Németország fegyvereket küld Ukrajnába, súlyos szankció élesedett Oroszország ellen, Kijevben kijárási tilalom van

A Google bejelentette, hogy felfüggeszti az orosz állami finanszírozású média bevételszerzését, a médiumok ezentúl nem kaphatnak pénzt a felületükön megjelenített hirdetésekért, írja a Reuters.

Az orosz állami kézben lévő RT médiát, illetve az egyéb, orosz érdekeltségű csatornákat nemcsak a Google szankcionálta: ugyanígy a hirdetésből származó bevételtől vágta el őket a Youtube, illetve a Facebook is. A Youtube „rendkívüli körülményekre” hivatkozva jelentette ki közleményében, hogy „szüneteltetni fogják számos csatorna bevételszerzési lehetőségét” a felületükön.

Az orosz média emellett hirdetéseket sem vásárolhat ezentúl a Google felületén, sem a keresőmezőben, sem a Gmailben nem helyezhetnek el hirdetéseket. „Aktívan figyelemmel kísérjük a további fejleményeket, ha szükséges, újabb lépéseket teszünk”, fogalmazott Michael Aciman, a Google szóvivője.

Az ukrán határőrség szerint elképzelhető, hogy nem haltak meg azok a határőrök, akik a Kígyó-szigeten teljesítettek szolgálatot, amikor megérkezett egy orosz hadihajó, és megadásra szólította fel őket.

A kommunikáció innentől a következőképp zajlott, amíg meg nem szakadt a vonal:

Hadihajó: „Itt az orosz hadihajó, azt javasoljuk, tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat, hogy elkerüljük a vérontást és a fölösleges áldozatokat. Különben lebombázzuk önöket.”

Férfi hang: „Akkor ez ennyi volt… mondjam nekik, hogy basszák meg magukat?”

Női hang: „A biztonság kedvéért.”

Férfi hang: „Orosz hadihajó, baszódjatok meg!” (más fordítások szerint: „menjetek a faszba”)

Ezek után csak annyit lehetett tudni, hogy a helyőrség megsemmisült, a szigetet elfoglalták az oroszok. Mindenki biztosra vette, hogy a 13 ott állomásozó határőr meghalt, Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna Hőse címmel tüntette ki őket.

Most az ukrán határőrség azonban egy Facebook-posztban azt írta, hogy talán mégis életben vannak, ugyanis az orosz média szerint Szevasztopolba vitték őket.

Az ukrán határőrség és a fegyveres erők most próbálják azonosítani őket, és reménykednek, hogy valóban élnek, és hazatérhetnek, és nem pedig csak az orosz propagandamédia fogásáról van szó.

Unortodox módszerrel próbált ellenállni egy helyi férfi az oroszoknak az észak-ukrajnai Bahmacs közelében: beállt egy tank elé, amiről a Guardian közölt egy videót. A férfi a saját testével akarta megvédeni a várost a megszállóktól – előbb feltápászkodott a páncélozott járműre, majd mikor az továbbhaladt, letérdelt elé.

A férfit a helyiek rántották el a tank elől, akik ezután csoportosan álltak a járművek elé. A konvojt viszont mindez nem hatotta meg: a csoportosulást megkerülve folytatták az útjukat Bahmacsban, feltehetőleg Kijev felé.

Tíz órával azután, hogy Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes kitwittelte, hogy Elon Musk segítségét kérik, hogy legyen internet Ukrajnában, meg is érkezett a válasz: Musk válaszolt a twittre, hogy a szolgáltatás éles, további terminálok pedig úton vannak.

Elon Musk a SpaceX nevű cégén keresztül a Starlink nevű privát műholdas internetszolgáltatás létrehozója és működtetője, a rendszert kétezer műhold szolgálja ki.

Az internetfigyelő NetBlocks cég közlése szerint Ukrajnában csütörtök, azaz az orosz támadás óta akadozik a net.

