„Itt lakik egy áruló” feliratú matricák, egy magyarországnyi elaknásított terület, megsegített ukrán állatkertek

Műholdfelvételeken is látszik, hogy több találat is érte Mariupol egyik ipari létesítményét, de nem világos, hogy pontosan mikor érték légicsapások a területet.

Emberek százezrei rekedtek Mariupolban, sokan víz, fűtés és áram nélkül. A hatóságok szerint legalább 2300-an haltak meg a városban. A Reuters riporterei, akik hétfőn Mariupolba értek, „apokaliptikus” látványról számoltak be: az út mellett takarókban fekvő holttestekkel, elszenesedett lakóházakkal és az út szélén sírokat ásó férfiak csoportjaival.

Az ukrán elnök ismét arról beszélt, hogy közvetlenül tárgyalna az orosz elnökkel, mert szerinte egy ilyen találkozó nélkül lehetetlen teljesen megérteni, hogy az oroszok mire hajlandóak a háború megállítása érdekében. Azonban hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem hajlik meg Oroszország ultimátumai előtt, és a támadások alatt álló városok, Kijev, Mariupol és Harkiv nem fogadják el az orosz megszállást.

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy visszafoglalták a Kijevhez közeli Makariv városát. Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint kiszorították az orosz csapatokat a fővárostól mintegy 60 kilométerre nyugatra fekvő városból. A BBC más forrásból egyelőre nem tudta ellenőrizni az állítást.

Ukrajnában jelenleg mintegy 82 ezer négyzetkilométernyi terület van elaknásítva, írja a BBC, helyi forrásokra hivatkozva. Ezt egy térinformatikai szolgáltató segítéségével számolták ki, de természetesen becslésről van szó.

A 82 ezer négyzetkilométer olyan nagyon sokkal nem is marad el Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres területétől, persze Ukrajna ennél jóval nagyobb, közel 600 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, és ettől a 2014-ben elszakított területek nélkül sem sokkal marad el.

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) közölte, hogy 576 ezer euró (kb. 216 millió forint) gyűlt össze a háború sújtotta ukrajnai állatkertek számára szervezett gyűjtésen. Ebben az egyéni adományok mellett intézményi támogatások is vannak, és a szervezet szerint már meg is voltak az első készpénzátutalások többek között a mikolajivi állatkert számára.

Egy belarusz színházi csoport azt állítja, hogy Oroszországban „Itt lakik egy áruló” feliratú matricákat raknak a háborúellenes tüntetéseken résztvevők ajtajára. A matricán az orosz invázió szimbolikus betűinek számító Z és V is szerepel. A hírről beszámoló Sky nem tudta más forrásból ellenőrizni az információ hitelességét.

Hamisak azok az orosz vádak, amelyek szerint Kijev biológiai és vegyi fegyverekkel rendelkezik, és mindez csak azt erősíti meg, hogy valójában Vlagyimir Putyin orosz elnök fontolgatja ezek bevetését az Ukrajna elleni háborújában – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök hétfőn, de erre vonatkozó konkrét bizonyítékokat nem említett.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek ülése után arról beszélt, hogy az EU nem katonai szövetség, „de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban”. Ezért lehetővé teszik egy akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós egység mozgósítását. Külön EU-s haderő létrehozását azonban nem tartalmazza a jelenlegi stratégia.

További félmilliárd eurót ad az EU Ukrajna katonai képességeinek bővítésére, és összesen egymilliárd euróra emelik a fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatást Ukrajna számára.

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War értékelése szerint az ukrajnai orosz hadműveletek továbbra is akadoznak, az inváziós erők logisztikai problémákkal küszködnek. Információik szerint az orosz erők hétfőn nem hajtottak végre támadó műveleteket Kijev közelében, ehelyett megerősítették védelmi állásaikat. Az északkelet-ukrajnai orosz erők is képtelenek voltak megoldani a logisztikai gondjaikat, írták.

