kijevet? Nos, Ukrajna már 48 napja ellen tud állni az orosz erők támadásainak.

– vezette be Volodimir Zelenszkij kedden a szokásos esti videóüzenetét, melyben azt mondta, akár órák kérdése, hogy Oroszország elérje az 20 ezredik háborús áldozatát. Ezzel kapcsolatban költői kérdések özönét zúdította a (Zelenszkij beszédétől nyilván elszigetelt) orosz közvéleményre:

Hogyan születhetett meg olyan terv, mely alig több mint egy hónap alatt több tízezer halottat eredményezett? Ki engedélyezhet egy ilyen tervet? És mi a halottak számára még elfogadható száma? Tízezernyi vagy százezernyi halott orosz?

Az ukrán elnök megismételte, hogy az Európai Unió hatodik szankciós csomagjának Ukrajna szerint mindenképpen tartalmaznia kell az orosz energiahordozók importjának teljes leállítását, és az összes orosz pénzintézet elszigetelését a nemzetközi pénzpiacoktól. „Csak ezek a lépések kényszeríthetik Moszkvát valamilyen megegyezésre, ezek nélkül továbbra is a katonai megoldást fogja keresni”.

Zelenszkij óvatosan nyilatkozott arról a híresztelésről, miszerint Mariupolban vegyi fegyvert vetettek volna be, azt mondta, hogy „egy ostromlott városban értelemszerűen lehetetlen 100 százalékig megbizonyosodni” a gyanúról, de az orosz propagandisták állandóan fenyegetnek pusztító vegyi fegyverekkel, ezért a világnak „preventív” módon kéne cselekednie, mert ha Oroszország valóban bevet tömegpusztító fegyvert, akkor már késő lesz.

Az elnök fogolycserét ajánlott Vlagymir Putyinnak; leszögezte, hogy kész az Ukrán Biztonsági Szolgálat által kedden letartóztatott Viktor Medvedcsuk oroszbarát oligarchát, parlamenti képviselőt kicserélni az orosz erők által foglyul ejtett „ukrán fiúkért és lányokért”.

A holland vámhatóságok az orosz oligarchákra Ukrajna lerohanása miatt kivetett uniós szankciók márciusi életbe lépése óta kilenc kikötőben és a hajóépítő műhelyekben összes 20 jachtot vett zár alá, ami azt jelenti, hogy nem mozdíthatók el horgonyzóhelyükről. A 20 jachtból 14 van építés alatt, hatot pedig felújítanak. A hajók közül egyelőre négyet tudnak az EU szankciós listáján szereplő oligarchához kötni.

Ahogy arról az orosz oligarchák által (is) kedvelt luxusjachtok sorsáról szóló cikkünkben írtuk, a nyugati kormányzatok számára a zár alá vételnél sokkal keményebb diónak ígérkezik a jachtok és egyéb vagyontárgyak esetleges birtokba vétele. A precedensek alapján ugyanis az oligarchák akár évekig is elnyújthatják a birtokba vétel elleni pereket, ráadásul a szankciók lehetőségével előre számoló Putyin-közeli vállalkozók átláthatatlan rokoni- és offshore-céghálókba terítik szét vagyonukat.

(Guardian)

Frank-Walter Steinmeier lengyelországi látogatása alkalmával mesélte el újságíróknak, hogy Andrzej Duda lengyel elnök javasolta neki, hogy Litvánia, Lettország és Észtország államfőivel együtt utazzanak el az ukrán fővárosba, így demonstrálják az Ukrajnával való szolidaritásukat. Azonban a német elnöknek Kijev egyértelműen jelezte, hogy nem látják őt szívesen.

Ukrajna azt sérelmezheti, hogy szociáldemokrata politikus Angela Merkel külügyminisztereként egy népszavazással oldotta volna meg a szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaságok” státuszának kérdését, azonban Donyecket és Luhanszkot az ukrán vezetés az ország szerves részének tekinti, így nem hogy nem fogadta el a – Moszkva által is elutasított – javaslatot, hanem egyenesen a német és orosz diplomácia titkos kompromisszumának jeleként értelmezte.

