Németország fegyvereket küld Ukrajnába, súlyos szankció élesedett Oroszország ellen, Kijevben kijárási tilalom van

Ukrajna szuverenitása mellett állt ki Soros György a Twitter-oldalán, vette észre a 444. A magyar származású milliárdos többek között azt írta, hogy tanúja volt, amikor Ukrajna a Szovjetunió összeomlása után liberális demokráciává és nyitott társadalommá fejlődött.

„A bátor ukránok most az életüket kockáztatják egy olyan támadásban, ami engem leginkább Budapest 1944-es ostromára és Szarajevó 1993-as ostromára emlékeztet.”

Soros szerint az Egyesült Államoknak, Kanadának, az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak mindent meg kell tenniük, hogy támogassák Ukrajnát. Úgy véli, hogy Putyin tettei fenyegetést jelentenek a Szovjetunió összes egykori tagállama számára, és Oroszország megsérti az ENSZ alapokmányát, amiért felelősségre kell vonni.

„Ha hagyjuk, hogy Putyin sikerrel járjon, azt az üzenetet küldjük a világnak, hogy nemzeteket nyers erővel lehet létrehozni vagy feloszlatni. Ki kell állnunk Ukrajna mellett, ahogy ők is kiállnak mellettünk.”

„Ruszkik haza” – skandálják a magyarországi ukrán közösség háborúellenes tüntetésén az orosz nagykövetség Bajza utcai épülete előtt. A Українська асоціація „Єдність” nevű, budapesti ukrán egyesület szervezett demonstrációt szombat délutánra. „Támogassuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, a béke és a szuverenitása megőrzése érdekében!” – állt a tüntetés leírásában. A tüntetést itt követjük élőben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitterén megköszönte Recep Tayyip Erdoğannak és a török népnek a támogatásukat. A posztban arról is írt, hogy nagyon fontos ma az orosz hadihajók áthaladásának megtiltása a Fekete-tengerre. A poszt megfogalmazása alapján többek között a Guardian és a Sky News is arról írt először, hogy az ukrán elnök szerint Ankara lezárná a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosokat az orosz hadihajók előtt, amit Kijev már csütörtökön kért.

Oroszország szerint azonban nem kaptak hivatalos értesítést a lezárásról, majd a Reutersnek reagált egy török tisztviselő, aki szerint nem született ilyen döntés. A Guardian szerint ezek alapján Zelenszkij posztja egy újabb felhívás Recep Tayyip Erdoğan felé. A török elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte Oroszország Ukrajnával szembeni lépéseit. A Guardian korábban arról írt, hogy Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szombaton arra kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy állítsák le a katonai műveletet Ukrajnában. Azt is újból felajánlották, hogy Ankarában tartsanak béketárgyalásokat.

A cambridge-i herceg és hercegné a brit királyi családtól szokatlan gesztussal nyilvánosan kifejezte támogatását Ukrajna, illetve az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felé. Vilmos és Katalin a Twitter-csatornájukon arról írtak, hogy 2020 októberében volt szerencséjük találkozni Zelenszkijjel és a feleségével, ma pedig mellette és az ukrán nép mellett állnak, amikor „bátran harcolnak” az ország jövőjéért.

A brit hírszerzés néhány pontban összeszedte a friss információkat. Eszerint:

• Az orosz katonák nagy része körülbelül harminc kilométerre van Kijev belvárosától.
• Oroszországnak még nem sikerült megszereznie az Ukrajna légtere feletti ellenőrzést, ami nagymértékben csökkenti az orosz légierő hatékonyságát.
• Az ukrán katonaság egyelőre szilárdan ellenáll.
• Valószínűleg sokkal nagyobb mértékű az orosz veszteség és áldozatok száma, mint amennyit a Kreml előzetesen várt vagy elismer.

Felvétel is készült arról, ahogy éjszaka találat ért egy sokemeletes kijevi lakóházat. A CNN videójában többször is látható a becsapódás pillanata:

A lap szerint szombat délután még mindig állványzatokkal próbálják meg stabilizálni az épületet, így próbálják meg megakadályozni, hogy a 22. és 24. emelet összeomoljon. Úgy tudják, a találatban senki sem halt meg, de hat ember megsebesült.

A CNN azt írja, az ukrán hatóságok azt mondják, ez orosz rakéta műve volt, az oroszok pedig azt mondják, hogy ez valójában egy ukrán rakétavédelmi rendszer volt, ami valahogy elromlott, és végül ezt a lakóházat találta el.

