Németország fegyvereket küld Ukrajnába, súlyos szankció élesedett Oroszország ellen, Kijevben kijárási tilalom van

2022. február 26. – 06:58

frissítve

Németország fegyvereket küld Ukrajnába, súlyos szankció élesedett Oroszország ellen, Kijevben kijárási tilalom van
A kiürült Majdan tér a kijárási korlátozás életbe lépése után – Fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Kijevben szombat délután 5-től hétfő reggel 8-ig kijárási tilalmat vezettek be.
  • Helyszíni tudósítóink és nemzetközi tudósítások is állandóan felhangzó fegyverropogásról számoltak be péntek éjszaka. Sok városlakó bombatalálattól tartva a metróban tölti az éjszakákat.
  • Kijev központjában találat ért péntek hajnalban egy sokemeletes lakóépületet valahol a tizedik emelet magasságában. Ketten meghaltak, hatan megsérültek. Állványzatokkal próbálták meg stabilizálni az épületet.
  • Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint Ukrajna oldaláról eddig legalább 198 ember vesztette életét, több mint ezren pedig megsérültek.
  • A háború a futballvilágba is beszivárog az orosz milliárdosokon keresztül, Abramovics szombat este lemondott a Chelsea irányításáról.
  • A Kreml szerint Putyin egy időre megállította az offenzívát, ami aztán újraindult. Dmitrij Peszkov szóvivő szerint a kijevi vezetés elutasította a tárgyalásokat, ami Zelenszkij tanácsadója szerint nem igaz. Ukrajna meghallgatná a tűzszüneti tárgyalásokat, de nem fog elfogadni ultimátumokat.
  • Elkezdték levágni Oroszországot a globális pénzügyi és technológiai hálózatokról, szombat késő este az is eldőlt, hogy több orosz bankot elvágnak a SWIFT nevű, nemzetközi bankközi elszámolási rendszertől.
  • A német kormány arról is döntött, korábbi álláspontjával szöges ellentétben fegyvereket küld Ukrajnába.
  • Orbán Viktor a magyar-ukrán határon járva azt mondta, Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni abból, amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni.
  • Folyamatosan jönnek Magyarország felé menekülők, szombat délelőttig több mint 27 ezren érkeztek.

…és ezt úgy állítják be, mintha csak azért lassulna az invázió tempója, hogy időt hagyjanak az esetleges tárgyalásokra.

„Problémáik vannak” – magyarázta a tisztviselő a szövetség legfrissebb hírszerzési értesüléseire hivatkozva. „Nincs elég gázolajuk, túl lassan haladnak előre, és a morállal is nyilvánvalóan gondok vannak”.

Szombaton az orosz védelmi minisztérium közölte: parancsba adta csapatainak, hogy folytassák az offenzívát „minden irányban”, miután korábban felfüggesztették azt az ukrán kormánnyal folytatott tárgyalások idejére. A minisztérium szerint az offenzíva folytatását azután rendelték el, hogy Ukrajna lemondott a konzultációkról. Egy ukrán elnöki tanácsadó ugyanakkor szombaton tagadta, hogy ez történt volna.

Arra a kérdésre, hogy az oroszok várhatóan fokozzák-e erőfeszítéseiket, a NATO-tisztviselő azt mondta: „Muszáj nekik, jócskán le vannak maradva. Ez kezd kicsúszni a kezükből, minden további nap nagyon fájdalmas”.

(CNN)

A YouTube több orosz csatorna, köztük az államilag finanszírozott RT média, bevételszerzési jogát is megvonta – írja a Reuters.

A videómegosztó több csatornától is megvonja a videók monetizációjának lehetőségét. Vannak olyan csatornák is, amelyeket már korábban is szankcionáltak. A közlemény szerint a lépést „rendkívüli körülmények” indokolták.

Farshad Shadloo, a YouTube szóvivője szerint az érintett csatornák videói ritkábban fognak megjelenni az ajánlásokban. Hozzátette: az RT és több más csatorna a továbbiakban nem lesz elérhető Ukrajnában „kormányzati kérés” miatt.

Egyes törvényhozók és felhasználók már évek óta próbálták elérni, hogy a YouTube vonja meg az orosz kormánnyal kapcsolatban álló csatornáktól a videók után járó reklámbevételeket, mert azokkal rendszerint hamis híreket terjesztenek.