A német diplomácia orosz invázió előtti kötéltáncáról ebben az elemzésünkben olvashat.

Őrizetbe vette az Ukrán Biztonsági Szolgálat Viktor Medvedcsuk oroszbarát oligarchát, parlamenti képviselőt, akit családi kapcsolat is fűz Vlagyimir Putyinhoz.

– közölte kedden este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon. Az államfő fotót is közzétett, amelyen a megbilincselt Medvedcsuk látható, de a „különleges műveletről” csak későbbre ígért részleteket. A Kijev és Washington által is gazdasági szankciókkal sújtott oroszbarát oligarchát, az „Ellenzéki Platform – Az Életért” elnevezésű párt parlamenti képviselőjét 2021 őszén hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az orosz invázió február 24-i kezdete óta nem tartózkodott a házi őrizetre kijelölt lakásában, ezért időközben az ügyészség elrendelte a letartóztatását.

A 67 éves Medvedcsukot Vlagyimir Putyin komájaként is emlegetik, miután az orosz elnök az ukrajnai oligarcha 17 éves lányának keresztapja. A Time magazinnak erről így nyilatkozott:

Az elmúlt 20 évben elmélyült a kapcsolatunk. Nem állítanám, hogy kihasználtam a viszonyunkat, de mondhatni, politikai arzenálom részévé vált.

Az ukrán hatóságok egyfelől azért emeltek vádat Medvedcsuk ellen, mert a politikus a Krím félsziget partjainál, a Feodoszijától 75 kilométerre a Fekete-tengerben lévő kőolaj- és földgázlelőhely továbbfejlesztésére kapott koncessziójának érvényesítéséről 2015-ben Oroszországgal is tárgyalásokat folytatott. Másfelől pedig felmerült a gyanú, miszerint az oligarcha 2020-ban titkos katonai információkat adott át egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak. Tavaly októberben az ellene felhozott vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészítették a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett.

Elképesztő nemzetközi hálózat nyomára bukkant a Guardian. A lap keddi riportja szerint Oroszország kacifántos úton szerez be rakétaindítókat és más tüzérségi fegyvereket a Kelet-Ukrajnában offenzívára készülődő „népköztársaságok” milíciái számára. Kihasználva a tényt, hogy Irakba Szaddám Huszein rendszerének 2003-as megdöntése óta áramlik a fegyver, Teherán közreműködésével az iráni befolyás alatt álló milíciáktól számos fegyvert vásárolt fel – köztük vállról indítható rakétákat, brazil licenc alapján Irakban gyártott rakéta-sorozatvetőket. A fegyvereket teherautókon szállították az iráni határra, onnan az iráni hadsereg a Kaszpi-tenger partjára, Bandar Anzali kikötőjébe vitte a rakományt, melyet két orosz és egy iráni hajón a tenger túloldalára, a Volga torkolatában található Asztrahán kikötőjébe szállítottak. Ahogy a lapnak egy hajózási szakértő elmagyarázta:

a rakéták szállításához szakértő kezekre van szükség, mivel törékeny és robbanásveszélyes szállítmányról van szó. Egy ilyen rakományt nem szúrnak ki a műholdak, mivel az alkatrészek szabványos kereskedelmi konténerekben is elférnek.

Hogy miért van szüksége a világ második legnagyobb fegyverexportőrének arra, hogy fegyvereket csempésszen be Irakból? A Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint azért, mert a nyugati országok által bevezetett szankciók az orosz fegyveripart több kulcsfontosságú alkatrésztől is elzárták, ezért Moszkva a küszöbön álló kelet-ukrajnai hadműveletekre felhalmozott tüzérségi készleteket nem saját tartalékaiból, hanem külföldi forrásokból igyekszik feltölteni. Egyébként az Oroszországgal a szíriai polgárháborúban szorosan együttműködő Irán nemcsak közvetítői szerepet tölt be, hanem az idézett riport szerint maga is „visszaadott” az oroszoknak Sz-300-as légvédelmi rendszereket.