A SWIFT nemzetközi fizetési rendszer bejelentette, hogy készül a nyugati szankciók végrehajtására, miszerint bizonyos orosz bankokat levágnak a rendszerről. Azt írták közleményükben, melyet a Reuters idéz, hogy egyeztetnek az európai hatóságokkal, hogy információt kapjanak arról, milyen entitásokat érintenek a szankciók, és készülnek arra is, hogy megfeleljenek a jogi instrukcióknak.

A Guardian a friss gazdasági szankciókat illetően idézi Szergej Alekszasenko, korábbi orosz jegybanki alelnök szavait, aki szerint hétfőn „katasztrófa lesz” a rubellel az orosz devizapiacon. „Azt gondolom, fel fogják függeszteni a kereskedést, aztán az átváltási rátát fixálják majd egy mesterséges szinten, mint a szovjet időkben.”

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök mindeközben megköszönte a nyugatnak az új szankciókat.

Elárasztották a hívások azt a telefonos információs vonalat, amelyek az ukránok az orosz katonák hozzátartozóinak indítottak, írja a BBC. A segélyvonalat tárcsázva az oroszok információt kérhetnek a harcoló rokonaikról, hogy meghaltak, megsérültek, esetleg hadifogságba estek-e. A „Gyere haza élve Ukrajnából” nevű vonalat az ukrán védelmi tárca hozta létre, egyebek mellett azzal a céllal is, hogy nyomást gyakoroljon az érintett orosz családokra, így az orosz közvéleményre.

A hétvégén számos nagyvárosban tüntettek az orosz-ukrán háború miatt, Ukrajna oldalán. A világ számos pontján tüntetéseket, virrasztásokat, imagyűléseket tartottak, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna felé. Berlintől Moszkván át Buenos Airesig, illetve Amerika több pontján is ellepték a városokat az ukrán zászlók. A transzparensek fő motívumai között a „Putyin egy kurva”, a „baszd meg Putyin”, a Hitler bajszú Putyinok, és a híres „szeretkezz, ne háborúzz” feliratok is népszerűek voltak.

Az orosz nagykövetség előtt Budapesten is összegyűlt 500-600 ember, erről itt írtunk. Arról pedig itt, a háború ellen felszólaló városlakók közül a moszkvaiak sem maradtak ki: itt azonban csütörtök óta összesen 2692 embert vettek őrizetbe azért, mert felszólalt a háború ellen.

Több európai ország után Németország is lezárja a légterét az orosz gépek előtt, írja a CNN Volker Wissing német közlekedési miniszter közleménye alapján. Egyelőre előkészítés alatt van a korlátozás a minisztérium szóvivője szerint, a lépésre pedig a Lufthansa német légitársaság is reagált: szombattól legalább egy hétig felfüggesztettek miniden Oroszországba induló és onnan érkező repülőjáratot.

Emellett a légitársaság összes gépe elkerüli az orosz légteret az orosz-ukrán háború miatt, közölte szombaton a Lufthansa szóvivője, hozzátéve, hogy az ott tartózkodó járatok is rövid időn belül elhagyják Oroszországot. „Utasaink és személyzetünk biztonsága számunkra a legfőbb prioritás minden pillanatban” – írta a légitársaság a CNN-hez eljuttatott közleményében.

A közlekedési miniszter közleménye előtt nem sokkal írt Twitteren a német közmédia berlini stúdiójának vezető munkatársa, hogy belátható időn belül az összes uniós tagállam le fogja zárni a légterét az orosz gépek előtt. Igaz, Matthias Deiss hozzátette, hogy ez nemzeti hatáskörbe tartozik, de várhatóan EU-szerte egységesen kitiltják majd az Oroszországból érkező gépeket – ahogyan Moszkva is lezárja légterét az Unióból érkező repülők előtt.

Korábban már írtunk arról, hogy az EU-ból Románia, Litvánia, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország és Észtország vezetett be légtérzárat az orosz gépek előtt, ahogyan az Egyesült Királyság is.