Tudósítóink ott vannak Kijevben, ahol szombat délután 5 óta kijárási tilalom van érvényben, estére pedig már városszerte légvédelmi szirénákat lehet hallani. Videónk a helyszínről:

Az ukrán hatóságok némileg meglepő felhívást tettek közzé: arra bíztatják a lakosságot, hogy jelentsék, ha a szomszédságukban van olyan bérelt lakás, amelybe 2021. decembere óta költözött be 2-3 fiatal, férfi albérlő, akik oroszok lehetnek. Azt gyanítják ugyanis, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban alvó diverzánsok telepített Ukrajnába, akik lőfegyverekkel is rendelkeznek, és most, a harcok során lépnek majd akcióba szabotázscsoportok irányítóiként.

(Unian)

Görögország berendelte az athéni orosz nagykövetet, miután hat görög állampolgár meghalt, további hat pedig – köztük egy gyerek – megsérült az Azovi-tenger melletti kikötőváros, Mariupol bombázásánál. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök közleményében

Szomorúság és harag tölt el minket a civilek elleni elfogadhatatlan orosz támadás miatt.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Az orosz nagykövetség Bajza utcai épületénél 5-600 ember gyűlt össze, majd az ukrán nyelvű beszédek után a már több mint ezres tömeg a Hősök terére indult. Az eseményről készült tudósításunkat itt olvashatja.

Németország támogatja, hogy a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerével kapcsolatban „célzott és funkcionális” korlátozásokat vezessenek be Oroszországgal szemben – írja a Reuters.

Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter közös nyilatkozatában azt mondta, hogy feszített tempóban dolgoznak azon a kérdésen, hogy hogyan válasszák le a rendszerről Oroszországot úgy, hogy az a megfelelő embereket érintse.

„A SWIFT célzott és funkcionális korlátozására van szükség”

– áll a nyilatkozatban.

Az Ukrajnát eddig fegyverekkel nem támogató németek 1000 páncélelhárító rakétát és 500 légelhárító rakétát küldenek Ukrajnába – írta (egyelőre Twitter-oldalán) az AFP hírügynökség.

Berlin ugyancsak szombaton az eddigi merev fegyverexport-politikáján is lazított, ezzel több ország számára lehetővé téve azt, hogy német gyártmányú fegyvereikkel segítség Ukrajna Oroszország elleni harcát.

A német légierő egyik, Stinger vállról indítható légvédelmi rakétával felfegyverzett objektumvédő katonája a wilhelmshaveni kikötőnél tartott 2004-es hadgyakorlatban Fotó: Ingo Wagner / dpa via AFP
A német légierő egyik, Stinger vállról indítható légvédelmi rakétával felfegyverzett objektumvédő katonája a wilhelmshaveni kikötőnél tartott 2004-es hadgyakorlatban Fotó: Ingo Wagner / dpa via AFP

Oroszország lezárja légterét a román gépek előtt, a lépést az orosz légügyi hatóság a „román légügyi hatóságok barátságtalan lépései”-vel indokolta – ez konkrétan azt takarja, hogy Románia korábban kitiltotta az összes orosz repülőgépet a légteréből. Bukaresthez este 10 órától Litvánia is csatlakozott, ami azért is jelentős lépés, mivel a kalinyingrádi exklávé légiforgalmát is megzavarja. Korábban Nagy-Britannia léptetett életbe légtérzárat az Aeroflot orosz légitársaság gépeivel szemben, cserébe Moszkva minden, az Egyesült Királyságban beregisztrált repülőgépet kitiltott. Az említetteken kívül a poszt megírásáig Szlovénia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország és Észtország vezetett be légtérzárat az orosz gépek előtt.

