Hétfőn Putyinnal tárgyal az osztrák kancellár Moszkvában, az ukránok 500 orosz katonát gyanúsítanak háborús bűnökkel

„A szabadságért és az államunkért vívott harc újabb hete ért véget. Egy újabb hét, amit Ukrajna túlélt, annak ellenére, hogy Oroszország mindent megtesz azért, hogy elpusztítson bennünket” – ezzel kezdte éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij az orosz–ukrán háború 46. napja után.

Az ukrán elnök vasárnap főleg arról beszélt, hogyan próbálja hárítani a felelősséget Putyin rezsimje mindazokért a tettekért, amelyekkel Ukrajna vádolja őket – legyen szó a bucsai mészárlásról vagy a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadásról.

„Csak mentegetik magukat és tagadnak. Próbálják hárítani a felelősséget, és hazudnak. És olyannyira elvesztették a kapcsolatot a valósággal, hogy minket vádolnak mindazzal, amit az orosz csapatok elkövettek – a világ szeme láttára”

– mondta Zelenszkij. A beszédről bővebben is olvashat ebben a cikkünkben.

Erős robbanásról számol be az ukrán média a dél-ukrajnai Mikolajiv városából, írja a Sky News. A helyi közigazgatás vezetője, Vitalij Kim szerint egy sérültről tudni eddig.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi szóvivője, Julija Mendel Twitter-bejegyzéséből látszik, hogy nagyobb robbanás történhetett, egy másik bejegyzésében pedig egy videót is megosztott a robbanásról.

Egyelőre a hatóságok azt ellenőrzik, rakétatámadásról van-e szó, és ha igen, hova csapódhatott be a városon belül.

Összeomlás fenyegeti az ukrán gazdaságot: a Világbank jelentése szerint az eddigi előrejelzésekhez képest sokkal súlyosabban, több mint 45 százalékkal zsugorodhat Ukrajna GDP-je, írja a Guardian.

A munkaképes lakosság nagy része ugyanis vagy elmenekült, vagy beállt a honvédő harcokba, így több vállalkozás is bezárt, az infrastruktúra pedig súlyos károkat szenvedett a támadások miatt.

Ehhez képest az orosz gazdaság várhatóan „csak” 11,2 százalékkal zsugorodik majd a háború miatt, amit egyébként egész Kelet-Európa meg fog érezni. Anna Bjerde, a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke szerint ugyanis az Ukrajna elleni orosz invázió visszaveti a régió kilábalását a koronavírus-járványból.

A szervezet várakozásai szerint az európai és a közép-ázsiai fejlődő országok gazdasága 4,1 százalékkal csökken majd átlagosan. Ráadásul komoly áremelkedés jöhet az élelmiszerpiacokon, hiszen a napraforgó- és búzaexportban élen járó Ukrajna termelése a háború idejére kiesik.

Három hét után először váltották le a csernobili atomerőmű személyzetét, erről tájékoztatták az ukrán hatóságok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (IAEA) is, írja a BBC.

Az erőművet és környékét az orosz csapatok az Ukrajna elleni invázió első napján foglalták el, és közel 170 ukrán nemzeti gárdistát tartottak fogva, akik biztosították a létesítményt. Utoljára március 21-én váltották le az erőmű munkatársait.

A dolgozók a BBC-nek azt mondták, küzdeniük kellett az erőmű fenntartásáért: rögtönzött hálótermekben aludtak, és lopniuk kellett az oroszoktól az üzemanyagot, hogy működésben tartsák a generátorukat.

Az ukrán március végén közölték azt, hogy az oroszok elhagyták az erőművet. Azóta kiderült, hogy a megszállók radioaktív anyagokat lophattak el Csernobilból, ahol ráadásul lövészárkokat ástak és tankokkal közlekedtek a katonák. Az IAEA vasárnap közölte azt a hírt, hogy újabb információkat kapott az erőmű melletti laboratóriumok megrongálódásáról: az ügynökség szerint az épületben törtek-zúztak, az analítikai műszereket pedig vagy ellopták, vagy működésképtelenné tették.