A szlovák sajtó még pénteken kapta fel azt a hírt, hogy a szlovák légtér védelme hivatásos orosz katonákon áll vagy bukik. A helyzetet az okozza, hogy Szlovákia – egyedüli EU- és NATO-tagállamként – még mindig orosz katonákkal végezteti a Mig-29-esek szervizelését és karbantartását. A Parameter.sk most azt írja, hogy Jaroslav Naď védelmi miniszter a szombati rendkívüli kormányülés után kijelentette:

„Szlovákia megkezdte a szükséges tárgyalásokat az országban működő Mig-29-es vadászgépek használatának befejezéséről, és a sliači katonai repülőtéren szolgáló orosz technikusok hazaküldéséről. Tudatosítanunk kell, hogy az orosz technikusok jelenléte, és Szlovákia függősége az orosz katonai technikától jelenleg elfogadhatatlan. Gyorsan kell cselekednünk”.

Amennyiben a kapcsolódó szerződéseket sikerül felmondani, Szlovákia utolsó működő vadászgépeit vonnák ki végleg a forgalomból, írja a Parameter.sk. A védelmi miniszter tájékoztatása szerint a szlovák légtér védelmét ezt követően a földrajzilag legközelebb fekvő szövetségeseik látnák el, egészen addig, amíg meg nem érkeznek az Egyesült Államokból a szlovák hadsereg által vásárolt új, F-16-os vadászgépek – erre nagyjából két évet kellene várni.

Az Európai Újságíró Szövetség (AEJ) szolidaritási nyilatkozatot írt alá az ukrán kollégáik mellett, és a Russia Today sugárzásának azonnali betiltását követeli az EU teljes területén, mondván dezinformációs fegyverről van szó, amely például olyan hazugságokat terjeszt, mint hogy az ukrán elnököt Kijev elhagyására utasította az Egyesült Államok.

Németország a maga részéről már korábban betiltotta az RT-t, miután a Deutche Welle-t más nyugati sajtótermékekkel együtt kitiltották Oroszországból.

Magyarország támogatni fog minden Oroszországgal szembeni uniós szankciót, és nem fogja megakadályozni egyiket sem, mondta Orbán Viktor az ukrán-magyar határszemléjén szombaton a Reutersre hivatkozó Guardian szerint.

A Reuters a Telexnek is elküldött beszámolója szerint Orbán azt mondta, „Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni, tehát amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk” – mondta angolul újságíróknak. „Itt az ideje az összefogásnak, ez egy háború”, és a békére való törekvés a legfontosabb, mondta Orbán.

„Remélem, hogy Németország és Magyarország bátorságot merít ahhoz, hogy meghozza ezt a fontos döntést” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délelőtti beszédében, amikor arról beszélt, hogy arról mennek egyeztetések, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből. (Ami a nemzetközi utalásokhoz elengedhetetlen.) Ez az egész orosz pénzügyi rendszert lekapcsolná a globális pénzügyi vérkeringésről.

Erről itt írtunk bővebben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy szombaton újra megindultak az orosz csapatok, miután szerinte Vlagyimir Putyin egy nappal korábban egy időre felfüggesztette az offenzívát, amíg arra várt, hogy tárgyalások kezdődnek-e Kijevvel. Peszkov a Reuters szerint arról is beszélt, hogy Oroszország számított a Nyugat által az invázióra válaszul bevezetett szankciókra, és megteszi a szükséges lépéseket, hogy minimalizálja a hatásukat az orosz gazdaságra.

Az eddigi helyszíni beszámolókból nem derült ki, hogy lett volna olyan időszak, amikor az orosz offenzíva szünetelt.

A Sky News azt írta, hogy Peszkov szerint a kijevi vezetés elutasította a tárgyalásokat. Ezt azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója tagadta. Hozzátette, hogy Ukrajna meghallgatná a tűzszüneti tárgyalásokat, de

nem fog elfogadni ultimátumokat.

Állványzatokkal próbálják meg stabilizálni azt a sokemeletes kijevi épületet, amit éjszaka ért találat, jelentette a CNN helyszíni tudósítója.

A lap szerint ezekkel az állványzatokkal próbálják meg megakadályozni, hogy a 22. és 24. emelet összeomoljon.