Mariupolban viszont lassan, de folyamatosan haladnak előre. Az intézet szerint a város a következő hetekben el fog esni. Megjegyzik azt is, hogy az oroszok az ország távoli vidékeiről alacsony készültségű egységeket és tartalékosokat is bevetettek, hogy pótolják a frontvonalbeli egységeik veszteségeit.

Orosz csapatok ukrán újságírókat vettek őrizetbe a megszállt Melitopolban. Egy helyi kiadványnak dolgoztak, az oroszok a lap oldalát blokkolják. A Melitopolski Vidomosti nevű újság több újságíróját ismeretlen helyre vitték a fegyveresek.

Korábban Melitopol polgármestere esett az oroszok fogságába, ő végül egy fogolycsere révén tudott kiszabadulni, az ukránok kilenc orosz katonát ajánlottak fel érte.

Az ukrán elnök kedden kora reggel a Telegramra feltöltött videójában embertelennek nevezte az orosz pilótákat. Azt mondta, „üresség van a szívük helyén”.

Beszélt arról is, hogy orosz csapatok kedden rakétákkal lőtték a zsitomiri régiót. Megemlítette, hogy az ukrán erők ismét lelőttek egy orosz repülőgépet, most épp Harkivtól nem messze, Csuhujiv közelében.

Megerősítette, hogy Herszonban az orosz megszállók rálőttek „a békésen, fegyver nélkül utcára vonuló emberekre, akik a szabadságukért, a mi szabadságunkért” tüntettek. Zelenszkij szerint az orosz katonák „azt sem tudják, milyen érzés szabadnak lenni”. (…) „Úgy hajtották őket ide, mintha elítélték volna őket. Halálra ítélve, szégyenre ítélve.”

Hozzátette, hogy hétfőn beszélt a holland kormányfővel és a francia elnökkel is, velük a hamarosan megrendezendő G7-es, NATO- és EU-csúcstalálkozókról egyeztetett.

Oroszország valószínűleg azért vetett be hiperszonikus rakétát, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy megrekedt az ukrajnai inváziója – közölte a brit védelmi minisztérium. Az Egyesült Királyság védelmi tárcája szerint a rakéták nem valószínű, hogy „érdemben befolyásolják” Oroszország ukrajnai hadjáratának kimenetelét.

Oroszország szombaton számolt be arról, hogy hiperszonikus rakétát vetett be az orosz-ukrán háborúban. A célpont egy nyugat-ukrajnai, a magyar határtól alig 150 km-re található földalatti fegyverraktár volt. A Kinzsalt övező kételyekről itt írtuk bővebben.

Joe Biden is megerősítette, hogy az oroszok hiperszonikus fegyvert is bevetettek a háborúban, mint mondta, ezeken a rakétákon lényegében ugyanolyan erejű robbanófej volt, mint más típusú rakétáikon.

Az orosz védelmi minisztérium eddig csak egyszer közölt adatokat a veszteségeikről, akkor azt írták, március 2-ig mintegy 500 katonát veszítettek. Néhány órával ezelőtt a masszívan Kreml-párti Komszomolszkaja Pravda (KP) nevű orosz újság egy cikket közölt, melyben az orosz védelmi minisztériumot idézve arról írtak, hogy 9861 katonát veszítettek eddig (azt a szót használták, hogy ennyi orosz katona halt meg), a sebesültek számaként pedig több mint 16 ezer főt adtak meg.

Ezt a BBC vette észre, akik azt írták, hogy az idézett szöveg csak pár percig volt látható a Komszomolszkaja Pravdában, aztán a veszteségekre vonatkozó szövegrész hirtelen eltűnt a cikkből. A hivatkozott bekezdésről azonban sikerült képernyőmentést készíteniük (és a cikknek az a változata is elérhető még ide kattintva, amelyikben szerepelt ez a rész):

A orosz újság egyik szerkesztője, Vlagyimir Szungorkin később azt mondta a BBC-nek, hogy az orosz veszteségekre vonatkozó információ csak azért került ki, mert valakik meghekkelték az oldalt, és azt is mondta, a lap később magyarázatot fog közzétenni az incidensről.