Orosz- és ukránpárti szimpátiatüntetéseket is tartottak Németországban vasárnap, írja a Guardian. Az északi Hannoverben egy 350 kocsiból álló konvoj vonult fel 600 oroszpárti tüntetővel, valamint orosz és német zászlókkal.

Frankfurtban szintén felléptek oroszpárti tüntetők, akik elmondásuk szerint kiálltak amellett is, hogy ne érje diszkrimináció vagy bántalmazás Németország orosz származású polgárait. Igaz, volt olyan csoportosulás is, akik az „igazság és a véleményszabadság mellett, a propaganda ellen” álltak ki, orosz és belarusz lobogókkal.

Közel 235 ezer orosz állampolgár él Németországban, akik főleg a Szovjetunió széthullása idején vándoroltak be. Mellettük közel 135 ezer ukrán is él az országban, utóbbiak száma a háború miatt viszont megtöbbszöröződött, ugyanis eddig több mint 300 ezer menekültet fogadtak be. Ők is Frankfurtban tüntettek a háború ellen – és bár a békés demonstrációt nem zavarta meg semmi, a 3500 ukrán tüntetőt a rendőrség gondosan elszeparálta az oroszpártiaktól.

Ötvenhétre emelkedett a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, írja a CNN a donyecki katonai közigazgatás jelentésére hivatkozva.

Az ukrán hatóságok ezen kívül 109 sérültről számoltak be. „A könnyebben sérültek hazamehettek, a súlyosan sérülteket pedig biztonságosabb régiókba szállították megfelelő ellátás mellett” – közölte Pavlo Kirilenko, Donyeck megye ukrajnai kormányzója.

A civilek elleni támadást Ukrajna az oroszok háborús bűnének nevezi, Moszkva viszont tagadja a felelősségét.

Több mint 4,5 millióan menekültek el eddig Ukrajnából február 24. óta az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNHCR) szerint, írja a BBC. A szervezet szerint a második világháború óta nem volt ennyi menekült Európában.

A menekültek 90 százaléka nő és gyermek, mivel a 18 és 60 év közötti férfiakat nem engedik ki az országból.

A 4,5 millió Ukrajnából kimenekült emberen kívül 7,1 millióan voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat az országon belül az ENSZ adatai szerint – a két szám összesen az ország lakosságának a negyedét jelenti. A legtöbb menekültet Lengyelország fogadta be: közel 2,6 millióan lépték át az ukrán-lengyel határt nyugat felé.

Az ukrán főügyész szerint eddig 1222 holttestet találtak azon Kijev környéki településeken, ahonnan visszavonultak az orosz csapatok, írja a BBC. Irina Venediktova szerint eddig 5600 körül jár azon esetek száma, melyeket az oroszok háborús bűneiként vizsgálnak ki az ukrán hatóságok.

Ezen felül több mint 500 olyan személyt azonosítottak, akik feltehetően ezeket a bűncselekményeket elkövették – itt a főügyész szerint főleg orosz katonai és kormányzati vezetőkről van szó. „Amit látunk Ukrajna minden régiójában, azok háborús bűnök, emberiesség elleni bűntettek” – mondta Venediktova, hozzátéve, hogy mindent meg fognak tenni az igazság felderítése érdekében.

A főügyész szerint vizsgálják azt a pénteki esetet is, amikor rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását. Az ukrán hatóságok szerint Oroszország felől érkezett a támadás, azonban Moszkva tagadja ezt.