Péntek éjjel folyamatosan harcok dúltak az ukrán főváros egyes külső részein, ahova előző nap érkeztek meg az orosz katonák. Helyszíni tudósítóink és nemzetközi tudósítások is állandóan felhangzó fegyverropogásról számoltak be. Erről bővebben itt>>>

  • Kijev központjában találat ért hajnalban egy sokemeletes lakóépületet valahol a tizedik emelet magasságában. A BBC szerint a hatóságok megerősítették, hogy ketten meghaltak, hatan megsérültek. Állványzatokkal próbálják meg stabilizálni az épületet.
  • Kijevben „a főváros hatékonyabb védelme és a lakosok biztonsága érdekében” szombaton délután 5-től hétfő reggel 8-ig kijárási tilalmat vezettek be. Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint Ukrajna részéről eddig legalább 198 ember vesztette életét, több mint ezren pedig megsérültek.
  • A csütörtökön és pénteken bejelentett szankciókkal elkezdték levágni Oroszországot a globális pénzügyi és technológiai hálózatokról, de a legnagyobb kérdés az maradt, hogy kizárják-e a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy reméli, Németország és Magyarország is meghozza ezt a fontos döntést.
  • Orbán Viktor miniszterelnök határszemléje során többek között arról beszélt, hogy minden Oroszország elleni szankciót, amiben egyetértés van az unióban, támogat Magyarország. „Mi nem blokkolunk semmit.” Azt is mondta, hogy fel kell készülni arra, hogy Kárpátalján is lesznek katonai cselekmények.
  • A Kreml szerint Putyin egy időre megállította az offenzívát, amíg arra várt, hogy tárgyalások kezdődnek-e Kijevvel. Dmitrij Peszkov szóvivő szerint a kijevi vezetés elutasította a tárgyalásokat, ami Zelenszkij tanácsadója szerint nem igaz. Ukrajna meghallgatná a tűzszüneti tárgyalásokat, de nem fog elfogadni ultimátumokat.
  • Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint Moszkva addig folytatja az ukrajnai inváziót, amíg „el nem éri a Vlagyimir Putyin elnök által meghatározott célokat”. Szerinte Moszkvának nincs szüksége diplomáciai kapcsolatokra a Nyugattal. A halálbüntetés visszaállítását is felvetette.
  • A lengyel labdarúgó-szövetség vezetője bejelentette, hogy a lengyel fociválogatott nem hajlandó lejátszani az orosz csapat elleni világbajnoksági pótselejtező-mérkőzést Moszkvában. Később Svédország is jelezte, nem játszik az oroszokkal.
  • Folyamatosan jönnek Magyarország felé menekülők, szombat reggelre megtelt a záhonyi vasútállomás váróterme a Ukrajnából érkezőkkel, több mint száz ember vár ott a sorsára, jelentette helyszíni tudósítónk.
  • A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapitányság kérdésünkre elárulta, csütörtök 11 óra és szombat 11 óra között összesen 27 011 ember lépett át az ukrán határátkelőhelyeken. A lengyel határügynökség szerint az orosz megszállás kezdete óta már 100 ezren menekültek át Ukrajnából lengyel területre.
  • „Putyin terrorista” – a háború ellen tüntetett a magyarországi ukrán közösség Budapesten. Több mint ezer ember gyűlt össze az orosz nagykövetség Bajza utcai épülete előtt, ahonnan a Hősök terére vonultak. A magyarországi Egység Ukrán Egyesület hirdetett szolidaritási megmozdulást. A tüntetést itt követtük élőben.
  • Négy tudósítónk péntek óta Kijevben van, hogy a helyszínről tudósíthassanak az orosz-ukrán konfliktusról. A Telex Instagram-oldalán élőben beszélgettünk Nyilas Gergellyel arról, hogy hogyan jutottak Kijevbe, és mik az eddigi tapasztalataik.

Csütörtök óta összesen 2692 embert vettek őrizetbe a háborúellenes tüntetéseken Oroszországban – közölte szombaton az OVD-Info független tüntetésfigyelő oldal a CNN beszámolója szerint. Közülük a többséget, legalább 1370 főt moszkvai tüntetésekről vittek be a rendőrök, de az OVD-Info szerint legalább 27 városban zajlanak demonstrációk.

Csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a háborúellenes tüntetéseken való részvétel illegális. Azt is közölték, hogy a résztvevők bűnügyi nyilvántartásába olyan bűncselekményeket vihetnek fel a tüntetés miatt, amelyek „nyomot hagynak az illető jövőjén”.

Az egész ország területén elbontják az útjelző táblákat Ukrajnában, beleértve a települések nevét jelző táblákat is – írja a Facebookon az Ukravtodor, az ukrán közútkezelő hivatal.

Felszólítottak minden közösséget és önkormányzatot felszólított, hogy tüntessék el a tábláikat.