Az orosz elnök a Vosztocsnij űrrepülőtéren az orosz űrhajózás napján tartott ünnepségen elmondott beszédében kitért azokra a vádakra, miszerint orosz katonák civilek százait ölték meg a Kijevhez közeli Bucsa városában.

Ami Bucsát illeti, ez ugyanaz a hamis vád, mint amivel Szíriában kellett szembesülnünk.

– utalt Putyin arra, hogy 2018-ban Oroszország a Nyugat által megrendezett provokációnak minősítette a szíriai polgárháborúban civilek ezreinek halálát eredményező vegyi fegyveres támadásokat (akkor épp Damaszkusz Dúma nevű külvárosában), melyeket teljesen egyértelműen a Szíriát irányító Aszad-rezsim követett el.

Bucsa estében is rengeteg bizonyíték szól amellett, hogy a több mint 400 áldozattal járó vérengzést orosz katonák követték el; az egyik tömegsír feltárásánál kollégáink is jelen voltak, helyszíni riportjukat itt olvashatja el.

Putyin véleményéhez egyébként csatlakozott az ünnepségen megjelenő vazallusa, Alekszandr Lukasenko belorusz elnök is, aki az atrocitásokat „az angolok által végrehajtott pszichológiai művelet”-nek nevezte.

(Politico)

„Gyerekek és nők is vannak a napi 25-30 ezer hazatérő menekült között” – nyilatkozta az ukrán határőrség szóvivője az AFP hírügynökségnek, aki szerint a hazatérőket különösen az bátorítja fel, hogy az orosz stratégiaváltásnak köszönhetően Nyugat-Ukrajnában nem várhatók harcok, és Kijev térségéből is kivonultak/kiszorultak az orosz csapatok.

Ukrajnából az ENSZ hétvégi adatai szerint több mint 4,5 millióan menekültek külföldre február 24-e, az orosz offenzíva kezdete óta, 90 százalékban nők és gyermekek. Az országban maradt, de otthonukat elhagyni kényszerült menekültek száma körülbelül hétmillió. A menekültek hazaáramlása mellett még mindig naponta több ezer ukrán hagyja el az országot; az Európai Bizottság kedden különített el 3,5 milliárd eurós (nagyjából 1300 milliárd forintos) költségvetési különtámogatást a befogadó országok számára.

A világ több évre nyúló élelmezési válsággal néz szembe, mivel az ukrajnai háború megszakítja a mezőgazdasági termelést, és felfelé hajtja az alapvető termények világpiaci árát

– mondta David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója egy kedden rendezett online sajtókonferencián. Beasley (akinek lejárt mandátumát pont az élelmezési világválságra hivatkozva hosszabbították meg) kifejtette, hogy 8-9 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy megbirkózzék a globális élelmiszerválsággal, ami jelenleg mintegy 280 millió embert fenyeget éhínséggel. A WFP épp ezért Rómában francia és uniós tisztségviselőkkel folytatott egyeztetéseket egy, a globális élelmiszer-ellátás biztonságát szavatolni hivatott egyezményről.

Ahogy azt részletesen bemutattuk, a világ két meghatározó élelmiszer-exportőrének háborúja nemcsak (többek között) a gabonafélék, a hús, a cukor vagy az étolaj kereskedelemét forgatta fel, de számtalan régió élelmiszer-termelését is veszélyezteti a műtrágya hiánycikké válásán (illetve a műtrágya előállításához szükséges fölgáz árának emelkedésén) keresztül.

(MTI)

Régóta várható volt, hogy Ukrajnában valamilyen formában előkerülnek majd a vegyi fegyverek, csak az volt a nagy kérdés, milyen formában:

• az oroszok vetik be támadó-elrettentő-népirtó szándékkal
• az oroszok vetik be azért, hogy utána az ukránokat vádolják a bevetésével
• netán a legenyhébb változat szerint csak az álhírek szintjén vetnek be valamilyen vegyi fegyvert, hogy utána az ellenséget háborús bűnökkel lehessen vádolni.