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint az Egyesült Államok több országgal tárgyal arról, hogy nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajnának.

Az Egyesült Államok légvédelmi rendszerek terén eddig főként Stinger vállról indítható rakétavetőkkel segítette a megtámadott országot, ez azonban elsősorban helikopterek és alacsonyan szálló repülőgépek ellen hatékony, a nagyobb magasságban repülő harci repülőgépek és rakéták ellen kevésbé.

A hírek szerint több ország – köztük Szlovákia is – S-300-as légvédelmi rendszereket adna Ukrajnának, feltéve, hogy kapnak valamit ezek pótlására. Ukrajnában a háború előtt voltak rendszeresítve S-300-as rendszerek, ezek használatára Ukrajnának van kiképzett személyzete, bár nem tudni, hogy ezek közül az elhárító fegyverek közül mennyi maradt épségben.

Az Ukrajnának küldött több milliárd dollár értékű amerikai katonai szállítmányban sok ezer géppuska, több millió darab lőszer, több ezer sisak, tankelhárító fegyverek és kamikaze drónok is lesznek, ez utóbbiakról itt írtunk bővebben. (A CNN-nek nyilatkozó források szerint ez a fegyverszállítmány hamarosan megérkezik Ukrajnába.) És már ezen szállítmányok esetében is írtak arról, hogy Ukrajna S-300-as légvédelmi rendszereket is kaphat, amik alkalmasak ballisztikus rakéták elfogására is.

Szlovákiába pedig amerikai Patriot légvédelmi rendszer érkezik, északi szomszédunknál a hosszútávú cél az orosz S-300-as technika kukázása.

Három hét folyamatos munka után felváltották a teljes személyzetet a csernobili nukleáris hulladéktárolónál, írja az MTI. A műszaki személyzet egyik felét már vasárnap váltották, és most sor került a maradék dolgozóra is. Az egyetlen műszaknyi személyzet három hete dolgozott megállás nélkül.

A személyzet folyamatosan ellátta a feladatát azután is, hogy az orosz megszállók elfoglalták a létesítményt. Az atomerőmű még februárban került orosz kézre, a 211 fős műszaki stáb pedig már nem tudta biztonságosan ellátni a feladatokat, annyira ki voltak merülve fizikailag és mentálisan. A személyzetből tizenhárman maradtak önszántukból a létesítményben, illetve maradtak az ukrán őrök is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy a háború befejezése érdekében Oroszországgal kötött bármilyen kompromisszumról egy összukrajnai népszavazást kell majd tartani.

„Az embereknek kell majd véleményt nyilvánítaniuk, és választaniuk a kompromisszumok bizonyos formái között. És hogy ezek a kompromisszumok milyenek lesznek, az az Ukrajna és Oroszország közötti megbeszélések és megegyezés tárgya” – mondta Zelenszkij. Szerinte az esetleges népszavazáson felvethető kérdések az oroszok által megszállt területekre, például a Krímre, vagy az Ukrajnának a NATO-tagság helyett felajánlott biztonsági garanciákra vonatkozhatnak majd.

(Reuters)

Az ukrajnai háború percről percre követését itt lehet olvasni a Telexen. Most nagyon röviden azokat a híreket szedjük össze, amelyek a háborúban történtek hétfő délutántól egészen késő estéig.