A kijevi harcok során orosz rakéták eltaláltak egy radioaktívhulladék-tárolót. Eleinte nem lehetett tudni, hogy pontosan milyen pusztítást végeztek, és az automata sugárzásmérő is elromlott, de később tisztázódott, hogy nem emelkedett a sugárzás a környéken, a hulladékot tároló tartályok nem sérültek meg, „csak” a kerítést és az épületet érte kár.

(Unian, Kyiv Independent)

Harkivban felrobbant egy gázvezeték, az ukrán kormányzat arra figyelmeztet, hogy a robbanás környezeti katasztrófát okozhat, és azt tanácsolja az embereknek, hogy az ablakaikat nedves textillel vagy gézzel fedjék el.

A Kijevtől 40 kilométerre délre lévő Vaszilkiv településen egy reptéri olajtározót robbantottak fel, ott is azt tanácsolják, hogy csukják be az ablakaikat, és ne lélegezzék be a füstöt, közölte a Guardian.

A CNN közben azt írja, Harkivban meghalt egy civil nő, amikor egy kilencemeletes lakóházat talált el lövedék.

„Az orosz támadás Ukrajna ellen megdöbbentő. Ez felháborító és gyalázatos, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie” – mondta Donald Trump a magyar idő szerint szombatról vasárnapra virradó éjjel rendezett CPAC nevű amerikai republikánus konferencián. Azért azt is hozzátette, hogy szerinte „ez soha nem történt volna meg”, ha ő lenne még mindig az Egyesült Államok elnöke. „Imádkozunk Ukrajna bátor népéért, Isten áldja mindnyájukat” – mondta Trump, majd kitört a tapsvihar.

Igaz, a volt amerikai elnök pár napja még „eszesnek” nevezte Putyint, amiért függetlennek nyilvánította a két kelet-ukrajnai szakadár tartományt. Trump most is kitart ezen véleménye mellett, sőt, szerinte a NATO és a világ vezetői „az okos ellentétének tűnnek”:

„Azt mondják: »Ha megtámadod Ukrajnát, szankcionálni fogunk«. Szankciók? Hát, ez elég gyenge. Putyin azt mondja majd: »Szankcionálnátok? Ó, hát szankcionáltatok már az elmúlt 25 évben is. Szóval most elfoglalhatok minden országot, mert csak szankciókat kapok? Szóval nem tépnek majd darabokra, legalábbis pszichológiailag?« A probléma nem az, hogy Putyin okos, mert hát persze hogy okos – a valódi probléma az, hogy a mi vezetőink hülyék.”

Trump korábban többször is elismerően szólt Vlagyimir Putyinról elnöksége idején, sőt: két nappal a háború csütörtöki kirobbanása előtt arról beszélt, hogy az oroszok „rendben fogják tartani a békét” a csapataikkal a kelet-ukrajnai szakadár tartományokban.

Helyi idő szerint éjfél után néhány perccel érkeztünk meg Bődey János kollégámmal az Ukrajna nyugati részén található Lviv külvárosába. A szállásunktól mintegy 5-6 kilométerre azonban egy ellenőrzőpontba futottunk a 2x2 sávos autóút kellős közepén. Több száz méteres kocsisor alakult ki ezen a ponton, mi sem tehettünk mást, és beálltunk a végére. Az egyik sávot mindkét irányból tankcsapdákkal zárták le, a kocsisor betonakadályokból, homokzsákokból és autógumikból emelt barikádok között kanyargott. Még egy ukrán zászlót is kitűztek az egyikre, bár kissé buhera megoldással sikerült rögzíteni a póznához. Néhány méterrel hátrébb két, homokzsákokkal megerősített lőállást is láttunk.

Úgy tűnik tehát, hogy az ukrán fővárostól több mint 500 kilométerre lévő Lvivben is orosz támadásra számítanak.

Kollégáink esetéből okulva, nem kezdtük el fotózni az ellenőrzőpontot.

