Novák Katalin egyetlen döntésével olyan változásokat indított el 2024-ben, amihez hasonlóra nagyon rég nem volt példa a magyar belpolitikában. A K. Endrének adott elnöki kegyelem utórengései totálisan átrendezték a politikai erőviszonyokat az ellenzéki oldalon, és a legyőzhetetlennek hitt Fideszt is elbizonytalanították. Idén már javarészt a felkészülésről szól majd a politika a 2026-os országgyűlési választásokra. Mind a 2010 óta korlátlan hatalommal kormányzó Fidesznek, mind pedig Orbán Viktor új kihívójának komoly kihívásokkal kell szembenéznie. És akkor még nem beszéltünk azokról az ellenzéki pártokról, akik azért küzdenek, hogy ne sodorja el őket végleg az áradó Tisza. Nézzük, milyen politikai folyamatokra kell odafigyelnünk 2025-ben.
Hogyan teljesít a gazdaság?
Orbán Viktor és a Fidesz is pontosan tudja, hogy gazdasági növekedés nélkül nehezen lesz újabb választási győzelem 2026-ban, hiszen eddig jelentős részben az általános gazdasági fellendülésnek köszönhették a sorozatos kétharmados választási győzelmeket. Amikor pedig már nem ment annyira jól a gazdaságnak, hatalmas osztogatással biztosították be magukat. Ehhez képest a magyar gazdaság egy ideje gyatrán teljesít, az euróárfolyam az egekben, az infláció is növekszik, egyszóval a választók megint úgy érezhetik, hogy egyre rosszabbul élnek – az osztogatásra fordítható uniós források pedig a jogállamisági eljárás miatt akadoznak.
Nem véletlenül sulykolja hetek óta Orbán Viktor és a kormány, hogy 2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak: nőnek a bérek és a családtámogatások, sok ezer új munkahely jön létre. A miniszterelnök főleg az akkugyárak és a BMW debreceni üzemének beindulásától várja felpörgést, erről több helyen is beszélt. Nagy Márton leendő gazdasági csúcsminiszter pedig decemberi parlamenti meghallgatásán 2025-öt a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás évének nevezte.
Ezt tükrözi a 2025-ös, úgynevezett „békeköltségvetés” is, amiben a kormány ambiciózusnak mondható 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de például Varga Mihály leköszönő pénzügyminiszter még a 6 százalékos növekedést sem tartotta elérhetetlennek. A kormány optimizmusát azonban nem mindenki osztja, az OECD például 2,1 százalékos növekedést jósolt 2025-re, és a sokat reklámozott 21 pontos gazdasági akciótervből sem igazán látszik, hogy a bejelentett új intézkedések mivel nyomnák meg jövőre azt a növekedést, amennyi alapvetően is benne van a magyar gazdaságban.
Nagy kérdés tehát, hogy 2025-ben összejön-e a kormány által remélt gazdasági növekedés, és ha igen, azt az átlagemberek is megérzik-e majd a pénztárcájukon. Az amerikai elnökválasztás a példa rá, hogy még a jól teljesítő gazdaság sem feltétlenül garancia a választási győzelemre, ha a választók közben úgy érzik, romlott az anyagi helyzetük.
Mit csinál Donald Trump?
A magyar gazdaság szempontjából sem mindegy, hogy mit akar kezdeni a gazdasággal a tavaly újraválasztott Donald Trump, akitől a békét és a gazdasági fellendülést várják Orbánék. A kormány bizarr módon mindent egy lapra feltéve szurkolt Trumpnak az amerikai elnökválasztáson. Még a 2025-ös költségvetés elfogadásával is megvárták az eredményt, amit azzal magyaráztak, hogy Trump esetleges győzelmétől függ az orosz–ukrán háború lezárása, mivel az a magyar költségvetés lehetőségeit is befolyásolja.
Trump legfontosabb kampányígéreteit látva azonban nem teljesen világos, miért örült ennyire Trump újraválasztásának a kormány. Persze sok múlik majd azon, végül mi valósul meg az ígéretekből, de a főbb irányvonalakból nem látszik, mitől lenne jó Magyarországnak a Trump-féle gazdaságpolitika. Főleg az fájhatna a magyar gazdaságnak és a kormány által hirdetett „gazdasági semlegességnek”, ha Trump valóban kiveti Kínára és az Európai Unióra azokat a vámokat, amikkel a kampányban fenyegetőzött.