Lengyelország egyik leghíresebb futballcsapata, a Legia Warszawa híres arról, hogy szurkolói látványos akciókat képesek összehozni – legyen szó pirotechnikáról, vagy történelmi megemlékezésről. Most sem hazudtolták meg magukat, írja a 444: egyértelmű politikai üzenetet fogalmaztak meg egy hatalmas drapérián arról, mit gondolnak Vlagyimir Putyinról:

Aki esetleg nem értette volna, mit fűztek a lengyel szurkolók képletesen az orosz elnök nyakába, azok kedvéért még nyomatékosították is ezt a légiósok azt skandálva: „Ruska kurwa!”

A lengyel hadsereg csapatának számító Legia a vasutasok történelmi klubjánál, a Lech Poznań-nál vendégeskedett, a két csapat összecsapása hagyományosan a legnagyobb lengyel derbinek számít. Nem véletlen, hogy Putyint a nyaka köré vont kötél alatt a Szpartak Moszkva mezébe bújtatták a molinón – az orosz csapat ugyanis jó kapcsolatot ápol a Lechhel. Az első osztályú meccs vége egyébként 1-1-gyel döntetlenre végződött.

Szombaton Kijevbe látogatott az osztrák kancellár, hogy az ukrán elnökkel találkozzon – hétfőn pedig már Vlagyimir Putyinnal találkozik majd Moszkvában, írja a Welt. Karl Nehammer személyesen találkozik majd az orosz elnökkel, erről pedig előzetesen egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, és Olaf Scholz német kancellárral is, írja a Kronen Zeitung.

Nehammer a Krone forrásai szerint „hídépítőként” akar fellépni Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között, és „mindent megtesz azért, hogy egy lépéssel közelebb kerüljünk a békéhez”. Ehhez Nehammer szerint nemcsak telefonos beszélgetésekre, de személyes látogatásokra is szükség van, állítják a lapnak nyilatkozó források. A Welt hozzáteszi, ez az első alkalom az ukrajnai háború kitörése óta, hogy egy nyugati kormányfő Moszkvába utazik.

Az osztrák kancellárt egyébként sok kritika érte hazájában a szombati kijevi utazása miatt, mivel egyesek szerint ezzel kellemetlen helyzetbe hozta Ausztria alkotmányban lefektetett semlegességét. Nehammer azonban úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország által megindított háború „teljesen elfogadhatatlan” az osztrák állam szemében is.

„Semlegesek vagyunk katonai szempontból, de nem lehetünk akkor is némák, ha bűncselekmények történtek – akkor a helyszínre kell mennünk, és utána kell járnunk, hol történt igazságtalanság” – mondta a kancellár. Nehammer hozzátette: Ausztria támogatni fog minden további uniós szankciót is Oroszországgal szemben, „azzal a céllal, hogy a háború véget érjen”.

Az oroszok folytatni fogják mindazt, amit eddig láttunk Ukrajnában – így reagált a Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki arra a hírre, miszerint Vlagyimir Putyin új tábornokot nevezett ki az orosz–ukrán háború irányítására, írja a CNN.

Az orosz hadsereg déli katonai körzetét parancsnokként irányító Alekszandr Dvornyikov azután lett kinevezve az ukrán front élére, miután az oroszok is szembesültek azzal, hogy képtelenek lesznek bevenni Kijevet, ezért inkább a Donyec-medencére koncentrálnak. A Fehér Ház szóvivője szerint Dvornyikov volt felelős a „Szíriában látott atrocitásokért”, ezért arra számítanak, hogy a harcok is súlyosbodni fognak majd a Donbaszban.

A Fehér Ház szóvivője egyébként „érdekesnek” nevezte a Kreml szóvivőjének nyilatkozatát arról, hogy az orosz erők tragikus veszteségeket szenvedtek. „Ez jelentős lépés volt” – mondta Psaki, majd arra utalt, hogy szerinte ezzel az oroszok az „ukrán vezetők bátorságára” akartak reflektálni.