Rendőrök és megkülönböztető mellényt viselő fegyveresek vizsgálták át a városba érkező autókat. Az nem derült ki, hogy utóbbiak milyen szervezethez tartoznak: ők is rendőrök vagy esetleg katonák, ugyanis a neonsárga mellényt leszámítva civil ruhában voltak. A mi kocsinkat is alaposan átnézték, miközben percekig tanulmányozták az iratainkat. Még azt is megkérdezték, hogy van-e nálunk fegyver.

„No drone, no drone, just electricity”

– hajtogattuk, miután az egyik táskából előkerült egy hosszabbító és a laptopom tápkábele. Valószínűleg sikerült eloszlatni a gyanújukat, mert végül simán átengedtek minket.

Nagy hatással volt ránk a tankcsapdák és a barikádok látványa, mert igaz ugyan, hogy folyamatosan követjük az ukrajnai eseményeket, most először láttuk kézzelfogható jeleit a háborúnak. Azért jöttünk Lvivbe, mert a hírek szerint sokan a városon keresztül hagyják el Ukrajnát, elsősorban Lengyelország felé menekülnek. Az elmúlt napokban az ukrán-magyar határról, Beregsurányból és Záhonyból tudósítottunk.

A szállásunkon épp a híradó ment, amikor megérkeztünk, percekig egy hatalmas lángokkal égő épületet mutattak. (Másnap reggel aztán olvastuk a hírekben, hogy egy olajtárolót lőttek szét az oroszok Kijevnél.) A híradósok egy mélygarázsból jelentkeztek be Kijevből, a recepciós elmagyarázta, hogy az orosz bombázás miatt húzódtak be a föld alá. Így indult első éjszakánk Lvivben.

Ingyen üzemanyagot biztosít Azerbajdzsán az ukrán mentőknek és tűzoltóknak – ezt szombat este ígérte meg Ilham Aliyev azeri elnök, miután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijvel, írja a BBC. Az ukrán elnök a beszélgetés után Twitteren arról írt, hogy az azeri állami olajvállalat, a SOCAR ukrajnai benzinkútjain keresztül biztosítják majd a mentősök és a tűzoltók üzemanyag-ellátását.

Ezen kívül szombatról vasárnapra virradó éjjel várnak még egy gyógyszerekkel és orvosi felszerelésekkel teli repülősegélyt Ukrajnába, írta Zelenszkij.

A BBC megjegyzi, hogy Aliyevet nehéz helyzetbe hozta az ukrajnai orosz invázió, hiszen közvetlenül azelőtt írt alá együttműködési megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután utóbbi elismerte Ukrajna szakadár keleti tartományainak függetlenségét. Igaz, előtte pedig épp az Európai Unióval írt alá megállapodást a gázszállítások növeléséről, ráadásul Azerbajdzsán szoros kapcsolatokat ápol az EU mellett a NATO-tag Törökországgal is.

Tízre nőtt az Azovi-tengerparti Mariupol város mellett fekvő Szartana és Bugasz falvak orosz bombázásában meghalt görög állampolgárok száma – közölte szombaton este a görög külügyminisztérium. A korábbi beszámolók hat görög áldozatról tudósítottak. Mariupolban és környékén görög kivándorlók ezrei élnek.

(MTI)

Julian Röpcke német újságíró térképe a jelentett harci cselekmények és csapatmozgások fő zónáit mutatja, elsősorban a hivatalos ukrán jelentések és a geolokációs adatok alapján. A Bild újságírójának ábrázolásán csak a biztosra vehető adatok vannak feltüntetve, ezek szerint pedig jól látható az orosz hadsereg előre nyomulása. Az alábbi térkép a háború harmadik napján, kijevi idő szerint délután négykor készült:

A térképen jól látható, hogy főként a Krím félsziget közelében, illetve északon, Kijev felett látványos az oroszok térnyerése. Mint azt az újságíró hangsúlyozza, a térkép nem orosz, hanem ukrán jelentések, illetve nyilvános adatok alapján készült.