Az ukrán háború gyors befejezése vagy a legalább a tűzszünet elérése természetesen pozitívan hatna a magyar gazdaságra. Jelenleg viszont mindenki csak találgatja, hogy ez mikor és milyen feltételek mellett valósulhat meg. Trump a rá jellemző nagyotmondással korábban még azt állította, hogy 24 órán belül véget vetne az ukrán háborúnak – Orbánék gyakorlatilag erre alapozva mondják, hogy Trump hozza majd el a békét. De Trump azóta olyat is nyilatkozott, hogy soha nem látott mértékűre növeli az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat, ha Moszkva nem hajlandó tárgyalni. Arról nem beszélve, hogy Amerikának sem feltétlenül érdeke az ukrajnai fegyverszállítmányok teljes leállítása. Egy valami tűnik biztosnak: hogy nem lesz béke január 21-én, vagyis Trump beiktatásának másnapján.
Hogyan halad Magyar Péter a pártépítéssel?
A Tisza Párt úgy ért el 30 százalékos eredményt a június 9-i EP-választáson, hogy egyetlen látható és ismert politikusa volt, maga Magyar Péter. A Tisza azóta is Magyar Péter one man show-ja: ő nyilatkozik a sajtónak, szerepel és akciózik, pedig a Tiszának vannak EP- és fővárosi képviselői is. 2026-ban azonban, ha Magyar Péter le akarja győzni a Fideszt, már valószínűleg tényleg kevés lesz ez a one man show. Ezzel ő maga is tisztában van: „Azt mondják, ha gyorsan akarsz menni, egyedül indulj, ha messzire akarsz jutni, akkor társakkal. Most az a feladat, hogy a one man show helyett megtanuljak csapatot építeni, megbízni másokban, delegálni feladatokat, a hibák után jól reagálni” – mondta december közepén a Hvg.hu-nak.
A 2026-os választási győzelem nulladik feltétele, hogy a Tisza Pártnak mind a 106 egyéni választókerületben legyen saját jelöltje, mivel az országgyűlési választások az egyéni választókerületekben dőlnek el. Az Országgyűlés 199 képviselőjéből 106-an egyéni választókerületből jutnak mandátumhoz, de a győzteskompenzáció miatt a 93 listás mandátum kiosztásánál is komoly szerepe van az egyéni jelöltek teljesítményének. A kormányváltáshoz pedig a választókerületek több mint felében, legalább 54 körzetben kell nyerniük a tiszás jelölteknek. 2025 egyik nagy kérdése az lesz, hogy Magyar Péternek sikerül-e felépítenie egy országos lefedettségű pártszervezetet több ezer aktivistával, ami képes lehet egy választási kampány levezénylésére.
Elvileg már gőzerővel folyik a casting, Magyar Péter az október 23-i beszédében jelentette be, hogy megkezdik az egyéni képviselőjelöltek toborzását. „Most kinyitjuk előttetek a lehetőséget. Szálljatok be ti is hazánk irányításába, Magyarország kormányzásába, […] eljött a tehetséges emberek ideje, a jövő hazaszerető vezetőit keressük!” A megfelelő jelöltek kiválasztása még úgy sem lesz könnyű feladat, hogy Magyarék elmondása szerint több ezren jelentkeztek a felhívásra.
Nagyon szorítja az idő a Tisza Pártot, hiszen szűk másfél év múlva már választások lesznek, miközben a másik oldalon a Fidesznek bejáratott, helyben ismert jelöltjei vannak. Magyar az újévi beszédének másnapján bejelentette, hogy az esetleges előrehozott választások miatt felgyorsítják az egyéni jelöltek kiválasztását, és január 6-tól kampányüzemmódra állnak át a 2026-os győzelem érdekében. Mivel nincs nagy valószínűsége egy előrehozott választásnak, és Magyar Péter gyakorlatilag a partizános interjúja óta kampányüzemmódban van, ez inkább a tiszás tábor aktivizálásáról, feltüzeléséről szólt.