Psaki a Fox Newsnak vasárnap arról beszélt, hogy az Egyesült Államok továbbra is kisegíti információkkal és fegyverekkel is Ukrajnát a katonai siker érdekében. A héten kétórás telefonbeszélgetést tartottak egymással az amerikai és az ukrán nemzetbiztonsági tanácsadók, a vezérkari főnökök és a két ország védelmi miniszterei is, hogy „tételről tételre pontosan végigmenjenek azon, mit kérnek az ukránok, és mire lenne szükségük, ha nem tudják teljesíteni” az amerikaiak a kéréseiket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy „rendkívül nehéz” még csak gonodolni is az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra a civil áldozatokat követelő kramatorszki vasútállomás lebombázása, illetve a bucsai mészárlás után.

„Rendkívül nehéz még csak belegondolni is abba, hogy olyanokkal üljünk le, akik elkövetik vagy kifogásokat keresnek ezekre a háborús bűnökre. Olyanokkal, akik ilyen szörnyű károkat okoztak Ukrajnának.”

-mondta Kuleba. „De ha az oroszokkal való leülés segít megakadályozni akár egy olyan mészárlást is, mint ami Bucsában történt, vagy egy, a kramatorszkihoz hasonló támadást, akkor élnünk kell ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá.

Jurij Szobolevszkij, a Herszoni Regionális Tanács helyettes vezetője arról posztolt, hogy Herszonban a helyiek békés nagygyűlést tartottak vasárnap az oroszok által megszállt városban. Mint írta,

„Ma Herszonban békés tüntetés zajlott azért, hogy az emberek megemlékezzenek az orosz agresszió áldozatairól. Ahogy az várható volt, a megszállók a tömeget szétoszlatták.”

Az ukrán fegyveres erők közlése szerint eközben a Herszon régióban található Nova Kahovkában az oroszok helyi nyomdákat használtak arra, hogy „Herszon Népköztársaság” feliratú brosúrákat készítsenek, és előkészítsenek egy esetleges népszavazást.

2014-ben a kelet-ukrajnai szeparatisták népszavazást tartottak „népköztársaságok” megalakításáról, ezeket a szavazásokat azonban a nyugati országok, illetve Ukrajna is „színlelt játéknak” minősítette. A herszoni regionális tisztviselők szerint azonban hiába próbálnak embereket toborozni maguk mellé, nem járnak sikerrel. Mint Szerhij Khlan, a tanács tagja fogalmazott a népköztársaságról: „Ez itt nem történhet meg, mert ez Ukrajna”.

Állítását illusztrálta azzal az azóta virálissá vált képpárossal is, amelyen az egyik képen az oroszok által Nova Kahovkában szervezett oroszbarát tüntetés, a másikon a herszoni megemlékezés látható.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy „stratégiai hibát követett el Németország és Franciaország, amikor nem engedték meg Ukrajnának, hogy 2008-ban a NATO-hoz csatlakozzon”.

„Ha NATO tagok lennénk, most ez a háború nem történhetett volna meg.”

-fogalmazott. Kuleba kifejtette, szerinte Ukrajna azért a stratégiai hibáért fizet most, amit a két ország lépett, amikor elutasították az Egyesült Államok és más szövetségesek erőfeszítéseit Ukrajna NATO-bevonására.

A brit védelmi minisztérium hírszerzése szerint az orosz fegyveres erők a növekvő veszteségekre válaszul olyan katonákkal próbálják növelni csapataik létszámát, akik már visszavonultak a katonai közegből, ugyanis például már 2012-ben elbocsátották őket a hadseregtől.

A britek szerint a nagyobb harci erő létrehozására irányuló erőfeszítéseket igazolja az is, hogy az oroszok már a Dnyeszter Menti Köztársaságban is megpróbálnak katonákat toborozni maguk mellé.

Oroszország vasárnap is folytatta az ukrajnai Dnyipropetrovszk és Luhanszk régiók bombázását. Az ukrán jelentések szerint a támadások teljesen szétverték a dnyiprói nemzetközi repülőteret is, írja a Sky News.

