106 jelölt, 106 potenciális hiba – eddigi legnehezebb feladata előtt áll Magyar Péter

„Most kinyitjuk előttetek a lehetőséget. Szálljatok be ti is hazánk irányításába, Magyarország kormányzásába, […] eljött a tehetséges emberek ideje, a jövő hazaszerető vezetőit keressük!” – Magyar Péter az október 23-i beszédében jelentette be, hogy a Tisza Párt nyílt pályázattal toborozza a 106 egyéni választókerületi képviselőjelöltjét a 2026-os országgyűlési választásra.

„Olyan hazaszerető hölgyeket és urakat keresünk, […] akik a maguk szakterületén kiemelkedőek, világos vízióval rendelkeznek a településeik és hazánk jövője kapcsán, és vállalják a közszereplői léttel járó némi nemű nehézségeket is” – sorolta az elvárásokat Magyar, akinek igen mélyreható személyes tapasztalatai vannak már ezekről a bizonyos némi nemű nehézségekről. Azt is hozzátette, hogy a képviselőjelöltek mellett több ezer szakembert is keresnek, akikkel győzelmük esetén átvennék a kormányzást.

Képviselők, miniszterek, elítéltek kizárva

A rendezvény után a Hvg.hu-nak azt mondta Magyar, hogy a teljes államapparátus működtetéséhez keresnek embereket: a leendő nagykövetek, az állami cégek vezetői és a kormányhivatalok vezetői is a jelentkezők közül kerülhetnek ki. Egy soklépcsős kiválasztási folyamat lesz, amelyben egy csapat HR-es szűri a jelentkezőket, de az Antall-kormány egykori államtitkára, Raskó György is besegít. Első lépésként a Tisza Párt honlapján kell kitölteni a jelentkezési formulát november 20-ig, és a szakmai tapasztalatok feltüntetése mellett bemutatkozó videókat is várnak a pályázóktól.

Magyar arról is beszélt, hogy az első szűrő után a jelentkezőknek bizonyos helyzetekben is meg kell majd mutatniuk magukat a párt országjárásán: bizonyítaniuk kell helyben, hogy „valóban hallgatnak-e rájuk az emberek, hogy valóban köztiszteletben állnak-e, valóban elismertek-e, valóban nincs vaj a fülük mögött”. Hosszú, sok hónapos kiválasztási folyamat vár minden jelentkezőre, és az országgyűlési képviselőjelöltek esetében a végső szót a párt vezető testülete mondja majd ki.

Nincsenek szigorú megkötések, a politikai tapasztalat például nem szerepel az elvárások között. Magyar Péter azonban azt már szeptember végén nyilvánosságra hozta, hogy milyen kizáró okok lehetnek.

• Nem jelentkezhetnek szándékos bűncselekmény elkövetéséért elítéltek,
• parlamenti pártok volt és/vagy jelenlegi országgyűlési képviselői, korábbi képviselőjelöltjei, valamint kormánytagok, államtitkárok húsz évre visszamenően.
• Nem lehetnek a Tisza tagjai továbbá olyanok, akik az MSZMP, vagy a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálat bármelyik ügyosztályának vagy a Munkásőrségnek a tagjai voltak.

A Tisza Párt honlapján egy multicég álláshirdetésére hajazó felhívás fogadja október 23. óta az érdeklődőket. A jelöltektől azt várják, hogy

• kiváló kommunikációs képességekkel rendelkezzenek, ápolt megjelenésük és példamutató viselkedésük legyen.
• A személyes és szakmai hitelesség mellé karizma és erő is szükséges, és
• az ideális jelentkező minden körülmények között megbízható és fegyelmezett, alkalmas a politikai szerepvállalásra.
• „Szókimondók, felelősségteljesek és őszinték” – írják, de az is elvárás, hogy
• a pályázónak legyen már közösségi szerepvállalása, vezetői gyakorlata, például alapítványban, egyesületben, szakmai érdekképviseletben vagy önkormányzati szervben szerzett tapasztalata.

