Tisza után Duna Párt? Ráció lenne benne, de tagadják, hogy komolyan felmerült volna ilyen ötlet

Duna Egyesület vagy Duna Párt néven szerveződik a Tisza Párttal szemben Budapest több ellenzéki országgyűlési képviselője 2026-ra, állította Magyar Péter a Telex hétfő esti élő adásában. Szerinte ezzel az új formációval akarják majd a Tisza Pártot visszalépésekbe és együttműködésbe zsarolni a következő országgyűlési választás előtt. Magyar már most jelezte: nem mennek bele ebbe a játékba. „Jó szerveződést, jó Duna Pártot és Duna Egyesületet, a Tisza akkor is áradni fog 2026-ban.”

Az nem derült ki, hogy Magyar honnan veszi az új ellenzéki formáció tervét, de pár hete Ungár Péter, az LMP társelnöke is megemlítette egy interjúban, hogy ő úgy tudja: az ellenzék budapesti egyéni országgyűlési képviselői arra készülnek, hogy létrehozzák a Duna Egyesületet, amellyel a cél az lenne, hogy a fővárosi választókerületekben koordináljanak a Tisza Párttal.

A 2022-es választáson a 18-ból 17 budapesti egyéni választókerületben ellenzéki jelölt nyert. Közülük többen már a harmadik ciklusukat kezdték meg a körzet képviselőjeként, és jóval népszerűbbek helyben, mint amekkora a pártjuk vagy akár a volt hatpárti közös lista támogatottsága volt. Az ő szempontjukból jogos igény lehet, hogy másfél év múlva beágyazott, inkumbens jelöltként megpróbáljanak újrázni.

Mindeközben Magyar Péter a teljes politikai elitet le akarja váltani, és nem szeretne együttműködni más ellenzéki politikussal. Az ő politikai jövőjét és hitelességét veszélyeztetné, ha összefogna az eddigi ellenzékkel, hiszen azonnal megkapná kormányoldalról a Gyurcsány-pecsétet. Az eddigi nyilatkozatok alapján a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben saját jelölttel indul, bár a kiválasztásuk még nem kezdődött el.

Az ellenzéki képviselők és a Tisza Párt politikai szempontjai Budapesten elkerülhetetlenül ütköznek, és ez az ellentét valamilyen okból már most kiéleződni látszik.

Legalább is ez lehetett Magyar célja a hétfői interjúban, amikor kérdés nélkül kezdett a Duna Párt tervéről beszélni.

Többen közben attól tartanak, hogy a fővárosi választókerületekben is a Fidesz jöhet ki nevető harmadikként, ha a Tisza Párt eddig ismeretlen jelöltjei és a beágyazott ellenzéki képviselők egymásra indulnának. Előválasztás pedig aligha lesz. Hogy ennek a helyzetnek a megoldására próbálkoznának a Duna Párt létrehozásával, azt az elmúlt napokban többen tagadták.

Aki Duna Párt néven alapít pártot, azt idiótának tartom

„Gyorsan szögezzük le: én nem tudok arról, hogy az általam ismert közéleti szereplők részéről bárki is »Duna Egyesületet/Pártot« szervezne. Én biztosan nem, és egyáltalán nem beszéltem erről az általa megnevezett személyekkel” – reagált kedden Hadházy Ákos, Zugló országgyűlési képviselője Facebookon. Sokkal fontosabb kérdésnek tartja, hogy lesz-e valódi választás, és az ellenzék ki tud-e harcolni olyan játékszabályokat, amelyek alapján fair versenyben indulhatnak a Fidesszel szemben.

Szerdán Óbuda-Békásmegyer párbeszédes országgyűlési képviselője, Szabó Tímea is hosszú Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy nem szervez új pártot, „pláne nem egy, a jelen körülmények között meglehetősen fantáziátlannak hangzó »Duna« néven.” A Párbeszéd-Zöldek képviselője Magyar Péternek azt javasolta, hogy a jövőben jobban nézzen utána azoknak az információknak, amiket Ungár Péter terjeszt.

Szabó Tímea Magyar szavaira reagálva azt is írta, hogy téves és veszélyes, ha valaki „az egész »Tiszán« kívüli társadalomra valamiféle ellenségként, »Orbán és/vagy Tóni« bérencként tekint”. Szerinte rengeteg becsületesen dolgozó civil és politikus van az ellenzéki oldalon, akik nem a Tisza kötelékében látják a jövőjüket, még ha a célok egyeznek is. „Ezen emberek és szervezetek erőfeszítései nem kioltják, hanem erősítik egymást. Az, hogy valaki más formában vagy eszközökkel küzd, esetleg régebb óta, még nem teszi és nem is teheti őt ellenséggé vagy árulóvá” – tette hozzá Szabó.

„Azt tudom, hogy Budapesten a Duna folyik, de egyébként Duna Egyesületről nem tudok”

– válaszolta egy újságírói kérdésre Karácsony Gergely a keddi sajtótájékoztatóján. A Fővárosi Közgyűlés működtetésén dolgozó főpolgármester sietett jelezni: ő biztosan nem vesz részt ilyen munkában, és a következő években nem is akar országos pártpolitikával foglalkozni.

Lapunk megkeresésére több egyéni képviselő is azt mondta, hogy nem hallott a Duna Pártról vagy Duna Egyesületről, és nem vesz részt egy új ellenzéki erő megalakításában.