Ennek célja, hogy az oroszok ne tudjanak jól tájékozódni a környéken. „Segítsünk nekik, hogy egyenesen a pokolba jussanak” – írta a közútkezelő a posztban.

A brit erők egységei Észtországba érkeztek, hogy megerősítsék a NATO keleti frontját – közölte a brit védelmi minisztérium. A Királyi Haditengerészet hajói, a brit hadsereg katonái és a Királyi Légierő vadászgépei a NATO keleti frontjának megerősítésére Kelet-Európába települtek – áll a brit védelmi minisztérium szombati közleményében.

A brit hadsereg Észtország felé tartó páncélozott katonai járművei áthaladnak a lettországi Liepupéban 2022. február 25-én – Fotó: Valda Kalnina / EPA / MTI
A brit hadsereg Észtország felé tartó páncélozott katonai járművei áthaladnak a lettországi Liepupéban 2022. február 25-én – Fotó: Valda Kalnina / EPA / MTI

„A HMS Trent a Földközi-tenger keleti részén tartózkodik, ahol NATO-gyakorlatokat hajt végre a Merlin helikopterekkel és a RAF P8 Poseidon tengeri járőröző repülőgépeivel” – írják. A HMS Diamond romboló Portsmouthból fog csatlakozni a többi csapathoz.

Harckocsik és páncélozott járművek „érkeztek Észtországba Németországból, további felszerelések és 1000 katona érkezik a következő napokban” – tette hozzá a minisztérium.

A közlemény szerint a Typhoon vadászgépek „ciprusi és brit bázisokról repülve most a NATO-szövetségesek mellett Románia és Lengyelország felett járőröznek a NATO légterében, a Voyager légi utántöltő repülőgépek támogatásával”.

A Deutsche Welle magyar szerkesztősége készített egy rövid magyarázóvideót a gazdasági szankciók adu ászaként emlegetett SWIFT-kizárásról, vagyis arról, mi történne, ha Oroszországot levágnák a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat bonyolító rendszerről. Az intézkedéstervet legújabban már Németország is támogatja, így belátható közelségbe került, hogy valóban meglépi a nemzetközi közösség.

A szankciókat itt elemeztük bővebben, de ha csak két perce van megérteni, miért fájna nagyon az ország a SWIFT-ből való kiesése az oroszoknak (de azért mindenki másnak is egy kicsit), akkor ezzel képbe kerülhet:

Röviden a lényeg:

  • 190 ország használja a SWIFT-et;
  • tavaly naponta 42 millió tranzakciót kezelt a rendszer;
  • ha blokkolják egy ország kódját, azzal teljesen elzárják az adott szereplőt a nemzetközi pénzforgalomtól;
  • így a kereskedelem is gátolva lenne, és Oroszország fontos exportcikkei (pl. energiahordozók) drágulnának a világpiacon.

Németország engedélyt adott Hollandiának arra, hogy az ország 400, német gyártmányú vállról indítható páncéltörő rakétát küldjön Ukrajnának.

– tudta meg a Politico európai kiadása uniós tisztviselőktől. Németország mindeddig megvétózta az országban gyártott fegyverek és más hadianyagok továbbexportálását valamilyen konfliktuszónába, és ez komoly kihatással volt arra, hogy az európai országok milyen fegyverszállítmányokat küldhettek például Ukrajnába, ugyanis Németország Franciaország után a kontinens legnagyobb fegyvergyártója.

További részleteket cikkünkben találhat.

A magyar rendőrség elkezdte buszokkal elszállítani Záhonyból az Ukrajnából oda érkező emberek egy részét, jelentette késő délután helyszíni tudósítónk. Azokat vihették el a vasútállomásról, akiknek nem voltak magyar irataik. Információink szerint a 17 kilométerre lévő Mándokra, egy gyűjtőállomásra viszik őket. Feltűnő volt, hogy a délelőtti órákhoz képest sokkal több rendőr volt a vasútállomásnál, legalább 7-8 rendőrségi jármű állt a parkolóban. A határrendészet előtt több mint 40-50 ember várakozott, nagyrészt magyarul beszéltek, de voltak köztük ukránok is. Most is nagyon sok gyereket lehetett látni, kamaszok, kisebbek vegyesen.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex
Rendőrök eligazítást tartanak az Ukrajnából érkezett embereknek a záhonyi vasútállomáson. Fotó: Mizsur András
Rendőrök eligazítást tartanak az Ukrajnából érkezett embereknek a záhonyi vasútállomáson. Fotó: Mizsur András
Fotó: Mizsur András
Fotó: Mizsur András

A rendőrök korábban beszedték az emberek iratait, és épp annak voltunk szemtanúi, hogy elkezdték visszaosztani nekik ezeket. Ukrán útlevelek és anyakönyvi kivonatok voltak náluk.