Információink szerint az a terv, hogy első körben választókerületenként 3-3 potenciális jelöltet választanának ki, és megnézik, hogy a gyakorlatban miként teljesítenek helyben a közösségépítésben, mennyire hallgatnak rájuk az emberek, hogy szerepelnek a nyilvános rendezvényeken, és mennyire tudják megszólítani a helyi választókat. Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi elképzelés szerint csak az utolsó pillanatban, 2026 elején akarják bejelenteni a 106 egyéni jelölt nevét, és nem feltétlen mindenkit a pályázat segítségével választanának ki. A Tisza Párt helyi közösségi szervezetei, a Tisza Szigetek, majd később a párt alapszervezetei is ajánlhatnak jelölteket a pártvezetés figyelmébe.

A 106 képviselőjelölt megtalálása lesz Magyar Péter egyik legnehezebb és sok kockázatot rejtő feladata a következő időszakban, a tervezett kormányváltáshoz ugyanakkor ez elengedhetetlen feltétel. Az Országgyűlés 199 képviselőjéből ugyanis 106-an egyéni választókerületből kapnak mandátumot, de a 93 listás mandátum kiosztásánál is komoly szerepe van a választókerületi jelöltek teljesítményének.

Nem mindegy, hogy a győztes egyéni képviselő hány szavazattal előzi meg a másodikat. A Fidesz által megalkotott választási törvény „a győztes mindent visz” elvén alapul. Ennek egyik eleme, hogy a győztes egyéni jelöltek pártjai is kapnak töredékszavazatokat: az első és második helyezett közötti szavazatkülönbség automatikusan hozzáadódik a nyertest jelölő párt országos listájához.

A kormányváltáshoz így a választókerületek több mint felében, legalább 54 körzetben kell nyernie a Tisza Pártnak.

Ez korántsem lesz könnyű feladat, hiszen a Fidesz 2014-ben 96, négy évvel később 91, a legutóbbi választáson pedig 87 választókerületet húzott be. A kormánypárti padsorokban több olyan képviselő is ül, aki 1998 óta minden választást megnyert a körzetében: Kósa Lajos Debrecenben, Tállai András Mezőkövesden vagy Kovács Zoltán Pápán már a hetedik ciklusát kezdte 2022-ben.

Jó pár kormánypárti képviselő az elmúlt években-évtizedekben erős egyéni brandet is épített helyben, és ennek köszönhetően jobb eredményt ért el, mint a párt országos listája. A legutóbbi parlamenti választáson a rekorder Hargitai János volt, aki 6,1 százalékkal több szavazatot kapott a mohácsi választókerületben (Baranya vármegye 3.), mint a Fidesz-KDNP országos listája, de volt még másik 54 olyan választókerület, ahol a fideszes jelöltre többen szavaztak, mint a kormánypárti listára.

Kikerül Magyar kezéből az irányítás, megsokszorozódik a hibázási lehetőség

Megnehezítette a toborzást Magyar Péter azzal, hogy eleve kizárta azokat, akik az elmúlt húsz évben valamely parlamenti párt jelöltjeként elindultak egy választáson. Pár hónap alatt így olyan jelölteket kell felkutatnia a Tiszának az ország 106 választókerületében, akik az elmúlt két évtizedben távol tartották magukat a pártpolitikától, most azonban – vállalva minden következményt – beszállnak a versenybe.

Egy év alatt kell a politikai újoncok ismertségét és népszerűségüket felépíteni, ami különösen azokban a vidéki választókerületekben lesz kihívás, ahova több tucat település tartozik. Magyarék nyilván azzal számolnak, hogy ha a Tisza Pártnak lesz húzása, akkor szinte teljesen mindegy, hogy ki a választókerületi jelölt, mert a szavazók csak a logót nézik majd. Ez az elv más pártnál is él természetesen. A Fidesz négy kétharmados győzelme sem annak köszönhető, hogy minden választókerületben kiugróan tehetséges és felkészült jelöltet találtak.

Magyar arra számít, hogy bőven lesz feladatuk azoknak a kiszűrésével is, akiket a Fidesz vagy más politikai erő akar „betenni ebbe a játékba”. Az önkormányzati választás előtt is az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy a Tisza – az előzetes ígéretekkel ellentétben – nem állít vármegyei listákat, amit azzal indokolt akkor, hogy sok olyan jelzést kaptak, hogy „a kiválasztott jelöltek között szinte minden megyében vannak álcivil kormánypárti és ellenzéki pártokhoz köthető trójai falovak, olyanok, akiket szándékosan azért küldtek, hogy ártsanak a Tisza Párt hitelességének”. A nyílt képviselői pályázatnál még fokozottabban megvan ennek a kockázata.