• Az ukrán külügyminiszter szerint Kínának fontos szerepet kéne játszania az orosz–ukrán konfliktus megoldásában.
• Nagyszabású segélykoncertet tartanak Angliában Ukrajnáért, ahol többek között fellép Ed Sheeran is. Közben Oroszországban egy sor orosz és ukrán előadót vagy zenekart tiltottak be a helyi rádiók és zenetévék.
• Az ENSZ szerint minimum 925 civil halt meg Ukrajnában az oroszok miatt.
• Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet, amiért Biden korábban többek között tömeggyilkosnak nevezte Putyint. Közben az amerikaiak nem tudnak kapcsolatba lépni az Oroszországban bebörtönzött állampolgáraikkal.
• Fél évre eltiltották Szergej Karjakin orosz sakknagymestert, amiért nyíltan támogatja Ukrajna orosz megszállását.
• Aknászhajót volt kénytelen a Fekete-tengerre engedni Románia. Az oroszok szerint az ukránok, az ukránok szerint az oroszok helyeztek el aknákat a tengerben.
• Megszakította a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat Oroszország Japánnal, amiért az ázsiai ország szankciókat vezetett be velük szemben.
• Az Európai Tanács tagországainak át kell vennie menekülteket az Ukrajnával szomszédos országokból.
• Már a Euronews adását is blokkolták Oroszországban.

Az Európai Bizottság egy, a technikai támogatási eszközre (TSI) vonatkozó különleges felhívást tett közzé annak érdekében, hogy támogassa az ukrajnai menekülteket befogadó tagállamokat, és azt, hogy fokozatosan megszüntessék az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket – írja a bizottság közleménye.

A TSI az Európai Bizottság fő eszköze arra, hogy a nemzeti hatóságok kérésére technikai támogatást nyújtson az EU-n belüli reformokhoz. A TSI részét képezi a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek, valamint az európai helyreállítási tervnek. A tagállamok azonnal technikai támogatás iránti kérelmeket küldhetnek az Európai Bizottságnak a következő területeken:

• Intézményi és operatív kapacitás kiépítése az Ukrajnában dúló háború elől menekülők fogadása érdekében.
• Az Ukrajnából menekülők társadalmi és gazdasági integrációjának fokozása.
• A családok és a kísérő nélküli gyermekek elszállásolására rendelkezésre álló uniós források lehető legjobb felhasználása.
• Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való tagállami függés fokozatos megszüntetése. Ez magában foglalja a legjobb reformok és beruházások meghatározását nemzeti, regionális és határokon átnyúló szinten, a bizottsági REPowerEU-tervvel összhangban. Ez támogatni fogja az energiaellátás diverzifikálását, felgyorsítja a megújuló energiára való átállást és javítja az energiahatékonyságot. A tagállamok e konkrét támogatás iránti kérelmüket 2022. március 24-ig küldhetik meg a bizottságnak.

Az orosz médiafelügyelet (Roszkomnadzor) a főügyészség kérésére blokkolta az Euronews televíziós csatornához való hozzáférést Oroszországban. A hatóság állítása szerint az Euronews félretájékoztatta a nézőket, „meghamisította az Oroszország ukrajnai különleges katonai műveletéről szóló” híradásokat, valamint háborúellenes tüntetéseken való részvételre buzdított – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz kormány március elején új médiatörvényt vezetett be, amely drasztikus büntetéseket szab ki azokra a médiumokra, amelyek nem úgy számolnak be a háborúról, mint ahogy azt az orosz hatóságok szeretnék.

Át kell vennie a menekültek egy részét az Ukrajnával határos országoktól az Európai Tanács tagországainak, írja az MTI a strasbourgi szervezet Parlamenti Közgyűlésének Migrációs Bizottságára hivatkozva. Leszögezték, hogy a befogadásoknál semmilyen etnikai vagy nemzeti alapú megkülönböztetésnek nincs helye.

Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint már több mint 3,5 millióan menekültek el Ukrajnából kevesebb mint 4 hét alatt, és ez a szám akár 10 millió fölé is emelkedhet, ha folytatódik az orosz megszállás az országban.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál történt regisztrációk alapján eddig hivatalosan 4444-en kértek menedékeskénti elismerést Magyarországon, írja az MTI.