Mindezt egy hangosbemondóval vezényelte egy férfi , aki vélhetően a rendőrséghez tartozott, de civil ruhában volt. Egyenként szólította az embereket, és néha meglehetősen lekezelő stílusban beszélt velük. Egy idősebb nőt megszólt, mert szakadtak voltak a papírjai. Ez a férfi mondta el azt is, hogy azért viszik őket Mándokra, hogy „ott lefolytassák a további dokumentációt.” Az nem derült ki, hogy ez mit jelent pontosan; volt, aki azt mondta, hogy magyar dokumentumokat fognak kapni. Aki megkapta a papírját, azt egy rendőr kísérte oda a parkolóban várakozó buszokhoz. Két busz indult el, abban a 15 percben, amíg a vasútállomáson voltunk de még legalább két tucatnyian vártak arra, hogy visszakapják az irataikat. Beszéltünk egy fiatal férfival, aki Budapesten él, de a rokonai most jöttek át Ukrajnából, Munkács környékéről. Nekik fel kellett szállniuk a buszra, a férfi a saját kocsijával követte a buszt.

Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy valóban Mándokra viszik-e a menekülteket, illetve hogy ott pontosan mi vár rájuk. Amint válaszoltak a kérdéseinkre, posztunkat frissítjük.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Orosz csapatok leromboltak egy betongátat Ukrajnában a Reuters jelentése szerint. A gátat a Herszon régióban építettek 2014-ben azzal a céllal, hogy elvágják a Krím vízellátását, miután a félszigetet elcsatolták az oroszok. A csatorna, amelyen a gát épült még a szovjet korszakban, a a Dnyeper folyó vizét vezeti át Herszon és a Krím száraz területeire, a gát építése előtt innen származott a Krím édesvízellátásának 85 százaléka.

(The Guardian)

A külügyminiszter adott egy villáminterjút a köztévének, amelyben többek között megerősítette, hogy mostanáig két kárpátaljai halálos áldozatot jelentettek, egyikük egy magyar férfi. De beszélt arról is, hogy szerinte a mostani helyzetben kiderült, hogy „a magyar baloldal veszélyt jelent Magyarországra”. Az interjú kivonata itt olvasható, a teljes videó pedig a Facebookon érhető el.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapitányság kérdésünkre elárulta, csütörtök 11 óra és szombat 11 óra között összesen 27 011 ember lépett át az ukrán határátkelőhelyeken. A rendőrségi elmondta, „nem hagyja segítség nélkül az Ukrajnából Magyarországra érkezőket”, akik menetrendi, vagy anyagi okokból, családi, rokoni, baráti segítség híján nem tudnak a határátkelőhelyekről tovább indulni, azokat a rendőrök az önkormányzatok által biztosított melegedő helyekre kísérik.

Két nappal ezelőtt indultak el Ukrajnába Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink, hogy a helyszínről tudósíthassanak az orosz-ukrán konfliktusról. A Telex Instagram-oldalán élőben beszélgettünk Gergellyel arról, hogy hogyan jutottak Kijevbe, és mik az eddigi tapasztalataik.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld Vlagyimir Putyinhoz lojális szövetségese szombaton közzétett egy videófelvételt, melyben a Reuters fordítása szerint bejelentette: Csecsen harcosok harcolnak Ukrajnában az orosz erők mellett, és eddig egyáltalán nem szenvedtek veszteséget. Kadirov videójában megismételve főnöke üzenetét, felszólította az ukránokat, hogy buktassák meg kormányukat.