A korábbi, a háború első napjáról szóló térképpel itt lehet összevetni a mostanit.

Kollégánk, Németh Sz. Péter az ukrán határ menti Tiszabecsen van, ahová szombat este is több száz menekült érkezett Ukrajnából. Új jelenség, hogy az ukrán anyanyelvűeket buszok várták a határ magyar oldalán, ahonnan a többségüket aztán regisztrációs helyekre vitték. Információink szerint az ukránok több határ menti településen szállásolták el. Ahogy az elmúlt napokban már megszokottá vált, most is sokan kínáltak fuvart az Ukrajnából érkezőknek. Éjszakára a tiszabecsi művelődési házban is szállásoltak el menekülteket. A környéken több karitatív és civil szervezet is a menekültek ellátásán dolgozik. A tiszabecsi határátkelőt este 11 órakor lezárták, értesüléseink szerint reggel 6 órakor fog újra kinyitni.

Két nagy robbanást is hallottak Kijev környékén a CNN beszámolója szerint: a városközponttól körülbelül 30 kilométerre délnyugatra, Vaszilkiv környékén történhetett robbanás. A környéken ukrán tisztviselők szerint heves harcok folytak péntekről szombatra virradó éjjel, ezekről itt számoltunk be.

A belarusz Nexta több videót is megosztott Twitteren arról, hogy feltehetően a robbanások következtében hatalmas lángok és füst van Vaszilkiv környékén. A BBC szerint egy olajtározót talált el egy orosz rakéta – Vaszilkiv környékén található ugyanis több üzemanyagtározó is egy nagyobb katonai repülőtér mellett.

Ukrajna washingtoni nagykövete, Okszana Markarova a CNN-nek elismerte, hogy az orosz csapatok célba vették Vaszilkovot.

Egyre terjed az interneten egy videó, amiben a Guardian szerint egy ukrán civil futott össze egy orosz tankkal, amiből elfogyott az üzemanyag. A tank Szumi közelében robbant le egy országúton. A videón a lap szerint az hallható, ahogy az ukrán állampolgár megkérdezi a katonákat, visszavontassa-e őket Oroszországig.

Magyar idő szerint szombat késő este az Egyesült Államok az Európai Bizottság, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada támogatását élvezve bejelentette, hogy néhány „kiválasztott orosz bankot” kizárnak a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból, az angol rövidítésével SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből.

Ezt a lépést a legsúlyosabb pénzügyi szankciós lehetőségként, egyfajta „pénzügyi atombombaként” tartották számon, mivel ha kellő számú orosz pénzintézetet sújtanak vele, akkor azzal lényegében az egész orosz pénzügyi rendszert le lehet kapcsolni a globális pénzügyi vérkeringésről. Azonban feltűnő, hogy a közleményben nem jelölték ki az érintett pénzintézetek körét, szóval az is lehet, hogy termonukleáris töltet helyett csak egy táskabomba kerekedik ki az intézkedésből.

A részletekről ebben a cikkben olvashatnak.

Az orosz külügy még pénteken közölte, hogy „súlyos katonai és politikai következménnyel járna” az, ha akár Svédország, akár Finnország csatlakozna a NATO-hoz. Maria Zakharova külön válaszlépésekkel fenyegette meg Finnországot, akinek miniszterelnöke csütörtökön elismerte, Ukrajna orosz inváziója „megváltoztatja” a tagságról szóló vitát az országban.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter szombaton úgy fogalmazott erre reagálva, hogy „mindezt már hallottuk korábban is”. „Nem gondoljuk, hogy ez katonai fenyegetést jelentene” – tette hozzá a YLE finn közszolgálati televíziónak nyilatkozva. „Amennyiben Finnország a NATO külső határa lenne, ez azt jelentené, hogy Oroszország minden bizonnyal számolna ezzel saját védelmi terveiben. Ebben nincs semmi meglepő” – közölte. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, oldalán Micael Bydénnel, a svéd vezérkari főnökkel, sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa NATO-csatlakozásáról egyedül Svédország hivatott dönteni. „Szeretném rendkívül világosan kifejezni magam. Svédország önállóan és függetlenül dönt saját biztonságpolitikájáról” – hangsúlyozta Andersson.

