OECD: Jóval kisebb lesz a növekedés jövőre, mint amire a magyar kormány számít

Jóval lassabb gazdasági növekedést jósol a magyar gazdaságnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD szerdán megjelent előrejelzése. Eszerint

idén 0,6, jövőre 2,1, 2026-ban pedig 2,6 százalékos növekedésre lehet számítani Magyarországon.

A magyar kormány ehhez képest 3-6 százalékos sávba teszi a jövőre várható növekedést. Orbán Viktor november elején arról beszélt, a 3,5 százalékot biztos elérjük, Varga Mihály pénzügyminiszter, jövőbeli jegybankelnök ennél optimistább, szerinte ha jól alakulnak a külső körülmények, a sáv felső határához, 6 százalékhoz is közelíthetünk.

Az OECD jelentése szerint főleg a lakossági fogyasztás beindulása hajthatja majd a magyar növekedést, az alacsonyabb inflációval ugyanis a háztartások talán többet mernek majd fogyasztani és kevesebbet takarítanak meg. A beruházások is növekedhetnek az idei 11 százalékos visszaesés után, ami szintén hajthatja a GDP-t, bár a befektetői bizalom szintje elég alacsony és sok a bizonytalanság a gazdaságban. A lassú európai és különösen német növekedés például a magyar gazdaságnak is kockázatot jelent. A befektetők bizalmát viszont nagyban növelhetné, ha a kormány meg tudna állapodni az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról. Ha viszont nem sikerül megállapodni, az még tovább ronthatja az ország befektetői megítélését és negatívan hathat a növekedésre.

Az infláció várhatóan tovább csökken, jövőre 3,3, 2026-ban pedig 2,9 százalékra, ami azt is jelenti, hogy az MNB várhatóan kis lépésekben, de folytatja majd a kamatcsökkentést. A szervezet előrejelzői arra számítanak, hogy a kormány folytatja majd a költségvetési konszolidációt, a deficit idén 4,9, jövőre 4,3, 2026-ban pedig 3,8 százalékra csökken majd, igaz, ez még mindig a járvány előtti szint fölött van. Az OECD, úgy tűnik, nem számít arra, hogy a kormány nagy, hiányt és inflációt növelő osztogatásba kezd a 2026-os választás előtt. Pedig egyes szakértők szerint erre lehet számítani, Zsiday Viktor befektetési szakember például a Telex Téma adásában biztosra vette, hogy lesz választás előtti pénzosztás.

Az OECD több területen is reformokat sürget, amik javíthatnák Magyarország gazdaság kilátásait. Például a szervezet szerint reformra szorul a nyugdíjrendszer, mert ha minden így halad tovább, 2070-re a GDP több mint 5 százalékát kellene majd nyugdíjakra költeni. A szervezet szerint javítani lehetne a hatékonyságot az energia, a telekommunikáció és a közlekedés területén, ha a kormány megerősítené és támogatná a versenyt. A telekommunikációs költségek csökkenése és a digitális képességek terjesztése a kkv-szektorban is felgyorsítaná a digitalizációt, amiben az ország lemaradt a versenytársakhoz képest. Az OECD emellett úgy látja, hogy a nők és alacsonyan képzett munkavállalók foglalkoztatási rátáját még lehetne növelni, ezzel a nagyon magas foglalkoztatás mellett is lehetne új munkaerőt bevonni a gazdaságba. Ehhez viszont javítani kellene az oktatáshoz való hozzáférést és csökkenteni kellene a munkát terhelő adókat, különösen az alacsonyan fizetett munkavállalóknál.