Azzal is számolnia kell a Tiszának, hogy a kormányzati propaganda minden fellelhető információmorzsát fel fog kutatni a képviselőjelöltekről, és igyekszik a választás előtt, a kampány alatt „levadászni” őket korábbi balhés ügyek bemutatásával. Volt erre példa az előző választásokon is. A 2022-es parlamenti választás előtt például azzal tudták visszaléptetésre kényszeríteni az egyik párbeszédes jelöltet a monori választókerületben, hogy előkerítették a hat évvel korábbi vállalhatatlan kommentjeit egy zárt Facebook-csoportból. Ugyancsak magyarázkodnia kellett az ellenzéki pártoknak a 2021-es tiszaújvárosi időközi választás kampányában, amikor a közös jelöltként induló, jobbikos Bíró László korábbi antiszemita megjegyzései kerültek elő „Judapestről” és „tetűcsúszdás zsidókról”.

A Magyar Péter és a Tisza Párt minden egyes megnyilvánulását árgus szemekkel figyelő kormányzati propagandamédia azonban most akár még segíthet is a jelöltkeresésben – ezt legalábbis a párton belül most így fogják fel. Nem véletlenül nyújtották olyan hosszúra a kiválasztási folyamatot, és nem véletlenül versenyeztetnek egy körzetben több lehetséges jelöltet. Ha a kormánymédia feltárja valamelyik aspiráns kínos múltját, még időben, a jelöltek hivatalos bejelentése előtt le tudják szedni a pályáról. Sokkal rosszabb forgatókönyv lenne számukra, ha csak kampány utolsó heteiben, az ajánlásgyűjtés és a hivatalos jelöltállítás után jön ki valakiről terhelő információ. Akkor már nincs lehetőség jelöltet cserélni.

Magyar február óta „one man showt” visz, ő az egyedüli arca a pártnak. Az országgyűlési választás kampányában azonban elkerülhetetlen lesz a 106 jelölt nyilvános szereplése. Ez pedig azzal jár, hogy minden egyes megszólalásban ott lehet a hibázási lehetőség. Elég egy pontatlan kifejezés, egy jól kivágható mondat, és az egész pártra ráég a hiba. Nem véletlen, hogy a tavaszi kampányban egyedül Magyar Péter szerepelt, és a politikában tapasztalatlan EP- és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltek végig a háttérben maradtak. Kérdés, hogy a jövőben Magyar kész lesz-e plusz teret adni másoknak is a pártban, vállalva a kockázatot és felelősséget a megnyilvánulásaikért, vagy megpróbál úgy nekivágni a kampánynak, hogy továbbra is csak ő van előtérben.

Arról is döntenie kell majd a Tisza Párt vezetésének, hogy mi legyen azokkal a választókerületekkel, ahol 2022-ben ellenzéki jelölt nyert. Vidéken csak két ilyen körzet van: Mellár Tamás zsinórban másodszor győzött Pécsen, Szabó Sándor a harmadik ciklusát kezdte meg Szeged országgyűlési képviselőjeként. Budapesten már eddig is többségben voltak az ellenzéki szavazók, 2022-ben 18-ból 17 választókerületben a hatpárti ellenzék jelöltje nyert. Hat körzetet abszolút többséggel, 50 százalék feletti eredménnyel húztak be.

„Ezt nem nekem kell egyedül megválaszolni, de ha engem kérdez, én nem tennék kivételt. Szerintem a Tisza Párt szavazói is alapvetően ezt várják el”

– válaszolta Magyar Péter a Hvg.hu-nak, amikor az előző választáson győztes ellenzéki képviselőkről kérdezték. Szerinte a Tisza Párt eddigi sikereinek egyik eleme, hogy az emberek teljesen mást akarnak, és le akarják váltani a jelenlegi politikai elitet. Márpedig a politikai elitbe az ellenzék is beletartozik.

Magyar Péter szemszögéből érthető, hogy távol akarja tartani magát az eddigi ellenzéki szereplőktől, esélyt se szeretne adni a Fidesznek arra, hogy összemossák Gyurcsány Ferenccel. A másik oldalról viszont jogos igény lehet, hogy a helyben népszerű, a Fideszt már legalább egyszer legyőző képviselők újrázni tudjanak 2026-an. Elvárhatja-e Magyar Péter az egyéni képviselőktől, hogy álljanak félre, és ne is induljanak el a választáson? Mi lesz, ha a Tisza Párt eddig ismeretlen jelöltje ráindul például Angyalföldön a szocialista Hiszékeny Dezsőre, aki legutóbb a szavazatok 60,53 százalékával győzött?

