Több mint négyezer embert evakuáltak hétfőn a humanitárius folyosókon keresztül

A Világbank vasárnapi jelentésében azt közölte, hogy Ukrajna gazdasága idén várhatóan 45,1 százalékkal zsugorodik, „bár a zsugorodás mértéke a háború időtartamától és intenzitásától függ”.

Anna Bjerde, a Világbank európai és közép-ázsiai régióért felelős alelnöke szerint „a háború által kirobbantott humanitárius válság nagyságrendje megdöbbentő. Az orosz invázió hatalmas csapást mér Ukrajna gazdaságára, és óriási károkat okozott az infrastruktúrában”.

Bjerde szerint az ukrán gazdaság és kormány csak akkor marad működőképes, ha az ország masszív pénzügyi támogatáshoz jut, amelyből a háborút elszenvedő lakosságnak is juttatnak pénzt.

Az orosz gazdaságnak szankciók ellenére sem kell ekkora mélyrepülésre számítania a Világbank elemzése szerint. 2022-re 11,2 százalékos csökkenést jeleznek előre neki.

„Oroszországon és Ukrajnán kívül az előrejelzések szerint idén Belarusz, Kirgizisztán, Moldova és Tadzsikisztán is recesszióba kerül, míg a növekedési előrejelzéseket valamennyi gazdaságban lefelé módosították a háború tovagyűrűző hatásai, az euróövezet vártnál gyengébb növekedése, valamint az árupiaci, kereskedelmi és finanszírozási sokkok miatt” – áll a jelentésben.

Külön kitérnek a búzára és más szántóföldi növényekre. Az oroszok és az ukránok is a legnagyobb termelők között, de háború a vetési és betakarítási munkálatokat is megzavarta, – zavarja, termés, raktárak, infrastrukúra is elpuszult, mindez pedig felfelé hajthatja az árakat. Az ukránok tengeren alig tudnak majd szállítani, míg az oroszoknál a biztosítási költségek emelkedtek meg drasztikusan, ami szintén gátolja a transzportot.

(via CNN)

• Zelenszkij ukrán elnök Dél-Koreától kért fegyvereket, rengeteg áldozatról és több tízezer offenzívára készülő orosz katonáról is beszélt a koreai parlament előtt.
• Az ukrán hatóságok újabb humanitárius folyosók nyitásával készülnek a kelet-ukrajnai harcok fokozódására.
• Az ukrán külügyminiszter szerint az oroszok dezinformációs kampánnyal próbálják majd meghiúsítani a külföldi fegyveradományok küldését.
• Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy Dnyiprónál olyan rakétavédelmi egységeket semmisítettek meg, amelyeket Ukrajna külföldről kapott.
• Újabb gazdasági szankciós csomagról tárgyalnak az Európai Unió külügyminiszterei, és többük szerint az orosz olajembargó sem lehetetlen.

Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában – jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozására érkezve.

Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban azt mondta: a szankciók továbbra is napirenden vannak.

Simon Coveney ír külügyminiszter szerint az EU azon dolgozik, hogy az olajembargó is része legyen az Oroszország elleni következő szankciós csomagnak. Wopke Hoekstra holland és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az orosz kőolajipar elleni büntetőintézkedések lehetőségét.

„Megvizsgálunk más szankciós lehetőségeket is, beleértve az energiabojkottot is” – mondta a holland külügyminiszter.

Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, Németország úgy látja, hogy jelentős bizonyítékok vannak arról, hogy háborús bűnöket követnek el Ukrajnában. Kiemelte, legfontosabb a bizonyítékok összegyűjtése, a felelősség megállapítása a bíróságok feladata.

Baerbock azt mondta, összehangolt terv kidolgozására van szükség az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonására az Európai Unió egészéből. Közölte, a német szövetségi kormány már világossá tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése következik, kezdve a szénnel, majd az olajjal és a gázzal.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: világossá kell tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy ezt a háborút elvesztette. Egyetlen hang sem hiábavaló, amely világossá teszi a Kreml számára, hogy elszigetelődött – mondta. Az intézkedéseknek nem félelemből kell születniük, hanem félelmet kell kelteniük. Még, ha a nemzetközi jogszabályok malmai lassan is, de őrölnek – emelte ki.

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenisz Pusilin azt nyilatkozta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Kelet-Ukrajnában fokozni fogják a hadműveleti tevékenységeket.

Pusilin szerint, ha késlekednek, azzal a civil lakosság szenvedéseit hosszabbítják meg. A vezető azt mondta, már meg is határozták azokat a területeket, ahol felgyorsítják a lépéseiket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn folytatta online parlamenti turnéját, és ezúttal a dél-koreai országgyűléshez szólt, hogy katonai támogatást szerezzen Ukrajnának az oroszokkal vívott háborúhoz.

Zelenszkij azt mondta, Mariupolban valószínűleg több tízezer embert öltek már meg az oroszok, de még mindig folytatják a támadásokat. Az ukrán elnök szerint a háborúban már 300 kórházat is elpusztítottak az oroszok.