Ukrajna egyelőre megúszta a harmadik forgatókönyvvel, bár kedd reggel ukrán oldalról (mondjuk a neonáci Azov zászlóalj tagjai részéről) felmerült, hogy az oroszok valamilyen vegyi anyagot vetettek be Mariupol eleve sokat szenvedő lakói ellen: egyes hírek arról szóltak, hogy valami gyilkosabb anyagot keverhettek a városban bevetett könnygázba, más források szerint az oroszok mérgező anyagot szállító drónt küldtek a védőkre. Azonban kedd estére a Reutersnek az amerikai kormányzat egyik illetékese azt nyilatkozta, hogy „nem tudják megerősíteni” a vegyi fegyver használatának gyanúját, és a Pentagon tudomása szerint orosz részről továbbra sem szállítottak az ukrán frontra vegyi fegyvereket.

Miután a Világbank vasárnapi jelentésében azzal számolt, hogy Ukrajna gazdasága idén várhatóan 45,1 százalékkal zsugorodik (már ha a háború nem húzódik el nagyon), a főleg nemzetközi fejlesztésekkel foglalkozó pénzügyi intézmény kedden bejelentette, hogy

másfél milliárd dolláros (ami mai árfolyamon több mint 520 milliárd forintot tesz ki) pénzügyi alap létrehozását tervezi Ukrajna olyan alapvető közszolgáltatásainak finanszírozására, mint az egészségügyi dolgozók bére, a nyugdíjak kifizetése, a közigazgatás működtetése vagy alapvető szociális programok fenntartása.

A Világbank korábban már átutalt Kijevnek egy 944 millió dolláros (csaknem 330 milliárd forintnyi) gyorssegélyt; az intézmény elnöke, David Malpass pedig többször is leszögezte, az 1944-ben a II. világháború utáni rekonstrukció céljára létrehozott szervezet Ukrajna újjáépítésében is aktív szerepet kíván játszani.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Ukrajnával folytatott tárgyalások „zsákutcába” jutottak. Az orosz elnök most kedden szólt nyilvánosan a háborúról azóta, hogy az orosz erők visszavonultak Észak-Ukrajnából és Kijev térségéből. Putyin a Vosztocsnij űrrepülőtéren tartott sajtótájékoztatón megígérte, hogy Oroszország el fogja érni minden „nemes” célját Ukrajnában. Azt is állította, hogy az ukrán kormány kisiklatta a tárgyalásokat azzal, hogy „hamis állításokat közöltek orosz háborús bűnökről”.

Az ukrán tárgyaló delegáció egyik tagja, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó reagált Putyin kijelentéseire. Azt mondta, hogy az oroszokkal folytatott tárgyalások „nagyon nehezek, de folytatódnak”. Podoljak hozzátette, hogy Putyin a nyilvános nyilatkozataival megpróbál nyomást gyakorolni a tárgyalásokra, ám ettől függetlenül a tárgyalások a munkacsoportok szintjén folytatódnak.

(Reuters, Guardian)

A nők ellen elkövetett nemi erőszakról szóló értesülések azonnali és független kivizsgálását követeli az ENSZ nőjogi szervezete. „Egyre gyakrabban hallani a nők megerőszakolásáról. Ezeket a vádakat az igazságosság és az elszámoltathatóság érvényesülésének érdekében ki kell vizsgálni” – mondta a szervezetet vezető Sima Bahous a Biztonsági Tanácsban. Bahous szerint az emberkereskedelem kockázata is megnőtt, különösen a fiatal nők és a kísérő nélküli tinédzserek vannak veszélyben.