A 106 jelölt megtalálása nemcsak a választási győzelem kulcsa, hanem egyben 106 potenciális hibalehetőség is. A választási kampányban elkerülhetetlen lesz, hogy Magyar Péter mellett a tiszás egyéni jelöltek is szerepeljenek. Az biztos, hogy propaganda azonnal le fog csapni minden rosszul megfogalmazott vagy félreérthető félmondatra a lejáratásuk érdekében. Azzal is számolniuk kell Magyar Péteréknek, hogy a fideszes propagandagépezet mindent megtesz majd, hogy előtúrjon valami terhelőt a jelöltjeikről.
Egyébként sem lenne könnyű feladat a NER 15. évében olyan jelölteket találni, akik még akarnak és mernek politizálni, nem kötődtek korábban valamilyen formában a régi ellenzéki pártokhoz, és még gázos ügyeik sem voltak. Októberben derült ki például, hogy a szolnoki Tisza-sziget koordinátorát cigarettacsempészet miatt tartóztatták le. Na, pont az ilyen szituációkat akarja majd elkerülni Magyar a kampányban.
Tehát az a másik nagy kérdés. hogy Magyar vállalja-e ezt a kockázatot, vagy megpróbál úgy nekivágni a kampánynak, hogy továbbra is csak ő van előtérben. És akkor még ott van az a dilemma is, hogy mi legyen azokkal az egyéni választókerületekkel, ahol 2022-ben ellenzéki jelölt nyert. Vidéken csupán két ilyen körzet volt, míg Budapesten 17.
Mi lesz a régi ellenzékkel?
Az ellenzéki pártok, a Mi Hazánkat most nem számolva ide, azzal futottak neki a 2024-es évnek, hogy végre eldől, ki lesz a második számú politikai erő a Fidesz mögött. Főleg a Gyurcsány Ferenc vezette DK-nak voltak ilyen ambíciói. Magyar Péter megjelenésével ebből az lett, hogy 2025-re gyakorlatilag a teljes eljelentéktelenedés szélére jutottak a 2022-es összefogás pártjai. A közvélemény-kutatások szerint egyedül a DK tudott megragadni a parlamenti bejutást jelentő 5 százalék közelében, a többiek – például a néhány éve még 20 százalékos pártnak számító Jobbik vagy a sorozatos kilépések miatt a parlamenti frakcióját is elveszítő LMP – már annak is örülhetnek, ha a mérésekben nem nulla százalék áll a nevük mellett.
2025-ben eldőlhet, hogy a régi ellenzéki pártok közül kik maradnak talpon a jövő évi választásig. Erről is szól majd az újpesti és a dombóvári időközi választás, ahol az ellenzéki pártoknak lehetőségük lesz végre erőt mutatni. A régi ellenzéknek azzal a problémával is meg kell küzdeniük, hogy Magyar Péter színrelépése óta nem tudják hallatni a hangjukat. Nincsenek olyan témáik és ügyeik, amikkel be tudnának kerülni a politikai közbeszédbe. Szemben Magyar Péterrel, aki folyamatosan beszédtémát szolgáltat akcióival (kórházi hőmérőzés, országjárás, gyermekotthonok látogatása) és Facebook-posztjaival.
Az is látszik, hogy a Fidesznek nem érdeke a régi ellenzék totális megsemmisülése és eltűnése, mert azzal szabaddá válna a pálya Magyar Péterék előtt, nem lenne, aki meg tudná osztani az ellenzéki A Fidesz sikereinek egyik oka az volt, hogy mindig szétaprózódott ellenzékkel kellett megküzdeniük, nem pedig egy másik nagy tömbbel. Ezt a célt szolgálhatja a parlamenti frakciók támogatásának megemelése, amivel a Fidesz a Fidesz mentőövet dobott a társadalmi támogatottsággal már alig rendelkező ellenzéki pártoknak.
A régi ellenzék szempontjából 2025 másik nagy kérdése, hogy mi lesz azokkal a helyben ismert és saját jogukon is népszerű ellenzéki politikusokkal, akik 2022-ben győzni tudtak egyéniben. Ez elsősorban Budapestet érinti, ahol a Fidesz jelentősen átszabta az ellenzék által uralt választókerületeket. Magyar Péter többször is egyértelművé tette, hogy nem kíván összefogni a régi ellenzék tagjaival, mert azzal saját hitelességét ásná alá. Így viszont az a helyzet állhat elő 2026-ban, hogy a Fidesznek nem egy az egyben kell megküzdeni Budapesten a Tisza Párt jelöltjeivel, hanem többszereplős lesz a verseny, ami a kormánypártnak kedvezhet.