Azt mondta, hogy Oroszország nem fog leállni, nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is fenyegeti, és már több tízezer orosz katona gyűlt össze a következő offenzívára.

Zelenszkij úgy véli, hogy Ukrajna csak akkor éli túl a háborút, ha még több segítséget kap külföldről. Azt mondta, Dél-Korea is sok olyan fegyverrel rendelkezik, amivel nemcsak ukrán életeket menthetnek meg, de az oroszokat is megakadályozhatják abban, hogy másokra támadjanak.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy hétfőn kilenc humanitárius folyosót próbálnak megnyitni, hogy háborús zónákból evakuáljanak civileket.

A folyosókat az ország keleti régiójában nyitnák meg, az egyik a hetek óta heves ostrom alatt álló Mariupolból nyújtana transzportot az embereknek. Mariupolból Zaporizzsjába szállítják az embereket, míg a luhanszki régió városaiból Bahmutba menekítik ki a civileket.

Miután az oroszok Kijev környékéről átcsoportosították az erőiket Ukrajna keleti részeire, arra lehet számítani, hogy a Donbaszban fokozódnak a harcok. Van, aki szerint már meg is kezdődött az offenzíva, éppen ezért sürgetik az evakuálásokat az ukrán hatóságok.

Az új-zélandi kormány hétfőn reggel bejelentette, hogy Európába küld egy C-130H Hercules szállítógépet és vele ötvenfőnyi személyzetet, hogy segítséget nyújtsanak az ukránoknak.

Ez a csapat Európa-szerte repül majd, hogy felszerelést és ellátmányt vigyen a különböző Ukrajnát segítő elosztóközpontokba, de magába Ukrajnába nem lép majd be, írta közleményében az új-zélandi kabinat.

Jacinda Ardern miniszterelnök azt mondta, hogy Új-Zéland támogatása „az ukrán hadseregnek nyújt segítséget a brutális orosz invázió visszaverésében, mert a béke az európai régióban elengedhetetlen a globális stabilitás szempontjából”.

A repülőgép mellett Új-Zéland még 8,8 millió amerikai dollárt is biztosít Ukrajnának, hogy az Egyesült Királyságon keresztül felszerelést szerezzen be hadseregének.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt írta Twitterén, hogy Oroszország olyan dezinformációs kampányt készít elő, amellyel külföldi médiákat és politikusokat céloznak meg azért, hogy kevesebb fegyvert küldjenek az ukránoknak.

Kuleba szerint a Kreml trollgyára spamekkel árasztja majd el az e-mail-fiókokat, hogy hazugságokat terjesszenek Ukrajnáról. A külügyminiszter arra kér mindenki, hogy ne dőljenek be ezeknek.

Kuleba a múlt héten újra nyomást próbált helyezni a NATO-ra, hogy a katonai szövetség még több fegyvert küldjön Ukrajnába segítségként. Úgy vélte, hogy amíg a Nyugat az oroszoktól vesz gázt és olajat, addig a hadi gépezetet is eteti az egyik kezével, míg másik kezével Ukrajnát segíti a különböző adományokkal.

Magyarországra vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 5266 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5036-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1212 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy vasárnap 960 menekültet, köztük 354 gyereket fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy olyan S-300-as légvédelmi rakétarendszereket semmisített meg, amelyeket egy európai ország szállított Ukrajnának.

A minisztérium azt közölte, hogy tengerről indított Kalibr rakétákkal négy olyan indítóállást pusztítottak el, amelyek Dnyipro külterületén, egy hangárban voltak elrejtve. A rakétacsapásban 25 ukrán katona is meghalt az oroszok állítása szerint.

Oroszország nem közölte, hogy melyik európai ország szállította az S-300-as rendszereket, de annyit tudni lehet, hogy pénteken Szlovákia jelentette be, hogy S-300-asokat adományozott Ukrajnának.

(Reuters)

„Mi van akkor, ha valóban azt vizsgáljuk, hogy kinek az érdeke ez az egész. Nyilvánvalóan nem az oroszoknak. Az oroszok katonai sikereket akarnak elérni, nem a civil lakosság van az útjukban, hanem az a rengeteg amerikai fegyver, amit például odaszállítottak a háború kitörése óta” – elmélkedett Gajdics Ottó a Bayer Zsolt vezette Sajtóklub vasárnapi adásában, ahol a műsorvezető és vendégei az Ukrajna ellen indított orosz invázió polgári halálos áldozatainak felelősét keresték, írta a 444.hu.

„Félve, de fölteszem azt a kérdést, nem kizárva, de azért a gondolkodás jogát megtartva: ti biztosak vagytok benne, hogy ezt az oroszok csinálták?” – mondta Bayer Zsolt.