„Aki Duna Párt néven alapít pártot, azt idiótának tartom”

– fogalmazott nemes egyszerűséggel Jámbor András, aki a VIII-IX. kerületet magába foglaló választókerületben nyert a legutóbbi választáson. A Szikra Mozgalom képviselője 2026-ban újra fog indulni a választókerületében, szerinte ugyanis sok olyan ügyet tudott ellenzékből is végigvinni, ami hasznos volt a helyben élők számára.

Jámbor András arról is beszélt, hogy a kormányváltást Budapesten nem lehet elérni, csak elveszíteni, hiszen itt már 2022-ben is nyert az ellenzék. Azzal tehát nem lenne előrébb a Tisza Párt, ha Budapesten nyerne egyéni mandátumot. Jámbor szerint a 2026-os választás a fővároson kívül fog eldőlni, és inkább az a kérdés, hogy miként tudnak a budapesti ellenzéki képviselők abban segíteni, hogy meglegyen a győzelem vidéken is.

„Nem a pozícióosztogatással és helyezkedéssel foglalkozom, hanem a gyermekvédelem és gyermekjólét ügyét próbálom a lehető legjobban kihangosítani, és ezért a lehető legtöbbet tenni” – mondta terveiről a momentumos Orosz Anna, aki a XI. kerületben győzte le a KDNP-s Simicskó Istvánt. Az LMP-s Csárdi Antal és az MSZP-s Kunhalmi Ágnes is azt mondta lapunknak, hogy nem hallottak Duna Pártról vagy a képviselők formálódó csoportosulásáról. Csárdi szerint olyan alapon amúgy sem lehetne együttműködést építeni, amelynek célja csak a mandátumszerzés.

Gondolatkísérletként már felmerült az ötlet

Magyar hétfői nyilatkozata óta jó pár más ellenzéki politikussal és háttéremberrel beszéltünk. Többen is azt erősítették meg, hogy nem Ungár Péter vagy Magyar Péter találta ki a Duna Egyesület vagy Duna Párt nevét.

A június 9-i EP-választás egyik félreérthetetlen üzenete az volt, hogy a választóknak elegük van az elmúlt 14 év ellenzéki politikájából, a sorozatos vereségekből, és egy új szereplőben látják a reményt. A mai ellenzék többségének a jelenlegi felmérések alapján nincs reális esélye, hogy 2026-ban bejusson a parlamentbe, ha egyáltalán rajthoz tud állni a választáson. Nem meglepő, ha a politikusok szép lassan elkezdenek eltávolodni, leválni pártjaikról, és egyéni brandeket felépíteni.

Ennek a felismerésnek is köszönhető, hogy információink szerint a júniusi választás után több, egymástól akár teljesen független körben elkezdtek beszélgetni ellenzéki politikusok, önkormányzati és országgyűlési képviselők, civilek, hogy milyen módon lenne értelme folytatni a politikát. Ezekben a „kávéházi beszélgetésekben” merült fel a Duna Párt név is, bár egy forrásunk szerint csak viccből dobta be valaki az ötletet.

Más szerint ugyanakkor szimbolikus is lehetne a név: a Duna és Tisza együttműködése a bal- és jobboldali ellenzék összefogását jelképezné a kormány- és rendszerváltás érdekében.

Több forrásunk is megerősítette, hogy egy lehetséges új formáció, politikusok értékalapú csoportosulása még csak elvi síkon, „gondolatkísérletként” merült fel négy- és hatszemközti beszélgetésekben. Sokan azt gondolják ugyanis, hogy szükség lenne egy hiteles, progresszív, baloldali, zöld erőre, hogy azoknak az ellenzéki választóknak is alternatívát nyújtsanak, akik nem akarnak Magyar Péterre szavazni. Van, aki szerint a Tisza Párt önmagában nem lesz képes a kormányváltásra, és a győzelemhez, majd a kormányalakításhoz szükség lesz egy hiteles progresszív baloldali erőre is.

Az eddigi ötletelésben több párbeszédes és momentumos politikus is részt vesz, de vannak párton kívüli civilek és önkormányzati politikusok is. Úgy tudjuk, hogy sokan azt szeretnék: a DK-t és Gyurcsány Ferencet hagyják ki az egészből. Épp ezért információink szerint a DK budapesti országgyűlési képviselői nincsenek is benne ebben a körben.

Érdekes kérdés, hogy Magyar miért most, másfél évvel az országgyűlési választás előtt hozta fel a témát, miközben a napokban minden a Fővárosi Közgyűlés megalakulásáról szól. Forrásaink szerint Magyar célja az lehetett, hogy „kiugrassza a nyulat a bokorból”, „elkezdje letisztítani az ellenzéki pályát” és egyfajta „megelőző csapást” mérjen. A Tisza Pártnak az a politikai érdeke, hogy rajta kívül lehetőleg ne legyen más érdemi erő az ellenzéki térfélen, és így be tudja gyűjteni az összes ellenzéki szavazatot 2026-ban.

A Magyar Péter felé szivárogtatónak egyes vélemények szerint pont az lehetett a szándéka, hogy konfliktust generáljon ellenzéki képviselők és a Tisza Párt elnöke között, és már most megakadályozza, hogy bármifajta együttműködés vagy koordináció jöhessen létre legalább Budapesten.

Bárhol is tart mindenesetre az ellenzéki kezdeményezés, Duna néven még nem jegyeztek be a bíróságon pártot, egyesület pedig nem is indulhatna el az országgyűlési választáson.