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) értesülései szerint legalább 142 gyerek vesztette életét Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta. Az UNICEF hozzátette: az áldozatok valós száma ennél jóval nagyobb lehet. Hivatalos kijevi források kedden 186 kiskorú halálos áldozatról és 344 sebesültről számoltak be.

Ukrajnából több mint 4,5 millióan menekültek külföldre február 24-e, az orosz offenzíva kezdete óta, 90 százalékban nők és gyermekek. Az országban maradt – belső – menekültek száma körülbelül hétmillió.

(MTI, CNN)

Ukrán tisztviselők szerint orosz hekkerek múlt héten kibertámadást kíséreltek meg indítani az ukrán villamosenergia-hálózat ellen. Az ukrán nemzeti hálózati vészhelyzeteket elhárító csoport, a CERT-UA szerint az orosz hekkercsoport először februárban próbálta meg kompromittálni a rendszert, majd múlt pénteken egy meg nem nevezett energetikai vállalatot támadtak meg. „A céljuk az volt, hogy számos létesítményt, köztük villamosenergia-alállomásokat tegyenek működésképtelenné” –mondta Viktor Zhora kormányszóvivő.

Kijev a „Sandworm” nevű orosz hekkercsoportot tette felelőssé a támadásért. A támadást valószínűleg a kelet-ukrajnai orosz katonai tevékenységek támogatásaként hajtották végre – mondta Zhora. Moszkva következetesen tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint kibertámadásokat indítottak volna Ukrajna ellen.

Az ESET szlovák kiberbiztonsági cég – amely a CERT-UA-val együttműködve hiúsították meg a támadást – azt közölte, hogy a hekkerek által használt szoftver célja az volt, hogy átvegye az irányítást az energiaszolgáltató számítógépes hálózata fölött, hogy aztán „lekapcsolják az áramot”. Egy másik programot pedig az adatok törlésére vetettek be, hogy lassítsák az áramszolgáltatás helyreállítására irányuló kísérleteket.

A beszámolók szerint az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető Sandworm csoport 2015-ben és 2016-ban is okozott már áramkimaradásokat Kijev környékén.

(Sky News, Reuters)

Letartóztattak és kémkedéssel vádolnak egy 18 éve Lengyelországban élő orosz állampolgárt – közölték kedden a lengyel hatóságok. Az üzleti tevékenységet folytató férfit április 6-án vették őrizetbe, és legalább három hónapig lesz letartóztatásban. „A katonai elhárító szolgálat által összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a férfi az orosz különleges szolgálatok utasítására információkat gyűjtött a lengyel fegyveres erők és a NATO-csapatok katonai felkészültségéről” – áll a lengyel különleges szolgálatok közleményében.

Lengyelország márciusban 45 orosz diplomatát utasított ki, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az orosz hírszerzésnek dolgoztak. Moszkva válaszként 45 lengyel diplomatát utasított ki áprilisban.

(Reuters)

Ukrán tisztviselők azt remélik, hogy a heves esőzések arra kényszerítik az orosz csapatokat, hogy olyan utakat használjanak, amelyeken könnyű célponttá válnak az ukrán hadsereg számára – írja Twitter-oldalán Samuel Ramani, a brit Royal United Services Institute (RUSI) védelmi és biztonsági kutatóintézet munkatársa.

Erről beszélt Szerhij Haidai, a kelet-ukrajnai Luhanszk régió kormányzója is. Azt mondta, hogy a heves esőzések akadályozhatják az orosz előrenyomulást. „Az elmúlt két napban több száz egységnyi nehézpáncélost kezdtek el összevonni és közelebb hozni a frontvonalhoz. Ez arra utal, hogy az offenzívának ma vagy holnap kellene kezdődnie, de ma esik az eső. Az előrejelzés szerint több napig esni fog” – mondta Haidai. Hozzátette, hogy az esőzések miatt a nehéz járművek kénytelenek lesznek az aszfaltozott utakat használni, „és ez könnyű célpontot jelent a védők számára. Remélem, hogy az esőzések lelassítják az offenzívát” – mondta.