Valentyin Reznichenko regionális kormányzó szerint a katasztrófavédelem munkatársai továbbra is dolgoznak, miután támadás érte a repülőteret. „A repülőtér és az ahhoz közeli infrastruktúra is megsemmisült, a rakéták pedig csak jönnek és jönnek” – fogalmazott.

• Minden jel arra utal, hogy hatalmas csatára készül az orosz és az ukrán fél Kelet-Ukrajnában. Az ottani tisztviselők azt kérik a civilektől, hogy minél előbb hagyják el a térséget, ehhez pedig kilenc különböző humanitárius folyosót is kialakítottak.
• Hosszú idő után megszólalt az egykor olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi, aki közismerten jó barátságot ápolt évtizedeken át Vlagyimir Putyinnal. A veterán olasz politikus a pártja gyűlésén mélységes csalódásának és szomorúságának adott hangot Putyin háborús viselkedése miatt.
• Az oroszok egyes források szerint az ENSZ-országok által függetlenként nem elismert Transznisztriából, vagyis Moldova egy részéről is katonákat toboroznak egy valószínűsíthető keleti offenzívához.
• A NATO állandó katonai jelenlétet fontolgat a jövőben a NATO-országok határain.
• Öt napja nem tud eljutni a Vöröskereszt Mariupolba, ahol nincs már se víz, se étel, se fűtés.
• Az ukrán főügyész szerint közel 6000 háborús bűnnel felérő esetet vizsgálnak, és 500 olyan orosz katonát sikerült beazonosítani, akik feltételezhetően háborús bűnöket követtek el.
• Mihajlo Podoljak, Zelenszkij egyik legfontosabb tanácsadója szerint csak egy donbaszi ütközet után lehetséges a Zelenszkij-Putyin találkozó létrejövetele.
• Ukránok szerint orosz katonák 133 radioaktív anyagot loptak el egy csernobili laborból, amelyek annyira sugárfertőzöttek, hogy halálosak lehetnek a tolvajokra.
• Az oroszok három régiót bombázását is elismerték. Közben újabb tömegsírt találtak Kijev környékén, benne civil holttestekkel.
• Ferenc pápa a Vatikánban húsvéti fegyverszünetre szólította fel a feleket.

Az ukránok szerint a korábban Csernobilt elfoglaló orosz haderő radioaktív anyagokat lopott el az atomerő kutatólaborjaiból, írja a BBC. Az ellopott anyagok annyira radioaktívak, hogy halálosak azokra, akik eltulajdonították.

Az orosz haderő az atomerőmű Ecocentre nevű kutatói bázisáról vittek el 133 darab kifejezetten sugárveszélyes anyagot. Szakértők szerint, ha az ellopott anyagokhoz egy kicsit is szakértői segítség nélkül nyúlnak, azonnal halálos lehet.

Korábban több visszajelzés is érkezett arról, hogy az orosz katonák elég felelőtlenül viselkedtek Csernobilban. A hét elején az ukrán energiaügyi miniszter beszélt arról, hogy sokkoló mennyiségű radioaktív sugárzásnak tették ki magukat az orosz katonák Csernobilban, ráadásul korábban katonai árkokat is találtak abban az erdős zónában, ami az egész környék legsugárfertőzöttebb része. German Gulascsenko ukrán energiaiügyi miniszter szerint a katonák között lesznek olyanok, akiknek egy évnél is kevesebb van hátra az életükből a felelőtlenség miatt.

Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint csak azután jöhet létre egy találkozó Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között, miután összecsaptak az orosz és ukrán haderők Donbaszban, írja a CNN.

Podoljak szerint Ukrajna készen áll a nagyobb harcokra, amelyeket meg is kell nyernie, különösen Donbaszban. Ezután Ukrajna sokkal erősebb tárgyalási pozícióba kerülne, amelynek köszönhetően ők diktálhatnának bizonyos feltételekkel kapcsolatban. És csak azután, nagyjából két-három hét után találkozna egymással a két elnök.