Bár Finnország és Svédország nem NATO-tagok, szorosan együttműködnek a szervezettel, egyebek között engedik, hogy NATO-csapatok gyakorlatozzanak területükön. Helsinki és Stockholm ezenfelül erősítette bilaterális védelmi kapcsolatait Washingtonnal, Londonnal és a NATO-tag Norvégiával. Noha nem NATO-tagok, de Svédország és Finnország képviselőit meghívták a NATO pénteki brüsszeli tanácskozására.

(MTI)

Szijjártó Péter külügyminiszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy a külügy evakuált több Kijevben rekedt magyart, valamint más nemzetközi hivataloknak dolgozó külföldieket.

Összesen 35 főt evakuáltak, ebből 24-en nagykövetségen dolgozók, vagy azok családtagjai, gyerekei voltak. Kimentették még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács kijevi irodáinak hét dolgozóját, valamint az MTVA és az MTI egy-egy dolgozóját, és két civilt.

Bár eleinte úgy tűnt, hogy a nagykövetség területén maradás biztonságosabb lehet, mint a mozgás, pénteken mégis úgy döntöttek, hogy pénteken reggel elindítanak egy nemzetközi evakuációs konvojt. A kimentettek mostanra biztonságba értek, és az ungvári főkonzulátuson vannak. Onnan rendőri kísérettel indulnak majd el Magyarországra.

Rakétatalálat ért egy rákos gyerekeket ápoló kórházat, a robbanásban egy gyerek meghalt, két másik gyerek és két felnőtt pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Az incidensről tudósító Pravda (nem az a Pravda) szerint Kijev egyes részeit szombat este rakéta-sorozatvetőkkel kezdték el lőni, az újabb éjszakai támadásról külföldi tudósítók is beszámoltak.

A civil létesítményeket ért találatokat az ukrán kormány azzal hozza összefüggésbe, hogy az orosz haderő előrenyomulását sikerült lelassítani (egy másik magyarázat szerint a háttérben folyó tárgyalások idejére állt meg az offenzíva), és ez frusztrálja az orosz vezetést. Szombaton Kijev be is jelentette, hogy

Ukrajna nem fog megbocsátani, a gyerekek meggyilkolásáért felelős orosz parancsnokokat katonai bíróság elé fogjuk állítani.

Többek között Nagy-Britannia, Törökország és Lengyelország vezetőivel beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton egy háborúellenes szövetség létrehozásáról Oroszország ellenében. Az ukrán elnök a Twitteren arról számolt be, Boris Johnson brit miniszterelnökkel „az ukrán hadsereg harci képességeinek fokozását célzó új döntésekről”, Grúzia, Csehország és Lengyelország vezetőivel pedig „konkrét segítségnyújtásról” tárgyalt. Röviden összefoglalta Mario Draghi olasz és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott diskurzusát, illetve azt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel azt vitatták meg, mennyire fontos, hogy megakadályozzák az orosz hadihajók behajózását a Fekete-tengerre, Ukrajna déli partjaira.

(New York Times)

Vasárnap szavaz arról az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy összehívják-e hétfőre a 193 tagú közgyűlés rendkívüli ülését – írja a Reuters. A fő téma Oroszország Ukrajna elleni inváziója lenne.

A 15 tagú tanács szavazásakor az öt állandó tanácstag – Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – egyike sem élhet vétójogával. A diplomaták szerint a közgyűlés összehívásához kilenc igen szavazat szükséges, ami valószínűleg össze fog jönni.