A narratíva tökéletesen megfelel annak, ahogyan Oroszország is beszél az Ukrajnában zajló harcokról – leszámítva, hogy Gajdics háborúnak nevezi azt, amit Oroszországban hivatalosan csak különleges katonai műveletnek lehet hívni.

Bayer szerint nem lehet hinni senkinek, „a médiának a legkevésbé, főleg, ha az nyugati és a független, az ukrán elnök úrnak, meg az ukrán médiának meg aztán egyáltalán nem hiszek és az oroszoknak is nehezen, bizonyos ügyekben” – mondta.

Az utóbbi kapott azonban így is inkább bizalmat a beszélgetés alapján, megjegyezve, hogy ez a brutalitás „nem az oroszok érdeke, az fix.” Bayer elismerte, hogy azért „nem zárja ki” az orosz felelősséget: „Láttunk már az oroszoktól brutalitást.”

Nem derült ki, mit tekintenének meggyőző bizonyítéknak az orosz hadsereg felelősségére, noha azok a felvételek is az ukrán álláspontot igazolják, amelyeket az oroszok cáfolatul adtak ki.

A többi vendég is hasonló szellemben nyilatkozott: „Az embernek van egy olyan érzése, hogy majd egyszer azért jó lenne kideríteni, hogy tulajdonképpen ki támadott meg kit, és kinek mi a célja ezzel a háborúval” – mondta Bencsik András, mondván, a történtekből elsősorban az a nyugati törekvés látszik, hogy minden kapcsolat megszakadjon Európa és Oroszország között.

Kramatorszkot pénteken érte rakétatámadás. Oroszország tagadja, hogy a már legalább 57 halottal járó támadáshoz köze lenne – eddig az összes, civileket érő támadásról azt állította, hogy az ukránok követték el, hogy ezzel is kompromittálják Oroszországot –, mindezt annak ellenére, hogy elismerik: Kramatorszk olyan terület, amelyet mindenképp el akarnak foglalni, hogy az Oroszország által önálló államként elismert szakadár Donyecki Népköztársasághoz csatolják.

A Telex a háború kezdetétől jelen van Ukrajnában, tudósított Kijevből, Lvivből, Odesszából, Mikolajivból, Kárpátaljáról, legutóbb pedig az ukrán főváros környékéről, Bucsából, Borogyankából, azután, hogy az orosz csapatok elhagyták a településeket, ahol civil áldozatok százaira bukkantak. Hamarosan a helyszínen készült videóval is jelentkezünk.

Elmentek az orosz erők a Kijev melletti Borogyankából, amely heteken át volt orosz megszállás alatt. A harcoktól sújtott város, amelynek ártatlan civil áldozatai is voltak ukrán ellenőrzés alá került. Az egykor harmincezres településen a Telex is járt, helyszíni riportunkat itt olvashatja. Most egy drónfelvételen is látható, milyen nyomokat hagytak az elmúlt hetek pusztításai:

„Egy tapodtat sem lépünk vissza” – figyelmeztette Oroszország nevében Ukrajnát Ramzan Kadirov. A Telegramon bejelentkezett csecsen vezető szerint az ukrán főváros és az ország más városai is számíthatnak az invázióra, hogy megtisztítsák az országot „a nackóktól”, ahogyan a közösségi oldalakra fogékony vezető mondta. Az erre vonatkozó utasítást állítása szerint Vlagyimir Putyin adta ki – írta az Rbc.ru.

Kadirov az orosz elnök – sőt, személyesen Putyin – katonájának vallja magát. A csecsen alakulatok is megjelentek Ukrajnában, igaz, a teátrálisan fenyegető kadirovi nyilatkozatokat nem igazolták sikeres akcióval, erőit állítólag már ki is vonták Ukrajnából.

Felgyorsíthatja a NATO bővítését az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború. A Times úgy tudja, hogy Finnország már júniusban, Svédország nem sokkal később hivatalosan is beadja kérelmét a tagságra. Oroszország így északon a rövid norvég orosz határ után az 1300 kilométeres finn-orosz szakaszon is közvetlenül határos lenne a NATO-val.

Az invázió megindulása után a finn kormányfő már közölte, hogy Ukrajna orosz inváziója „megváltoztatja” a tagságról szóló vitát az országban. Az orosz külügyi szóvivő szerint „súlyos katonai és politikai következménnyel járna” az, ha akár Svédország, akár Finnország csatlakozna a NATO-hoz.

„Oroszország nem olyan szomszéd, mint amilyennek hittük” – mondta a hétvégén Sanna Marin finn kormányfő.

Oroszország a jelek szerint a Donyec-medence teljes megszerzésére fog összepontosítani, miután Ukrajna teljes elfoglalására tett kísérlete kudarcot vallott. Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint azonban Ukrajna sosem fog békemegállapodást aláírni, amíg nem szerzi vissza az ellenőrzést keleti régiói felett. Olekszij Aresztovics szerint az orosz megszállókat fokozatosan meg fogják semmisíteni – idézte a politikust az Unian hírügynökség.