2014-15-ben egyébként mindkét oldalon harcolt néhány száz csecsen; Kijev oldalán olyanok, akiknek a két csecsen háború pusztításáért volt elszámolnivalójuk Moszkvával, a donbasszi szakadárok oldalán pedig egy olyan milícia, melyet Kadirov toborzott, és küldött a háborúba. A Guardian korabeli riportja emlékeztet arra, hogy Oroszország 2014-15-ben nyíltan arra bíztatta az ukrán diplomáciát, fogadjanak el egy Csecsenföldhöz hasonló státuszt, melyben egy erőskezű, a Kremlhez lojális vezető szabadkezet és rengeteg anyagi támogatást kap az ország konszolidálásához.

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország az elmúlt 24 órában több tízezer friss katonát vezényelt Ukrajnába – az nem világos, hogy ezek az ukrán határok mentén felsorakozott támadó csoportosulást alkotó egységek közül kerültek ki, netán az ország többi részéből helyeztek át. A Pentagon washingtoni tudósítóknak hintett információmorzsái szerint az orosz invázió nem döccenőmentesen, a légierő nem tudta kivívni a teljes légifölényt, ukrán vadászgépek a háború harmadik napján is képesek fel-leszállni, harcba bocsátkozni. Ez az értékelés egybecseng a brit hadügyminisztérium által megosztott információkkal, mely szerint sokkal nagyobb mértékű az orosz veszteség és áldozatok száma, mint amennyit a Kreml előzetesen várt vagy elismer.

Az Országos Mentőszolgálat megnyitja balatonszemesi és hajdúszoboszlói üdülőit az ukrán harcok elől menekülő családok számára – mondta el Dr. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója Facebookon.

Emellett felvették a beregszászi kollégáikkal a kapcsolatot, és megérdeklődték, hogy hogyan tudnák segíteni a munkájukat.

A svéd futballszövetség Twitteren jelentette be, hogy nem hajlandó pályára lépni Oroszország ellen a világbajnoki pótselejtezőkön. Ez akkor fordult volna elő, ha megverik Csehországot, Lengyelország pedig kikapott volna Oroszországtól, így a két győztes egymással játszott volna Oroszországban.

A lengyelek egyébként szombat délelőtt kijelentették, hogy nem hajlandók az oroszok ellen pályára lépni, és a csehekkel és a svédekkel közösen a FIFA-hoz fordulnak.

Amellett, hogy az orosz válogatott világbajnoki részvétele bizonytalanná vált, az orosz futball-közéletet más veszteség is érte az ukrajnai agresszió miatt. Az UEFA ugyanis elvette Szentpétervártól az idei BL-sorozat döntőjét; a májusi meccset Párizsban rendezik meg.

Úgy tűnik, hogy Oroszország blokkolja az állampolgárok Twitterhez való hozzáférését – írja a Verge.

A NetBlocks megfigyelőcsoport szombat reggeltől kezdve meghibásodott vagy szándékosan korlátozott kapcsolatot észlelt minden nagyobb orosz távközlési szolgáltatónál. A letekert hozzáférés mögötti indíték egyelőre nem világos, de valószínű, hogy Moszkva valószínűleg ezzel akarja korlátozni az információhoz való hozzáférést.

Az oroszok továbbra is hozzáférhetnek a Twitterhez VPN-szolgáltatásokon keresztül, de a közvetlen kapcsolatok korlátozottak. A közösségi oldal egyelőre nem reagált a sajtómegkeresésekre.

Szombaton jött arról is a hír, hogy az internet és a telekommunikáció ellenőrzéséért felelős orosz hatóság részlegesen korlátozza a Facebookot az országban. Indoklásként azt hozták fel, hogy a Facebook többszöri megkeresésre sem oldotta fel négy orosz hírcsatorna hivatalos Facebook-fiókjának korlátozását, ezzel pedig alapvető emberi jogaikban sértették meg az orosz állampolgárokat.

Minden szabad kollégiumi helyét felajánlja a Debreceni Egyetem a menekülteknek, ez 250 helyet jelent. Az Erasmus programon keresztül jelenleg is fogadják a beregszászi egyetem hallgatót és oktatóit, ám mellettük más kárpátaljai oktatót, hallgatót és menekültet várnak. Ha a menekülők családtagjai is megérkeznek, az ő elhelyezésükben és ellátásukban is segítenek. Az egyetem emellett hétfőtől adománygyűjtésbe is kezd a hallgatói önkormányzattal és Magyar Református Szeretetszolgálattal a campusokon.