Úgy tudják, a találatban senki sem halt meg, de hat ember megsebesült.

Az orosz médiafelügyelet megfenyegetett tíz sajtóterméket azzal, hogy korlátozni fogják az elérhetőségüket, ha nem hagynak fel a „tévinformációnak” nevezett tartalmak terjesztésével, például azzal, hogy az Ukrajnában zajló műveleteket támadásnak, megszállásnak vagy hadüzenetnek nevezzék.

Az érintett lapok között van többek között az oknyomozó Novaja Gazeta, amelynek a volt főszerkesztője, Dmitrij Muratov 2021-ben Nobel-békedíjat kapott. Több sajtóterméket a tíz közül már korábban külföldi ügynöknek bélyegeztek.

A médiafelügyelet szombati közleményben vizsgálat indítását jelentette be, és közölte, hogy ha nem távolítják el az általa helytelenített tartalmakat, korlátozni fogják a hozzáférést az érintett sajtótermékekhez. (CNN)

Oroszország kitiltotta a légteréből a bolgár, lengyel és cseh gépeket, miután ezek az országok is kitiltották az orosz gépeket a saját légtereikből.

Korábban az oroszok a brit gépeket is kitiltották, miután a britek is kitiltották őket.

A legfrissebb fejlemények szerint a lettek, litvánok és az észtek is kitiltották már az orosz gépeket a légtereikből. (Guardian)

A Kijev körüli harcok harmadik napján már megjelent az áruhiány, főleg a kenyér lett hiánycikk.

A miniszterelnök a debreceni laktanyában katonákkal is találkozott, köztük Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával is. Erről itt talál részleteket.

Nemcsak Kanadában kezdték levenni a polcokról az orosz alkoholos italokat. „Tájékoztatjuk kedves vendégeinket, hogy az Átrium Bisztróban a Russian Standard és a Legend of Kremlin vodka forgalmazását elvi okokból beszüntettük” – függesztették ki egy papíron az Átriumban.

A Fradi hivatalos oldalán jelentette be, hogy ukrán labdarúgójuk, Olekszandr Zubkov saját kérésére nem lép pályára a következő bajnoki mérkőzésükön, amit a Gyimrót ellen játszanak a Groupama Arénában. Mint a klub írja,

„Zubkov jelezte a klub vezetésének és a szakmai stábnak, hogy a hazájában kialakult helyzet miatt úgy érzi, nem tudja méltó módon segíteni az FTC-t, mert most elsősorban Ukrajnában élő családtagjaiért, barátaiért aggódik”.

A közlemény szerint az FTC megértette és elfogadta a játékos kérését és indokait. „A Ferencváros minden dolgozója, sportolója, sportvezetője a békében hisz, a béke megteremtésében a sport fontos szerepet tölt be. Az FTC nem kíván politikai kérdésekkel foglalkozni”.

Mint ismert, a Fradinak december végén lett új vezetőedzője, az orosz Sztanyiszlav Csercseszovot igazolták le. Az 58 éves orosz szakember legutóbb hazája válogatottjának élén dolgozott. Öt évig volt szövetségi kapitány, a tavalyi Eb után – ahol az orosz válogatott a B csoportban pontegyenlőséggel szorult az utolsó helyre – mondott le.

A lengyel, a cseh és a svéd válogatottakkal került egy ágra a 2022-es katari futballvébé pótselejtezőjén az orosz válogatott. Az első, svéd–cseh és orosz–lengyel meccseket március 24-én játszanák, a lengyeleknek Moszkvában kellene pályára lépniük. Azt már két nappal ezelőtt bejelentették, hogy nem utaznak el az orosz fővárosba, de most a szövetség elnöke azt is közölte: egyáltalán nem hajlandó a lengyel válogatott pályára lépni az orosz csapat ellen. Részletek cikkünkben >>>

Kijevben rengetegen vonulnak a metrókba éjszakára, hogy túléljék az ostromot. Sokan kisbabával, kutyával vagy épp a papagájukkal költöztek a föld alá, és van, aki napok óta nem tud enni vagy aludni. Videónk itt:

Ukrajna szerint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának el kellene távolítania Ukrajnából a háborúban meghalt orosz katonák holttesteit, és visszavinni őket Oroszországba.

„Ez egy humanitárius szükséglet”, és a Vöröskeresztnek kéne ezt a „problémát rendeznie”, mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes, Iryna Verescsuk a BBC szerint.