1950 óta mindössze 10 ilyen rendkívüli közgyűlést hívtak össze.

Az Ukrajnáról szóló ülést azután indítványozták, hogy Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva invázióját. Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodtak, a maradék tizenegy képviselő pedig igennel szavazott.

A Közgyűlés várhatóan hasonló határozatról szavaz majd, de ezek a határozatok nem kötelező érvényűek, inkább politikai súllyal bírnak.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közleményében (amit a CNN ismertetett) keményen kritizálta az ukrán kormány azon lépését, hogy szakmányban osztja állampolgárainak a fegyvert, mivel ez a lépés „elkerülhetetlenül balesetekhez és áldozatokhoz fog vezetni”, és felszólította az ukrán embereket, hogy „ne dőljenek be a kijevi rezsim provokációinak és ne tegyék ki magukat és szeretteiket szükségtelen szenvedésnek”.

Oroszországnak abban igaza van, hogy a civil lakosság felfegyverzése (melynek gyakorlatáról a helyszínen tájékozódtunk) valóban azt jelenti, a kormányzat kész bevállalni egy nagy véráldozatokkal járó gerillaháborút, de az is tény, hogy az orosz rakétatámadások és légicsapások eddig sem kímélték a civil lakosságot; lakóházakat, sűrűn lakott negyedeket, kórházakat és óvodákat is ért már találat.

Emmanuel Macron francia elnök szombat este közölte, hogy országa új pénzügyi és gazdasági szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ide tartozik egyes gazdag oroszok pénzügyi vagyonának befagyasztása. Franciaország emellett további védelmi felszereléseket és üzemanyag-utánpótlást küld Ukrajnának – közölte az elnöki hivatal.

(New York Times)

Orosz szárazföldi erők közelednek az ukrajnai Nova Kakhovka felé 2022. február 26-án egy műholdfelvételen.

„Holnap 18 órára összehívom az EU külügyminisztereinek virtuális találkozóját, hogy további intézkedéseket fogadjunk el Ukrajna támogatására, és Oroszország agressziója ellen”

– írta szombat este Twitteren Joseph Borell Fontelles, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borell azt írta, hogy sürgősségi segélycsomagot szeretne az ukrán fegyveres erőknek, amivel „támogatnák őket hősies harcukban.”

„Magyarországnak a NATO leghűségesebb tagjának kell lennie, nem olyan árulónak, mint Orbán, aki hazaáruló” – jelentette ki Márki-Zay Péter a Partizán műsorában, ahol az ukrajnai háborúról kérdezték.

Bár a kormányzati médiában egy korábbi nyilatkozata miatt napok óta azzal támadják, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, szerinte ez nem igaz. Ő most is csak azt mondja, hogy mindenben a NATO-t kell követnie az országnak, a NATO-ban pedig fel sem merült eddig, hogy fegyvereket vagy katonákat küldenének Ukrajnába.

Márki-Zay arról is beszélt, hogy szolidaritásból meg akarta látogatni a kárpátaljai magyarokat, ám meg nem nevezett ukrán források erősen nem tanácsolták ezt neki. A miniszterelnök-jelölt szerint amiatt mondták ezt, mert attól féltek, hogy már az oroszok fogják ellenőrizni az ukrán-magyar határt, és esetleg nem engednék őt vissza Magyarországra. A teljes összefoglalónkat itt tudja elolvasni.

Lengyelország azt javasolja, hogy az Európai Unió haladéktalanul kezdje meg Ukrajna tagfelvételi eljárását, így a tagjelöltté váló ország hozzáférhet a helyreállítási alapokhoz. – vetette fel Andrzej Duda lengyel elnök Twitter-oldalán. A Politico összeállítása szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szombati tárgyalásai után is említette a gyorsított uniós tagság ötletét, melyet Lengyelország és Svédország is támogatásáról biztosított. Ukrajna az EU több partnerségi programjának tagja, és nyíltan aspirál a tagságra.