A főigazgatóság hétfőtől a BOK Csarnokban kialakított tranzitváróban fogadja a menekülteket, a menedékeskénti elismerést kérők pedig a Harmat utca 131. címen található ügyfélszolgálatnál tudják beadni a kérelmüket a hét minden napján, köztük a munkaszüneti napokon is.

Nem folytatja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat Japánnal Oroszország, írja az MTI. A tárgyalásokra eddig azért volt szükség, mert Japán is szankciókat vetett ki Oroszországra Ukrajna megszállása miatt.

Az orosz fél szerint azért nem folytatják a tárgyalásokat, mert Japán „nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel”, és arra törekszik, hogy megsértsék az oroszok érdekeit. Ennek értelmében az oroszok is új szankciókat vetettek ki Japánra:

• leállítják a vízummentes beutazást a Kuril-szigetekre,
• kilépnek a Japán-szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből,
• és blokkolják Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.

Japán többek között 300 fajta áru és technológia exportját tiltotta be Oroszországba, mint például félvezetőket, tengeri és repülésbiztonsági, illetve távközlési berendezéseket, katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket is. Ezen kívül szankciókat vetettek ki Vlagyimir Putyinra és orosz üzletemberekre is.

A két ország még a második világháború miatt nem kötött békeszerződést, mivel területi vitájuk van a Kuril-szigetek bizonyos részeivel, mint Iturup, Kunasir és Sikotan vagy a Habomai szigetcsoport miatt.

Román aknászhajó járőrözött hétfőn a Fekete-tengeren, írja az MTI. Erre azért volt szükség, mert a Tengeri Vízrajzi Intézet aknaveszélyre figyelmeztetett a Fekete-tenger észak-nyugati részén. Egyelőre sem az aknászhajó, sem a kereskedelmi járművek nem észleltek aknákat a konstancai kikötő környékén.

Az utóbbi időben megnőtt a konstancai kikötő forgalma, miután átvették az oroszok által célba vett odesszai kikötő áruforgalmának jelentős részét. Mindeközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásított több kikötőt is Odesszában, Ocsakivben, Csornomorszkban és Pivdennyiben. Az oroszok szerint a vihar miatt több tengeri akna is elszabadult, és veszélyt jelent a tengeren közlekedő hajókra. Az ukránok viszont az oroszokat vádolják az aknák elhelyezésével.

A NATO egy magas rangú hírszerzési tisztviselője szerint Belarusz hamarosan megtámadhatja Ukrajnát, és azt is engedélyezné az oroszoknak, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek a területére, írja a Guardian.

Ukrajna már régóta arra figyelmeztet, hogy Belarusz bármikor beszállhat a háborúba, bár eddig csak azt engedték az oroszoknak, hogy földi és légi támadásokat intézzenek a területükről Ukrajna ellen.

Bár az olasz, francia és brit hatóságok számos orosz oligarcha luxusvagyontárgyát zár alá vették, ezek végleges elkobzása és pénzzé tétele nehézkes nyomozási és bizonyítási eljárásba, és évekig elhúzódó bírósági ügyekbe is torkollhat. Minderről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Vasárnap éjszaka Kijev Podilszkij kerületében orosz rakétatalálat érte a Retroville nevű bevásárlóközpontot és a közeli lakóépületeket. Az ukrán főügyész szerint legkevesebb nyolcan meghaltak ebben a támadásban. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko bejelentette, hogy a pláza bombázása miatt komoly légszennyezettség alakult ki az ukrán fővárosban, ezért Klicsko arra kérte a kijevieket, hogy ne nyissák ki az ablakokat, és vegyenek fel akár FFP2-es maszkot is. Kijevben hétfő este 8 órától kijárási tilalom lép érvénybe.

Hat hónapra felfüggesztették az egyik legjobb orosz sakknagymestert, Szergej Karjakin versenyengedélyét, mert nyilvánosan támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját – jelentette be hétfőn a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE. Az eltiltása március 21-től hatályos, és valamennyi, a FIDE égisze alatt rendezett versenyre vonatkozik. A döntés ellen 21 napig fellebbezhet. A 32 éves Karjakin 2747 Élő-ponttal jelenleg 18. a FIDE-világranglistán, ez alapján ő a harmadik legjobb orosz sakkozó.