(CNN, Guardian)

Az ukrán hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov vezérőrnagy állítása szerint az orosz biztonsági szolgálatok „terrorcselekményeket” terveznek elkövetni Oroszországban, hogy a közvéleményt ezzel Ukrajna ellen fordítsák. Budanov azt mondta, hogy „bányák és lakóépületek, kórházak és iskolák felrobbantása” szerepel az orosz szolgálatok tervei között. Azt is mondta, hogy „rakétacsapásokat és bombázásokat terveznek Belgorodban (az orosz-ukrán határhoz közeli orosz városban, ahol április 1-jén támadás érte a Roszneft olajtárolóját) vagy egy krími város ellen”. Budanov szerint lehetséges, hogy Oroszország ezeket a cselekményeket az ukrán civilek ellen elkövetett brutalitások „igazolásaként” akarja felhasználni.

(BBC)

Oroszország új generációs szállító űrhajót és az atomenergia űrbeli felhasználására szolgáló technológiákat fog kifejleszteni – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden. A belarusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtéren tartott találkozóján Putyin emlékeztetett a szovjet űrkutatási sikerekre, és kijelentette, hogy „semmilyen szankció nem állíthatja meg Oroszország fejlődését”.

Putyin azt is mondta, hogy Oroszország még idén felbocsát egy holdszondát – a Luna-25-öt –, és elmélyíti az együttműködést Belarusszal az űrinfrastruktúra és az űrtechnológia terén. „Oroszország együtt fog működni Belarusszal az infrastruktúra fejlesztésén, amely garantálja az országok független hozzáférését az űrhöz” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy felkérte az orosz űrügynökséget, a Roszkozmoszt, hogy képezzenek ki egy belarusz űrhajóst, aki majd egy orosz űrhajón fog repülni.

(Sky News)

Néhány napja írtunk arról, hogy már egy másik parancsnok vezeti az orosz offenzívát. Alekszandr Dvornyikov tábornok központi szerepet játszott a szíriai orosz harci műveletekben is. Most a brit Sky gyűjtött össze egy válogatást arról, hogy milyen következményei lehetnek a váltásnak.

„A kinevezése azt jelzi, hogy Putyin hónapokig, ha nem évekig folytatni akarja ezt a konfliktust” – mondta James Stavridis nyugalmazott amerikai tengernagy az NBC-nek. Dvornikov tábornok kinevezése kísérlet arra, hogy megtörjék az ukrán nép lelkét – figyelmeztetett. Az admirális szerint Dvornyikov felelős például az aleppói pusztításért is. Stavridis szerint Dvornyikov vezetésével az oroszok Szíriában kínzóközpontokat is működtettek, a katonák nem riadtak vissza a nemi erőszaktól, és mérgesgázokat is bevetettek. „Ő a legrosszabbak legrosszabbika” – fogalmazott az amerikai tiszt.

Eddig Oroszország ukrajnai inváziójának „lényegében három egymással versengő hadműveleti parancsnoka volt” – mondta az NBC-nek Mark Galeotti, a Royal United Services Institute vezető munkatársa. Hozzátette: „ezt a háborút valójában nem a tábornokok, hanem a kémek kezdték. Putyin és egy maroknyi volt KGB-s szövetségese irányította a folyamatot.” Aztán szerinte felismerték, hogy ez nem működik.

Dvornikov tábornok előléptetése egy szélesebb körű átalakítás része, Oroszország felhagy a háromfrontos harccal, és helyette Donbaszra koncentrál, ami Galeotti szerint „sokkal ésszerűbb és elérhetőbb cél”.