Magyar megpróbálhatja úgy keretezni, hogy a kormányváltás érdekében mindenkinek áldozatokat kell hoznia és félretenni az egyéni érdekeket. Nem véletlenül dobta be már jó előre a Duna Párt tervét is. Arról beszélt a Telex műsorában pár hete, hogy Budapest egyéni országgyűlési képviselői Duna Párt vagy Duna Egyesület néven szervezkednek ellene. Rögtön leszögezte, hogy a „visszalépéses játékokba” ők nem mennek bele. „Jó Duna Pártot és Duna Egyesületet, a Tisza akkor is áradni fog 2026-ban.”

A másik oldalról viszont felmerülhet a kérdés: hogy akar kormányozni Magyar Péter, ha senkivel sem hajlandó együttműködni, és mennyiben szolgálja a kormányváltás érdekét, ha azokban a budapesti választókerületekben akar győzni, amiket az ellenzék már visszahódított a Fidesztől. Miért nem inkább az elmúlt 14 évben bevehetetlen vidéki körzetekkel foglalkozik?

A kétfordulós választási rendszer eltörlésével megszűnt annak a lehetősége, hogy mindenki megnézze élesben, mekkora a támogatottsága, és a második forduló előtt a harmadik helyen álló jelölt visszalépjen, teret engedve valamelyik előtte állónak. Hiába voltak többségben az ellenzéki választók több körzetben már a 2018-as választáson, szétaprózódtak a szavazatok az ellenzéki jelöltek között, és a fideszes jelölt akár 40 százalék körüli eredménnyel is nyerni tudott. 2022-re a teljes összefogás lett a recept, az pedig – mint láttuk – minden eddiginél nagyobb ellenzéki vereséghez vezetett.

Az előválasztást is kizárja a Tisza Párt elnöke. A Telexnek Bécsben úgy fogalmazott: az EP-választás volt az előválasztás, és szerinte ma már mindenki tudja, hogy 2026-ban két oldal közül lehet csak választani: az Orbán-rendszer vagy a Tisza, amellyel új irányba fordítanák az ország szekerét. Szerinte a pozícióik megmentésén dolgozó jelenlegi szereplők a rendszer fenntartását szolgálják, és mint hozzátette: az sem véletlen, hogy egyes hírek szerint a kormány 5-ről 3 százalékra vinné a bejutási küszöböt. Ezzel megosztanák az ellenzéki szavazatokat, és a kisebb, Magyar szerint már nem is létező pártok is bejuthatnának a parlamentbe, megnehezítve a kormányváltást.

Arra ugyanakkor nem számíthat Magyar, hogy az eddigi ellenzéki pártok a kezüket feltéve levonulnak a pályáról.

Az országos listaállításhoz minden pártnak legalább 71 választókerületben egyéni jelöltet is kell indítania. Gyurcsány Ferenc már be is jelentette, hogy a DK mind a 106 választókerületben elindul, és novembertől elkezdik bemutatni jelöltjeiket. Komjáthi Imre is azt ígérte az ATV-ben, hogy az összes választókerületben lesz jelöltje az MSZP-nek. A Mi Hazánk Mozgalom is várhatóan ott lesz az összes választókerületben, és a kisebb pártok túlélése is azon múlhat, hogy rajthoz tudnak-e állni 2026-ban. Ha a parlamentbe nem is jutnak be, a következő négy évben az 1 százalék felett teljesítő pártok éves állami támogatást kapnak.

Nagyjából másfél év van hátra a következő országgyűlési választásig. A fideszes többségű parlament – Gulyás Gergely ígérete szerint – legkésőbb az év végéig módosítja a választókerületi beosztást. Elképzelhető, hogy más választási szabályokba is belenyúlnak, mint eddig minden választás előtt 2010 óta. A Szabad Európa cikke szerint ráadásul Orbán Viktor frissítene a csapatán, és akár negyven választókerületben is új egyéni képviselőjelölttel vághatnak neki a kampánynak a Fidesz.