Rakétatámadás érte Dnyipropetrovszk, Mikolajiv és Harkiv régiókat, erősítette meg az orosz védelmi minisztérium a CNN szerint. Az oroszok közlése szerint tengerről lőtték ki a rakétákat Zvonecke falu környékére, ahol megsemmisítették a dnyiprói ukrán nacionalista hadosztály főhadiszállását, ahol az oroszok szerint külföldi zsoldosok is voltak.

A mikolajivi Sztara Bohdanyivka települést és a Csuhujiv katonai repteret is megtámadták, ahol S-300 típusú rakétaelhárító-rendszereket pusztítottak el.

Az oroszok egyébként a háború kitörése óta többször is külföldi zsoldosokra és nacionalista harcosokra fogták a rakétatámadásaikat, amelyek közül többről is kiderült, hogy valójában civil célpontokat találtak el, és ártatlan embereket gyilkoltak meg a támadásokkal.

Ferenc pápa azt szeretné, ha húsvétkor fegyverszünetet kötne egymással Oroszország és Ukrajna, amely később akár tartós békéhez vezetne, írja a Sky. Ezt a pápa a Vatikánban több tízezer ember előtt tartott vasárnapi misén mondta el.

Miután az orosz haderő visszavonult Kijev környékéről, egyre több tömegsírt fedeznek fel a térségben az ukrán alakulatok. A Reuters szerint Buzova falu tisztviselője megerősítette, hogy több tucat holttestet találtak egy árokban nem messze egy benzinkúttól.

Az orosz hadsereg heteken át megszállva tartotta a kijevi régiót, mielőtt visszavonulót fújtak volna. Oroszország továbbra is tagadja, hogy civileket öltek volna, de egyre több bizonyíték van arra, hogy orosz katonák ártatlan embereket mészároltak le Ukrajna több részén. Az elmúlt napokban talált tömegsírok között volt olyan is, amelyben orosz katonák holttesteit találták.

Irjina Venediktova ukrán főügyész a Skynak nyilatkozott arról, hogy 500 olyan embert azonosítottak, akikkel kapcsolatban él a gyanú, hogy háborús bűnt követtek el, illetve 5600 olyan ügyről tudnak, amelyek háborús bűnnek minősülhetnek.

Venediktova azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin a 21. század legfőbb háborús bűnöse, de a pozíciójának köszönhetően valószínűleg képtelenség lenne eljárni ellene.

A főügyész egyértelmű háborús bűnne tartja a kramatorszki vasútállomás pénteki bombázását, amelyben legalább 50 civil vesztette életét, akik épp a vonatra vártak, hogy elmeneküljenek a városból. Az áldozatok között javarészt nők és gyerekek vannak. Venediktova szerint bizonyítékuk is van arra, hogy orosz rakéta gyilkolta meg az ártatlan civileket.

Azt is elárulta, hogy Mariupolban a civil infrastruktúra 90 százalékát elpusztították az oroszok, és hogy a Donyeck, Harkiv és Luhanszk régióban még előző este is folytak a harcok.

Hiába próbálkoznak vele, nem tudnak öt napja eljutni Mariupolba a Vöröskereszt dolgozói, ezt a szervezet egyik képviselője mondta a Skynak. Legutoljára sikerült 20 kilométerre megközelíteni a kikötővárost, azonban a folyamatos harcok miatt végül visszafordultak. Útközben viszont összegyűjtötték azokat az embereket, akik a városból menekültek. Végül egy kisebb, kb. ezerfős konvojjal érkeztek vissza Zaporizzsjába.

A Vöröskereszt dolgozói többször is próbálkoztak, de annyira veszélyes a helyzet Mariupol körül, hogy nem tudtak volna biztonságosan bejutni az oroszok által folyamatosan bombázott településre.