(Sky)

Az orosz-ukrán háború miatt szinte teljesen bezárt Európa éléskamrája, a globális élelmezési-rendszerben megkerülhetetlen szerepet betöltő Ukrajna. A háború miatti tömeges éhezés elkerülhetetlennek látszik Afrikában és a Közel-Keleten, ahol az élelmiszerhiány könnyen társadalmi feszültségeket, lázadásokat és újabb politikai-gazdasági konfliktusokat hozhat a közeljövőben. Az élelmiszerárak emelkedése persze Európát sem kerüli el. A világ élelmiszer-ellátó rendszere nem készült fel a jelenlegi sokkra, de azért van pár tennivaló, ami enyhítheti a krízist. Minderről ebben a Komplex cikkben írtunk bővebben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma kijelentette, hogy Moszkva ukrajnai katonai művelete kétségtelenül el fogja érni a szerinte „nemes” célokat, és hogy Oroszországnak „nem volt más választása”, mint hogy katonai műveletet indítson Ukrajnában Oroszország védelme érdekében. A Vosztocsnij űrrepülőtéren az orosz űrhajózás napján tartott ünnepségen arra is figyelmeztette a Nyugatot, hogy a szankciói nem fogják elérni a kívánt hatást.

Szerinte a Szovjetuniót is elszigetelték annak idején, mégis elsőként jutott az űrbe. „Oroszországnak nem áll szándékában elszigetelődni. A modern világban lehetetlen bárkit is teljesen elszigetelni, különösen egy olyan hatalmas országot, mint Oroszország” – mondta Putyin.

(Sky)

Putyin csaknem 100 ezer ukrán állampolgárt telepíttetett Oroszország kelet-ázsiai régióiba, írja az Independent. A Kreml a múlt hónapban rendelte el, hogy a donyecki és luhanszki területekről több mint 95 ezer civilt több ezer kilométerre az otthonuktól, többek között Szibériába és az oroszországi sarkkörre költöztessenek. Az Independent által látott rendeletben Moszkva azt írta, „jóváhagyta a polgárok szétosztását”.

Oroszország olyan kazettás bombákat vetett be Ukrajnában, amelyek akár 350 méteres körzetben szórják meg kisebb bombákkal a megcélzott területet – derül ki az Airwars nevű, robbanófegyvereket figyelő szervezet jelentéséből.

Az Airwars egy harkivi kórház és véradó központ elleni csapást is elemzett. A februári támadás során összesen 26 becsapódási pontot azonosítottak, amik 350 méteres, azaz kb. három futballpályányi területen szóródtak szét.

Több szakértő úgy véli, a Harkivban keletkezett károk széles eloszlása arra utalhat, hogy Oroszország a szokásosnál nagyobb magasságban robbantja fel a kazettás bombákat, ami azt jelenti, hogy még kevésbé lehet pontosan célozni ezekkel a fegyverekkel.

Több mint száz ország írta alá korábban a kazettás bombák használatát tiltó ENSZ-egyezményt, de Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok nincs az aláírók között.

(Guardian)

A német kormánykoalíciót alkotó három párt között egyre nagyobb a nézeteltérés az az ukrajnai fegyverszállítások miatt, pontosabban ennek gyorsaságát és esetleges következményeit illetően.

A Zöldek politikusa, Annalena Baerbock külügyminiszter hétfőn azt mondta, Ukrajnának „nehézfegyverekre” van szüksége, és bírálta Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD), mondván, most „nem a kifogások”, hanem a „gyakorlati lépések ideje” van.

Christiane Lambrecht SPD-s védelmi miniszter a hétvégén kijelentette, hogy Németország „elérte a határát” annak, hogy saját arzenáljából fegyverekkel lássa el Ukrajnát anélkül, hogy saját biztonsági pozícióját veszélyeztetné. Itt energetikai okok is lehetnek a szocdemek óvatossága mögött, ugyanis Németország – Olaszország és Magyarország mellett – súlyosan ki van szolgáltatva az orosz olajnak és földgáznak.

A német parlament védelmi bizottságának vezetője, Marie-Agnes Strack-Zimmermann a liberálisok (FDP) részéről sürgette a kormányt, hogy vállaljon nagyobb szerepet az ukrajnai fegyverszállításokban.