Arról egyelőre nincsenek megbízható információk, mennyi orosz halottja van a háborúnak. Az ukrán hadsereg azt állítja, több mint 3500 orosz halt meg eddig, de Oroszország még nem ismerte el az áldozatok számát.

„Remélem, hogy Németország és Magyarország bátorságot merít ahhoz, hogy meghozza ezt a fontos döntést” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délelőtti beszédében, amikor arról beszélt, hogy arról mennek egyeztetések, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből. (Ami a nemzetközi utalásokhoz elengedhetetlen.) Ez az egész orosz pénzügyi rendszert lekapcsolná a globális pénzügyi vérkeringésről. A Twitterén az ukrán parlament is arról ír, hogy Magyarország azok között az országok között van, akik ellene vannak, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT-ből.

Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookján azt írta, „soha egyetlen szankciós előterjesztéssel szemben sem szólaltunk fel, nem blokkoltunk és nem is blokkolunk semmit.” Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azt írta ki a Twitterére délután fél egykor, hogy beszélt telefonon Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki ismét támogatásáról biztosította az Oroszország elleni szankciókat, beleértve a SWIFT-rendszernél felmerültet is. Bővebben itt>>>

Litvánia, Lettország és Észtország is lezárta a légterét az orosz repülőgépek előtt. Az észt miniszterelnök, Kaja Kallas sürgette a többi EU-s országot, hogy kövessék a példát. „Nincs hely az agresszor gépei számára demokratikus egekben” – írta Kaja Kallas a Twitteren.

Lettország március 26-ig törölte az összes, Oroszországba tartó járatot, nemcsak azokat, amelyeket orosz légitársaságok indítottak volna. Korlátozásokat vezetett be az Egyesült Királyság, Csehország és Bulgária is. (Guardian)

„A főváros hatékonyabb védelme és a lakosok biztonsága érdekében” szombat délután helyi idő szerint 5-től reggel 8-ig (tehát magyar idő szerint négy és reggel hét között) kijárási tilalom lesz Kijevben.

A város polgármestere, a korábbi nehézsúlyú ökölvívó bajnok Vitalij Klicsko azt írja, „minden olyan civil, aki a kijárási tilalom ideje alatt az utcán tartózkodik, az ellenséges felforgató és bomlasztó csoportok tagjának minősül”, ezért senki ne menjen az utcára.

Szombaton fél tizenkettő körül újabb vonat futott be Záhonyra az ukrajnai Csapról, körülbelül 40-50 ember volt rajta. Főleg nők jöttek, nagyon sok gyereket lehetett látni, egészen kicsik is voltak köztük.

Nagyrészt magyarok voltak, de ukránokkal is találkoztunk. Az állomáson banánt, péksüteményt és palackos vizet osztogattak nekik civilek, a reformátusok és a záhonyi önkormányzat önkéntesei.

A Telex folyamatosan tudósít a határhelyzetről, korábbi cikkünket itt olvashatja.

A lengyel határügynökség BBC által idézett közlése szerint az orosz megszállás kezdete óta már 100 ezren menekültek át Ukrajnából lengyel területre. A határügynökség szóvivője szerint csak szombaton reggel hat óra óta 20 ezren érkeztek. A lengyel kormány azt ígérte, hogy befogad mindenkit, aki a háború elől menekül, és átmeneti szállást nyújt azoknak, akiknek nincs hová menniük. Lengyelország mind a 8 határátkelő-helyen lehetővé teszi jelenleg a gyalogos átkelést, míg korábban ez csak egy helyen volt engedélyezett. Kilenc befogadóközpontot hoztak létre a határátkelők közelében, iskolákban, tornatermekben, illetve egy vasútállomáson. Ezekben ennivalót, orvosi segítséget és információt kaphatnak az érkezők.

A menekültek számára vonatkozó adatok gyorsan változnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának a helyettese nemrég összesen 120 ezer menekülőről beszélt. A Telex megkeresésére a Belügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy „a magyar-ukrán határszakaszt a tegnapi nap 14 682 fő, a mai nap 20 óráig 11 124 fő lépte át”, azaz összesen majdnem 26 ezren jöttek át hozzánk a határon nem egészen két nap alatt.