Debrecen városa is becsatlakozott az adománygyűjtésbe egy helyi civil szervezettel, a Debreceni Karitatív Testülettel közösen. Papp László polgármester azt mondta, kapcsolatban vannak a határmenti települések polgármestereivel, és ha igény lesz rá, szálláshelyeket biztosítanak a menekülteknek. Az önkormányzat és a civil szervezet két mikrobusznyi ruhát, tisztálkodási szereket, takarókat és élelmiszert küldött a határról megérkező menekülteknek, amelyeket ideiglenesen Beregsurányban, az ottani egyházi fenntartású raktárbázisban tárolnak majd. Egy helyi civil szervezet, a pénteki tiltakozó megmozdulást is szervező, „Mi vagyunk Debrecen” nevű csoport is gyűjtésbe kezdett. Ők a mai nap folyamán a piacokról összegyűjtött, eladásra már nem szánt, de emberi fogyasztásra alkalmas anyagokból főznek a menekülőknek ebédet, amit a nap végén a határra szállítanak.

A kijevi polgármesteri hivatal kijárási tilalmat rendelt el a városban, eredetileg úgy volt, hogy az intézkedés időtartama alatt minden nap délután 5-től másnap reggel 8-ig nem szabad utcára menni, de végül szigorítottak. „A főváros hatékonyabb védelme és a lakosok biztonsága érdekében a kijárási tilalom ma, 2022. február 26-a 17 órától február 28-a reggelig tart” – közölték. A lakosok tehát mostantól hétfő reggelig az otthonukban kell, hogy maradjanak.

(The Guardian)

Üres utca Kijev belvárosában – Fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency / Getty Images
Üres utca Kijev belvárosában – Fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency / Getty Images

Csehország gépkarabélyokat, géppuskákat, speciális puskákat és pisztolyokat, illetve hozzájuk való lőszert ad az ukránoknak, az adomány értéke 188 millió korona, írja az MTI. A cseh kormány pénteken rendkívüli ülésen döntött arról, hogy szükség esetén akár 580 cseh katonát lehessen bevetni a NATO készenléti egységeinek keretében a szövetség egész területén. Arról is határozott a kormány, hogy szükség esetén a szövetséges NATO-országok katonai alegységei szabadon mozoghassanak cseh területen. A NATO-repülőgépek például szabadon vehetnek fel üzemanyagot a cseh repülőtereken.

Mindeközben Csehország legfőbb ügyésze arra figyelmeztetett, hogy akár három év börtön is járhat az oroszok ukrajnai háborújának támogatásáért. Igor Stříž szerint a tüntetéseken és a közösségi médiában kifejtett oroszbarát tevékenység is bűncselekménynek számít – olvasható a cseh közszolgálati rádió honlapján, amit a Hvg.hu szemlézett. A cseh törvények értelmében az emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás támogatása akár három év börtönnel is szankcionálható. A rendőrség szóvivője, Ondřej Moravčík megerősítette, hogy a rendőrség a nyilvános gyülekezéseket és az internetes aktivitást is folyamatosan monitorozza.

A miniszterelnök határszemléje során többek között arról beszélt, fel kell készülni arra, hogy Kárpátalján is lesznek katonai cselekmények, valamint több kormánytag után ő is megerősítette, minden Oroszország elleni szankciót, amiben egyetértés van az unióban, támogat Magyarország. Orbán dicsérte a magyarokat és a segítőkész határmenti önkormányzatokat is. A sajtótájékoztatón elhangzottak bővebben itt olvashatók, illetve a miniszterelnök Facebook-oldalán egy videó is megjelent a határszemléről:

Pénteken folytatódtak a harcok Ukrajna teljes területén, az oroszok csapatok elérték az ország fővárosát, Kijevet is. A háború második napjának eseményeiről itt találhatják fotós válogatásunkat.

Az Ukrán Nemzeti Gárda katonái elfoglalják állásaikat Kijev központjában, miután Oroszország nagyszabású katonai műveletet indított Ukrajna ellen, 2022. február 25-én. Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Az Ukrán Nemzeti Gárda katonái elfoglalják állásaikat Kijev központjában, miután Oroszország nagyszabású katonai műveletet indított Ukrajna ellen, 2022. február 25-én. Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!