Norbert Röttgen, a hosszú idő után ellenzékbe került Kereszténydemokrata Unió (CDU) külpolitikai szóvivője azzal vádolta Scholz kancellárt, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítások késlekedésével „kudarcos politikát folytat” Oroszországgal szemben.

Február 27-én Scholz történelmi fordulatot jelentett be a német külpolitikában: Németország több évtized után először szállít fegyvereket konfliktusövezetbe azzal, hogy rakétákat küldtek az oroszok ellen harcoló ukránoknak. Valamint egy gigantikus, 100 milliárd eurós alapot is létrehoztak a német hadsereg gyorsabb ütemű modernizálására, katonai költségvetésüket pedig a NATO által elvárt módon a GDP 2 százalékára emelik.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az orosz erők bátran, hatékonyan és a legmodernebb fegyvereket használva cselekednek – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az Interfax hírügynökség pedig azt írja Putyint idézve, hogy az orosz elnök szerint Oroszországnak „nem volt más választása”, mint hogy katonai műveletet indítson Ukrajnában Oroszország védelme érdekében, és erői el fogják érni a céljukat.

„Ez így lesz. Efelől nincs kétség. A célok teljesen világosak és nemesek” – mondta Putyin a Vosztocsnij űrrepülőtéren az orosz űrhajózás napján tartott ünnepségen. „A fő cél, hogy segítsünk a donbászi embereknek” – mondta a kelet-ukrajnai területre utalva.

(BBC)

A kampányt állami fenntartású intézmények dolgozói, iskolák, óvodák, könyvtárak és helyi hatóságok alkalmazottai kezdték, és sokszor gyerekeket is látni a képeken, vette észre a 444. A posztokhoz tartozó szövegekben az ukrán nacionalisták bűneiről és Putyin támogatásáról írnak. A fehér karszalagot pedig a Bucsában megölt civilekre emlékezve viselik, azt állítva, hogy az ukrán hadsereg mészárolta le őket. Az ukránok és nyugati források ugyanakkor azt állítják, hogy az orosz erők felelősek a sok civil áldozattal járó vérengzésért, és műholdfelvételek is ezt bizonyíthatják.

A maroknyi szabadon működő, de a hatalom által üldözött orosz médium egyike, a Meduza azt írja, éppen az oroszok kényszerítették arra a Kijev-környéki ukrán civileket, hogy viseljenek fehér karszalagot, aztán közülük is voltak, akik áldozatul estek a mészárlásoknak.

Több mint 600 vállalat döntött úgy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta, hogy elhagyja az orosz piacot, vagy jelentősen csökkenti az ottani tevékenységét – állapították meg a tekintélyes amerikai Yale egyetem kutatói. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták mintegy ezer cég vizsgálata után, hogy sok vállalat továbbra is a szokásos módon folytatja oroszországi tevékenységét.

(BBC)

Magyarország területére április 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4587 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4280 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az MTI a rendőrség közleményére hivatkozva.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 632 ember, köztük 286 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Liz Truss brit külügyminiszter szerint vizsgálatra van szükség azokkal a Mariupolból érkező hírekkel kapcsolatban, miszerint az oroszok vegyi anyagokat, vegyi fegyvereket használhattak az ukránokkal szemben. A Pentagon szóvivője, John Kirby is közleményt adott ki a Mariupolban történt vegyifegyver-támadásról szóló, meg nem erősített jelentésekkel kapcsolatban.

Egyes hírek szerint az orosz erők például vegyi anyagokat keverhettek Mariupolban bevetett könnygázba. Ukrán források szerint az oroszok mérgező anyagot szállító drónt vetettek be Mariupolban. Ivanna Klimpus ukrán parlamenti képviselő, az Ukrajna uniós integrációjával foglalkozó parlamenti bizottság elnöke szerint az ismeretlen anyag „valószínűleg” vegyi fegyver volt. Ezeket az értesüléseket egyelőre nem erősítették meg több forrásból. Korábban Zelenszkij foszforbomba bevetésével vádolta az oroszokat.

(Guardian)