Déltől rendkívüli állapot lépett érvénybe Szlovákiában, amit a kormány azért rendelt el, mert a szlovák-ukrán határátkelőkön óriási torlódás alakult ki az ukrajnai háború elől tömegesen menekülő emberek miatt, írja a Parameter.sk.

Egy átlagos napon kb. 1500-an érkeznek Ukrajnából Szlovákiába, az utóbbi 24 órában azonban 10 526 volt azok száma, akik az ukrán oldalról átlépték a határt. Szombat reggel 8-10 órát kellett várakozniuk a szlovák-ukrán határátkelőkön azoknak, akik az ukrajnai háború elől Szlovákia irányába menekülnek. A szlovák rendőrség szerint a határ túloldaláról érkezők rendszerint azt mondják, hogy életveszélyben érzik magukat a kialakult háborús helyzet miatt, többnyire nem Szlovákiában szeretnének maradni, hanem az Európa-szerte élő hozzátartozóikhoz utaznak.

„A rendkívüli állapot kihirdetésének célja, hogy megfelelő feltételeket biztosítson a szükséges intézkedések meghozatalára, valamint azon rendkívüli események következményeinek kezelésére és enyhítésére, amelyet a Szlovákia területére tömegesen érkező külföldi személyek megjelenése okoz” – áll a kormány döntésében. A kormány egyúttal felhatalmazta Eduard Heger miniszterelnököt és helyetteseként Roman Mikulec belügyminisztert – mint a Központi Válságstáb elnökét – a mentőakciók vezetésére.

A francia haditengerészet feltartóztatott az éjszaka egy Szentpétervár felé tartó orosz teherhajót a La Manche-on, értesült a BBC. A 127 méter hosszú hajó autókat szállít. A franciák Boulogne-Sur-Mer kikötőjébe irányították. Francia tisztviselők a BBC-vel azt közölték, hogy az EU-szankcióknak megfelelően léptek, ugyanis a gyanújuk szerint egy olyan társasághoz tartozik a Baltic Leader nevű hajó, amelyet sújtanak a Moszkva ellen bevezetett szankciók. A francia határrendészeti szervek jelenleg vizsgálják a hajót, a személyzet együttműködik a francia hatóságokkal. A franciaországi orosz nagykövetség magyarázatot vár az ügyben a francia féltől, jelentette a RIA orosz hírügynökség.

Moszkvának nincs szüksége diplomáciai kapcsolatokra a Nyugattal, és „ideje lakatot tenni a nagykövetségekre”, mondta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a BBC szerint.

Medvegyev szerint Moszkva addig folytatja az ukrajnai inváziót, amíg „el nem éri a Vlagyimir Putyin elnök által meghatározott célokat”.

Elítélte azt is, hogy az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a Tanács Parlamenti Közgyűlésében, ami azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele marad az Európa Tanács vonatkozó egyezményeinek, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményének. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint Medvegyev ehhez azt is mondta, mindez „jó alkalom arra, hogy visszaállítsunk számos fontos intézményt, amelyek célja a különösen súlyos bűncselekmények megelőzése az országban – például a halálbüntetés a legveszélyesebb bűnözők esetében, amelyet egyébként az Egyesült Államokban és Kínában aktívan alkalmaznak”.

Medvegyev jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.

Kelly Clements, az ENSZ menekültügyi főbiztosának helyettese a CNN-nek azt nyilatkozta Genfből, hogy akár 4 millió ember is megpróbálhat kijutni Ukrajnából a háború miatt, ha tovább romlik a helyzet. Clements szerint az embereknek „élet-halál” kérdésekben kell most döntenie: 850 ezren keresnek biztonságosabb helyet maguknak országon belül, és több mint 120 ezren már elmenekültek az országból. Ahogy a CNN megjegyzi, a menekültek száma rövid idő alatt nagyot ugrott, pénteken még a menekültügyi főbiztos, Filippo Grandi olyan számot közölt, hogy az elmúlt 48 órában 50 ezren menekültek el Ukrajnából.

A szervezet adományokat gyűjt az Ukrajnából menekülőknek a IX. Gyáli út 50. alatt, ahol elsősorban csomagolt kész szendvicseket, melegétel-konzerveket, tábori ágyakat, gyümölcsleveket, izolációs fóliákat, takarókat, hálózsákokat, termoszokat, babaápolási kellékeket és tisztálkodószereket várnak. A helyszínen járó kollégánk szerint rengetegen érkeznek adományokkal a gyűjtésre.