A szervezet szóvivője szerint Mariupolban továbbra sincs étel, víz és fűtés sem, saját maga pokolinak nevezte az ottani állapotokat. Arra is kitért, hogy pénteken rakétatámadást érte Kramatorszkban a vasútállomást, ahol legalább ötven civil életét vesztette. Mindannyian menekülni szerettek volna a városból, és a vonatukra vártak, amikor becsapódott az orosz rakéta. Emiatt szerinte sokan már nem is mernek vonattal menekülni, hanem inkább autóba ülnek.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy kilenc humanitárius folyosót nyitnak a Kelet-Ukrajnából menekülő civiliek számára. A menekülőútvonalaknak fontos szerepe van Kelet-Ukrajna evakuálásában, ahol most is folyamatos harcok vannak, és valószínűsíthető, hogy az oroszok újult erővel támadják majd megint ezt a régiót. Az egyik ilyen folyosó a szinte porig rombolt Mariupolból menekülő civileknek próbál segíteni.

Verescsuk Telegramon arról is beszélt, hogy a humanitárius folyosók Luhanszkban egészen addig működhetnek, amíg az orosz hadsereg tartja a tűzszünetet.

Eddig közrl 5000 embert menekítettek ki ilyen humanitárius folyosókon keresztül szombaton Kelet-Ukrajnából, pénteken ez a szám majdnem elérte a 7000-et Verescsuk szerint. (Guardian)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Telegraphnak adott interjút, amelyből kiderült, hogy a NATO komolyan gondolkodik azon, hogy állandó katonai jelenlétet biztosítson a határain. Ezzel megakadályozva minden jövőbeli orosz katonai agressziót.

Stoltenberg szerint a NATO egy nagyon komoly átalakuláson esik át, amely direktben reagál Putyin ukrajnai háborújára, és hosszú távú következményei lesznek.

Az orosz invázió megkezdésekor Lengyelországba költözött, de most újra megnyitják az Európai Unió nagykövetségét Kijevben. Az EU-s delegáció vezetője, Matti Maasikas ezzel a képpel üdvözölte a bejelentést:

5213 ember érkezett Magyarországra szombaton az ukrán határon keresztül, írja az MTI az ORFK-ra hivatkozva. Közülük 930-an kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt. A román-magyar határon 5045 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

Az oroszok hatalmas veszteségeket szenvedtek az ukrán háborúban, és a hírek szerint azért is vonultak vissza több ukrán városból, hogy erőt gyűjtsenek, és új offenzívát indítsanak a keleti részeken. A brit védelmi minisztérium most Twitteren közölte, hogy információik szerint az oroszok többek között Transznisztriából is próbálnak katonákat toborozni, illetve olyanok is szóba jöttek, akik már 2012-ben leszereltek.

Transznisztria, vagyis a Dnyeszter Menti Köztársaság a Szovjetunió szétesése után szakadt el Moldovától orosz segítséggel, de hivatalosan továbbra is az ország része, és egyetlen egy ENSZ-tagország sem ismeri el hivatalosan a függetlenségét.

Mélyen elszomorítja és elkeseríti Silvio Berlusconit, amiért egykori barátja, Vlagyimir Putyin háborút indított Ukrajna ellen, írja a BBC. A volt olasz miniszterelnök regnálása idején kifejezetten szoros kapcsolatot ápolt Putyinnal, egy alkalommal még nyaralni is meghívta magához a szardíniai villájába.

Berlusconi arról beszélt a Forza Italia jobboldali párt gyűlésén, hogy 20 éve ismeri Putyint, és mindig úgy ismerte, mint egy demokratát és a béke emberét. A 85 éves politikus arról is beszélt, hogy a bucsai és más ukrán városokban tapasztalt mészárlások és orosz háborús bűnök után Oroszország nem tagadhatja ezekben az esetekben a felelősségét.

Berlusconi egyébként egészen eddig kifejezetten került minden alkalmat, hogy kritikát fogalmazzon meg Putyinnal szemben.