A Nemzetközi Sakkszövetség orosz elnöke, Arkagyij Dvorkovics korábban elítélte a hazája által indított háborút. A sakkvilágban volt előzménye ennek a nyilatkozatnak: március elején Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben kérték Vlagyimir Putyintól, hogy állítsa le a háborút, és Garri Kaszparov, egykori világbajnok sakkozó is megszólalt, a történteket tragédiának, Putyint őrült diktátornak nevezve.

Dvorkovics korábban Dmitrj Medvegyev orosz kormányfő legfőbb gazdasági tanácsadója volt, majd 2012 és 2018 között miniszterelnök-helyettesi posztot töltött be.

(AFP, FIDE)

Bekérették az orosz külügyminisztériumba John Sullivan amerikai nagykövetet, írja az MTI. Sullivan demarsot kapott és egy tiltakozó jegyzéket, amelyben azt kifogásolják az oroszok, hogy Joe Biden amerikai elnök elfogadhatatlan kijelentéseket tett Vlagyimir Putyinra.

A hivatalos közleményben az is szerepel, hogy Biden méltatlan kijelentéseinek az lesz a hatása, hogy megszakadhat a diplomáciai kapcsolat az Egyesült Államok és Oroszország között. Sullivant azzal is figyelmeztették, hogy minden Oroszországgal szembeni ellenséges fellépésre határozottan és keményen fognak reagálni. Biden pár napja többek között gyilkos diktátorként hivatkozott Putyinra.

Mindeközben a moszkvai amerikai nagykövet konzuli hozzáférést követel minden amerikai állampolgárhoz, akit letartóztattak az orosz hatóságok. Sullivan szerint hónapok óta kérik, hogy Oroszország tartsa be a nemzetközi törvényeket és az alapvető emberi tisztességet, de csak süket fülekre találnak. A követelés mögött minden bizonnyal az állhat, hogy drogbirtoklás miatt letartóztatták az olimpiai bajnok női kosarast, Brittney Grinert, akinél hasisolajas e-cigi-patront találtak korábban, és azóta is őrizetben van Moszkvában. A CNN szerint Griner mellett két egykori amerikai tengerészgyalogossal sem tudja felvenni a kapcsolatot az amerikai külügy.

Az idei évben nem vehetnek már részt nemzetközi konferenciákon orosz tudósok, közölte az orosz Felsőoktatási és Tudományos minisztérium a Telegramon. Emellett a jövőben azt kérik a tudósoktól, hogy ne támaszkodjanak a két legnagyobb nemzetközi adatbázisra, a Web of Science-re és Scopusra.

Ezzel a lépéssel óriásit lép vissza az orosz tudományos élet, hiszen egy évtizede azon dolgozik az orosz kormány, hogy az orosz kutatókat minél jobban összekösse a nemzetközi tudományos élettel. A Web of Science-ért felelős Clarivate be is zárta az orosz irodáját, és azt is bejelentették, hogy a jövőben nem értékelik a rendszerükben az orosz és belarusz kutatásokat. (Verge)

A háború kitörése óta legkevesebb 925 civil, köztük 75 gyerek halt meg Ukrajnában – közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) hétfőn. A szervezet szerint március 20. éjfélig legalább 1496 civil sebesült meg. Ugyanakkor a háborúban eddig megölt civilek tényleges száma valószínűleg jóval magasabb ennél, mivel az OHCHR Ukrajnában jelen lévő megfigyelőcsoportja csak bizonyos késéssel tudja ellenőrizni az áldozatokról szóló legújabb jelentéseket. A harcok által súlyosan érintett városokból, például Mariupolból is csak lassan érkeznek az adatok.