Magyar megpróbálhatja úgy keretezni ezt a dilemmát, hogy a kormányváltás érdekében mindenkinek áldozatokat kell hoznia és félretenni az egyéni érdekeket. Nem véletlenül dobta be néhány hónapja, amit Ungár Péter is megemlített egy interjúban, hogy a budapesti ellenzéki képviselők Duna Párt néven szervezkednek a Tisza Párt ellen. A választási szabályok és a budapesti politikai erőviszonyok miatt lenne ráció az ötletben, azonban az érintettek tagadták, hogy ilyesmit terveznének.
Hogyan alakul a budapesti politika?
A régi ellenzék egyik legnagyobb politikai sikere az volt, amikor 2019-ben sikerült megszereznie Budapestet a Fidesztől. Karácsony Gergely első főpolgármesteri ciklusában kényelmes többséggel a háta mögött irányíthatta a fővárost. A június 9-i választáson azonban olyan felállás alakult ki, ami akár a közgyűlés feloszlatásához és új budapesti választás kiírásához is vezethet.
A főpolgármester-választást mindössze 324 szavazattal megnyerő Karácsony és az általa vezetett ellenzéki szövetség kisebbségbe szorult az ősszel felálló Fővárosi Közgyűlésben, azonban egyik politikai erőnek sem lett annyi képviselője, hogy egyedül tudná irányítani a fővárost, ami patthelyzethez vezetett. A 2025-ös költségvetést ugyan hosszú alkudozások és sokszor személyeskedésbe hajló viták árán végül sikerült elfogadni, viszont Karácsonynak még mindig nincsenek helyettesei. Karácsony Vitézy Dávidot és az eddigi helyettesét, Kiss Ambrust javasolta maga mellé, de ezt a megoldást különböző okokból a Tisza Párt és a Fidesz sem támogatta, így a kérdés egyelőre lekerült a napirendről.
Ez azért probléma, mert erre hivatkozva a Fővárosi Kormányhivatal fideszes vezetője, Sára Botond bírósághoz fordult. Álláspontja szerint főpolgármester-helyettesek hiányában jogszabályellenesen működik a Fővárosi Önkormányzat. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt fővárosi képviselője, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester attól fél, hogy így a Fidesz átveheti Budapest irányítását. „Ha nem változik a helyzet, akkor a kormányhivatal, vagyis azon keresztül a Fidesz átveheti Budapest irányítását. Úgy számolom, hogy akár már a nyárra eljuthatunk odáig, hogy az Országgyűlés feloszlatja a közgyűlést, és új választásokat írnak ki” – nyilatkozta december elején.
A Fidesznek nincs ellenére, hogy a feloszlatás veszélye ott lebeg a közgyűlés felett, hiszen ez csak tovább növeli a káoszt és a megosztottságot az ellenzéki oldalon. Másrészt megint azzal vádolhatják az ellenzéket, hogy alkalmatlan Budapest vezetésére, Magyarékat pedig azzal, hogy összefognak Karácsonnyal és a DK-val. Más kérdés, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások fényében hogyan szerepelnének egy esetleges budapesti időközi választáson. Valószínűleg Karácsonyék is szeretnék elkerülni azt a forgatókönyvet, amiben új választások jönnének, mivel ők sem érezhetnék biztonságban a júniusi választások megszerzett pozícióikat az országosan 40 százalék körül mért Tiszával szemben.
Inkább majd az lesz érdekes, hogyan manővereznek a többiek ebben a helyzetben, például a Tisza Párt és Vitézy Dávid frakciója. A Tisza Párt eddig látványosan távol tartotta magát az összes, politikailag kockázatosabb fővárosi ügytől. Ezért sem folytak bele a fővárosi cégvezetők és a főpolgármester-helyettesek megválasztásába, még saját jelöltjük sem volt. Ettől függetlenül nekik sem lenne érdekük a közgyűlés feloszlatása, mivel akkor rájuk éghet, hogy a Fideszt segítették. Arról nem beszélve, hogy egy fővárosi választás csak hátráltatná őket a 2026-os országgyűlési választásokra való felkészülésben, és egyébként sem lenne elég erőforrásuk a főváros elvezetéséhez.
